Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
1988. szeptember 8., csütörtök ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS 2 _______________________________Somogyi Néplap A Magyar Nemzet köszöntése (Folytatás az 1. oldalról) a kockázati elemeket csökkenteni lehessen. A kormány felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét: hozzon létre ad hoc bizottságot, amely a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokat objektív szemmel értékeli, s ezt az elemzésit a Minisztertanács nyilvánosságra hozza. Jamburg A szóvivő a jamburgi együttműködésből adódó feladatok végrehajtásáról készült előterjesztés kapcsán emlékeztetett arra: az 1985 végén aláírt magyar—szovjet kormányközi egyezmény értelmében Magyarország évi kétmilliárd köbméter földgázt vásárol. A szállítás 1989-ben kezdődik és 2008-ig tart. Ez egy olyan koncessziós ügylet, amelyben a magyarok által végzett munka és a beruházáshoz szállított magyar áruk a teljes gázszállítás értékének mintegy negyed részét fedezik, a többit hazánk éves áruszállítások keretében egyenlíti ki. A kormány tisztában van azzal, hogy mindez nagy teher a népgazdaságnak, de az egyezmény alapján évi gázszükségletünk 20 százaléka biztosított, s ez nélkülözhetetlen számunkra. Az előterjesztés szerint jelenleg folyik a kivitelezés legjelentősebb szakasza, a technológiai szerelés. Az építkezés helyszínén a magyar Vegyépszer Vállalat fővállalkozásában több mint ötezer szakember dolgozik. Munkájuk ' elismerést vált ki, ám a közvéleményben — főként a nehezebb gazdasági „ helyzet hatására — bizonyos fokú ellenérzés tapasztalható a beruházás célját, eredményességét illetően. Ez utóbbival összefüggésben a szóvivő kijelentette: a nemzetközi tapasztalatok is egyértelműen azt bizonyítják, hogy az európai országok többsége hosszú távon igyekszik fedezni energiaszükségletét, s a mi lehetőségeink közül a döntés időpontjában ez a megoldás ítéltetett a legkedvezőbbnek. Mindezeket tekintve a kormány álláspontja az, hogy a beruházás hátralévő időszakában a legfontosabb feladat a gazdaságossági mutatók javítása. Közkegyelem A Minisztertanács az igazságügy-miniszter előterjesztésében megtárgyalta azt a javaslatot, amely megszünteti az 1956. október 23-a és 1957. május 1-je között elítéltek joghátrányát, akik így útlevelet is kaphatnak. A kormány ’ szerdai ülésén két változat közül döntött: az egyik a közkegyelem, a másik az egyéni kérelem gyakorlásait indítványozta. A testület a közkegyelem mellett foglalt állást, s az ezzel összefüggő törvényerejű rendeletre tett javaslatát az Elnöki Tanácshoz terjeszti. A szóvivő elmondta azt is, hogy a közkegyelem gyakorlásából csupán az igen súlyos bűncselekmények — hazaárulás, kémkedés, súlyos közitörvényes cselekmények — elkövetése miatt elítéltek zárhatók ki. Választási törvény A szóvivő bevezető tájékoztatóját követően Horváth István adott ismertetést az általa előterjesztett két napirendi pontról, az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választásáiról szóló törvény módosítására, illetve új községek alakítására, önálló községi tanácsok szervezésére vonatkozó javaslatról. Az első témakörrel ösz- szefüggésben a belügyi tárca vezetője bejelentette, hogy a kormány előterjesztésüket vita után elfogadta, egyetértett azzal, hogy a választási törvény módosítására vonatkozó tervezetet társadalmi vitára bocsássák. A vitát követően — annak tapasztalatait felhasználva — a kormány ismét foglalkozik a kérdéskörrel, s azután terjeszti majd javaslatát az Országgyűlés elé. Horváth István a továbbiakban emlékeztetett az 1985-ben megtartott választások új elemeire, így a két vagy több jelölt állításának általánossá tételére, illetve az országos lista bevezetésére. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető szándék már akkor is az vólt: segítsék olyan választási szisztémák kialakítását, amelyek fejlesztik a szocialista demokráciát, fokozzák az állampolgárok aktivitását. Ez a cél' most is érvényes, sőt megerősödött: a fejlődés iránya, hogy a szavazópolgá- rolk ne közömbösen, kétkedve legyenek résztvevői a választásnak, hanem érezzék a nevükben, megbízásukból eljáró személyek kiválasztásának fontosságát. A miniszter vázolta a módosítással kapcsolatos elgondolások új elemeit, amelyek természetesen alternatívákként szerepelnek majd a vi tában. Megemlítette a képviselő és a tanácstagi választás időbeni elkülönítésének lehetőségét; a jelöltajánlás kollektív jogként valló megfogalmazását; az országos listán választható képviselők számának növelését; a közvetlen jelölési jog megadását meghatározott országos politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek számára. Megemlítette a helyi tanácselnökök választásának esetleges új szabályozását, nevezetesen, hogy például a település egész lakossága válassza a tanácselnököt. Fontosnak ítélte azt is, hogy a választási eljárással kapcsolatban bővüljenek a törvényességi garanciák, ennek részeként bírósági felülvizsgálatot lehessen kérni minden olyan választási ügyben, amely a választók jogáét sérti. Kitért arra is, hogy a jelölő- gyűléseken szavazati joggal azok rendelkezzenek, akik ott vesznek részt a választásiban is. Minden egyes felsorolt kérdésben a döntés teljesen nyitott, a módosítással kapcsolatos tervezetben összesen 24 eldöntendő témakör szerepel. Horváth István ezután az újságírók kérdéseire válaszolva a többi között elmondta, hogy a jelenlegi tervezet fenntartja a pótképviselőség intézményét, hogy a választási törvény módosításával kapcsolatos társadalmi vitát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve területi és helyi szervei rendezik, várhatóan novemberben, s majd jövő év tavaszán tárgyalja az Országgyűlés. A tervezetet a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé teszik, a teljes szöveget, illlétve annak kivonatát; a napilapok is közlik majd. A jelöltállítási jogigal kapcsolatban kifejtette: a HNF OT-n. kívül a mostani elgondolás szerint ez a jog megilleti majd a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Szákszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát és a többi érdekképviseleti szervezetet. A közelmúltban megalakult szervezetek, így a Magyar Demokrata Fórum — amely jelenleg a hivatalos szabályok és törvények szerint nem jegyzett szerv — jogosultságát, majd az új egyesülési törvény életbe lépését követően kell megvizsgálni. Új községek Horváth István végezetül arról szólt, hogy új községek kialakítását kezdeményezik Baranya, Bács-Kis- kun, Komárom, Szabölcs- Szatmár és Győr-Sopron megyében. Erre azért van szükség, mert nemcsak elhalnak települések, hanem keletkeznek újaik is. Az ilyen nehézségek most községi jogállást kapnak, elöljáróságot alakítanak. Bejelentette, hogy harmincöt, társ- községi viszonyban élő községnél indokolt az önálló tanács szervezése. A szóvivői értekezleten Marosán György visszatért több, korábban információk hiánya miatt csak érintőlegesen megválaszolt kérdésre. Ezek között bejelentette, hogy ha a Nyilvánosság Klub alakítására vonatkozó elképzeléseket a Miniszter- tanács Hivatalának elküldik, akkor a Hivatal a legrövidebb időn belül érdemben elbírálja azokat. Ha a Klub létrehozására irányuló igényeket továbbra is fenntartják a szervezők — elsősorban újságírók —, akkor nem lesz probléma a felügyelettel sem, hiszen erről az átlammioiiszter gondoskodik. A SZOT és a kormány vezetőinek találkozóiról' szólva elmondta: most folynak a tárgyalások az ülésről szóló tájékoztatás módjáról, a legközelebbi, várhatóan még ebben a hónapban létrejövő találkozón a jelenlegi elképzelésék szerint részit vesz a Népszava és a Magyar Hírtap — mint a két szerv hivatalos lapja —.valamint az MTI. A televízió és a rádió közvetítheti a két vitaindítót, a többi újságíró tájékoztatására az ülés végén sajtóértekezletet tartanak. Munkabeszüntetések A szóvivő ismertette a munkabeszüntetésekkel kapcsolatos kormány álláspontot. A kormány, miközben elismeri az elégedetlenség objektív alapját, elítéli, ha a problémákat csak felső szinten és kizárólag a sztrájk fegyverével akarják megoldani. Ez utóbbi eszközhöz csak nagyon indokolt esetben szabad nyúlni, a konfliktusok feloldásában az érdekegyeztetés minden lehetőségét ki kelt használni. A problémákat azon a szinten kell orvosolni, ahol keletkeztek, és ahol a megoldás eszközei is rendelkezésre állnak. A kormány elengedhetetlennek ítéli, hogy az érintettek — a szákszervezet, illetve a vállalati vezetők — mindent tegyenek meg e konfliktusok kiélezésének megakadályozására. Csak abban az esetben forduljanak a felső szervekhez segítségért, ha az egyeztetés minden lehetősége kimerült. Ezzel összefüggésben a kormány leszögezi : érdekében áll erős, önálló szakszervezet jelenléte. Éppen a hatékony érdekvédelem akadályozhatja meg a problémák súlyosbodását. Ugyanakkor azonban a szakszervezeteknek erőseknek kell lenniük saját tagságukkal szemben is, hogy elfogadtassák és képviseljék a vállalati vagy ágazati szinten létrejött kompromisszumokat. A kormány támogatja a szakszervezeteknek azt a törekvését, hogy magas szintű jogszabály rögzítse jogaikat és kötelességeiket s az, hogy milyen eszközöket és módszereket, vehetnek igénybe tagságuk érdekében, védelmében. Üjiabb kérdésekre válaszolva Marosán György kijelentette: ha a parlament megszavazza azt, hogy a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer beruházásával kapcsolatban népszavazás döntsön, akkor a kormány aláveti magát ennek a határozatnak. A Minisztertanács azonban úgy ítéli meg, hogy ebben a kérdésben nincs szükség népszavazásra. Az ériíkezleten végül agy kérdésre válaszolva Horváth István elmondta : a Roma nliálból1 áttelepültek ügyében eddig követett gyakorlat bevált, de a tapasztalatok alapján bizonyos korrekciók is szükségesek. Többek között arra is szükség van, hogy a magyarországi ideiglenes tartózkodási engedélyeik határideje hosszabb lejáratú legyen, és így csökkentse a Romániából Magyarországra került személyiek, családók helyzetének bizonytalanságát. Politikai portrévázlat Brezsnyevről Leonyid Brezsnyev politikai portrévázlatát közli két oldalon a Moszkovszkije No- vosztyi legújabb (1988 37) száma Rój Medvegyev történész tollából. Medvegyev megállapítja, hogy IBrezsnyev betegsége már a hetvenes évek elejétől, de főleg 1976-tól megkérdőjelezte fizikai alkalmasságát az ország irányítására. Az őt körülvevő befolyásos emberek azonban minden eszközzel fenn akarták tartani a látszatot, saját pozíciójuk megóvása érdekében. így következett be 1982 novembere, amikor a megroppant egészségű politikus órákat töltött a Lenin-mau- zóleum november 7-i ünnepi mellvédjén, és három nappal később már orvosai sem tudtak segíteni. — Brezsnyev — írja a történész — gyenge akaratú és gyenge jellemű ember volt. — Feleleveníti az írás Brezsnyev politikai pályájának főbb állomásait. 1938- ban kezdett — igaz, a kor többi személyiségéhez képest lassan — emelkedni politikai csillaga. A háború kitörésekor ezredes volt, s a háború végére csak egyet lépett előre a rendfokozatok létráján. Hruscsov javaslatára lett 1950-ben a párt moldáviai bizottságának első titkára. A nagy termetű, jól öltözött „moldovánon” Sztálin szeme a XIX. kongresz- szuson akadt meg, így 1952- ben először vehetett részt a mauzóleum emelvényén a november 7-i díszszemlén. 1954-ben Hruscsov a szűzföldek meghódítására Kazahsztánba küldte. A XX. kongresszus után KB-titkár és a KB Elnökségének póttagja lett. Bár formailag ő felügyelte a nehézipart, később a védelmi és az űripart, az érdemi döntéseket Hruscsov hozta meg. 1957-ben a pártelnökség tagja lett, majd Vorosilov nyugdíjba vonulása után ő lett a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. 1963-ban lett a párt másodtitkára. Mint Medvegyev írja, nem Brezsnyev kezdeményezte Hruscsov megbuktatását, ak igazi szervezők számára Brezsnyev csupán az alkalmas ideiglenes megoldásnak kínálkozott. Sztálin idejében a pártaktíva félt, nem csak a munkától, hanem az életét fenyegető veszély miatt is. Hruscsov idejében félt a reformoktól, s a folytonos személyi változások miatt féltette saját pozícóját. Brezsnyevet az országban mindenütt lelkesen fogadták a helyi vezetők, hiszen míg Hruscsov látogatásaikor a szigorú revizortól féltek, Brezsnyev jelenlétében mindig az egységet demonstrálták. E bürokráciára támaszkodva, lassan megszabadult a politikai bizottság politikai ambíciókat tápláló tagjaitól. Érinti Medvegyev írása a Brezsnyev háborús hősiességéről szóló mítoszokat is. Megemlíti, hogy a háború végén mindössze négy érdemrendje és két érme volt, élete végén azonban több kitüntetése volt, mint Sztálinnak és Hruscsovnak együttesen. Brezsnyev kerülte a konfliktusokat, szerette békésen elsimítani az ügyeket. így úszhatta meg különösebb büntetés nélkül korrupciós Az 50 éves fennállását ünneplő Magyar Nemzet szerkesztőségét, a lap előállításában közreműködőket köszöntötték szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Az ünnepségen részt vett Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Jíözpomt Bizottság titkára. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főjtitkára annak a véleményének adoltt hangot, hogy a Magyar Nemzet tol válbibra is korunk alapvető problémái, a valóságos folyamatok iránti érzékenységgel kamatoztatja öt évtizedes tapasztalatait. A közös nemzeti ügy szolgálatában tovább kívánják erősíteni a lap és a népfront- mozgalom együttműködését. Az évforduló alkalmából a Magyar Nemzet jelenlegi és nyugdíjas vezetőinek állami és .népfront-kitüntetéseket nyújtottak át. A kollektíva nevében Soltész István főszerkesztő köszönte meg az elismerést, a bizalmat. Jahjajev panaszai Jahjajev volt üzbég bel- ügymininiszternek a katonai bírósághoz intézett bejelentésével kezdődött amCsurba- nov-per szerdai tárgyalási napja, amely lényegében a rendkívül terjedelmes vádirat további részleteinek felolvasásával telit el. Jahjajev kifogásolta a véle szemben alkalmazott bánásmódot. Ezúttal azt állította, hogy az ügyében vizsgálatot folytatók erkölcsi-lélektani nyomást próbálnak gyakorolni rá, nehogy elmondja az igazságot a tárgyaláson. A bíróság elnöke jelezte, hogy tudomásul vették Jahjajev észrevételét. A szerdai napon egyébként a vádiratnak azt a részét olvasták fel, amely Tastemir Kahramanov volt üzbég belügyminiszter-helyettes vesztegetési ügyeit taglalja. A rendkívül pontos, az eseményeket szinte percről percre nyomon követő ismertetésből kitűnik: mindennaposak voltak az ötszáztól kétezerig terjedő baksisok, kenőpénz vagy értékes ajándék nélkül elképzelhetetlen volt az előléptetés vagy a kitüntetés az üzbég belügyi hálózatban. El nem kötelezettek értekezlete A ciprusi fővárosban szerdán megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. A négynapos tanácskozást Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök, valamint a mozgalom soros elnöke, Nathan Shamuyarira zimbabwei külügyiminiszter nyitotta meg. Vasziliu hangsúlyozta, hogy a nemzetközi légkör javulása és a nagyhatalmaknak az nem kötelezettek irányában tapasztalható pozitívabb magatartása nagyobb külpolitikai lehetőségeket kínál a mozgalom országainak. Ebben a helyzetben — húzta alá a ciprusi elnök — az el pem kötelezettek mozgalügyeit sok magas beosztású személyiség. Konkrét példákat sorol fel Medvegyev annak illusztrálására, hogy Brezsnyev miként rakta tele környezetét barátaival, rokonaival. Szerencsére nem sikerült mindenhová a saját embereit ültetni, így vehette át a párt vezetését napjainkra egy, az övétől független politikai pá- lyájú vezetés. A brezsnyevi örökséget összegezve Medvegyev így ír : — A jól végzett munkára való hajlam és képesség hiánya, a politikai passzivitás és közöny, a szocializmus politikai-erkölcsi értékei iránti közömbösség, tízmilliók erkölcsi romlása, a középszerűség mindent átható uralma, a szavak és tettek közötti szakadék — mindez egész „elveszettnek” nevezett korosztály tudatát hatja át. így szemlélve, a „brezsnye- vizmus” öröksége nem kevésbé terhes, mint a sztálinizmusé — írja végezetül Medvegyev, megjegyezve, hogy a brezsnyevizmus végleges felszámolásához nem elég csupán a volt vezető nevét viselő városok, utcák, terek, kerületek nevét megváltoztatni. mának meg kell ragadnia a kezdeményezést. Vaisziiliu energikus letteseket sürgetett gazdasági téren az eladósodottság megszüntetése érdekében, és közös fellépést köveitek az ellen, hogy a fejlett ipari országok veszélyes hulladékokat helyezzenek el a fejlődők területén. Diplomaták szerint a külügyminiszteri értekezlet azt fogja megvitatni, hogy az el nem kötelezett országok hogyan játszhatnának hatékonyabb szerepet a világpolitikában. — Leszállt a Szojuz TM—5 Szerdán, moszkvai idő szerint 4 óra 50 perckor szerencsésen földet ért a Szojuz TM—5 űrhajó, fedélzetén Vlagyimir Ljahov szovjet parancsnokkal! és Abdul Ahad Momand afgán űrhajóssal. Mindkettőjük közérzete jó. A számítógépes vezérlőrendszer meghibásodása miatt egy nappal elhalasztott leszállás izgalmas pillanatait a földi irányítóköz- pontból közvetítette a szovjet -televízió. Ezzel befejeződött a szovjet—afgán közös űrprogram. A Mir űrállomáson tovább folytatja munkáját Vlagyimir Tyitov parancsnok, Musza Manarov kutató űrhajós és Valerij Poljakov orvos, aki a nemzetközi legénység harmadik tagjaként indult a v.lágűrbe és csatlakozott a Mir két régi lakójához. A Miir űrállomáson az átmenetileg öttagú nemzetközi brigád fontos kutatásokat és méréseket hajtott végre, a kitűzött program minden pontját teljesítette.
