Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-05 / 212. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 5., hétfő Befejeződtek a lengyel sztrájkok Szolidaritás” legalizálása r r TANÁCSKOZÁS LAKITELKEN Demoteratikus szellemi-po­Péntekről szombatra vir­radóra az utolsó sziléziai bányában, a Jastrzebie-i „Manifest Lipcowy” bányá­ban is véget ért a sztrájk. Az augusztusi sztrájkhullá­mot elindító bányában au­gusztus 15-ikétől 18 napig állt a munka. Szczecinben, ahol még péntek este a kikötői dokk­munkások táviratban jelez­ték szándékukat a sztrájk befejezésére a kikötő igaz­gatóságának, szombaton reg­gel még tartottak a tárgya­lások a sztrájkolok elvonu­lásának feltételeiről és vál­tozatlanul állt a munka az egyik szczecini buszgarázs­ban is, de még a szombati nap megállapodás született itt is a tiltakozó akció vég­leges befejezéséről. A szczecini sztrájkok be­fejeztével az ország minden munkahelyén megkezdőd­het a normális munka 18 feszült, nyugtalan nap után. Az augusztusi sztrájkhullám, amely alig két és fél hó­nappal követte az április vé­gi—május eleji hasonló til­takozó akciókat, a megrom­lott gazdasági helyzet, a bel­piaci hiányok, a felgyorsult A hét végén élőláncot al­kotva, a Balti-tenger part­vonalát a tenyerében tartott kis mécsessel kirajzolva a batttikum több tízezer lakója adott nyomatékot a tenger ökológiai állapota fölötti ag­godalmának — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Rigai-öbölben, a híres lett fürdőváros, Jurmala 36 kilométer hosszúságú ten­gerparti strandja mentén álltak kéz a kézben. Litvá­niában, az északi Palanga fürdőhelytől a köztársaság Hírügynökségi b eszámclók szerint Burmában egyre szembatűnőek a rendszer felbomlásának jelei. A fő­városban és az ország negy­ven városában buddhista szerzetesek, diákok vették át a közigazgatási és a rend­őrségi feladatok egv részét. Diplomaták értesülése sze­rint a kormányellenes erők az államfő felszólítása elle­nére kormányzati intézmé­nyeket vettek hatalmukba és bűnözők elfogásával, meg­infláció miatt robbant ki. Csúcsportján 12 bánya és 9 más termelő üzem, illetve kikötő vett részt benne. A kezdetben tisztán gazdasági okokból kirobbant akciók nagyon gyorsan politikai jel­leget öltöttek és az első szá­mú követelés az egykori déli részén lévő Naringáig húzódott a több tízezer em­ber alkotta lánc. A környe­zetvédelmi demonstrációt a baltikumi „zöldek” egy nem hivatalos szervezete kezde­ményezte. A TASZSZ jelentése arról is beszámol, hogy Klaipeda, Palarugia és más litvániai tengerparti üdülők strand­jain egész nap tízezrek ta­karítottak, próbálták meg­tisztítani a tenger vizét és a partot az üledéktől, a le­rakódéit ipari hulladéktól. büntetésével gyakorolják a rendfenntartó szervezetek egyes funkcióit. Maung Maung államfő üzenetében nyugalomra szó­lította föl a lakosságot és büntetlenséget ígért mind­azoknak, akik felhagynak a tüntetésekkel. A fővárosi diákszövetség viszont ulti­mátumában lemondásra szó­lította föl az áOtlamfőt, kö­vetelte, hogy adja át a ha­talmat egy ideiglenes kor­mánynak. lett. Bár a lengyel vezetés — májushoz hasonlóan — nem járult hozzá a „Szolidaritás” újjáélesztéséhez, Czeslaw Kiszczak belügyminiszter a sztrájkok második hetében, augusztus 26-án előfeltétel Több száz hozzátartozó, valamint magas rangú ha­zai és külföldi államférfiak jelenlétében az NSZK-beli Ramstein városában szom­baton vettek búcsút a helyi amerikai katonai támasz­ponton egy légibemutató al­káliméval bekövetkezett tö­megka tasztrófa áldozataitól. A gyászszertartás napján az ország középületein félár­bocra engedték a nemzeti zászlókat. A Szent Mitelós-templom- ban megtartott ökumenikus istentiszteleten megjelent Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke, továbbá Gio­vanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke, Rupert Scholz nyugatnémet és Va­lerio Zanone olasz hadügy­miniszter. Mint emlékezetes, a ramstein i NATO-repülő- napon, amelyet 300 ezer em­Csehsxlovák cáfolat A csehszlovák külügymi­nisztérium szóvivője a Rudá Právónak adott, s a lapban szombaton közölt nyilatkoza­tában cáfolta, hogy Csehszlo­vákia fegyvereket, robbanó­szereket vagy más anyago­kat szállítana terrorista szer­vezeteknek. A szóvivő nyi­latkozata válasz volt a brit sajtónak azokra az állításai­ra, miszerint az Ír Köztársa­sági Hadsereg elnevezésű szervezet terrorista akcióihoz csehszlovák eredetű robba­nóanyagokat használ. A Lenin-hajógyáriak elhagyják az üzemet nélküli tárgyalásokat java­solt minden lengyel társa­dalmi és politikai erővel, amely elismeri az ország al­kotmányos rendjét. Nem sokkal ezután előzetes meg­beszélést folytatott Lech Walesával, a „Szolidaritás" volt elnökével, aki ezután egy majdani „kerékasztal” megkezdésének feltétele­ként ígéretet tett az összes sztrájk lefújására. A tiltakozó akciók miatt feszültté vált belpolitikai helyzetben augusztus 27— 28-ikán összeült a LEMP KB, s állást foglalt a gaz­dasági és politikai reformok meggyorsítására, valamint a párbeszéd megkezdése mellett a mérsékelt ellenzék képviselőivel, összehívták a lengyel parlament rendkívü­li ülését is, ahol a kormány gazdaságpolitikája kerül na­pirendre, mivel azt a re­form lassú bevezetése miatt egyre több bírálat éri. Az év eleji ár- és bérintézkedé­seket sokan az augusztusi sztrájkok közvetlen előidé­zőinek tartják. bér tekintett mag, egy kö­telékben végzett katonai műrapütlőgyakorlat közben három olasz gép összeütkö­zött, és lezuhant. Egyikük a nlézők közé csapódva fel­robbant. Az áldozatok száma — egy súlyos sebesült péntek éjjel bekövetkezett halálá­val — 51-re emelkedett. A Scinteia vasárnapi szá­mában a magyar sajtót tá­madó, éles hangú cikk je­lent meg ezzel a főcímmel: ,,Vessenek véget a tenden­ciózus, rosszindulatú, a ro­mán—magyar kapcsolatok fejlesztésének követelmé­nyeivel ellentétes akciók­nak". A lap szerkesztőségi cikke azzal vádolja a magyar saj­tót, a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy támadják és befeketítik Romániát, a román nép eredményeit. A magyar sajtónak a Scinteia szerint tendenciózus beszá­molói és kommentárjai mes­terséges problémákat terem­tettek, feszültségekhez ve­zetnek, semmiképpen sem szolgálják a két népnek azt az érdekét, hogy megértés­ben, együttműködésben és jószomszédságban ‘éljenek. A cikk úgy vélik, hogy a magyar sajtó eltorzítva is­merteti a romániai helyze­tet, „olyan helyzetekről szá- *mol be, amelyek nem felel­nek meg a valóságnak”. Ide liiltiiikai mozgalommá, függet­len társadalmi szervezetté nyiilváinította. magát a tavaly . szeptember 27-én Magyar Demokrata Fórum néven a Bács-Ki'skun megyei Laki- telken megalakított csopor­tosulás. A Magyar Demok­rata Fórum mintegy 370 képviselője — nagyrészt a magyar szellemi élet köré­ből — szombaton Lakitel­ken tartatta tanácskozását, amelyen megvitatták és el­fogadták a mozgalom ideig­lenes alapszabályát és ala­pítólevelét. A tanácskozás elé terjesz­tett dokumentumok felett élénk, nemcsak a konkrét programot, hanem a politi­ka, a társadalom, a gazda­ság, a kultúra időszerű, sür­gető feladatait is számba vevő eszmecsere alakult ki. Bár elhangzottak egymás­nak élesen ellentmondó vé­lemények is, a felszólalók többsége egyetértett azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum az egész országra, illetve a magyarságra ki­terjedő független szelle­mi-pdffitikai mozgalomként kíván1 tevékenykedni. A fel­szólalók egyetértettek a mozgalom alapítólevelében megfogallmazottaikkál: a MDF-nek saját útján kell kibontakoznia, nem fogadja él sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit. Bár a többpártrendszer kialaku­lását szükségesnek és elke­rülhetetlennek tartották a demokratizálás folyamatá­ban, hangsúlyozták, hogy a jelén körülmények között nincs szándékukban pánttá szerveződni. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a Magyar De­mokrata Fórum részt kíván venni az átfogó társadalmi reform következetes végig- vitelében, a politikai intéz­ményrendszer demokratizá­lásában, Ugyancsak aktívan tevékenykedik az ország ha­tárain kívül élő magyar nemzetiség létérdekeiért. Bá­torítják mindazokat a szel-“ l'emikulturális törekvéseket, mozgalmakat és csoportosu­lásokat, amelyek a hagyo­mányos nemzeti értékek je­gyében a közoktatás, a köz­nevelés, a művészeti és a érti a lap „Az ország hely­ségeinek korszerűsítési és átszervezési programját, a román nép életszínvonalá­nak emelésére vonatkozó programot” is. Kitér a terjedelmes cikk az aradi találkozó utáni helyzetre s a következőkép­pen fogalmaz: „A magyar sajtó hangot adva egyes el­lenséges, soviniszta, nacio­nalista körök és csoportok véleményének, továbbra is eltorzítva ismerteti a román valóságot, ideértve a ma­gyar nemzetiségű román ál­lampolgárok helyzetét is”. Kifogást emel a Scinteia amiatt, hogy a magyar saj­tóban — a szerkesztőségi cikk szerint — olyan cikkek jelennek meg, köztük a Népszabadságban is, ame­lyek tartalmuknál fogva „meghamisítják a tényeket, azt a benyomást keltik, hogy elégedetlenség támadt az aradi találkozó létrejöt­te miatt”. A lap azt ajánlja, hogy a magyar sajtó inkább az tudományos élet megújítá­sáért munkálkodnak. A lakitelki tanácskozáson bejelentették, hogy megala­kult a Magyar Demokrata Fórum elnöksége. Az elnök­ség tagjai: Bíró Zoltán iro­dalomtörténész, Csengey Dé­nes költtő, Csoóri Sándor költő, Csurka István író, Fekete Gyula író, Für Lajos törénész, Jcó Rudolf polito­lógus, Kiss Gy. Csaba iro­dalomtörténész, Lezsák Sán­dor költő. A tanácskozáson és a szü­netben megtartott sajtótájé­koztatón is bejelentették, hogy várhatóan november­től kéthetente megjelenik a Hitel című, az MDF szeli e- mllségét képviselő független társadalmi és művelődési láp., A késő esti órákba nyúló tanácskozáson szóltak a ro­mániai magyar nemzetiség helyzetéről, kifejtették el­képzeléseiket a demokrácia és a parlamentarizmus to­vábbfejlesztésének lehetsé­ges módozatairól, a társa­dalmi nyilvánosság kiszéle­sítéséről. A továbbiakban egyebek között ismertették a 'közelmúltban lezajlott szárszói találkozó záródoku­mentumát. Végül szervezeti, ügyrendi kérdéseket vitat­tak meg. A lakiteleki tanácskozás­ról szólva Marosán György kormányszóvivő a rádió 168 óra című műsorában el­mondta: abban, hogy ál­lampolgárok egy csoportja új mozgalom megalakítását kezdeményezi, semmi meg­lepő nincs, s aggodalomra sem ad okot. Az elmúlt években százával alakultak különböző öntevékeny kö­zösségek. Ez egyébként egy­bevág a párt politikájával és a kormány tevékenysége szempontjából kifejezetten örvendetes. A kormányszó­vivő nagyon fontosnak mondotta, hogy a tanácsko­zás hangvétele kifejezetten együttműködési készségre utalt. Mint mondotta, a kor­mány az állampolgárok és közösségeik cselekedeteit a hatályos törvények alapján ítéli meg, és a mostani kez­deményezésnek is végig kell járnia a megalakulás tör­vényszabta útját. ország belső problémáival foglalkozzon, s ennek kap­csán bírálja a magyar gaz­dasági reformot is, megálla­pítva: „az RKP, népünk nem ért egyet a magyaror­szági gazdasági reform szá­mos aspektusával, amelyek negatív következményekkel járnak”. A Scinteia megengedhetet­lennek tartja, hogy a ma­gyar sajtó „nem vesz tudo­mást arról, amiben Aradon megállapodtak és továbbra is félrevezeti a közvéle­ményt s ily módon nehézsé­geket támaszt annak útjába, hogy valóra váljanak a meg­állapodások. A cikk végezetül azt hangoztatja, hogy Románia mindent megtesz az aradi megállapodások valóra vál­tásáért. Hozzáteszi: mindkét félnek erőfeszítéseket kell tennie a megállapodások megvalósításáért s a sajtó­nak ilyen értelemben igen nagy a szerepe és a felelős­sége. Több ezren vettek részt a jugoszláv fővárostól mintegy 40 kilométerre fekvő városban megrendezett tiltakozó felvonu­láson, a Koszovóban kialakult helyzet megoldását követel­ték Élőlánc a Balti-tengerért Lövöldözés kezdődött a brazil rendőrség tagjai és három bankrabló között szeptember 2-án egy északkeleti telepü­lésen. A rendőrök csapdát állítottak a túszokat is ejtő rab­lóknak, .házukat körülvették. Az összecsapás következtében mindhármat megölték, s több túsz megsebesült Ramsteini gyászszertartás Burmában fokozódik a zűrzavar A Scinteia cikke a magyar sajtóról

Next

/
Oldalképek
Tartalom