Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 233. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 29., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. szeptember 27-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint á központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi (kérdésekről szóló tájékoztatót;- Lukács János előterjesztésében a párt helyzetével, a pórtélét és a belpolitika néhány időszerű kérdésével kapcsolatos tájékoztatót;- Nyers Rezső előterjesztésében a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság folyó ügyeket tárgya\t, és ajánlásokat fogadott el állami és közéleti tisztségek betöltésére. I. !• A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatást Grósz Ká- rolynak az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában július 18-a és 27-e között tett látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a találkozók a magyar—amerik.ai és a magyar—kanadai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseményei voltak. A tárgyalások létrejöttében és sikerében a kelet—nyugati viszony általános javulása mellett fontos szerepet játszott a magyar reformpolitika és demokratizálódási folyamat iránt a tengerentúlon megnyilvánuló érdeklődés. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Reagan elnökkel, Bush alelnökkel, Shultz külügyminiszterrel, Dukakis kormányzóval, valamint Mulroney kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélések során megerősítették a kelet—nyugati és a kétoldalú kapcsolatok további javításának kölcsönös szándékát. Fontosnak tartja, hogy á'látogatás politikai.jelentősége mellett hozzájárult a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárásához. Felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell teremteni a kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges minél kedvezőbb hazai feltételeket. Helyesli viszonyunk konst-' ruktív alakítását az észak- ; amerikai magyarság párbeszédre- és együttműködésre kész köreivel, ami a jövőben jelentős eleme lehet hazánk és a Nyugat szélesedő kapcsolatrendszerének. 2 A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Grósz Károly és Nicolae Ceausescu augusztus 28-ai aradi megbeszéléseiről kapott tájékoztatást. Megerősí- - tette a Politikai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy politikailag indokolt volt elfogadni a találkozó szokatlanul gyors megtartására tett román javaslatot. Helyeselte, hogy az MSZMP főtitkára — a Politikai Bizottságtól kapott felhatalmazásnak megfelelően — a tárgyalásokon feltárta a magyar— román viszonyt terhelő valamennyi kérdést, és konkrét javaslatokat terjesztett elő kapcsolataink javítására, együttműködésünk fejlesztésére. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a megállapodások tényleges értékét valóra váltásuk adhatja meg. Szükségesnek ítéli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar—román kapcsolatokban változatlanul rendezett viszonyra és az együttműködés fejlesztésére törekedjék. Tartsa napirenden kapcsolataink kulcsfontosságú . kérdéseit, mindenekelőtt a romániai magyar nemzetiség egyéni--. és kollektív jogainak szavatolását, a Romániából hazánkba menekültek helyzetének megnyugtató rendezését, valamint az úgynevezett településrendezési terv nemzetiségi vonatkozásainak felülvizsgálatát. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a román fél érvényben levő államközi megállapodásokat nem tartott be, amikor egyoldalúan bezáratta a kolozsvári magyar főkonzulátust és nem teszi lehetővé a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitását. Egyidejűleg felkért az illetékes magyar állami szerveket, hogy vizsgálják meg tennivalóikat a kétoldalú kapcsolatok területén, és lépjenek fel kezdeményező- en a vitás kérdések megoldásáért, a két nép érdekeinek megfelelő kapcsolat- rendszer és együttműködés kialakításáért. A testület hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika feladata a határainkon túl élő magyarság sorsának figyelemmel kísérése. Ez összhangban van a nemzetközi normákkal és megállapodásokkal, valamint a jószomszédi viszony kialakítására és elmélyítésére irányuló törekvésekkel. 