Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-26 / 256. szám
1988. október 26., szerda Somogyi Néplap 3 A KNEB napirendjén : ai elmaradott területek fejlesztése Létjogosultsága csak a hatékony termelésnek van Napjainkban, a nehéz gazdasági feltételek közepette, az elmaradott térségek felzárkóztatása, társadalmigazdasági fejlesztésének meggyorsítása továbbra is feladat. Érvényben van az 1986 novemberében jóváhagyott kormányzati program, amely hét megyében összesen 573 kedvezőtlen helyzetben levő települést jelölt meg gyorsított ütemű fejlesztésre. A népi ellenőrzés megvizsgálta e program végrehajtását. A hét megye (Baranya, Békés, Borsod, Somogy, Szabolcs, Vas és Zala) elmaradott térségeit a munkaalkalmak hiánya, az ingázók nagy aránya, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságok, a határ menti fekvés, a közlekedési peremhelyzet, az aprófalvas szerkezet s a fejlesztések iránti alacsony szintű fogadókészség (infrastruktúra- és szakember- hiány) jellemzi. Az úgynevezett területfejlesztési és szervezési alap (TFSzA) összegét a kormány hárommilliárd forintban szabta meg az 1986—1990-es évekre. A TESzA a fejlesztés meggyorsításában a katalizátor szerepének betöltésére hivatott. Eredményes felhasználás esetén vonzza az ágazati, a vállalati, a szövetkezeti, a tanácsi, a lakossági pénzeket, a vállalkozói kezdeményezéseket. (Sajnos a jelenlegi pályázati feltételek a magán- és külföldi tőkét kirekesztik e folyamatból.) A megyei operatív bizottságok, a támogatások odaítélésénél figyelembe veszik, hogy a pályázatok a helyi fejlesztési tervekben meghatározott célok elérésére irányulnak-e. Döntéseik azonban gyakran szubjektivek, mivel Somogy megye kivételével nem alakítottak ki és hirdettek meg az elbírálás alapjául szolgáló objektív követelményeket. Így fordulhatott például elő, hogy a Saváría Cipőgyár vasvári üzemének fejlesztési pályázatát a bírálóbizottság nem fogadta el. A 158 millió forintos fejlesztéshez a 48 millió forintos támogatási igényt azzal utasította el, hogy a cég hitelképes, a beruházást más forrásból is megvalósíthatja. A szarvas- kendi Hegyhát Mgtsz pedig nyilván nem volt hitelképes, mivel ugyanez a bizottság 10 millió forint támogatást juttatott egy korábban felvett bankkölcsön törlesztésének fedezésére. A kedvezőtlen térségek tanácsai, gazdálkodói — éppen a hátrányos személyi, szakmai adottságok miatt — gyakran nem képesek a jó fejlesztési célok megválasztására, a pályázatok szakszerű elkészítésére. Ezért néhány megye szakmai segítséget nyújt ehhez. Békésben szorgalmazzák a felkészültebb, térségen kívüli szervezetek telephelyfejlesztéseit az elmaradott körzetben. így sarkadi, békéscsabai, gyulai, békési vállalatok, szövetkezetek összesen 275 fős létszámot foglalkoztató munkahelyet létesítettek Mezőgyán, valamint Bi- harugra, Geszt, Kevermes, Elek és Bucsa településeken. Somogy megyében újszerű „licit'' pályázati rendszerrel kísérleteznek. S az idei évtől a támogatások egy részét elkülönítették erre a célra. Borsod megyében pedig az egyébként elutasítható pályázatokat az esélyeket javító módosításokkal ismételten előterjeszthetik. A fejlesztések többsége — Baranya és Vas megyét kivéve — a foglalkoztatás bővítését célozza. A tervek szerint a folyamatban levő beruházások 1988 végéig mintegy 3300—3400 munkahelyet teremtenek. Kérdés viszont, hogy az új munkahelyek megfelelő kereseti lehetőségeket nyújtanak-e az ott dolgozóknak. Egyes megyékben — például Vasban — az alacsony kereseti lehetőség máris súlyosabb gond, mint a munkalehetőség hiánya. Az alacsony kereset, a létszámhiány éppen úgy előidézheti a kapacitások kihasználatlanságát, miként a kereslet hiánya. Letenyén a Kossuth Mgtsz új cipőfelsőrész-készítő üzeme — 2 millió forint kamatmentes kölcsön felhasználásával — 1987-ben 1 millió forint veszteséget produkált, szakképzett, hozzáértő vezető hiánya miatt. Alacsonyak a bérek, nagy a fluktuáció, a kapacitásnak mindössze 60 százalékát használják ki jelenleg is. A téesz az idén a kamatmentes kölcsön átminősítését kérte végleges támogatássá, amihez a megyei tanács végrehajtó bizottsága hozzájárult. Szatmárcsekén pedig a Haladás Mgtsz 30 fős varrodát létesített, de a szakképzett munkaerő hiánya és a veszteség miatt be is zárta azt. Tartós létjogosultsága csak a jövedelmező, a termelési szerkezetet javító gazdaságos termelésnek van. A pályázati feltételek még nem kényszerítenek a támogatások rentábilis befektetésére. A pályázók így gyakran csak könnyen szerzett „ingyen” pénznek tekintik a lehetőséget. Az is előfordul, hogy a fejlesztési támogatás a veszteséges tevékenység fenntartását, a ráfizetés ellensúlyozását szolgálja és ezzel valójában nem a felzárkózáshoz, hanem az elmaradottság konzerválásához járul hozzá. A kizárólag munkahelyteremtésre koncentráló gyakorlat csak átmenetileg feszültségofdó hatású, hosszabb távon nem szolgálja a térség érdekeit. A szigorodó, változó feltételek hatására olykor még rövid távon sem. Szabolcs- Szatmár megyében az Auróra Cipőipari Vállalat a nyírbátori telephely bővítésével 500 fős létszámbővítést határozott el. A beruházás még tavaly befejeződött 32 millió forintos támogatás felhasználásával. A létszám azonban a mai napig csupán 21 fővel bővült, újabb fel- ■ vételeket nem terveznek. A megyei tanácsok a TFSZA legnagyobb hányadát vissza nem térítendő állami támogatásként folyósítják, ritka a kedvezményes kölcsön. Mindez a hatékony befektetésre ösztönző hatást az alap bővített újratermelését korlátozza. Kivételnek számít a Somogy megyei példa: termelőberuházások támogatásával megalapozzák az infrastruktúra fejlesztését, úgy, hogy a vállalatok, a szövetkezetek a támogatás 25 százalékát 5 év alatt visszafizetik a tanácsi fejlesztési alapokba. Ezáltal a községek mintegy 50 millió forint többlet fejlesztési alaphoz jutnak. így építettek Szennán községi iskolát, Zselíckisfaludon, Szilvás- szentmártonban megoldották az ivóvízellátást, Simon- fán javították a szociális ellátást. Azzal is számolni kell, hogy az aprófalvakban a lakossági és termelői infrastruktúra nem üzemeltethető jövedelmezően. Igen gyakran a meglevő szolgáltatások visszafejlesztéshez vezet, hogy a kedvezmények egyre kevésbé ellensúlyozzák a hátrányokat. A magánvállalkozók bővíthetnék tevékenységi körűiket, de erre jelenleg nincs lehetőség azokon a településeken sem, ahol nem működik gazdálkodó szervezet és érdeklődés sem tapasztalható. Végül is mennyit ér az elmaradott térségek fejlesztésére előirányzott 3 milliárd forint? Kevesebbet, mint eredetileg gondolták. Minisztertanácsi határozat, 1988. január 1-től mentesítette a TFSZA felhasználásá- sával megvalósuló beruházásokat a felhalmozási adó fizetésének kötelezettsége alól. Ám időközben bevezették az ÁFA-t, amely 20 százalékkal, a kétszámjegyű infláció pedig további 10 százalékkal csökkenti az eredeti összegek reálértékét. A 3 milliárdos állami támogatással, így is mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a gazdaságilag elmaradott térségekben. K. J. Bogláron •• Földváron csak ágakat vágnak le Megmarad! a platánser Fél éve, amikor a földvári platánfákat számmal jelölték meg, szárnyra kapott a rémhír: kivágják a védett sort! Mi történt akkor és mire számíthatunk a következő hetekben a boglárlel- lei és a földvári platánsoron? A kérdéssel Szita Károlyt, a megyei tanács környezetvédelmi titkárát kerestük meg. — A MÁV következő évi tervei között szerepel a Siófok és Fonyód közti pálya- szakasz villamosítása. A villamos felsővezetékek kiépítése során több fa és fasor lesz útban az építőknek, biztonsági és érintésvédelmi okok miatt. Ezek közé tartozik a Balatonföldváron a megyei természetvédelmi oltalom alatt álló platánsor és Boglárlellén az ugyan nem védett, de táj esztétikailag rendkívül fontos platánsor. A munka) kivitelezőjének, a Mávber-nek is az a fő célja, hogy minél kevesebb kárt okozzon^ ezért szakembereket hívott, hogy eldöntsék, mit lehetne tenni. A szakértők a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem környezetvédelmi tanszékének munkatársai. Már a helyszín bejárása is hetekig tartott, minden fát egyenként felmértek, lefényképeztek’ és ennek alapján mindegyikhez készült egy beavatkozási terv. Ez óriási munka volt, hiszen Földváron ez 186 fát érintett, Bogláron pedig 194- et vizsgáltak meg összesen. — A végeredmény azt hiszem megnyugtató, hiszen mindössze tíz fát kell kivágni, mindegyik helyszínen ötöt-ötöt. Ezeket is csak azért, mert ha minden veszélyes ágat eltávolítanának, akkor a fa elvesztené a korona 60 százalékát és így is elpusztulna. A többi fán csak kisebb-nagyobb felnye- sési munkát kell elvégezni. Mindössze azokat az ágakat vágják le, melyek benyúlnak — vagy szél esetén benyúlhatnak — az erősáramú vezetékek közé. Ez a legtöbb esetben csak egy-két, ritkán öt-hat ágat érint. Más műszaki lehetőségeket is megDél-dunántúli vállalatok börzéje Az Országos Piackutató Intézet és az MTESZ megyei szervezete területi börzét rendezett tegnap Kaposváron, a Technika Házában. A íkiálliífásoo Tolna, Baranya, Zala és Somogy húsz vállalata és szövetkezete vett részt. Christ Miklós, az MTESZ somogy megyei szervezetének titkára elmondta, hogy a rendezvénnyel a gazdálkodó egységek anyag- gazdálkodását és a meglévő kapacitásaik jobb kihasználását szeretnék segíteni. Gergely József, az Országos Piackutató Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy sok vállalat olyan alkatrészt importál, ami belföldön is megvásárolható, mert valamelyik gazdálkodó egység elfekvő készletén van. Az eladóként részt vevő vállalatok. szabad termelési és fejlesztési kapacitásaikat, illetve elfekvő vagy értékesítésre szánt készleteiket ajánlották föl. A nemrég alakult Pannon Wolf, magyar—osztrák vegyes vállalat asztala előtt magánszemélyek is sűrűn érdeklődtek. A vállalat képviselői bemutatták a legújabb. ausztriai technológia alapján készülő családi házakat. Ezek árai viszonylag nem túl magasak. Mint azt Bödöné dr. Kerényi Tünde főkönyvelőtől megtudtuk, egy kulcsrakész családi ház átlagos négyzetméter-ára kevesebb, mint húszezer forint. Jó bo It a Balaton-partl hárommillió forintnál is nagyobb bevételt könyvelhettek el munkatársaink, október első heteiben már csak két-háromszázezer forintos forgalmuk volt. Mi úgy számoltunk, hogy ezek az üzletek akkor működnek gazdaságosan, ha legalább négy- százezer forintnyi árut vásárolnak bennük naponta. A fonyódi és a foogláttlellei üzletházunkban még most is félmillió forint fölötti a napi !be vétel. Az Oázis dolgozóinak ösz- szegyűlt szabadságát most, a télen adjuk ,ki: ráfér a pihenés az emberekre. Közben néhány tanfolyamot is szerveztünk azoknak, akiknek még nincs meg a szükséges képesítésük. A csaknem kétszáz dolgozó fele szakképzetlen volt, ők nemsokára Iskolapadba ülnek, szakmai, etilkai képesítést kapnak, s utána egy nyelvtanfolyamon is részt vesznek. Ennek a szükségességét — azt hiszem — kár lenne- bizonygatni. — Az Oázisból — nemsokára — az összes árut kipakolják és csak egy vagyonőr vigyázza majd az épületet. Ipari üzemekkel tárgyaltunk, amelyek kiszerelő üzemet létesítenének az egyik zárható, fűthető irodában, de még nem egyeztünk meg 'senkivel. F. L. Meguűnt egy szolgálat Barcson Szép kísérlet volt A Balaton Fűszért három új balatoni üzletháza október közepéig 350 milliő forintos forgalmat bonyolított le. Az év végéig nyitva levő két üzlettől még további 100 milliós bevételt várnak. Széles Józseftől, a Balaton Fűszért kereskedelmi igazgató- helyettesétől érdeklődtünk: miért kellett Október közepén a szántód! Oázis üzletet bezárni, s ha már becsukták, tudják-e az épületet valamire használni a télen? — Három-négy hónapunk volt arra, hogy felmérjük, valóban szükség volt-e az üzletházakra. Természetesen nem véletlen, hogy ez a néhány hónap éppen a nyári idegenforgalmi szezonra esett. Ugyanis ezek a boltok elsősorban a tó mellé érkező vendégsereget hivatottak kiszolgálni, de természetesen az állandó lakosságon is segítettünk, hiszen nekik is ke- vesebbett kellett így tülekedniük. Az eredmények és a kapott dicséretek alapján mondhatom : igenis szükség volt a fonyódi Pátria, a bog- lárlellei Fortuna és a szán- tódi Oázis üzletházra. Október 15-én bezárt az Oázis. Ezt így is terveztük, hiszen nem is .készült fűtésrendszer az épületbe. Nyáron volt ólyan nap, hogy vizsgáltunk, hátha mindez elkerülhető, de sajnos ilyet nem találtunk, így az engedélyt — a felnyesési tervrajzok szigorú betartásával — megadtuk, és a munkák a napokban elkezdődnek. A beruházó vállalta azt, hogy a munkák után eltakarítja az ágakat, s elvégzi a területrendezési munkálatokat. Ezen kívül azt is megígérték, hogy a beteg fákat és a felnyesésre kijelölteket gyógykezelik a fertőzések elkerülése érdekében. A vasútvonal mellett fásított zöldövezeti mintaszakasz kialakítását tűzték ki célul maguk elé, bizonyítva, hogy lehet összhangot teremteni a természetes és a művi környezet között. Sajnos maguk a platánok némely esetben veszítenek eredeti szépségükből, de talán kárpótol majd bennünket egy csendesebb, levegőt nem szennyező vasútvonal. V. O. A kisvárosi modellhez illő jó kezdeményezésként üdvözöltük annak idején a barcsi Városi Tájékoztató Szolgálat létrehozását. És nemrég az irodát ismerők némiképp meglepve tapasztalták: a szolgálat megszűnt. Feigli Ferenc barcsi tanácselnököt a felszámolás miértjéről kérdeztem. — A szolgálat öt éve alakult, már akkor is többen megkérdőjelezték, hogy szükség van-e rá. De még a kétkedők is el ismerték: szép, nemes cél vezérli az alapítókat, senki sem kifogásolta, hogy az ötlet esélyt kapott a kipróbálásra. Eltelt fél évtized. A szolgálat nem váltotta be' a hozzá fűzött reményeket. Megszüntettük. Minden kísérletben benne van a siker és a kudarc lehetősége is. Ez esetben az utóbbi fordult elő. Ez nem baj. A baj az volna, ha most arra jutnánk, hogy ezután nem is érdemes kísérletezni. —- És milyen kísérletek következnek? — A szolgálat rengeteg dologra igyekezett vállalkozni. Az építésügyi tájékoztatástól a barcsi vállalatok termékeinek. bemutatásán át a városi demokratikus fórum létrehozásáig mindenféle célt kitűzött maga elé. Részint a gazdasági helyzet romlása, részint az érdektelenség és egyéb okok miatt e nemes vállalkozás elbukott. A szakhatóságaink a tanácson folytatják mindazt, ami a városi tájékoztató szolgálat építési és egyéb információs tevékenysége volt. De ezen felül is gondolunk új információs csatornákra, és a városi demokratikus fórum szerepét más szervezetre próbáljuk majd bízni. Helyi újság indításáról gondolkodunk, és a kábeltévé létrehozásának terveit is lakossági vitákra bocsátjuk. A korábbinál több és jobb tájékoztatás az alapelvünk. A módszer szükséges városunkban. Ez viszont változik. Az újság hamarabb megszülethet, a kábeltévé kicsit később. — Ezek nagy szaktudást és nem kevés pénzt igénylő dolgok. — Ezt tudjuk. S épp ezért igen fontosnak tartom, hogy amíg kialakul a tájékoztatás teljes rendszere Barcson, addig mind többet találkozzunk mi, tanácsi tisztség- viselők személyesen a helybeli polgárokkal. Sőt még az újság és a saját tévé létrehozása után is nagyon sok közvetlen találkozásra lesz szükség. Nincs az az iroda, hírlap vagy képernyő, amely pótolná a személyes kontaktust. Ráadásul az még pénzbe sem kerül. L. P.
