Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 215. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 8., csütörtök Grósz Károly levele Az ENSZ Emberi Jogi Központjának 'konferenciájához Berlinbe utazik ma Grósz Károly Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szeptember 8-án, csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Berlinbe utazik, hogy eleget tegyen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnöke meghívásának. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS | ______A megyei párt-vb napirendjén A kőolajvezeték- építők piaca Az ENSZ Emberi Jogi Központja és a milánói egyetem együttműködésében az olasz kormány támogatásával szeptember 7-től 9-ig Milánóban háromnapos nemzetközi konferenciát rendeznek; európai és észak-amerikai résztvevői az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása 40. évfordulója alkalmából az emberi jogok helyzetéről folytatnak megbeszéléseket. A konferencián hazánkat Kovács László külügyminiszter- helyettes képviseli. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke üdvözlő levelet intézett a konferencia résztvevőihez. A levél szövege a következő: Nagy örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és közvéleménye nevében üdvözöljem az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 40. évfordulójáról való megemlékezés keretében zajló milánói tanácskozás résztvevőit és biztosítsam önöket a munkájukat kísérő őszinte érdeklődésünkről és támogatásunkról. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának négy évtizeddel ezelőtti elfpgadá- sa kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az ENSZ Alapokmányában is megfogalmazott törekvésnek, hogy a világon mindenki számára biztosítsák az alapvető emberi és szabadságjogokat. Az azóta eltelt időszakban, különösen a legutóbbi években örvendetesen erősödött a világ népeinek és államainak e nemes cél megvalósítását szolgáló együttműködése. Aggodalommal kell megállapítanunk ugyanakkor, hogy még napjainkban is gyakran lehetünk tanúi az emberi jogokat sértő lépéseknek, törekvéseknek, mind az egyes országokban, mind az államok közötti kapcsolatokban. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben egyetért a Nyilatkozatban egyetemes érvénnyel megfogalmazott elvekkel, és a nemzetek közösségének nagy többségével karöltve munkálkodik a dokumentumban foglaltak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése érdekében. Ennek megfelelően elengedhetetlennek tartja a Nyilatkozat szellemében fogant konkrét nemzetközi egyezmények egyetemessé tételét, valamint a dokumentumban nem szabályozott olyan jogok kodifikálását, mint a népek önrendelkezési joga, a nemzeti kultúra megóvása és a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak hatékony védelme. Fenti törekvéseitől vezettetve az elsők között csatlakozott Magyarország 1976- ban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányához. E dokumentumok azóta alkotmányos jogrendünk szerves részét képezik. Korunk sajátossága, hogy a lendületesen kiteljesedő integrációs folyamatokkal párhuzamosan tovább erősödik az egyes nemzetek és nemzetiségek identitás-tudata. Elemi igényként jelentkezik a sokszínű kulturális és népi hagyományok megőrzése, közös szellemi és anyagi örökségeink, a történelmi emlékek védelme, az anyanyelv ápolásának és használatának maradéktalan biztosítása. Alapvető követelménnyé vált a diszkrimináció minden formájának megszüntetése, beleértve a nemzetek, nemzetiségek közötti megkülönböztetést is. Minden állam feladata továbbá az emberi kontáktu- sok bővítése, tartalmasabbá tétele és az országhatárok elválasztó szerepének fokozatos félszámolása. Az egyéni és kollektív emberi jogok gyakorlásának biztosítása alapvetően az adott ország ügye és állampolgáraival szembeni kötelessége. Ennek gyakorlati érvényesítése azonban jelentősen befolyásolja a más államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokat, egy-egy régió helyzetét, és közvetve a nemzetközi légkört. Ezért meggyőződésünk, hogy az emberi jogok nemzeti keretekben történő tiszteletben tartása çs érvényesítése nem tekinthető csupán agy ország belügyének, hanem az előfeltétele az államok közötti harmonikus, zavartalan viszonynak. A Magyar Népköztársaság következetesen törekszik arra, hogy belső fejlődésének igényeihez igazodva megfeleljen a kor nemzetközi elvárásainak, biztosítsa a nemzetközi jog alapján ráháruló kötelezettségek, valamint a belső jogi szabályozás és gyakorlat közötti teljes összhangöt. A magyar kormány széles körű, alapvető társadalmi reformok bevezetésén munkálkodik. Ezek keretében tovább erősíti a demokrácia, a népképviselet intézményeit, kibontakoztatja az állampolgári önszerveződés fórumait. Alkotó szerepet kíván biztosítani a társadalmi érdekek sokrétűségén nyugvó pluralizmus érvényesülésének. Az emberi jogok kiteljesedése terén történő előrehaladást jelzik a külföldi utazások teljes liberalizálása, a gyülekezési és egyesülési szabadság maradéktalan érvényesülése, az alternatív katonai szolgálat lehetővé tétele, és a nemzetiségi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében tett és tervezett lépések. A Magyar Népköztársaság a belső törvényhozásában és megújulásában kiemelkedő szerepet kíván biztosítani az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását és érvényesítését szolgáló nemzetközi mechanizmusoknak, beleértve a nemzetközi szerződésekben vál- laLt kötelezettségek teljesítése hatékony ellenőrzését is. Kész elfogadni az Emberi Jogi Bizottságnak a Politikai és Polgári Jogok Egyezségokmánya 41. cikkében meghatározott illetékességét és csatlakozni az Egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvéhez. Egyenrangú félként kíván részt venni az emberi jogi kérdésekben is az e területeket szabályozó normák megvalósítására és végrehajtásuk ellenőrzésére irányuló közös, nemzetközi erőfeszítésekben. Kívánom a konferencia munkájában résztvevő szak- tekintélyeknek, tudósoknak, kormányzati és közéleti személyiségeknek, hogy alkotó eszmecserével, az új gondolatok kölcsönös megismerésével, a párbeszéd és az együttműködés ösztönzésével érdemben járuljanak hozzá az emberi jogok ügyének előmozdításához, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról való méltó megemlékezéshez. A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta a választási törvény módosításának tervezetét, és úgy határozott, hogy azt bocsássák társadalmi vitára. A Minisztertanács áttekintette a jamburgi együttműködésből adódó feladatok végrehajtását, az eddigi szervezési, kivitelezési tapasztalatokat, és állást foglalt az 1989. évben esedékes tennivalók főbb célkitűzéseiről. A kormány megvitatta a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer megvalósításáról szóló, az (Országgyűlés számára készített tájékoztatóját. Egyetértett azzal, hogy a tájékoztató jelentést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter az Országgyűlésnek benyújtsa. A kormány megvitatta és döntésre benyújtotta az Elnöki Tanácsnak az előterjesztést új községek alakítására, továbbá a közös tanácsból kiváló községekben önálló tanács szervezésére. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — mint két napirendi pont előterjesztője — részt vett 1 Horváth István belügyminiszter. Marosán György kormány- szóvivő elöljáróban az ülésen szerzett benyomásairól, tapasztalatairól szólt. Mint elmondta: a tanácskozásból levonható egyik következtetése, hogy a vizsgált kérdésekben feltárultak a régi döntéshozatali rendszer hibái. Ezt a korábbi rendszert egyrészt nem a világos és egyértelmű döntések jellemezték, ,s a hatáskörök egymásba csúsztak, másrészt hiányos volt a tájékoztatás. Emiatt a felelősség megfog- hatatlanná vált, a nyilvánosság kontrollja pedig nem érvényesült, s ennek következAz Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága szerdán Agárdon tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, aki 1985-től mostani tisztségébe való beiktatásáig a bizottság elnöke volt. Elkötelezett és nagy szakértelemmel végzett munkájáért Újvári Sándor. a bizottság titkára mondott köszönetét. Az ülés első napirendi pontjaként a VII. ötéves tervidőszak tanácsi gazdálkodását és a tanácsok gazdálkodásának a következő tervidőszakra vonatkozó alapelveit vitatták meg. Az írásos tájékoztatóhoz Békési László pénzügyminiszter- helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A költségvetési reform előkészítésének helyzetéről, céljairól tájékoztatménye ként a közvélemény sokszor kétkedve fogadta a hivatalosnak tekintett szakmai álláspontot. Éppen ezért a Minisztertanács ülésén is kifejezésre jutott, hogy nélkülözhetetlen a társadalmi nyilvánosság szélesítése, a korrekt és sokrétű tájékoztatás. Vízlépcsőrendszer A szóvivő ezt követően arról szólt, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról készült előterjesztés meghallgatását követően a kormány megkülönböztetett figyelemmel elemezte á beruházást, és körültekintő mérlegelés után alakította ki álláspontját. A Minisztertanács megállapította: az összes körülményt és hatást figyelembe véve a jelenlegi helyzetben a vízlépcső megépítése a legjobb megoldás. Ezért szükségesnek tartja a megkötött szerződések szerint a mű megvalósítását. Az elvégzett gazdaságossági számítások, továbbá az aláírt szerződésekből adódó kötelezettségek ettől lényegileg eltérő alternatív kialakítását nem teszik lehetővé. A kormány ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a folyamatosan összegyűlt tapasztalatok birtokában — ahol ez indokolt — egyes részmegoldásokat módosítsanak. A vízlépcső- rendszer megvalósítása során és üzemeltetésekor elsőbbséget kell biztosítani a környezetvédelmi szempontoknak. A kormány kötelezettséget vállal: a beruházás befejezéséig olyan monitorrendszert hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy a nem kívánt hatásokra képesek legyenek azonnal reagálni, keresi tehát azokat a módokat, hogy a beruházási célok alapvető módosítása nélkül (Folytatás a 2. oldalon) ta a képvisselőket, ismertette, hogy miként illeszkedik ehhez a tanácsi gazdálkodás szabályozásának tervezett, reform-értékű változtatása. Vita után állásfoglalást fogadtak el, amelyben a bizottság megállapítja, hogy a tanácsi tervezés és gazdálkodás korszerűsítését időSiófokon a városi pártbizottság székházában tartotta tegnap ülését a megyei párt- végrehajtó-bizottság. A testület napirendjén a Balaton- parti témák szerepeltek ; Zábrák Sándor, a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat igazgatója és dr. Halmos László, a vállalat pártbizottságának titkára az egész országban dolgozó vezetéképítők munkájáról számolt be, Balassa Béla, a siófoki városi pártbizottság első titkára pedig a nyári idegen- forgalmi idény tapasztalatairól adott tájékoztatást. (Ennek ismertetésére lapunkban visszatérünk.) Nem gyakori, hogy a megyei párt-vb egyetlen vállalat tevékenységét elemzi. A kőolajvezeték-építők speciális helyzete, az utóbbi évek változásainak a vállalatra gyakorolt hatása azonban sok tapasztalattal szolgál. A vitát megelőzően a két előterjesztő és Zsengellér István, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója több mint húsz — a helyszínen föltett — kérdésre válaszolt. A vállalatot 1979-80- ban a belső piaci változás ösztönözte arra, (hogy külföldön értékesítse vezetéképítő kapacitását. Irakban találtak nyereséget is biztosító munkát. Ez ia vállalkozás később az irak—iráni háború következtében veszteségessé vált, és amikor 1984-ben abbahagyták itt az építkezést, igen nehéz helyzetbe került a vállalat. Zábrák Sándor szerint azonban az Irakban szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy más közel-keleti országokban is dolgozzanak. Most a fegyverszünet életbe lépését követően pedig ismét jelentkezett egy iraki fél, és üzletet ajánlott. Tárgyalások döntik majd el, hogy folytatódik-e ott a munka. A siófoki városi párt-végrehajtóbizottság 1984-ben értékelte a Kőolajvezeték-építő Vállalat munkáját, akkor, amikor az iraki munkák leállása miatt a legnagyobb volt a gond. Határozata adta annak a cselekvési programnak az alapját, amely végül is oda vezetett, hogy a vállalat ma biztosan áll a piacon, pozíciói erősek. Ennek ellenére az 1988-as év sem indult könnyen: az összefogás gázvezeték nagy átmérőjű csöveinek fektetésére nem őket kérték föl, ezt a munkát csak az év közepén kapták meg. Pedig a tartja, fő irányaival és alapelveivel egyetért, s javasolja, hogy azokat a tanácsi vezetőkkel is vitassák meg. Az ülés második napirendi pontként a Velencei tavi központi fejlesztési programot és regionális rendezési tervet vitatta meg. vállalatnak alapítása 'óta a csővezeték-építés a meghatározó. A nagy átmérőjű csővezeték építése viszont mindig népgazdasági döntéstől függ. Ezért döntöttek úgy — éppen a városi párt-vb ajánlására —, hogy kapacitásuk egy részét a kisebb átmérőjű csövek fektetésére teszik alkalmassá. Ez mozgékonyságot biztosított a vállalatnak és szélesítette piaci lehetőségeit. Bővítik a hírközlési építési kapacitást is, és nagyobb részt kívánnak vállalni a magyar telefonfejlesztési program megvalósításában. Ajánlatot (tettek vízépítési műtárgyak, hidak, vasbeton szerkezetek korrózióvédelmére, és növelték az ipari termékgyártást. Szigorú költségtakarékosságot vezettek be, korszerűsítették belső irányítási és szervezeti rendszerüket, és csökkentették a nem fizikai létszámot. Jellemző módon a vállalat központjában és más fontos helyein nincs éjszakai portás, hanem korszerű biztonsági berendezés vigyáz az épületre és az értékekre. Vállalati tartásra is vall, hogy amikor kevés volt a megrendelés, nyelvi laboratóriumot építettek a központba, s azok a munkások tanultak itt világnyelvet, akik külföldön is megállták a helyüket. A munkások nyelvismerete révén mozgékonyabbá vált a Kőolajvezeték-építő Vállalat, hiszen számos külföldi megbízáshoz nem elég csak a szakmai ismeret. A korrózióvédelmet pedig olyan színvonalra fejlesztették, hogy ezt a technológiát arab országokból érkezett szakemberek tanulják már Siófokon. Görögországban pedig irodát nyitott a KVV, mert gázprogram indulásáról kapott hírt. Zábrák Sándor tapasztalata szerint „csak a legkorszerűbb szellemi tőkét és produktumot, valamint a jó technológiát lehet külföldön eladni”. A kérdések és a megújulás kereteit tudakolták. Azt például, hogy foglalkoznak-e önálló exporttal, milyen megoldást látnak a magyar külkereskedelmi gyakorlat megváltoztatására. Hiszen mindez hatással van a külföldi munkavégzés lehetőségére. Változott a belső környezet is. Az OKGT-vel való kapcsolat partnerkapcsolattá vált, a trösztben levő vállalatok érdekegyeztetése előzi meg a döntést. A tanácskozás összegezéseként mondta el Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára: a vállalat munkájának minőségével szerzett a határokon kívül teret magának, és megtalálta a fejlődés módját (a jelen gazdálkodási körülményei között itthon is. Elismerésre méltó az egytestületes üzemi pártbizottság és iá gazdasági vezetés kapcsolata. A pártbizottság nagy önállósággal dolgozik, s ezt az alapszervezeteknek is biztosítja. Dr. Halmos László mondta el, hogy a pártmunka fő színtere — éppen abból adódóan., hogy szinte az egész országban dolgoznak — a pártcsoport és az alapszervezet. A megyei párt-végrehaj tóbizottság a vállalat kibontakozási programját olyannak ítélte meg, amely biztosítékot ad a fejlődésre, a megváltozott gazdasági környezetben is. Azt is kérték a KVV-től, hogy mint eddig, ezután is figyeljen fokozottan környezetére, s lehetőségeihez mérten segítse Siófokot, a város fejlődését. Parlamenti bizottság tanácskozott Ágárdon szerűnek es szükségesnek