7 A Központi Bizottság tájékoztatást kapott Grósz Károlynak a Német Demokratikus Köztársaságban tett szeptember 8—9-ei látogatásáról, az Erich Honeckerrel folytatott megbeszélésekről. Megállapította: országaink kapcsolatai a szocialista építés nemzeti sajátosságainak kölcsönös tiszteletben tartá- s_a és a közös vonások ösz- szekötő szerepének erősítése alapján fejlődnek. A testület rámutatott, hogy megkülönböztetett jelentősége van a tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztésének, a két ország érdekeit hatékonyan szolgáló korszerű gazdasági együttműködési formák kialakításának. A látogatás során kifejezésre jutott, hogy Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés és együttműködés elmélyítését, a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének mielőbbi megkezdését. 4- A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának eredményes befejezésében; a helsinki folyamathoz kapcsolódó konferenciák és megbeszélések összehívásában. Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa* és az Európai Gazdasági Közösség közötti megállapodás létrejöttét. Magyarország és az EGK kapcsolatainak szerződéses rendezését jelenti a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírása, illetve a diplomáciai kapcsolatok felvétele. E lépés jelzi külpolitikánk nyitottságát, az európai együttműködés iránti érdekeltségünket és elkötelezettségünket. Az egyenjogúság követelményeit szem előtt tartó megállapodás emellett fontos külgazdasági hozzájárulás lehet stabilizációs és kibontakozási programunk eredményes végrehajtásához. A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet rendezésének elhúzódása, az Izrael által megszállt területeken kibontakozott népi mozgalommal szemben alkalmazott elnyomó intézkedések miatt. Megállapította, hogy a térség tartós békéjének, csak 'a realitásokat elfogadó, kompromisszumra kész magatartás, a valamennyi. érdekelt fél részvételével megrendezendő nemzetközi konferencián kidolgozásra kerülő politikai megoldás lehet az alapja. A Központi Bizottság támogatásáról biztosította a magyar—izraeli kapcsolatok bővítésére irányuló külpolitikai lépéseket. Helyesli a Koreai Köztársasággal léi- r rejött megegyezést a konzu- Ï li jogkörű kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítéséről. A realitásokat figyelembe vevő diplomáciai kezdeményezések — hazánk közvetlen érdekeinek" szolgálatán túl — hozzájárulhatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. 6. A Központi Bizottság üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megállapodást, mint a háborús konfliktus békés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyverszünetet ellenőrző ENSZ-erők munkájában hozzájárul hazánk és a két érintett ország kapcsolatainak sokoldalú fejlődéséhez is. kezdeményezései fontos változások erjesztőinek bizonyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos párt- értekeklet összehívásához és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentős politikai értéke, hogy a tagság döntő többsége a párthoz való tartozás mellett foglalt állást. Kezdeményezte a párt megújítását, és kifejezte, hogy cselekvőén részt kíván venni ebben a folyamatban. A tagkönyvcsere időszakában több mint 73 ezer személy, a tagság 8,3 százaléka került ki a pártból. A taglétszám június 30- án 810 622 volt. A párttagság jelenlegi összetétele lehetővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkásbázisú, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben jelentős befolyást élvező tömegpártként működjön. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezetek és a párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teendői közepette — és éppen azokkal összefüggésben is — több energiát és nagyobb figyelmet' fordítsanak az új tagok felvételére. Különösen fontos az, hogy a párt politikai vonzerejét növelve meggyorsítsuk a fiatal korosztályok közeledését a párthoz, és javítsuk a tagságon belüli arányukat. 2- Az országos pártértekezlet vitájának és állásfoglalásának központi kérdése a politikai intézményrendszer átalakítása volt. A Központi Bizottság ennek érdekében az elmúlt négy hónapban megfelelő kezdeményezéseket tett. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. Kidolgozásra került és ma már (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkban tárgyal a Bundestag elnöke Straub F. Brúnó az Elnöki Tanács elnöke szeptember 28-án a Parlantentben. fogadta Philipp Jcnningert, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének (Bundestag) elnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban Philipp Jenninger, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) elnöke Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren az NSZK politikust Stadinger István fogadta. Jelen volt dr. Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. A megkezdődött kétoldalú tárgyaláson Stadinger István áttekintést adott a magyar választási rendszerről, majd részletesen szólt arról, milyen feladatok várnak a képviselőkre az elkövetkezőkben. Vendégét és kíséretét tájékoztatta az alkotmány most folyó felülvizsgálatáról, s a készülő magas szintű jogszabályokról, többek között az őszi ülésszak elé kerülő társasági törvényről, valamint a gyülekezés és egyesülési jogról szóló törvénytervezetekről. Philipp Jenninger a Bundestag szerepét hangsúlyozta. Mint mondotta, az NSZK-ban a kormányzati munka egyik jelentős tényezője a parlament. Úgy ítélte meg, hogy az Országgyűlés és hazánk jelentős eredményeket ért. el a demokratizálódási folyamat meggyorsításában. A magyar gazdaság gondjaival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy még az iparilag legfejlettebb országok is strukturális gondokkal küzdenek, s ott sem találtak még megoldást a problémákra. Véleménye szerint — mindkét- fél érdekében — változtatni kell a közös beruházások gyakorlatán, mert még mindig nagyon sok a bürokratikus akadály, gyakran gondot okoz a nehézkes adminisztráció. A tárgyaláson jelent volt dr Hans Alfred Steger és Horváth István, hazánk bonni nagykövete. Ezt követően Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fogadta Philipp Jenningert és kíséretét. A nap folyamán Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak fogadta Philipp Jenningert. A Bundestag elnöke megbeszélést folytatott Pozsgay Imre államminiszterrel is. II, A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. !• Megállapította, hogy a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat a pártszervek, az alapszervezetek, az egyéni beszélgetést végző csoportok és az apparátus dolgozói nagyfokú politikai felelősséggel, szervezetten hajtották végre. A párttagokkal folytatott vélemény- csere, a tagság javaslatai és Bronzérmes a női tőrcsapat Kardcsapatunk jó rajtja _______________ V ívás Szerdán á kard- és a női tőrcsapat küzdelmeit bonyolították le az Olimpiai Park vívócsarnokában. A kardo- zók csak a legjobb nyolcig jutottak el, s a magyarok simán vették az első akadályt. Az egyes számú selejtező csoportban 9:2-re verték Bulgáriát, majd Franciaországnál 9:4 arányban bizonyultak jobbnak. A nők már az egyenes kieséses rendszerben folytatták kedden megkezdett küzdelmeiket. A magyar csapat először 9:5-re legyőzte az Egyesült Államokat. A négy között, a döntőbe jutásért az olaszok már megálljt parancsoltak Jáno- siéknak. 9:3 volt az eredmény a javukra. A magyaroknál ugyan Jánosi veretlen maradt — háromszor győzött —, de a többieknek együttvéve sem sikerült még egy asszót sem nyerniük ... így késő délután a bronzéremért volt érdekelt Ma-, gyarország a Szovjetunió ellen, míg a döntőt Olaszország az NSZK-val vívta. Női tőrcsapat, olimpiai bajnok: NSZK, 2. Olaszország, 3. Magyarország (Jánosi Zsuzsa, Kovács Edit. Stefanek Gertrud, Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin). Befejeződtek a kardcsapatverseny csoportmérkőzései, A magyar válogatott biztosan jutott a legjobb nyolc közé. Egyébként csak a bolgárok gyenge szereplése volt meglepetés, az esélyesek mind továbbjutottak. Eredmények : 1. csoport: 4- Magyarország 2 gy., 2. Franciaország 1, 3. Bulgária Ö. Kovács Tamás örült is, meg szomorkodott is a női tőrcsapat harmadik helyét érő szereplése után. — Ma két magyar csapatot láttam — ezzel kezdte —, egy olyat, amelyik az Olaszország elleni találkozón rövidzárlatot kapott, érthetetlenül elfogódottan, önbizalom nélkül vívott, aztán egy egészen másikat, amelyik helyenként sziporkázó technikával és remek taktikával fektette kétvállra a Szovjetunió együttesét. A végső helyezésünk szempontjából sorsdöntő, Olaszország elleni összecsapáson ráadásul még balszerencséMagyarország—Szovjetunió női tőr csapatniérkőzés a bronzéremért 9:2. Szőcs Zsuzsa szemben, győz a szovjet Voscsakina ellen sek is voltunk, több mérkőzést 5:4-re vesztettünk el. mindig a sorsdöntő pillanatban hibázva. így is nehezen érthető, miként fordulhatott elő, hogy csak Jánosi Zsuzsának sikerült győznie, Stefanek, Kovács, Szőcs és Tuschák sikeres asszó nélkül hagyta el a pástot.
