Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
4 Somogyi Néplap 1988. szeptember 17., szombat Oroszlán vagy szarvas Turistahad a Nagy Falon Fellendülőben Kína Idegenforgalma Paksi válasz az ófalui aggályokra Vita a kaposvári állatkort körül Akarva-akaratlanul is formálja az ember a környezetét. A gyorsuló civilizációs folyamait azonban megbontja a természet ökológiai egyensúlyát. Szükség van ezért olyan vadaspar- koikra, rezervátumokra, arborétumokra és nem utolsósorban állatkertekre, ahol az emberek megismerkedhetnek a természet szépségével, gazdagságával, máis- részt védeni lehat az állat-, illetve növényfajokat. Százezer forintos alapítványt tett a Magyar Televízió egy áltatkert létesítésére, s a pénzt — egy gyermeknapi műsor keretében — Kaposvár nyerte el. Ez ösztönözte a somogyi megyeszékhelyen az áltatkert. létesítését. A tanács felkérésére a Somogyterv társadalmi munkában fél év alatt elkészítette a helykijelölési tervdokumentációkat — több variáció után a gyertyános! parkerdő és a volt kórházi célgazdaság területén. A tervezési program egy kisebb fajtagazdaságú, természeti környezetbe ágya- gyott, 18 hektáros, tágas — a helyszíni lehetőségekhez mérten mesterséges faunával rendelkező — állatkert tervezése volt a cél. A városi tanács kérése az volt, hogy a tervezett állat kert a közönség szórakoztatására törekedjen, illetve oktatási célókat szolgáljon. Az állatkert költségvetésének részleteiről és a felajánlásokról kérdeztük Farkas Istvánt, a városi tanács általános elnökhelyettesét. — Az állatkert beruházási ' költségeit — mondta — a városi tanácstól most megvont állami támogatás egy része képezte volna, így nem lesz könnyű .dolog megvalósítani. A következő ' három évben látványos előrelépés e munkában nem várható. A rendelkezésünkre álló 4,5 millió forintból a terület megvásárlására már elköltötöttünk 3 milliót; a vállalatok társadalmi szervek által felajánlott összegek fedezik a völgy vízrendezése uitán a talaj előkészítési munkák, költségét. Az állatkert megnyitása csak a következő ötéves tervben várható. A tervezés gondjairól Deákvarga, Dénes, a Somogyterv mérnöke elmondta, hogy a városi tanács megvásárolta és az állatkert területéhez csatolta a volt kórházi célgazdaság területét és az akkor még meglevő épületeket. — Hibás lépésnek tartom, hogy az itteni épületeket lebontották; ezeket kis anyagi ráfordítással még fel lehetett volna használni. Nincs megoldva a völgy vízrendezése, és a szennyvíz elhelyezése is gondot okoz. Az ál- liatkert területén fekvő tó vízutánpótlása csekély; az ide telepítendő vízimadarak tömeges jelenléte e vízre nagyon nagy megterhelést jélentene. Szeretnénk, ha az épületek, karámok természetes anyagból készülnének: fából, kőből, esztétiku- sabb és látványosabb is, mint a vasrács és a beton. Szívesen vennénk ezért a Selá'g segítségét. Nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy voltak, akik nem értettek egyet az állat- kert formájával. Véleményüket az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állat- tenyésztési Karának tanára, dr. Ballag Attila összegezte: — Azt hiszem, nem kellene ilyen nagy terveket szőni. Kevesebb pénzből is lehet maradandót alkotni : olyat, ami egyedülálló az országban. Egy olyan állatkert kellene, ahol a Magyarországon őshonos vadakat és háziállatokat mutatnák be. Ha egy ilyen vadaskértet létesítenénk, akkor talán még megvédhetnénk a kipusztulástól néhány állatfajt. S az sem utolsó szempont, hogy ez jóval olcsóbb lenne, és akár egy év alatt is elkészülhetne. Ezt a tervet az Országos Állattenyésztési Felügyelőség is támogatná. A Gyertyános-völgyben kialakításra kerülő terület kicsi egy komplex állatkert létrehozásához, ráadásul a későbbi fejlesztéséhez sincs elegendő terület. Ilyen a veszprémi állatkert is, amelyet egy szűk sziklás völgybe helyeztek. Nem is beszélve arról, hogy az állatok nyugalmát zavarni fog- ja_a közeli motocross-pá- lya... Azt hiszem, érdemes elgondolkodni a hallottakon, s ideje józanul mérlegelni. „Hagyományos állatkertet akarunk-e nagy pénzért a távoli jövőben vagy pedig egy könnyebben megvalósítható, belátható- időn belül elkészülő rezervátumot, ahol ősi, itt honos állatfajokat lehetne megmenteni. Csapó Péter A négy különleges övezetnél is különlegesebb jogállást kapott a közelmúltban a harmad-magyarországnyi, pálmaerdős dél-ikínai sziget, Hajnian. Nagyfokú belső ön- kormányzattal felruházott tartomány lett és Peking reménye szerint hamarosan a jól fizető külföldi turisták paradicsoma lesz. Ehhez a kormány minden ösztönzést megad. A külföldi tőke is nagy mozgásszabadságot élvez a szállodaépítkezéseken, az idegenforgalmi infrastruktúra megteremtésében. A turizmus, amely alig egy évtizede indult fejlődésnek Kínában, egyre fontosabb devizaszerző forrás. Az ország idegenforgalmi bevételei — mint Sen Su-tyün, a Kínai Népköztársaság Országos Idegenforgalmi Hivatalának igazgatóhelyettese elmondja — tavaly 1,84 milliárd dollárra, az exportbevételek 5 százalékára rúgtak. 1978-hoz képest meg- hétszereződtek, a kilencvenes évek elején a tervek szerint megközelítik a 3 mil- liárdot, az ezredfordulón pedig a 10—12 miliiárdot. A Nagy Fal vagy a Csin Si Huang-ti császár immár világhírű terrakotta hadserege fölé emelt pavilon környéke angol, francia és más nyugati látogatóktól hangos, pedig az 1987-ben Kínába érkezett 3 millió 750 ezer turista közül a statisztika csak 1,22 milliót tekint igazi külföldinek. A többiek kínaiak, akik a világ minden tájáról érkeznek. Nagy számban zarándokolnak az anyaországba a tajvaniak is. Általában Hongkongban szerzik be a beutazáshoz szükséges betétlapot, hivatalos turizmus ugyanis nincs a szárazföld és a sziget között. A turisták elszállásolása óriási feladatokat ró a kínai idegenforgalomra, és — mint Sen Su-tyün igazgató- helyettes is elismeri — a nyolcvanas évek közepén szálláshiány lépett fel. Jelenleg Kína mintegy 1300 szállodája 200 ezer vendéget tud fogadni, s a látogatók immár 482 várost kereshetnek föl. A kínaiak szerint azonban csak mintegy 100- ra tehető azon városok száma,_amelyekben szavatolni tudják a megfelelő szállás- lehetőséget, ellátást. Ezért is keltett meglepetést az Üj Kína hírügynökség nemrég közzétett jelentése, miszerint a kínai szárazföldön — az úgynevezett különleges gazdasági övezeteket és természetesen Hajnan szigetét leszámítva — Élőállat-rakodót épített a Kaposvári Városi Tanács és a húskombinát közösen a gyár szomszédságában. A vasút villamosítása miatt a városban levő rakodót megszüntették, s helyette hárommillió forintos beruházással létesítettek újat ezentúl nem lehet külföldi közreműködéssel szállodát építeni. A kínaiak ezt azzal az aggodalommal magyarázzák, hogy a viharos szállodaépítkezéssel nem tud lépést tartani az idegenforgalom egésze, feszültségek léphetnek föl, néhány év múlva pedig esetleg töltési gondok is keletkezhetnek. Pekingben, ahol néhány esztendővel ezelőtt még olykor kalanddal ért föl szállodai szobát keresni, most már — legalábbis a holtszezonban — kedvezményekkel is csábítják a vendégeket. Közülük egyre több az egyéni turista. A szállodaépítkezések ész- szerűsítését az is indokolja, hogy gondoskodni kell megfelelő személyzet kiképzéséről, valamint a közlekedési hálózat fejlesztéséről. Kínában összesen három idegenforgalmi főiskola van. Kettő a fővárosban, egy- Sanghajban. Emellett 22 egyetemen és főiskolán működik turisztikai szak. Sok középiskolában is oktatnak idegenforgalmi ismereteket. A szállodákba szívesen vesznék fel külföldi vezetőket, akik átadják szervezési tapasztalataikat. A polgári légiflotta már több mint 500 repülőgépből áll — az II és Tu jelzésű típusok mellett feltűnik a Boeing család egy-egy tagja és a nyugat-európai légibusz is. Tavasszal az országos idegenforgalmi hivatalnak mégis a kormányhoz kellett fordulnia segítségért, hogy mielőbb szűnjön meg a repülőgéphiány. A tavaly februárban alapított hat nagy kínai regionális légitársaság addig aligha tud érdemben versenyezni egymással, amíg nincs elég repülőgép. A konkurencia az utazási irodák közt is lassan kibontakozik. Korábban mindössze három iroda tevékenykedett. Az utóbbi években további tizenhármat alapítottak. A szocialista országokból még kevés turista érkezik Kínába, de ezen mielőbb változtatni szeretnének. Mint Sen Su-tyün utal rá, a Kínai Népköztársaság a szocialista államok közül elsőként Magyarországon vett részt turisztikai kiállításon: az Utazás ’87 bemutatón. Jelenleg tárgyalások folynak Kína és több kelet-európai állam, így Magyarország között is, hogy változtassanak az idegenforgalmi elszámolások rendszerén. Jelenleg a kínai utak a magyar turisták és utazási irodák konvertibilis ellátmányát terhe- likí Kína arra törekszik — mondj'a Sen Su-tyün —, hogy az elszámolási rendszer tervezett módosítása is segítse a turisztikai kapcsolatokat. Boronkay Tamás A Paksi Atomerőmű Vállalat vezetői tegnap sajtótájékoztatón válaszoltak az Ófalu térségébe tervezett sugártemetővel kapcsolatos aggályokra, amelyeket a helybeliek érdekeit védő társadalmi bizottság vetett föl e heti ülésén. Maróthy László, a PAV nukleáris igazgatója a döntés elhúzódásáról elmondta, hogy az úgynevezett atomtörvény közelmúltban kibocsátott végrehajtási rendelete értelmében a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a már meglevőkön kívül újabb szakhatósági véleményeket kér a Kçr- nyezetvédelmT és Vízgazdálkodási, illetve a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumtól, továbbá a Központi Földtani Hivataltól, s azok állásfoglalásának beért kezésétöl lehet majd számítani a döntés meghozatalára előírt határidőt. Hangsúlyozta: ezeknek a szakmai véleményeknek a megalkotásához, valamint a terület alkalmasságával kapcsolatos vita eldöntésére az ÉVM és a. SZEM áltál felkért, várhatóan márciusban nyilatkozó akadémiai bizottságnak a munkájához nyugalomra, az érintettek részéről pedig türelemre van szükség. A veszélyes hulladék ce- mentálására vásárolt eljárást Európa több országában alkalmazzák már. Piaci körkép Lecsíptek az árakból * A borús, csepergős őszi idő nem rontotta a piacoló- kedvet az e heti kaposvári piacon. Örömünkre, néhány forinttal „alászálltak” a? árak, főként ha valakinek volt ideje a portékának utánajárni. A paprika szebbjét még most is 20 forintért kínálták kilónként, a lecsónak valót nyolcért kaphattuk. A paradicsom — amelyen még nem látszott az idő múlása — kilónként 16 forintért kelt el, a másodosztályút ezúttal 8—10 forintért vehettük meg. A szép káposzta kilójáért 10 forintot kellett adni; ennek a kétszeresét kérték az uborka kilójáért. A salátának valót már 20 forint alatt is megkaphattuk. A szép vegyes zöldség csomója 10 fo-. rintba került, a viruló karfiol kilója 30 forint volt. A hagyma ára aszerint változott, hogy ki-ki mekkora fejűt, színűt kért. Az átlagos kilónkénti ár 16 forint volt. A krumpliért ezúttal 12 forintot kértek; 140-et mondtak a mák kilójáért, de akik alkudtak, 120-ért is megkaphatták. Széles választékot, kínált a gyümölcspiac. Sokféle alma közül választhattunk: a szép jonatán kilójáért 12— 14 forintot kértek, a kisebb szemű őszi alma 10-ért ment. A bronzszínű vilmoskörte ára ezúttal 12 forint Volt. , A nagy szemű csemege- szőlőt 40-ért, a hamvaskék fekete nohát 30-ért mérték ezúttal. Sokan kínáltak szilvát, s ezúttal már 10 forintért is adták. Esett az őszi barackok ára is, a kisebb szemű szőlősbarackot 25 forintért vehettük kilónként. Háromért egyet — ez volt most a tojás árának és darabjának összefüggése. A baromfipiacon egy fejlettebb kakasért 250 forintot kértek; egy csirkéből tyúkká serdült szép, pucolt vá- gottbacomfiért 130 forintot. B. J. Kés a gyormokkézbon FIATALOK RABOLTAK Csoportosan elkövetett rablás, súlyos testi sértés kísérlete és más bűncselekmények — s az ötlet egy gyerektől származott ............Szer ezzünk pénzt” — vetette föl a kissrác egy márciusi napon. A fiatalkorú Bogdán László — aki akkor még a 15. életévét sem töltötte be és Somogysámsonban a Kossuth utcában lakik — kapott az ötleten. Kiszemeltek egy holládi férfit. „Azért választottuk.^ őt, mert olyan nyomorult, hogy nem féltünk tőle” — mondta a fiatalkorú vádlott a tárgyaláson. Amikor harmadmagával — és késsel, fejszenyéllel, szúrós vassal fölfegyverkezve — bement a házba, a férfi elmenekült. A gyerekek azonban pénzt nem találtak, ezért este visszamentek a házhoz. Téglával dobálták a falát és kiabáltak, hogy jöjjön ki a bentlakó. Ez sem volt elég, Bogdán László az ablakon keresztül fejbe dobta a férfit egy téglával, és megakadályozták azt is, hogy a sértett elmeneküljön. Végül „megkegyelmeztek” neki, és a szomszédos házhoz mentek. Ott apró kövekkel dobálták az ablakot, mígnem a házigazda elkergette őket. A kis csapat azonban hamarosan visszatért. Bekiabáltak, hogy ha nem kapnak pénzt és cigarettát, felgyújtják a pajtát. Mivel a 15 éves fiú korábban már valóban gyújtogatott, a ház lakói engedtek a zsarolásnak. A ház- tulajdonos és idős anyósa, felesége és tízéves kislányuk megrettenve nézte a benyomuló, fölfegyverkezett csoportot. Mivel a házban nem volt százforintos — a fiata- • lok „csupán” ennyit követeltek —, megígérték, hogy másnap visszatérnek. És másnap, a hazafelé tartó férfitól be is hajtották a pénzt. Dr. Simon Margit büntetőtanácsa 3 év és 10 hónapi, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte Bogdán Lászlót, és . 5 évre eltiltotta a közügyek- tői. Az ítélet nem jogerős.
