Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-26 / 256. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 26., szerda Grósz Károly Iránban Köxépponfbcm a gazdaság Szovjet—nyugatnémet tárgyalások Moszkvában A négynapos, hivatalos látogatáson Szovjetunióban tartózkodó Helmut Kohl, az NSZK kancellárja a szovjet fővárosban találkozott Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel (Folytatás az 1. oldalról) viselői előtt. Repülőtéri nyilatkozatában Grósz Károly először megköszönte Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő meghívását és örömét fejezte ki, hogy viszonozhatja az ő két évvel ezelőtti Budapesten tett útját. Megállapította, hogy a magyar nép és a kormány mindig nagy érdeklődéssel követte nyomon az Iránban zajló eseményeket, és úgy érzi, hogy Iránban is figyelmet tanúsítanak Magyarország iránt. Grósz Károly hangsúlyozta: mostani látogatásával folytatni kívánja azt a rendkívül hasznos és konstruktív párbeszédet, amely az iráni miniszterelnöknek a két ország kapcsolataiban új fejezetet nyitó látogatásával két évvel ezelőtt megkezdődött. Grósz Károly és a magyar küldöttség az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után szállására hajtatott. A magyar kormány elnöke teheráni látogatásának első napján zsúfolt programot bonyolított le. Grósz Károly vendéglátójával, Mir Hoszein Muszavival szűk körű megbeszélést folytatott, és a tárgyaló küldöttségükkel oldalukon is megkezdték a megbeszéléseket. A magyar miniszterelnök helikopteren érkezett a Teherántól mintegy 40 kilométerre fekvő Beheste Zahra temetőbe, ahol az iszlám forradalom mártírjai nyugszanak. Behesti ajatoLlah az Iszlám Köztársasági Párt nagy te(Folytatás az 1. ódáiról) IBUSZ és az Országos Idegenforgalmi Hivatal képviselőivel az idegenforgalom kölcsönös fellendítéséről. Találkoztak a sajtó munkatársaival az izraeli idegenforgalmi hivatal és az EL AL légitársaság képviselői is. Elmondták, hogy a közeljövőben, várhatóan még november első felében charter-gépek indulnak Budapest és Tel Avív között, s előreláthatólag ez év végén megindulhatnak a menetrendszerinti légijáratok. A későbbiekben a forgalomtól függően szükség esetén sűrítik a járatokat. A két ország közötti idegenforgalom egyre élénkebb, az ódén 30 magyar turistacsoport járt Izraelben. Izraelből az idén körülbelül 30 ezren jártak hazánkban, s a közvetlen Tekintélyű főtitkára volt, mielőtt 1981-ben a párt 71 más vezetőjével együtt ádozatul esett a párt székházát felrobbantó bombamerénylet- k nek. Behesti ajatollah síremléke közelében temették el Radzsai köztársasági elnököt és Bahonar miniszter- elnököt, akiknek életét szintén merénylők oltották ki. Grósz Károly és Mir Ho-, szein Muszavi első tárgyalásain egyetértettek abban, hogy a magyar—iráni kapcsolatok további fejlődéséhez a hosszabb távú egyezményes keretek és szerződésekbe rögzített alapok kiépítése szükséges. A magyar kormányfő javasolta, hogy a hosszú távú, sokoldalú kapcsolatok bővítése érdekében a két ország megbízottai kezdjenek tárgyalásokat a kettős adóztatás megszüntetésére vonatkozó szerződésről, az egészségügyi, a légiközlekedési, a szállítási, valamint egy konzuli egyezmény megkötéséről, továbbá arról, hogy a diplomáciai és szolgálati útlevelek esetében kölcsönösen töröljék el a v ízű m kény sz ért. Az iráni kormányfő ezekre a javaslatokra pozitívan reagált és kijelentette, hogy semmilyen akadályát nem látja a tárgyalások mielőbbi megkezdésének. A gazdasági kapcsolatok kérdéskörére áttérve a két miniszterelnök megállapította, hogy a kereskedelmi forgalom egyelőre elmarad a két évvel ezelőtt oldalankint kitűzött 200—200 millió dolláros értéktől. pülőg épjárat ótok a 1 feltehetően erőteljesen növekszik majd ez a szám. Az izraeli turisták egyébként minimálisan öt napot tartózkodnak Magyarországon, de sokan több hétig is itt maradnak. Tucatnyi, nagy érdeklődéssel kísért előadás hangzott el a világkongresszus keddi szekcióülésein. A felszólalók mindenekelőtt a Kelet-Európába, ezen belül a Magyarországra irányuló idegenforgalom fokozásának feltételeivel, valamint az üzleti tevékenység hatékonyságának növelésével foglalkoztak. A szakemberek úgy vélekedtek, hogy reális lehetőség van a kelet-európai utazások bővítésére. Megemlítették, hogy Kelet-Euró- pa viszonylag olcsó, kielégítő a közbiztonság, sok az egyedi látványosság, s figyelemre méltó, hogy a világ e réA Kreml Katalin-termében ikedd délután megkezdődtek a szovjet és a nyugatnémet küldöttség tárgyalásai. A szovjet delegációt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a nyugatnémetet Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja vezeti. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel tárgyalt kedden Helmut Kohl., A TASZSZ jelentése szerint a megbeszélések középpontjában a szovjet—.nyugatnémet gazdasági kapcsolatok és együttműködés kérdései álltaik. A szovjet hírügynökség ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a kancellár látogatása keretében kerül sor a nap folyamán egy 3 milliárd szébe számos olyan amerikai kíván visszatérni, akinek ősei innen, távoztak el. Magyarország látványosságaival kapcsolatban több előadó kiemelte Budapest és a Balaton szépségeit, a népművészeti hagyományokat, a magyar vendéglátás és konyha különlegességeit. Több előadó úgy vélekedett, hogy az állandó piaci versenyben a marketing- és reklámtevékenység állandó megújítására van szükség. A turistaeladások növeléséhez újsághirdetéseket és egyéb reklámeszközöket is igénybe kell venni. E témakör megvitatásánál különös figyelem kísérte a kelet-európai tapasztalatokkal rendelkező vállalatok, valamint a mamutcégek képviselőinek előadásait. márkás hitelmegállapodás aláírására: a kölcsönt a „Deutsche Bank" vezette bankkonzorcium nyújtja a szovjet félnek. Kedd délelőtt Kohl kancellár a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét, majd látogatást tett a ljublinói temetőben, ahol csaknem hatszáz, a második világháborúban fogságban meghalt német katona van eltemetve. Helmut Kohl kedden a moszkvai nyugatnémet nagykövet rezidenciáján mintegy ötvenpérces megbeszélést folytatott Andrej Szaharov szovjet akadémikussal. A Nobel-díjas tudós — aki polgárjogi tevékenysége, illetve a hivatalostól eltérő állásfoglalása miatt a brezsnyevi korszakban nemkívánatos személynek számított Moszkvában, s hosszú időn át száműzetésben élt Gorkijban — nyugatnémet közlések szerint emberi jogi kérdésekről és a szovjet átalakítási program menetéről cserélt véleményt vendéglátójával. A megbeszélésen jelen volt Szaharov és Kohl felesége, valamint Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter is. A találkozó végeztével Szaharov röviden válaszolt a nagykövetség előtt várakozó tudósítók kérdéseire. Kijelentette, hogy Kohllal folytatott megbeszélésén felvetette a szovjet pszichát- riai klinikákon levő személyek sorsát, a politikai okok miatt korábban bebörtönzöt- tek rehabilitálásának problémáját és a német eredetű átlaimpoílgárok kivándorlásának témáját. Kohl kancellár az újságírók előtt mindössze annyit mondott, hogy a találkozót nagyon hasznosnak tartja további moszkvai tárgyalásai iszempontjából. AST A-KONGRESSZUS Sajtótájékoztató A jövő évi mezőgazdasági termelői árakról Kedden a MÉM-ben a mezőgazdasági termelés helyzetéről tájékoztatták az újságírókat, összefüggésben azzal, hogy befejezéséhez közeledik a betakarítás és a termelők nagy érdeklődéssel várják a jövő évi felvásárlási árak meghirdetését. Ezek ismeretében alakíthatják ugyanis 1989. évi terveiket, amelyekben tekintettel kell lennünk arra, hogy az állami támogatás csökkent, és mindinkább az elért árakban kell realizálniuk a nyereséget. Az Országos Arhivatal jelenlevő szakemberei bejelentették, hogy a nyár közepe óta tartó főhatósági egyeztetések után véglegesnek tekinthető az úgynevezett hatósági áras mezőgazdasági termékek felvásárlási ára. Nem rejtették_ véka alá azt sem, hogy az immár alapul vehető döntéseket egyebek közölt a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa részéről érdekvédelmi kifogások előzték meg, s ezek nyomán szinte a sajtó- tájékoztató pillanatában születtek meg az utolsó döntések. Arról, hogy ezek mennyire tükrözik a termelői érdekvédelem erőfeszítéseit, nehéz volt képet kapni a tájékoztatón, mivel ott lényegében a főhatóságok egyeztetett álláspontja érvényesült, amely szerint a mezőgazdasági termelők — az új árak ismeretében — jövőre nem kerülnek nehezebb helyzetbe. Termelői elképzeléseiket a jövedelmezőség oldaláról várhatóan sikerül majd . alátámasztani, ám volt olyan kétely, hogy az úgynevezett szabadáraknál ennék ellenkezője is igaz lehet, mivel a piac nem mindig honorálja a termelők ráfordításait, és megeshet, hogy éppen ennek leszünk tanúi jövőre is. Mindenesetre a mezőgazdaságban 12—13 százalékos termelői áremelést irányoztak elő, ezen belül a hatósági árak átlagosan 17 százalékkal növekvő kiadásait, és a központi támogatások fokozatos leépítését. Ami a részleteket illeti, eldőlt, hogy az első osztályú étkezési búza árát 16,6 százalékkal — tonnánként 3730 forintról 4350 forintra —, a másodosztályúét 13,7 százalékkal — tonnánként 4150 forintra —, a takarmánybúzáét és takarmányárpáét pedig 8,8 százalékkal emelik. A kukorica felvásárlási ára 7,9 százalékkal nagyobb, mint idén, tonnánként 4100 forint. A vágómarháért átlagosan 30,5 százalékkal adnak többet, de egyidejűleg a kilónkénti 7 forintos termelői ár- kiegészítés megszűnik. A fel- vásárlási árat egyébként differenciálták, eleget téve a termelők kérésének. A vágósertés árformája eddig az úgynevezett garantált ár volt, jövőre’ a tájékoztató ár lesz mérvadó, ettől 5 százalékban lehet eltérni fölfelé, illetve lefelé, attól függően, hogy a partnerek miben állapodnak meg. A kiinduló alap egyébként 10,3 százalékkal nagyobb lesz az ideinél, ami azt jelenti, hogy átlagosan kilónként 4,50 forinttal többet adnak majd az állatokért, minőség szerint differenciáltan. A tej termelői ára szintén „felemás” módon alakul, mivel az eddigi támogatások egy részét megszüntették, ám ezzel egy ü tt a felvásárlásnál mégiscsa/k előnyösebb helyzetet teremtették; mindent egybevetve literenként 2,90 forinttal emelték az árat. A műtrágya árának növekedése vegyes érzelmeket keltett a mezőgazdaságban — ez is kifejezésre jutott a sajtótájékoztatón. A válasz az volt, hogy a termelők hiteleket vehetnek fel a vásárlásra, és az idei hitelek kamatainak 20 százalékát az állam magára vállalja, enyhítve az áremelés következményeit. Jugoszlávia a JKSZ KB ülése után Jugoszláviában párttaggyűlések, értekezletek, kommentárok témája a JKSZ KB múlt heti háromnapos plénuma, amelynek határozatát az Összjugoszláv érdekek győzelme fémjelzi a tagköztársasági, autonóm tartományi és általában a részérdekek felett. Stipe Suvar, a KB Elnökségének elnöke zárszavában aláhúzta, hogy e kulcsfontosságú fórumon egyik tagköztársaság és egyetlen elvtelen koalíció sem győzött, s megkezdődött a reális jugoszláv reform- politika megvalósítása. A felszólalások túlnyomó többségében — jelentette ki Suvar — megfogalmazódott a megújhodás igénye és platformja. A stratégiai kérdésekben kinyilvánított egység azt sugallta, hogy előre tekintünk és készek vagyunk harcolni a jövőnkért. Melyek ezek a kérdések? A gazdaság, a politikai intézményrendszer és a kommunista szövetség reformja, amely mellett a magas pártfórum egyöntetűen kiállt, pedig végrehajtása nehéznek ígérkezik, aligha lesz teljesíthető újabb áldozat- vállalások nélkül. Stratégiai jelentőségű az is, hogy elhatározták a párt és az állam szétválasztását. A nyitó lépést most a párt és az állami tisztségek perszonálunió- jának megszüntetése jelenti. A JKSZ KB Elnökségének elnöke nem lesz egyben a jugoszláv államelnökség tagja is. A JKSZ KB . tagjai nem tölthetnek be magas állami posztokat. Továbbá: az állam és vállalatok közti kapcsolat helyett az önigazgatás és a piac kapcsolatát erősítik. A politikai életben széles körű nyilvánosságot valósítanak meg. „Újítás” a vezető párt- és állami testületek, valamint tagjaik felelősségvállalásának megkövetelése és konkrét, nyilvános felelősségre vonása. A közvélemény figyelmének homlokterébe került az, hogy a központi bizottság elfogadta négy elnökségi tagja lemondását, s a bizalmi szavazáson az egyik szerbiai tag nem kapta meg a szükséges voksokat. Fontos döntés, hogy másfél-ikét hónapon belül fiatal, tehetséges káderekkel váltják fel a KB jelenlegi tagjainak egyhar- madát. A JKSZ kongresszusainak és központi bizottsági üléseinek határozatait mellesleg soha senki sem kérdőjelezte meg — később sem. Az 1978-as pártkongresszus pontosan megjelölte az akkor kezdődő gazdasági gondok leküzdésének módját. Ezt tette az 1982-es, majd az 1986-os kongresszus is; 1983-ban a parlament elfogadta az ország hosszú távú gazdasági stabilizációs programját. E dokumentumok célkitűzései máig érvényesek, ám nem valósították meg őket. Tito elnök csaknem tíz évvel ezelőtti halála óta a legnagyobb gond, .hogy a jó döntések papíron maradnak. S mi lesz vajon most? Jóformán még véget sem ért a Központi Bizottság maratoni ülése, amikor a Koszovo Polje-i szerbek és crnagora- cok tiltakozó tömeggyűlést szerveztek, mert úgy érezték, a Központi Bizottság cserbenhagyta, sőt elárulta őket. A gyűlésen váratlanul megjelent a JKSZ KB Elnökségének két tagja, a Crna Gora-i Marko Orlandics, meg a koszovói, albán nemzetiségű Katusa Jashari. Mindkettőjüket füttykoncert fogadta. Amikor fél óra múltán szóhoz jutottak, szemrehányást kaptak, amiért „nem védték meg” a kibüktatott szerb elnökségi tagot, kik hozták létre a koalíciót a szerb vezetőség ellen?, miért léptél be te is a koalícióba?, kit fenyegetett meg a szlovén Hafner, Szerbiát? (Hafner név szerint bírálta Milosevics szerb pártelnököt), hogyan fenyegetheti meg egy szlovén Mi- losevicset? stb. Válasz nem érkezett; ezekre a kérdésekre, bármennyire konkrétak, lehetetlen válaszolni. A Központi Bizottság határozatában igen erélyesen elítélte a néhai Tito elnök személye és munkássága eilen az utóbbi időben mind gyakoribb nacionalista és jobboldali támadásokat, s kötelezte a kommunistákat, hogy minden esetben nyíltan, keményen lépjenek fel ellenük. A plénum után két nappal a szerb íróegyesület által rendezett belgrádi nemzetközi írótalálkozón Vojisz- lav Seselj, az ellenzéki magatartásáról ismert író szólt arról, hogy Jugoszláviában a titoi vonaion 1941 óta szerbellenes politika folyik, s ez kedvezett Koszovo Szerbiától való elszakadásának. Megállapítására senki sem reagáit. A Nin, a szerb szocialista szövetség hetilapja közölte Ljubo Tadics ismert színész, a szabad gondolkodást és véleménynyilvánítást védelmező bizottság elnevezésű belgrádi csoport Tito- ellenes „memoranduma” egyik aláírójának nyilatkozatát arról, hogy miért követelik a vádlottak padjára a koszovói válság és az albán nacionalizmus, továbbá az 1974-es alkotmány, valamint a reális szocializmus jugoszláv alternatívájának szerencsétlen eredményei ’ miatt a volt párt- és államfőt. Azem Vlasi, a koszovói kommunista szövetség legtekintélyesebb vezetője a JKSZ KB ülésén figyelmeztetett arra, hogy a koszovói pártvezetőség felelősségének kivizsgálására alakított munkacsoport minden bizonnyal nehéz körülmények között fog dolgozni. Ezért néhányan meg is rótták. Vlasi azonban a jelek szerint jól ismeri a körülményeket. Hiszen a kb-plénum után egy nappal a Koszovo Polje-i tiltakozó gyűlésen már követelték: öt napon belül mondjon le az egész koszovói pártvezetés. Nem törődtek a munkacsoporttal, a felsőbb pártszerv álláspontjával, a szervezeti szabályzattal. Az elnökség szerb tagjának, Dusán Cskrebicsnek a kibukása kavarta a legtöbb vihart. A vélemények a legszélsőségesebbek; vannak, akik Szerbia politikájával hozzák összefüggésbe, mások kétlik, hogy a titkos szavazás eredményét, a Cskrebics iránti bizalom megvonása egy tagköztársaság vereségének és egy elvtelen koalíció győzelmének tekinthető... Ez utóbbiak szerint nem a szerb kommunisták szövetségének vereségéről van szó, hanem csak azt jelenti, hogy az emberek nem értenek egyet a szerb politikai vezetőség egyes lépéseivel. Megnyugtató a kb-plénum egyöntetűen kedvező szlovéniai, horvátországi, bosznia- hercegovinai és vajdasági fogadtatása és visszhangja. A válságot csak együttes erővel, összefogással lehet leküzdeni. Kulcskérdés, hogy .a JKSZ Központi Bizottsága és elnöksége most következetesen érvényt szerezzen az egyhangúlag elfogadott határozat maradéktalan megvalósításának. Csak így tud úrrá lenni azokon a kétségeken, amelyeket például az újvidéki Dnevnik kommentárja megfogalmazott: „A kb ülésén nem győzött egyik tagköztársaság és egyetlen elvtelen koalíció sem. Vagy talán mégis, mert ilyen hangok is hallatszanak. Kezdetét vette az igazi reformokat célul tűző jugoszláv irányvonal. Vagy talán mégsem, mert ilyen vélemény is hallható. A JKSZ KB felkészült arra, hogy törésre vigye a dolgot mindenfajta negatív irányzattal. Vagy talán, mégsem, mert tagjai továbbra is vitatkoznak. Ezért minden a központi bizottság és elnökségének kiállásától függ. Márkus Gyula
