Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

2 Somogyi Néplap 1988. október 14., péntek Kínai—szovjet csúcs 1989-ben Külügyminiszteri találkozók tisztázzák az időpontot ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke hatnapos kínai látogatása során október 13-án találkozott Kína első vezető­jével, Teng Hsziao-ping-gel. Prágai őrség­váltás Míg, a prágai vár bejára­tánál, a Mátyás-kapunál órámként kíváncsi turisták szemlélik az őrök leváltását, a csehszlovák vezetés csú­csain e hét elején lezajlott őrségváltás az egész ország és — bízvást mondhatni — a külföld érdeklődését is felkeltette. Lubomir Strougal szemé­lyében egész Európa legré­gebben, 1970 óta hivatalban lévő miniszterelnöke vált meg posztjától, s a vele együtt távozó Peter Colotka még nála is egy évvel ré­gebben, 1969 óta állt a szlo­vák kormány élén. Némi meglepetést keltett, hogy a kormány élén és az összetételében történt szemé­lyi változást Prágában az át­alakítás meggyorsításával in­dokolták és azzal, hogy ener- gikusabbá és hatékonyab­bá kell tenni a miniszterta­nács munkáját. A csehszlo­vák csúcsvezetésben ugyanis eddig éppen Lubomir Strou­gal személyével azonosítot­ták a reformtörekvéseket, hi­szen miniszterelnökként több- szörf nekirugaszkodással is kísérletet tett átfogó gazda­sági reformok bevezetésére. A csehszlovák párt elnök­ségének tagjai közül Strou­gal volt az egyetlen, aki fel­vetette, hogy az 1968-as re­formkísérlet több pozitív elemet is tartalmazott. A CSKP Központi Bizott­ságának kedden véget ért ■kétnapos plénumával kap­csolatban egyelőre a szemé­lyi kérdésekről hozott dön­tések háttérbe szorítják ,a főtémát, a csehszlovákiai át­alakulás ideológiai alapjairól tartott vitát, amelyet Jan Fojtik KB-titkár csaknem százoldalas előterjesztése vezetett be. Fojtik szavaiból kitűnt, hogy 1968 emléke húsz év múltán is kísért — egyebek közt kijelentette: „a demok­ráciáról alkotott felfogá­sunk semmiben sem egye­zik azoknak az elképzelései­vel, akik egyfajta liberali­zálást, káoszt és zűrzavart várnak. Vannak már tapasz­talataink az ilyen demokrá­ciáról és a legkevésbé sem kívánunk visszatérni hozzá." A csehszlovák párt vezető ideológusa figyelmeztetett még arra, hogy nem szabad szemet hunyni a reform koc­kázatai felett és leszögezte^ hogy a gazdasági átalakítás a szocialista tulajdon meg­szilárdítására irányul. Ami pedig a csehszlová­kiai peresztrojka politikai vonatkozásait illeti, Fojtik leszögezte, hogy a pártra ve­zető szerep hárul az átalakí­tási folyamat végrehajtásá­ban. A szocialista pluraliz­musnak a Nemzeti Front és népképviseleti szervek a je­lenlegi politikai struktúrá­ban is kellő teret kínjainak, a változtatások tehát a kapi­talizmushoz való visszaté­réssel lennének egyenértékű­ek. Ide tartozik, hogy Milos Jakes, a CSKP főtitkára a plénumon kizárta annak le­hetőségét, hogy Csehszlová­kiában független környezet- védelmi vagy emberi jogi csoportok alakulhassanak, s antiszocialista képződmé­nyeknek minősítette ezeket. Alig tíz nappal a prágai személycserék előtt Mihail Gorbacsov a peresztrojka előretörését erősítette meg a pártvezetés és a kormány összetételének megváltoz­tatásával. A CSKP elnöksé­gébe most beválasztott öt új politikus, valamint a szövet­ségi kormány új tagjai a ve­zetés második vonalából ke­rültek a csúcsra, eddig keve­set szerepeltek a nyilvános­ság előtt s nehezen lehetne képet alkotni politikai arcu­latukról. Az új kormány no­vemberben terjeszti prog­ramját a parlament elé, ab­ból majd jobban megítélhe­tő, hogy hivatalba lépése mennyire gyorsítja fel az átalakulási folyamatot Cseh­szlovákiában. Szűcs D. Gábor Kínai—szovjet csúcstalál­kozó lesz jövőre. Ezt a leg­befolyásosabb kínai vezető, Teng Hsziao-ping közölte tegnap Pekimgben Mauno Koivisto finn államfővel, akivel egy órán át tárgyalt. Teng és Koivisto megbeszé­léséről Kalevi Sorsa -finn külügyminiszter számolt be a kínai fővárosban az új­ságíróknak. Elmondta, hogy a találkozón a szovjet—kí­nai viszony állt a figyelem középpontjában. Ez volt az első hivatalos megerősítése annak, hogy legfelső szintű szovjet—kí­nai találkozót tartanak. Teng Hsziao-ping közölte a finn elnökkel, hogy Csien Csi-csen külügyminiszter még az idén Moszkvába lá­togat a csúcstalálkozó elő­készítésére. Az AP amerikai hírügynökség szerint Pe- kingben dolgozó nyugati diplomaták és szovjet illeté­kesek jövő áprilisra vagy májusra várják Mihail Gor­bacsov pekingi látogatását. Utoljára 1959-ben volt szovjet—kínai csúcs, amikor Nyikita Hruscsov látogatott Pekingbe. Utána romlani kezdett a két szomszédos ország viszonya külpolitikai és ideológiai kérdések miatt. A Szovjetunió 1960-ban visz- szahívta szakembereit Kíná­ból, sőt az évtized végén még fegyveres harcok is voltak a szovjet—kínai határon. Teng Hsziao-ping finn vendégeinek arról is beszélt, hogy Pekingbe várják Rad- zsiv Gandhi indiai minisz­terelnököt. A látogatásra va­lószínűleg még decemberben sor kerül. Ez az út várható­an új fejezetet nyit majd Kína és India kapcsolatai­ban. A két ország között 1962-ben fegyveres konflik­A Koreai NDK és a Ko­reai Köztársaság küldöttsé­gével tegnap megbeszélést folytattak Panmindzsonban, a két államot elválasztó fegyverszüneti vonal men­tén. A kétórás találkozón, amely az első volt a szöuli olimpia befejezése óta, a felek „nagyobb rugalmas­ságot” ígértek, s kifejezték készségüket a párbeszéd folytatására. A megbeszélésen egyebek között véleményt cseréltek a KNDK és Dél-Korea parla­mentjének tervezett együttes tanácskozásáról. Az eszme­csere konkrét megállapo­dást nem hozott. Megálla-* podtak viszont abban, hogy legközelebb november 17-én ismét tárgyalóasztalhoz ül­nek. A tegnapi találkozóról az AFP azt jelentette, hogy a •KNDK lemondott egy ko­rábbi követelésről, miszerint mindkét parlament vala­mennyi képviselőjének részt kellene vennie egy együttes ülésen. A déli tárgyalókül­döttség javaslata — a UPI szerint — úgy szólt* hogy csak a parlamenti képvise­lők találkozójának nyitó és zárótanácskozásán lenne je­len valamennyi képviselő, a többi tanácskozáson már csupán a képviselők egy ké­sőbb meghatározandó cso­portja venne részt. A fran­tus robbant ki a közös ha­tár mentén. Kína és India vezetői utoljára 1954-ben ta­lálkoztak egymással. Teng Hsziao-ping, Kína vezető politikusa csütörtö­kön találkozott és megbeszé­lést tartott Mauno Koivisto finn köztársasági elnökkel. A találkozóról kiadott első jelentésében az Üj Kína hír- ügynökség csupán a megbe­szélés tényéről számolt be, majd, több órával később újabb, részletesebb jelentést tett közzé, de ez sem tér ki arra a Teng Hsziao-pingnek tulajdonított — és a finn külügyminiszter által nyilvá­nosságra hozott — kijelen­tésre, amely szerint a jövő év első felében sor kerül a kínai—szovjet csúcstalálko­zó megtartására. Geraszimov szovjet kül­ügyi szóvivő sajtóértekezle­tén megerősítette, hogy — Aa olimpia után folytatód­nak a tárgyalások a két ko­reai ország képviselői között. Csun Kum-csol, a KNDK és Park Dzsun-kju, a dél-ko­reai küldöttség vezetője a találkozó előtt cia Hírügynökség szerint a KNDK lemondott arról is, hogy a tanácskozáson ve­gyenek részt parlamenten kívüli erők is. A déli tár- galópartner viszont nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy a kö­zös parlamenti ülést előzze meg a két fél által kiválasz­tott 20 képviselő előzetes ta­lálkozója. A két fél legutóbb augusz­tusban folytatott megbeszé­léseket Panmindzsonban, s az akkori tárgyalások nem hoztak lényegi előrelépést. A mostani megbeszélés a tár­gyalássorozat ötödik fordu­lója.’ Mint ismeretes, az olimpiai játékok kérdésében (közös színhelyek, közös csá­pját stb.) végül is a két ál­lam nem tudott közös neve­zőre jutni. Azóta azonban mindkét részről biztató nyi­latkozatok hangzottak el. Ro Te Vu mindjárt a szöuli já­tékok befejezése után je­lezte, hogy elfogadva egy ko­rábbi phenjani meghívást, kész a KNDK fővárosába utazni. Dél-Korea javaslatot tett a kereskedelmi kapcso­latok javítására is. folytatva a New Yorkban megkezdett megbeszéléseket — hamarosan Moszkvába ér­kezik a kínai külügyminisz­ter. A tárgyalások egyik fon­tos témája lesz a szovjet— kínai csúcstalálkozó. Gera­szimov szerint a moszkvai megbeszélés után nem sok­kal, a szovjet diplomácia irányítója utazik a kínai fő­városba, hogy végleges for­mába öntsék a csúcstalálko­zó programját. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a New York-i megbeszélésen nem volt szó sem a csúcs idő­pontjáról, sem helyszínéről, ezek a kérdések a soron kö­vetkező külügyminiszteri megbeszéléseken tisztázód­nak. Hangsúlyozta ugyanak­kor: a legfelsőbb szintű szovjet—kínai találkozó lét­rejötte nem a szovjet állás­pont módosulását jelenti, azt Moszkva már korábban . is javasolta. Csökkentik a szovjet pártapparátust Akár 50 százalékkal A szovjet párt vezetése az apparátussal és a tagsággal együtt igyekszik csökkenteni a központi pártapparátus létszámát, és nem kizárt, hogy ez a csökkentés eléri az 50 százalékot is — jelen­tette ki tegnap Georgij Krjucskov, az SZKP KB pártszervezési osztályának helyettes vezetője. A szovjet párttisztvdselő annak kap­csán találkozott Moszkvá­ban dolgozó külföldi újság­írók csoportjával, köztük az MTI tudósítójával, hogy a hétvégén országszerte megkezdődnék a kerületi, a járási és a városi beszámo­ló pártértekezletek. Közölte, hogy október 1-jé- ig a pártailapszervezetek 40 százalékában lezajlottak a beszámoló taggyűlések, amelyeket á tagság korábbi­nál nagyobb aktivitása jel­lemzett. Újdonság, hogy a pártértekezleteket nem az apparátus készíti elő, ha­nem a tagság által válasz­tott különbizottság. Krjucskov külön megem­lítette a sajtónak a beszá­moló időszakban játszott ak­tív szerepét, amelynek ré­vén a pártomkívülieket is beavatják a párton belüli átalakulás menetébe. A központi apparátusiban folyó átalakítás kapcsán el­mondta, ihogy jelenleg fo­lyik a felülvizsgálat a KB osztályvezetői posztjaival kapcsolatban ; több osztály- vezetőt már megerősítettek tisztében. Szavaiból kiderült, hogy igen rugalmasan, min­denekelőtt a hatékony mun­ka szükségleteinek figye­lembe vételével igyekeznek megújítani az apparátust. (Folytatás az 1. oldalról.) ról szóló rendelet bizonyos részelőírásainak és rendel­kezéseinek a társasági tör­vénnyel való összehangolá­sára fogadott el módosító javaslatokat. Kollektív szerződés Halmos Csaba államtit­kár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyvét és annak végrehajtási rendele­tét érintő módosításokról tá­jékoztatta a sajtó képvise­lőit. Hangsúlyozta: a Munka Törvénykönyve módosításá­nak egyik fontos célja, hogy összhangban legyen a gazda­sági .társaságokról szóló tör­vény szövegével, és ami ta­lán ennél is fontosabb, szel­lemével. Lényeges változás a kol­lektív szerződéseket illetően, hogy azok kötelező jellegét a törvénymódosító javaslat megszünteti. Ha az egyik fél nem tartja indokoltnak a kollektív szerződés megköté­sét, az nem kényszeríthető ki. Ebben a kérdésben a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kormány kö­zött véleménykülönbség ala­kult ki. A SZOT, bár elvi­leg, távlatban támogatja a kollektív szerződés ily mó­don történő szabályozását, mégis úgy ítéli meg, hogy ehhez csak fokozatosan lehet eljutni. Ennek megfe­lelően a SZOT azt a javas­latot terjesztette elő: hogy amennyiben az egyik fél igényli a kollektív szerződés megkötését, akkor az köte­lező legyen. A vétó, azaz a kifogásolá­si jog kérdésével kapcsolat­ban elmondotta: a módosító javaslat szerint a vétójog ab­ban az esetben léphet életbe, amikor munkaviszonyra vo­natkozó érvényes megállapo­dások megsértéséről van szó, illetve, ha egyes intézkedé­sek a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit aránytalan mértékben sértik. A szak- szervezeti bizalmiak egyet­értési jogát érintő módosí­tást illetően a kormánynak nem sikerült megállapodnia a SZOT-tal. Egy korábban született határozat szerint a szakszervezeti bizalmi egyet­értése szükséges az alapbér megállapításához, a jutalom­hoz, a kitüntetéshez, a rend­kívüli fizetett szabadsághoz. Az ÁBMH azt javasolta a Minisztertanácsnak, hogy szűnjön meg ez az egyetérté­si jog, mert az sérti a mun­káltató önállóságát. A kor­mány egyetértett ezzel az in­dítvánnyal, a SZOT azonban fenntartotta különvélemé­nyét, ezért olyan döntés szü­letett: a szakszervezetek szervezzenek társadalmi vi­tát november közepéig, s a végső szót a parlament mondja ki ebben a kérdés­ben. Sztrájkjog A sztrájkjog törvényi szin­tű szabályozásával kapcso­latban az államtitkár hang­súlyozta : a kormánynak fon­tos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a rendezetlen kér­dés mielőbb megoldódjék; a Magyar Népköztársaság ugyanis korábban kötele­zettséget vállalt egy nemzet­közi alapokmányban a sztrájkjog hazai szabályo­zására. A főbb rendező el­veket tekintve a kormány azonos platformon van a Szakszervezetek Országos Tanácsával. A sztrájkjog szabályozásának tételes ele­meit a Minisztertanács leg­közelebbi ülése elé terjesz­tik, és decemberben a Mun­ka Törvénykönyvének módo­sításaikor a parlament elé viszik ezt a kérdést. Ezt követően az államtit­kár még több, a Munka Tör­vénykönyvének módosításá­val kapcsolatos kisebb je­lentőségű kérdéssel foglalko­zott, köztük a munkaügyi döntőbizottságok választá­sával,' a munkanapok éves számának meghatározásá­val. Utóbbival kapcsolatban kiemelte: hatályon kívül helyezik azt a döntést, mi­szerint 255 munkanapnál egy évben nem lehet kevesebb. Béremelés A Magyar FSádió munka­társa arról érdeklődött, hogy az egészségügyi dolgozók kö­zül milyen csoportokat érint az október 1-jei hatályú bér­emelés, s a pedagógusok bé­rezésében milyen megoldást találnak a jelenlegi gondok áthidalására. Tudakozódott arról is: a Magyar Televí­zió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda mun­katársai és szerkesztőségi al­kalmazottai részesülnek-e a korábban bejelentett 15 szá­zalékos központi béremelés­ben. Válaszában Halmos Csaba kiemelte: a Tervgazdasági Bizottság szerdai ülésén ho­zott döntéseket a kormány megerősítette. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete együttesen határoz arról, hogy az idei — 50 millió fo­rintos nagyságrendű — bér­politikái intézkedés kiket és milyen mértékben érint. A minisztérium és a szakszer­vezet tájékoztatása szerint ez az egy évre vonatkozóan 300 millió forintos költség- vetési kihatású intézkedés a betegellátás szempontjából meghatározó fontosságú diagnosztikai és terápiás egységekben a magasan kva­lifikált szakember-utánpót­lást szolgálja. A televíziónál, a rádiónál és a Magyar Táv­irati Irodánál foglalkoztatott újságírók szintén központi béremelésben részesülnek, a megfelelő forrásról a költ­ségvetés gondoskodik. A pedagógusoknál meglevő bérfeszültségek megoldásá­ra 270 millió forintra van szükség. Ezt a javaslatot a pénzügyminiszter a parla­ment elé terjeszti, s az Or­szággyűlés felhatalmazását kéri, hogy a költségvetésből ezt az összeget megkaphas­sák a pedagógusbérek brut­tósítására. A tervgazdasági bizottság kötelezte a taná­csokat arra, hogy e döntés meghozataláig gondoskod­janak a megfelelő források­ról. Ezek a bérpolitikai in­tézkedések október 1-jei ha­tállyal léptek életbe. Közéleti tisztaság A Magyar Nemzet munka­társa megkérdezte: minek kell bekövetkeznie Magyar- országon ahhoz, hogy olyan gazdasági, illetve politikai vezetők, akik súlyosan kompromittálták magukat az elmúlt időszakban, a megfe­lelő konzekvenciák levonása után eltávozzanak a közélet­ből. Válaszában Bajnok Zsolt csatlakozott a kérdező ki nem mondott véleményéhez, hogy amikor a kellő vizsgálat, a ténymegállapítás megtör­tént, akkor semmilyen körül­mények között. nem marad­hat el a konzekvenciák le­vonása, kiváltképp akkor nem, ha felelős beosztásban dolgozó közéleti személyiség­ről van szó. A Népszabadság munka­társának a munkanélküliek­kel kapcsolatos kérdésére Bajnok Zsolt elmondotta: a foglalkoztatottaknak 0,2 szá­zaléka sorolható a munka- nélküliek közé. A különféle okok miatt munka nélkül maradottak 94 százaléka egy hónapon belül helyezkedett el. Halmos Csaba válaszá­ban hangsúlyozta: a terv- gazdasági bizottság döntése szerint januárban a kormány elé kell terjeszteni a munka- nélküli segélyről szóló sza­bályozást, februárban tájé­koztatni kell erről a parla­mentet, és április 1-jétől a munkanélküli segélyt be kell vezetni. A csütörtöki kor­mányülésen megfogalmazó­dott, hogy ezt a munkát fel kell gyorsítani, s ha lehet­séges, a munkanélküli se­gély intézményrendszerét április 1-jénél korábban meg kell teremteni. Koreai párbeszéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom