Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

1988. szeptember 8., csütörtök ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS 2 _______________________________Somogyi Néplap A Magyar Nemzet köszöntése (Folytatás az 1. oldalról) a kockázati elemeket csök­kenteni lehessen. A kor­mány felkérte a Magyar Tu­dományos Akadémia elnökét: hozzon létre ad hoc bizott­ságot, amely a kormány ál­tal rendelkezésre bocsátott anyagokat objektív szemmel értékeli, s ezt az elemzésit a Minisztertanács nyilvános­ságra hozza. Jamburg A szóvivő a jamburgi együttműködésből adódó fel­adatok végrehajtásáról ké­szült előterjesztés kapcsán emlékeztetett arra: az 1985 végén aláírt magyar—szov­jet kormányközi egyez­mény értelmében Magyaror­szág évi kétmilliárd köbmé­ter földgázt vásárol. A szállítás 1989-ben kezdődik és 2008-ig tart. Ez egy olyan koncessziós ügylet, amelyben a magyarok által végzett munka és a beruházáshoz szállított magyar áruk a tel­jes gázszállítás értékének mintegy negyed részét fede­zik, a többit hazánk éves áruszállítások keretében egyenlíti ki. A kormány tisztában van azzal, hogy mindez nagy teher a nép­gazdaságnak, de az egyez­mény alapján évi gázszük­ségletünk 20 százaléka bizto­sított, s ez nélkülözhetetlen számunkra. Az előterjesztés szerint jelenleg folyik a ki­vitelezés legjelentősebb sza­kasza, a technológiai szere­lés. Az építkezés helyszínén a magyar Vegyépszer Válla­lat fővállalkozásában több mint ötezer szakember dol­gozik. Munkájuk ' elismerést vált ki, ám a közvélemény­ben — főként a nehezebb gazdasági „ helyzet hatására — bizonyos fokú ellenérzés tapasztalható a beruházás célját, eredményességét ille­tően. Ez utóbbival összefüg­gésben a szóvivő kijelentet­te: a nemzetközi tapasztala­tok is egyértelműen azt bi­zonyítják, hogy az európai országok többsége hosszú tá­von igyekszik fedezni ener­giaszükségletét, s a mi lehe­tőségeink közül a döntés idő­pontjában ez a megoldás ítéltetett a legkedvezőbbnek. Mindezeket tekintve a kor­mány álláspontja az, hogy a beruházás hátralévő idősza­kában a legfontosabb feladat a gazdaságossági mutatók ja­vítása. Közkegyelem A Minisztertanács az igaz­ságügy-miniszter előterjesz­tésében megtárgyalta azt a javaslatot, amely megszünte­ti az 1956. október 23-a és 1957. május 1-je között el­ítéltek joghátrányát, akik így útlevelet is kaphatnak. A kormány ’ szerdai ülésén két változat közül döntött: az egyik a közkegyelem, a má­sik az egyéni kérelem gya­korlásait indítványozta. A testület a közkegyelem mel­lett foglalt állást, s az ezzel összefüggő törvényerejű ren­deletre tett javaslatát az Elnöki Tanácshoz terjeszti. A szóvivő elmondta azt is, hogy a közkegyelem gyakor­lásából csupán az igen sú­lyos bűncselekmények — ha­zaárulás, kémkedés, súlyos közitörvényes cselekmények — elkövetése miatt elítéltek zárhatók ki. Választási törvény A szóvivő bevezető tájé­koztatóját követően Horváth István adott ismertetést az általa előterjesztett két na­pirendi pontról, az ország- gyűlési képviselők és ta­nácstagok választásáiról szóló törvény módosítására, illet­ve új községek alakítására, önálló községi tanácsok szer­vezésére vonatkozó javaslat­ról. Az első témakörrel ösz- szefüggésben a belügyi tár­ca vezetője bejelentette, hogy a kormány előterjesz­tésüket vita után elfogadta, egyetértett azzal, hogy a vá­lasztási törvény módosítá­sára vonatkozó tervezetet társadalmi vitára bocsássák. A vitát követően — annak tapasztalatait felhasználva — a kormány ismét foglalko­zik a kérdéskörrel, s azután terjeszti majd javaslatát az Országgyűlés elé. Horváth István a továb­biakban emlékeztetett az 1985-ben megtartott válasz­tások új elemeire, így a két vagy több jelölt állításának általánossá tételére, illetve az országos lista bevezeté­sére. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető szándék már akkor is az vólt: se­gítsék olyan választási szisz­témák kialakítását, amelyek fejlesztik a szocialista de­mokráciát, fokozzák az ál­lampolgárok aktivitását. Ez a cél' most is érvényes, sőt megerősödött: a fejlődés irá­nya, hogy a szavazópolgá- rolk ne közömbösen, kétked­ve legyenek résztvevői a választásnak, hanem érez­zék a nevükben, megbízá­sukból eljáró személyek ki­választásának fontosságát. A miniszter vázolta a módosí­tással kapcsolatos elgondo­lások új elemeit, amelyek természetesen alternatívák­ként szerepelnek majd a vi tában. Megemlítette a kép­viselő és a tanácstagi vá­lasztás időbeni elkülönítésé­nek lehetőségét; a jelölt­ajánlás kollektív jogként valló megfogalmazását; az országos listán választható képviselők számának növe­lését; a közvetlen jelölési jog megadását meghatáro­zott országos politikai, tár­sadalmi, érdekképviseleti szervek számára. Megemlí­tette a helyi tanácselnökök választásának esetleges új szabályozását, nevezetesen, hogy például a település egész lakossága válassza a tanácselnököt. Fontosnak ítélte azt is, hogy a válasz­tási eljárással kapcsolatban bővüljenek a törvényességi garanciák, ennek részeként bírósági felülvizsgálatot le­hessen kérni minden olyan választási ügyben, amely a választók jogáét sérti. Ki­tért arra is, hogy a jelölő- gyűléseken szavazati joggal azok rendelkezzenek, akik ott vesznek részt a válasz­tásiban is. Minden egyes fel­sorolt kérdésben a döntés teljesen nyitott, a módosí­tással kapcsolatos tervezet­ben összesen 24 eldöntendő témakör szerepel. Horváth István ezután az újságírók kérdéseire vála­szolva a többi között el­mondta, hogy a jelenlegi tervezet fenntartja a pót­képviselőség intézményét, hogy a választási törvény módosításával kapcsolatos társadalmi vitát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve területi és helyi szer­vei rendezik, várhatóan no­vemberben, s majd jövő év tavaszán tárgyalja az Or­szággyűlés. A tervezetet a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé teszik, a tel­jes szöveget, illlétve annak kivonatát; a napilapok is közlik majd. A jelöltállítási jogigal kapcsolatban kifej­tette: a HNF OT-n. kívül a mostani elgondolás szerint ez a jog megilleti majd a Magyar Szocialista Munkás­pártot, a Szákszervezetek Országos Tanácsát, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csát és a többi érdekképvi­seleti szervezetet. A közel­múltban megalakult szerve­zetek, így a Magyar De­mokrata Fórum — amely jelenleg a hivatalos szabá­lyok és törvények szerint nem jegyzett szerv — jogo­sultságát, majd az új egye­sülési törvény életbe lépését követően kell megvizsgálni. Új községek Horváth István végezetül arról szólt, hogy új közsé­gek kialakítását kezdemé­nyezik Baranya, Bács-Kis- kun, Komárom, Szabölcs- Szatmár és Győr-Sopron megyében. Erre azért van szükség, mert nemcsak el­halnak települések, hanem keletkeznek újaik is. Az ilyen nehézségek most községi jogállást kapnak, elöljáró­ságot alakítanak. Bejelen­tette, hogy harmincöt, társ- községi viszonyban élő köz­ségnél indokolt az önálló tanács szervezése. A szóvivői értekezleten Marosán György visszatért több, korábban információk hiánya miatt csak érintőle­gesen megválaszolt kérdés­re. Ezek között bejelentette, hogy ha a Nyilvánosság Klub alakítására vonatkozó elképzeléseket a Miniszter- tanács Hivatalának elküldik, akkor a Hivatal a legrövi­debb időn belül érdemben elbírálja azokat. Ha a Klub létrehozására irányuló igé­nyeket továbbra is fenntart­ják a szervezők — elsősor­ban újságírók —, akkor nem lesz probléma a fel­ügyelettel sem, hiszen erről az átlammioiiszter gondosko­dik. A SZOT és a kormány vezetőinek találkozóiról' szól­va elmondta: most folynak a tárgyalások az ülésről szóló tájékoztatás módjáról, a legközelebbi, várhatóan még ebben a hónapban lét­rejövő találkozón a jelenlegi elképzelésék szerint részit vesz a Népszava és a Ma­gyar Hírtap — mint a két szerv hivatalos lapja —.va­lamint az MTI. A televízió és a rádió közvetítheti a két vitaindítót, a többi új­ságíró tájékoztatására az ülés végén sajtóértekezletet tartanak. Munkabeszüntetések A szóvivő ismertette a munkabeszüntetésekkel kap­csolatos kormány álláspon­tot. A kormány, miközben elismeri az elégedetlenség objektív alapját, elítéli, ha a problémákat csak felső szin­ten és kizárólag a sztrájk fegyverével akarják megol­dani. Ez utóbbi eszközhöz csak nagyon indokolt eset­ben szabad nyúlni, a konf­liktusok feloldásában az ér­dekegyeztetés minden lehe­tőségét ki kelt használni. A problémákat azon a szinten kell orvosolni, ahol kelet­keztek, és ahol a megoldás eszközei is rendelkezésre állnak. A kormány elenged­hetetlennek ítéli, hogy az érintettek — a szákszerve­zet, illetve a vállalati veze­tők — mindent tegyenek meg e konfliktusok kiélezé­sének megakadályozására. Csak abban az esetben for­duljanak a felső szervekhez segítségért, ha az egyeztetés minden lehetősége kimerült. Ezzel összefüggésben a kor­mány leszögezi : érdekében áll erős, önálló szakszerve­zet jelenléte. Éppen a haté­kony érdekvédelem akadá­lyozhatja meg a problémák súlyosbodását. Ugyanakkor azonban a szakszervezetek­nek erőseknek kell lenniük saját tagságukkal szemben is, hogy elfogadtassák és képviseljék a vállalati vagy ágazati szinten létrejött kompromisszumokat. A kor­mány támogatja a szakszer­vezeteknek azt a törekvé­sét, hogy magas szintű jog­szabály rögzítse jogaikat és kötelességeiket s az, hogy milyen eszközöket és mód­szereket, vehetnek igénybe tagságuk érdekében, védel­mében. Üjiabb kérdésekre vála­szolva Marosán György ki­jelentette: ha a parlament megszavazza azt, hogy a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer beruházásával kap­csolatban népszavazás dönt­sön, akkor a kormány alá­veti magát ennek a határo­zatnak. A Minisztertanács azonban úgy ítéli meg, hogy ebben a kérdésben nincs szükség népszavazásra. Az ériíkezleten végül agy kérdésre válaszolva Horváth István elmondta : a Roma nliálból1 áttelepültek ügyében eddig követett gyakorlat be­vált, de a tapasztalatok alapján bizonyos korrekciók is szükségesek. Többek kö­zött arra is szükség van, hogy a magyarországi ideig­lenes tartózkodási engedé­lyeik határideje hosszabb le­járatú legyen, és így csök­kentse a Romániából Ma­gyarországra került szemé­lyiek, családók helyzetének bizonytalanságát. Politikai portrévázlat Brezsnyevről Leonyid Brezsnyev politi­kai portrévázlatát közli két oldalon a Moszkovszkije No- vosztyi legújabb (1988 37) száma Rój Medvegyev törté­nész tollából. Medvegyev megállapítja, hogy IBrezsnyev betegsége már a hetvenes évek elejé­től, de főleg 1976-tól meg­kérdőjelezte fizikai alkal­masságát az ország irányítá­sára. Az őt körülvevő befo­lyásos emberek azonban minden eszközzel fenn akar­ták tartani a látszatot, saját pozíciójuk megóvása érdeké­ben. így következett be 1982 novembere, amikor a meg­roppant egészségű politikus órákat töltött a Lenin-mau- zóleum november 7-i ünnepi mellvédjén, és három nappal később már orvosai sem tudtak segíteni. — Brezsnyev — írja a történész — gyenge akaratú és gyenge jellemű ember volt. — Feleleveníti az írás Brezsnyev politikai pályájá­nak főbb állomásait. 1938- ban kezdett — igaz, a kor többi személyiségéhez képest lassan — emelkedni politikai csillaga. A háború kitörése­kor ezredes volt, s a hábo­rú végére csak egyet lépett előre a rendfokozatok létrá­ján. Hruscsov javaslatára lett 1950-ben a párt moldá­viai bizottságának első tit­kára. A nagy termetű, jól öltözött „moldovánon” Sztá­lin szeme a XIX. kongresz- szuson akadt meg, így 1952- ben először vehetett részt a mauzóleum emelvényén a november 7-i díszszemlén. 1954-ben Hruscsov a szűz­földek meghódítására Kazah­sztánba küldte. A XX. kong­resszus után KB-titkár és a KB Elnökségének póttagja lett. Bár formailag ő fel­ügyelte a nehézipart, később a védelmi és az űripart, az érdemi döntéseket Hruscsov hozta meg. 1957-ben a párt­elnökség tagja lett, majd Vorosilov nyugdíjba vonulá­sa után ő lett a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. 1963-ban lett a párt másod­titkára. Mint Medvegyev ír­ja, nem Brezsnyev kezde­ményezte Hruscsov megbuk­tatását, ak igazi szervezők számára Brezsnyev csupán az alkalmas ideiglenes meg­oldásnak kínálkozott. Sztálin idejében a pártak­tíva félt, nem csak a mun­kától, hanem az életét fenye­gető veszély miatt is. Hrus­csov idejében félt a refor­moktól, s a folytonos szemé­lyi változások miatt féltette saját pozícóját. Brezsnyevet az országban mindenütt lel­kesen fogadták a helyi veze­tők, hiszen míg Hruscsov látogatásaikor a szigorú re­vizortól féltek, Brezsnyev je­lenlétében mindig az egy­séget demonstrálták. E bü­rokráciára támaszkodva, las­san megszabadult a politikai bizottság politikai ambíció­kat tápláló tagjaitól. Érinti Medvegyev írása a Brezsnyev háborús hősiessé­géről szóló mítoszokat is. Megemlíti, hogy a háború végén mindössze négy ér­demrendje és két érme volt, élete végén azonban több ki­tüntetése volt, mint Sztálin­nak és Hruscsovnak együt­tesen. Brezsnyev kerülte a konf­liktusokat, szerette békésen elsimítani az ügyeket. így úszhatta meg különösebb büntetés nélkül korrupciós Az 50 éves fennállását ün­neplő Magyar Nemzet szer­kesztőségét, a lap előállítá­sában közreműködőket kö­szöntötték szerdán a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának székházában. Az ünnepségen részt vett Be- recz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Jíözpomt Bizottság titkára. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főjtitkára annak a véle­ményének adoltt hangot, hogy a Magyar Nemzet tol válbibra is korunk alapvető problémái, a valóságos fo­lyamatok iránti érzékeny­séggel kamatoztatja öt évti­zedes tapasztalatait. A kö­zös nemzeti ügy szolgálatá­ban tovább kívánják erősí­teni a lap és a népfront- mozgalom együttműködését. Az évforduló alkalmából a Magyar Nemzet jelenlegi és nyugdíjas vezetőinek ál­lami és .népfront-kitünteté­seket nyújtottak át. A kol­lektíva nevében Soltész Ist­ván főszerkesztő köszönte meg az elismerést, a bizal­mat. Jahjajev panaszai Jahjajev volt üzbég bel- ügymininiszternek a katonai bírósághoz intézett bejelen­tésével kezdődött amCsurba- nov-per szerdai tárgyalási napja, amely lényegében a rendkívül terjedelmes vád­irat további részleteinek fel­olvasásával telit el. Jahjajev kifogásolta a véle szemben alkalmazott bánásmódot. Ez­úttal azt állította, hogy az ügyében vizsgálatot folyta­tók erkölcsi-lélektani nyo­mást próbálnak gyakorolni rá, nehogy elmondja az igazságot a tárgyaláson. A bíróság elnöke jelezte, hogy tudomásul vették Jahjajev észrevételét. A szerdai napon egyéb­ként a vádiratnak azt a ré­szét olvasták fel, amely Tastemir Kahramanov volt üzbég belügyminiszter-he­lyettes vesztegetési ügyeit taglalja. A rendkívül pon­tos, az eseményeket szinte percről percre nyomon kö­vető ismertetésből kitűnik: mindennaposak voltak az ötszáztól kétezerig terjedő baksisok, kenőpénz vagy ér­tékes ajándék nélkül elkép­zelhetetlen volt az előlépte­tés vagy a kitüntetés az üz­bég belügyi hálózatban. El nem kötelezettek értekezlete A ciprusi fővárosban szer­dán megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. A négynapos tanácskozást Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök, valamint a mozga­lom soros elnöke, Nathan Shamuyarira zimbabwei kül­ügyiminiszter nyitotta meg. Vasziliu hangsúlyozta, hogy a nemzetközi légkör javulá­sa és a nagyhatalmaknak az nem kötelezettek irányában tapasztalható pozitívabb ma­gatartása nagyobb külpoli­tikai lehetőségeket kínál a mozgalom országainak. Eb­ben a helyzetben — húzta alá a ciprusi elnök — az el pem kötelezettek mozgal­ügyeit sok magas beosztású személyiség. Konkrét példákat sorol fel Medvegyev annak illusztrá­lására, hogy Brezsnyev mi­ként rakta tele környezetét barátaival, rokonaival. Sze­rencsére nem sikerült min­denhová a saját embereit ültetni, így vehette át a párt vezetését napjainkra egy, az övétől független politikai pá- lyájú vezetés. A brezsnyevi örökséget összegezve Medvegyev így ír : — A jól végzett munkára való hajlam és képesség hiánya, a politikai passzivi­tás és közöny, a szocializmus politikai-erkölcsi értékei irán­ti közömbösség, tízmilliók er­kölcsi romlása, a középsze­rűség mindent átható ural­ma, a szavak és tettek kö­zötti szakadék — mindez egész „elveszettnek” nevezett korosztály tudatát hatja át. így szemlélve, a „brezsnye- vizmus” öröksége nem ke­vésbé terhes, mint a sztáli­nizmusé — írja végezetül Medvegyev, megjegyezve, hogy a brezsnyevizmus vég­leges felszámolásához nem elég csupán a volt vezető nevét viselő városok, utcák, terek, kerületek nevét meg­változtatni. mának meg kell ragadnia a kezdeményezést. Vaisziiliu energikus lettese­ket sürgetett gazdasági té­ren az eladósodottság meg­szüntetése érdekében, és kö­zös fellépést köveitek az el­len, hogy a fejlett ipari or­szágok veszélyes hulladéko­kat helyezzenek el a fejlő­dők területén. Diplomaták szerint a kül­ügyminiszteri értekezlet azt fogja megvitatni, hogy az el nem kötelezett országok ho­gyan játszhatnának hatéko­nyabb szerepet a világpoli­tikában. — Leszállt a Szojuz TM—5 Szerdán, moszkvai idő sze­rint 4 óra 50 perckor sze­rencsésen földet ért a Szo­juz TM—5 űrhajó, fedélze­tén Vlagyimir Ljahov szov­jet parancsnokkal! és Abdul Ahad Momand afgán űrha­jóssal. Mindkettőjük közér­zete jó. A számítógépes ve­zérlőrendszer meghibásodása miatt egy nappal elhalasz­tott leszállás izgalmas pilla­natait a földi irányítóköz- pontból közvetítette a szov­jet -televízió. Ezzel befejeződött a szov­jet—afgán közös űrprog­ram. A Mir űrállomáson to­vább folytatja munkáját Vlagyimir Tyitov parancs­nok, Musza Manarov kutató űrhajós és Valerij Poljakov orvos, aki a nemzetközi le­génység harmadik tagjaként indult a v.lágűrbe és csatla­kozott a Mir két régi lakó­jához. A Miir űrállomáson az át­menetileg öttagú nemzet­közi brigád fontos kutatáso­kat és méréseket hajtott végre, a kitűzött program minden pontját teljesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom