Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

4 Somogyi Néplap 1988. szeptember 8., csütörtök Közvéleménykutatás Az elmúlt húsz évben ná­lunk a közvéleménykutatás és a (felmérés szinte azonos jelentésű fogalommá vált a köznapi szóhasználatban. A kérdőívvel táskájában a la­kásunkba becsöngető kérde­ző felmérést végez, „azaz” közvéleménykutatást foly­tat. Pedig a kettő nem ugyanaz. Nem is csak azért, mert felmérést sok minden­ről lehet készíteni, ami nem tartozik a vélemények vilá­gába — a lakások nagyságá­tól a fogkrémfogyasztáson át a háztájiban termesztett zöldségfélék mennyiségéig. Inkább azért, mert a véle­ményeket is fel lehet mér­ni anélkül, hogy valójában közvéleménykutatás történ­ne. Érdekek, értelmek Közvéleménykutatást csak akkor lehet végezni, ha az adott jelenségről van véle­mény. Az emberektől, per­sze, akkor is .lehet vélemé­nyeket gyűjteni, ha a való­ságban nem alakult ki a közvélemény, de ilyenkor ezer vagy akár sok ezer ember válaszait összegezve sem kapunk mást, mint az egyéni vélemények széle­sebb vagy szűkebb színké­pét. Bármilyen sok ember vélekedjék is hasonlóképpen ítéleteit, állásfoglalásaik va­lamiféle szerveződés révén válhatnak közvéleménnyé. A szerveződésnek pedig fel­tételei vannak. A vélemények kialakulásá­hoz nyilvánvalóan szükséges bizonyos mértékű ismeret, tájékozottság a szóban forgó jelenségről, bár a tudás egyáltalán nem kizárólago­san határozza meg a véle­kedéseket. Az érdekek és az érzelmek a vélemény tár­gyáról való ismereteket is befolyásolják, s még inkább a tárgyról formált ítéletein­ket, értékeléseinket. Emiatt szokták mondani, hogy a közvélemény bizonyos mér­tékig „irracionális" is lehet. A magánvélekedések gya­korta igen bizonytalanok, „csepfolyósak”, változéko­nyak. Megszilárdulásukhoz, árnyaltabbá válásukhoz esz­mecserékre, másokkal való szembesítésre, vitákra van szükség. Ha ezek megmarad­nak a lakások falain belül, a fehér asztal mellett folyó diskurzusok körében, a ma­gánvéleményből legföljebb csoportvélemény válhat. A közvélemény létrejöttéhez szélesebb körű, jelentős gon­dolatcserék, nézetütközések szükségesek. Másszóval: nyilvánosság nélkül nincs, nem is lehet valóságos köz­vélemény, amely a társada­lom életében hatékony sze­repet játszhatna. A társadalmi nyilvános­ság s ennek alapján a köz­vélemény léte és működése tehát a társadalom konkrét berendezkedést. . .. módjától függ. -Demokratikus intézmé­nyi viszonyok kellenek hoz­zá, a. nyilvánosság fórumai­nak sokasága, az állampol­gárok:. : közötti kapcsolatok minél sűrűbb hálózatai. Az ilyen viszonyoktól függ, hogy mi válik vitathatóvá (vagyis véleményalkotás tár­gyává), miben alakul ki szé­les körű közmegegyezés vagy éppenséggel a vélemények polarizálódása, miben válik a közvélemény hatékony szabályozójává a viselkedés­nek, cselekvésnek. A visszajelzés szerepe Mindezt jól illusztrálják a magyar közvéleménykutatás történetének némely esemé­nyei. Hazánkban először a II. világháború után alakult ki jelentős — rendszeres, szakszerű, széles körű — po­litikai közvéleménykutatás, 1945-től 1948-ig. Az akkori Magyar Közvéleménykutató Intézetet 1949-ben szüntet­ték meg, miután a centrali­zált politikai struktúrában a demokratikus nyilvánosság intézményrendszerét is fel­számolták. A .központi poli­tikai hatalom egységesen tá­mogató, helyeslő reagáláso­kat akart visszajelzésként kápni a lakosságtól, olyan közmegegyezést, amelyet a centralizált tömegkommu­nikáció és más propaganda- eszközök révén ő maga akart betáplálni a népességbe. A közvéleménykutatások újjászületése jellemző módon az 1968-hoz kapcsolható első reformidőszák esemenye volt. A Magyar Rádió és Te- levízó szervezetén belül 1969 januárjában jött létre a Tö­megkommunikációs Kutató- központ (TK), amely kizáró­lagos jogosítványt kapott országos méretű politikai véleményvizsgálatok végzé­sére. A TK egyúttal a köz­vélemény alakulásának, be­folyásolásának egyik legfon­tosabb tényezőjét, a tömeg­kommunikáció működését is hivatásszerűen vizsgálta. Helyzetének ellentmondá­sosságát azonban jól kifeje­zi az a tény, hogy a lakos­ság véleményvilágáról szer­zett tapasztalatok, a politikai vezetés számára végzett ku­tatások eredményei túlnyo­mórészt bizalmas informá­ciónak minősültek, nem vál­tak nyilvánossá. Ha csak né­hány kis példányszámú szak­mai folyóirat hasábjait nem azonosítjuk a nyilvánosság­gal. A köz nem kapott visz- szajelzést saját véleményei­ről. Az idén májusban az MSZMP országos értekezle­tének idején az újságolvasók nálunk szokatlan írásokra bukkanhattak a Népszabad­ság és a Heti Világgazdaság hasábjain. A pártértekezlet eseményeiről végzett gyors közvéleménykutatások ered­ményei á felmérések lebo­nyolítását követő második napon megjelentek. S azóta olvashatók voltak a kutatási eredmények a június 27-i tö­megdemonstrációval kapcso­latos véleményekről, a Központi Bizottság júliusi ülésének fogadtatásáról, a Hírháttér című augusztusi tévéműsorban pedig először kerültek nyilvánosságra adatok a politikai vezetők iránti bizalom mértékéről. Röviden: fordulat történt a közvéleménykutatás nyilvá­nosságában. Július 1-je óta a 19 éves múltú TK helyett a Magyar Közvéleménykutató Intézet (MKI) működik. A névvál­tozás természetesen nem puszta formaság, hanem ér­demi .szándékok kifejeződése. Az MKI létrejötte a közvé­leménykutatások politikai felértékelődését jelzi, külö­nösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a kormány ku­tatóintézeteként működik az államminiszter felügyelete alatt. Demokratikus viszonyok közepette a tömegkommuni­káció és a közvélemény szfé­ráinak összefüggései még összetettebbekké válnak. A kommunikáció új elektroni­kus eszközeinek robbanás- szerű fejlődése pedig mind erőteljesebbé teszi a- közvé­leményt befolyásoló nemzet­közi híráramlást is, tovább növelve a társadalmi tudat- folyamatok összetettségét. Egésiséges konkurencia A demokratikus nyilvá­nosság szocialista pluraliz­musával nehezen férne ösz- sze a politikai közvélemény­kutatások monopolisztikus szerveződése. Ez a gyakor­lati felismerés mutatkozik meg abban, hogy például az MSZMP Politikai Főiskolá­ján is létrejövőben van egy közvéleménykutató egység, s mind több megyei pártbi­zottság építi ki a maga köz­véleménykutató hálózatát. E törekvésekből kibontakoz­hat egy egészséges konku­rencia. S ha a vizsgálati eredmények nyilvánosak, a társadalom számára megte­remtődnek a kutatások el­lenőrzésének feltételei, ami­től a közvéleménykutatások iránti bizalom növekedését is lehet várni. Jakab Zoltán a Magyar Közvéleménykutató Intézet igazgatóhelyettese Makadám ff zen ötezer érf FOGY A PÉNZ ÉS FOGY A TÜRELEM Ha valaki több mint öt­ven éve lakik ugyanabban az utcában, ugyanabban a házban, akkor akármilyen is az, a szívéhez nő. Ezért aztán szeretné, ha minél szebb, jobb és kényelme­sebb lenne, olyannyira, hogy ezért még komoly anyagi áldozatokat is hajlandó vál­lalni. Külvárosnak számított még a Klapka utca, amikor Tóth Tibor és testvére a családjával építkezni kez­dett. Akkor még nagy dolog volt ebben a városrészben, ha egv-egy utcát leaszfal­toztak. Időközben megválto­zott a városkép: lakótele­pek, iskolák épülitek a kis utca körül, a külterület mindinkább belvárossá ala­kult. A Klapka utcában la­kók is joggal reményked­tek, hogy egyszer majd ők is sorra kerülnek, s nem kell többé telente térdig érő latyakban gázolniuk haza­felé. Tíz esztendeje nagyot dob­bant a szí vük : elkezdődöt t az Arany János köz építése, s ebből az utcából is bejá­ratot nyitottak. Leaszfaltoz- ták az utca elejét. Aztán a lakóik megrökönyödésére minden abbamaradt. Az új burkolat csak a köz bejá­ratáig készült el. A Klapka utca lakói nem hagyták annyiban: fölkeresték min­den létező fórumot, de csak azt hallották : erre most nincs pénz. Tíz év telt el. Közben ha­talmas, új, többszintes „pa­loták” épültek az utcában a régi házacskák helyén, az udvarokban szép új autók állnak. Tettre kész emberek költöztek oda, akik nem nyugodtak bele, hogy autó­jukkal a sárban csúszkálva térjenek haza. A sok „kopog­tatás” vége az lett: csalá­donként tizenötezer forint Elégedetten nézte az utca népe, miként halad napról napra az építés. Egy nap meglepetéssel látták, hogy az utca páros oldalán hatal­mas, széles és mély árok éktelenkedik. Hiába kérdez­gették a munkásokat, minek az, ők azit felelték: tervsze­rint dolgoznak. — De hát milyen terv ez fejenként tizenötezerért? — kérdezik. — A Klapka utca a Va­sas-pálya felé lejt, az árkot pedig az ellenkező irány­ban mélyítették, tehát még a Buzsáki utca vize is ide folyik majd — véli Tóth Ti­bor és több lakótársa. Az árok földes marad, s mert az alja mélyebben van, mint a házak alapja, álászivácog a víz. — Ezt azért merem mon­dani — így Karsai Józsefné —, mert már eddig is alá­folyt, pedig még árok sem volt. — Azt is megtudtuk — panaszkodott Tóth József —. hogy az utcát nem aszfal­tozzák le, csak zúzott kővel terítik be három méter szé­lességben. Hát csak ennyi­re futja a pénzünkből? És sorolták tovább aggá­lyaikat: nem lehet az árok miatt parkolni az autóval, átjárót nem csinálnak, még a szemetesedényt sem tud­ják kitenni a ház elé! — Nézze, mi már nyug­díjasok vagyunk — mondta Tibor bácsi. — Azért adtam a pénzemet, hogy a követ­kező generációnak jobb le­gyen. Hát hogy nézzek így az unokám szemébe? Az utca lakói most ismét kopogtatnak. Nemcsak a pénzük, a türelmük is fogy. V. O. VISA-KÁRTYA Pénzváltó automata — csak később Szeptember elllsejétől a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél Visa hitelkártyát vá­sárolhatnak azok a magyar állampolgárok, akiknek de­vizaszámlájuk van. Milyen devizaszámla szükséges a Visa-kártya vázárlásához? Dr. Kápolnay Margittól, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. főosztályvezetőjé­től először azt tudakoltuk, hogy az utazásiszámla-tulaj- donosoik is válthatnak-e hi­telkártyát. — Akik BC vagy külön utazási számlával rendel­keznék, nem vásárolhatnak tőlünk Visa-kártyát. Csak azoknak tudjuk kiállítani a plastic maineyt, akik a kül­földi munkájukért kapott fizetésüknek vagy napidí­juknak egy részét megtaka­rították és bankba tették. Ide tartoznak az ideiglene­sen külföldön dolgozó ma­gyar állampolgárok, tudósok és művészek is. Legkeve­sebb kétezer dollárnak meg­felelő összegnek kell lennie a számlájukon, hogy a hi­telkártyát megvásárolhassák nálunk. Így tíz napon belül elkészítjük a személyre szó­ló Visa-kártyát. — Néhány hónap óta csak a hivatalosan külföldé uta­zók kaphattak hitelkártyát, most már magánszemélyek is. Mire volt jó ez a rövid tapogatódzás ? — Magyarországon az el­ső plastic maneyről van szó, így ennek használatát nekünk és az ügyfeleknek is tanulni kellett. Eddig jó­szerivel kísérletről beszél­tünk, amelyet csak egy szűk rétegre terjesztettünk ki, ép­pen azokra, akiknek a leg­nagyobb szükségük volt a hitelkártyára. A tapasztala­taink igen jók voltak, ezért döntöttünk úgy, hogy e hó­nap elejétől magánszemé­lyek is vásárolhatnak az új fizetőeszközből. így bővülhet azon magyarországi boltok és szállodák köre is, ahol a „deviza-belföldiek” felhasz­nálhatják a hitelkártyát. A Magyar Nemzeti Bankkal most folynak ezzel kapcso­latban a tárgyalások. — A posta jövőre Egerben kísérletezik majd az utcai pénzváltó automatákkal és az aktív memóriikártyákkal. A Viisa-rendszer tervez-e hasonlót hazánkban, hiszen külföldön már rengeteg éj­jel-nappal. használható pénz­váltó automata működik? — Az egri kísérletben nem veszünk részt, de mi is gondolkodunk egy orszá­gos hálózaton. Ebben segít nekünik az aktívmemória- kártya-társaság is. Egerben igen hosszú idő telt él, míg megteremtették a kísérlet­hez szükséges feltételeket; egy országos hálózat ennél sokkal bonyolultabb, nem is beszélve a gépek költségei­ről. Jó volna, ha az auto­matákat, számítógépeket magyar kooperációban le­hetne előállítani. így fölte- hetőleg jóval olcsóbban jut­hatnánk hozzá a berende­zésekhez. F. L. ellenében az IKV hajlandó az utat megépíteni. Bár so­kan kérdezték, vajon miért kell nekik fizetni azért, amit az utca elején élők ingyen megkaptak, de a jó utáni vágy győzött az ellentmon­dásokon. A megállapodás úgy zólt, ha minden lakó csekkel iga­zolja az első 7500 forintos részlet befizetését, elkezdik az útépítést. Ezért aztán egymást biztatták az embe­rek: siessünk, hogy még a tél beállta előtt jó utunk legyen ! A munka megkezdődött. 30 százalékos árengedmény (az alábbi termékeinkre, amíg a készlet tart) MEGNEVEZÉS CSÖKKENTETT ÁR IFA fix platós oldalmagasító 2750 Ft db IFA fix platós hátfalmagasító 1595 Ft db IFA fix platós osztott oldal 1735 Ft db IFA fix platós homlokfal 2.264 Ft db IFA fix platós hátfal 1648 Ft db IFA fix rövidplatós oldal 2:945 Ft db IFA fix homlokfal 1670 Ft db MGTSZ. EGYHAZASKOZÀR 7347 (103230)

Next

/
Oldalképek
Tartalom