Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 249. szám Ara: 1,M Ft 1988. október 18., kedd Grósz Károly fogadta John C. Whitehead-et Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn délután hiva­talában fogadta John C. Whitehead-et, az Egyesült Államok külügyminiszteré­nek első helyettesét. A ta­lálkozón egyetértőén állapí­tották meg, hogy a magyar —amerikai kapcsolatok ked­vezően fejlődnek. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét részről pozi­tívan értékelték a szovjet— amerikai viszonyban bekö­vetkezett fejlődést és hang­súlyozták a kelet—.nyugati kapcsolatok további javítá­sának fontosságát. Magyar részről rámutattak, hogy a nemzetközi légkör javulása kedvező» feltételekét teremt a magyar—amerikai kapcso­latok további bővítéséhez is. Az amenikai politikust a nap folyamán fogadta Berecz János, az MSZMP KB tit­kára és Pozsgay Imre ál­lamminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mát- tyás, az MSZMP KB tit'ká­Pozsgay Imre államminisz­ter fogadta John C. White­head-et, az amerikai külügy­miniszter első helyettesét. ra és Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes. A ta­lálkozók során a vendég tá­jékozódott a magyarországi helyzetről, a , gazdasági és politikai reformlépések ta­pasztalatairól, illetve a to­vábbi elképzelésekről. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügymi­niszter folytatott megbeszé­lést John C. Whitehead-del a magyar—amerikai kapcso­latokról, a magyar kormány elnökének az Egyesült Álla­mokban tett látogatása so­rán feltárt együttműködési lehetőségek kiaknázásáról, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügy- mi.niinzter-lhelyettes és Mark Palmer, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. AZ ENERGIAPOLITIKAI TANÁCS ÜLÉSE A távlati célokról Az Energiapolitikai Ta­nács hétfőn a Parlamentben Kapolyi László kormánybiz­tos elnökletével tartott ülé­sén megtárgyalta „Az ener­giarendszer lehetséges fejlő­dési pályái 2010-ig” című előterjesztést. Elöljáróban Kapolyi László elmondotta, hogy ezt az anyagot a kö­vetkező hetekben széles kö­rű szakmai és társadalmi vitára bocsátják, s a java­solt kiegészítések után mel­lékletként a készülő VIII. ötéves terv számítási anya­gaihoz csatolják. Ennek a közép- és hosszú távú energiapolitikai kon­cepciónak általános célja a gazdaság energiaiigényessé­gének csökkentése a terme­lési szerkezet korszerűsítése útján, továbbá a gazdaságo­san kitermelhető szén- és szénhidrogénvagyon ésszerű kihasználása a geológiai le­hetőségek határáig, valamint a hazai forrásokat megha­ladó energiaigények kielé­gítése importból, elsősorban továbbra' is a Szovjetunió tüzelőanyag- és villamos- energiaszállításai vall. Az alapvető követelmény az. hogy amint az utóbbi évti­zedekben, úgy a jövőben is biztonságos és kiegyensúlyo­zott legyen az ország ener­giaellátása. A több változat­ban kidolgozott energiafel­használási számítások közül azt tekintik irányadónak, amely szerint a népgazda­ság energiafogyasztása éven­te átlagosan 0,8 százalékkal növekszik, s ezen belül a villamos energiáé 2—2,5 szá­zalékkal. Ez a prognózis azon alapul, hogy a népgaz­daság termelő ágazatai csök­kentik az energiafelhaszná­lást, s így a növekedés csak a lakosságra és a kommu­nális ágazatra korlátozódik. Egyes számítások szerint a lakossági és kommunális igények növekedési ütemét 1,5—2 százalékra lehet mér­sékelni energiatakarékosabb háztartási berendezések és híradástechnikai készülékek elterjesztésével. Más szak­értők* viszanrt úgy vélik, hogy a szolgáltatások kiter­jedésével és a kisipar bővü­lésével az áramigények az évi 2 százaléknál nagyobb mértékben nőnek. A vitában többen is hang­súlyozták: bár nagyon fon­tos a következetes energia­takarékosság, súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy egye­dül a pazarlás megszünte­tése elegendő. Űj források bekapcsolása elkerülhetet­len, de mindenképpen na­gyon fontos a fejlesztés sok­oldalú mérlegelése, s így a népgazdaság teherbíróképes­ségének figyelembe vétele is. A felszólalók szerint mér­legelni kell a bükkábrányi felszíni lignitbánya és a hő­erőmű felépítésének, vala­mint a Tiszapalkonyai Erő­mű átépítésések gazdaságos­ságát, különösen a környe­zetszennyezéssel összefüg­gésben. A mostani javaslatokkal kiegészített koncepoióterve- zetet megvitatják majd az Országgyűlés és az MTA bi­zottságai, továbbá az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság ,és a népgazdasági ágazatok szakemberei is. Magyar vélemény az F—16-osok telepítéséről Csökken a bizalom Tájékoztató a Tervgazdasági Bizottság üléséről Szakmunkásképzés, műszaki fejlesztés A Parlamentben hétfőn Kunos Péter, a Tervgazdasá­gi Bizottság titkára tájé­koztatta a sajtó munkatársa­it a testület legutóbbi ülésé­ről. A TGB döntött két olyan előterjesztés ügyében, amely hosszú távon segít megala­pozni társadalmunk és gaz­daságunk jövőjét. A műszaki fejlesztés, valamint a szak­munkásképzés helyzetének javítására kezdeményezett intézkedések demonstrálják a kormánynak azt a szándé­kát, hogy a napi gondok, a nehéz gazdasági helyzet szo­rító körülményei között is keresse a nagyobb távlatok­ban is megvalósuló fejlődés útját. A központi műszaki fej­lesztési alapok képzésének, kezelésének, felhasználási rendjének áttekintését, mó­dosítását időszerűvé tette az is, hogy az egységes vállal­kozói nyereségadó bevezeté­se azonos feltételek elé állít­ja majd a gazdálkodókat. A TGB döntése szerint 1989. január 1-jétől új rendszerű finanszírozás lépne életbe: az eddigi differenciált kul­csok, tehát a vállalati teher­vállalás . indokolatlan kü­lönbségei megszűnnének, s valamennyi gazdálkodó az éves nyereségadó-alap után számított 4 százaléknyi köz­ponti műszaki fejlesztési hozzájárulást fizetne. A ked­vezmények azonosak lenné­nek a vállalkozási nyereség­adónál igénybe vehetőkkel. A hozzájárulás összege csök­kenti a vállalkozási nyere­ségadó alapját, tehát lénye­gében költségként elszámol­ható. A számítások szerint mintegy 8-8,5 milliárd forin­tos, a költségvetéstől elkülö­nített összegről van szó, amely teljes egészében visz- szakerül a gazdálkodókhoz. A pénz kizárólag a műszaki fejlesztés infrastruktúrájá­nak javítására, a műszaki fejlesztéshez kapcsolódó al­kalmazott kutatásokra, va­lamint a műszaki innováció gyakorlati elterjesztésére használható fel. A középfokú szakképzés korszerűsítéséről, ennek gaz­dasági-társadalmi feladatai­ról is tanácskozott a TGB. Az oktatási rendszerben ta­lán ez a legrosszabbul funk­cionáló terület. Tisztázatlan, hogy ki miért felelős, a vál­lalatok érdekeltsége mini­mális, a tárgyi feltételek rosszak, a tananyagok kor­szerűtlenek, a képzés a hi­ányszakmákra nem terjed ki, és területileg is ellent­mondásos. A szakmunkás- képzőkbe általában a leg­gyengébb általános iskolai tanulók jelentkeznek, s a diákok 30-35 százaléka éven­te lemorzsolódik. A TGB döntése szerint szakképzési alapot kell lét­rehozni, amelyhez valameny- nyi, a vállalkozási adó hatá­lya alá tartozó gazdálkodó köteles lesz hozzájárulni. 1989-ben várhatóan a bértö­meg 1,5 — a mezőgazdasági alaptevékenység után csak 1 — százalékát kell erre a cél­ra fordítani. A gazdálkodók elsősorban a gyakorlati kép­zésben való részvétellel tel­jesíthetik kötelezettségüket, s ha ez nem érné el az em­lített 1,5 százalékos értéket, akkor a különbözetet fizetik be a szakképzési alapba. A költségvetéstől elkülönített pénzalapot az egyik bank ke­zeli majd, s abból kizárólag a gazdálkodóknál jelentke­ző szakképzési költségek fi­nanszírozására, képzési ki­adásokra, illetőleg a szak­képzéssel kapcsolatos beru­házásra lehet pénz kérni. Nem támogatható ugyanak­kor az alapból — lévén költ­ségvetési feladat — a tan­anyagok, tankönyvek korsze­rűsítése, szakközépiskolások ösztöndíj-fizetése, az iskolai tanműhely-fejlesztés. Az alap kezelését a művelődési miniszter vezetésével létre­jövő bizottság ellenőrzi majd. Mivel az Országgyűlés ta­valy a jogalkotásról szóló törvény szentesítésével úgy foglalt állást, hogy minden, a gazdálkodást alapvetően érintő kérdésben törvényi szabályozásra van szükség, a jogszabályok kialakítása mindkét tárgyalt napirend­del kapcsolatban folyamat­ban van, s a törvényterve­zeteket még az idén az Or­szággyűlés elé terjesztik. Hétfőn hazaérkezett Olaszországból Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára, aki részt vett a Földközi-tenger atommen­tesítéséről rendezett nem­zetközi konferencián. A rendezvényt Reggáo de Ca- labriában tartották, a croto- nei támaszpont közelében, ahová az olasz kormány dön­tése értelmében a tervek szerint áttelepítik Spanyol- országból az amerikai F— 16-os vadászgépeket. A közép-európai térség, így hazánk biztonságát is érintő áttelepítéssel kapcso­Az MSZMP KB meghívá­sára hazánkba érkezett az Indiai Nemzeti Kongresszus (!) küldöttsége, élén Ghulam Nabi Azaddal, a párt egyik főtitkárával. A küldöttség tagjai : Romehwar Nikra parlamenti képviselő és A. A. Rahim volt külügyi ál- lamminisztar. A delegációt, amellyel rö­vid beszélgetést folytatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is, hétfőn fogadta Kádár János, az MSZMP el­nöke (a képen). A szívélyes, latban Barabás Miklós a konferencián hangsúlyozta, hogy az olasz kormány befo­gadási nyilatkozata elsietett lépés és a hagyományos blokk-logika tipikus meg­nyilvánulása volt. Az áttele­pítés folytán nemcsak a kö­zép-európai erőegyensúly bo­rul fel, hanem csökken az a bizalom is, amely szükséges feltétele a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok akár részleges kivonásának. Ezért hazánk a 72 F—16-os Dél-Európából való végleges eltávolításában érdekelt, a megfelelő ellentételezés mel­lett. baráti légkörű találkozón áttekintették a két ország fejlődésének aktuális kérdé­seit, a magyar—indiai kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségeit. Kifejezték készsé­güket a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) kö­zött épülő kapcsolatok to­vábbi erősítésére. n---------------------------­K özös hadgyakorlat Az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) küldöttségének látogatása ÉPÜLŐ KAPCSOLATOK Külföldi A Csákvári Állami iGazdaság területén NSZK-lizing alapján pirolizáló üzemet építettek, amelyben különleges technológiával adalékok hozzáadásával szénport állítanak elő szal­mából, majd Ibriketté préselik azt. Így a .nyugati piacokon igen keresett terméket, kén­mentes, grillsütésre alkalmas szenet állítanak lelő. megfigyelők A hazánkban szombaton kezdődött közös magyar— szovjet hadgyakorlaton —- a 42 nappal ezelőtt diplomáciai úton átadott meghívás alap­ján külföldi katonai megfi­gyelők is részt vesznek. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Kanada, Len­gyelország, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Német Szövetsé­gi Köztársaság, . Olaszor­szág, Románia, Spanyolor­szág, Svájc és Svédország két-két megfigyelője a stockholmi bizalom- és biz­tonságerősítő konferencián 1986-ban elfogadott doku­mentumban meghatározott lehetőség szerint tekinti meg a katonai tevékenység azon mozzanatait, amelyekben a résztvevők létszáma eléri a 17 ezer főt. Hazánkban a stockholmi dokumentum el­fogadása óta első ízben vesz ­nek részt megfigyelők had­gyakorlaton.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom