Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 29., csütörtök Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-ei üléséről Dollármilliárdok és drámai feszültség (Folytatás az 1. oldalról) széles körű társadalmi vita tárgya a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló tör­vény tervezete. Elkészült és a közeljövőben nyilvánossá­got kap az új választójogi törvény tervezete is. Az ál­lami életben sok tekintetben újszerű gyakorlat honosodott meg. A szakszervezeti moz­galom, a Kommunista If­júsági Szövetség,- a Hazafias Népront és más társadalmi szervezetek és mozgalmak is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Mindennek eredményeképpen nyitott, demokratikus közélet van kialakulóban. Bővül a tér a különböző érdekek és néze­tek kifejtésére és ütközteté­sére. A Központi Bizottság rá­mutat, hogy hosszabb folya­matról Van szó, a végleges eredmény még nem érzékel­hető, ez azonban nem lehet türelmetlenség forrása. Tör­vényszerűnek kell tekinteni, hogy e folyamat kezdeti stá­diumában a vélemények po­larizálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt tapasztaljuk a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A Központi Bizottság em­lékeztet az országos pártér­tekezlet állásfoglalására, amely szerint a néphatalom érvényesülésének és gyakor­lásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épü­lő szocialista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a po­litikai intézményrendszer megújításában. 3* A közhangulatot erőtel­jesen befolyásolják a gazda­ság elégtelen teljesítményé­ből fakadó társadalmi fe­szültségek, a romló életkö­rülmények. A több mint másfél évtizedes folyamat negatív következményeit, a külső és a belső gazdasági egyensúly hatalmas mérté­kű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni, Gazdasági mozgásterünk lényegesen szűkült. Az állami irányító szer­veknek egyértelműen és ki­számíthatóan kell szabályoz­niuk a gazdasági folyamato­kat. A közvéleménynek, a gazdálkodó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az ország jövőjéért viselt fele­lőssége miatt a kormánynak nincs lehetősége és joga mesterségesen életben tarta­ni a nemzetközileg is leér­tékelődött termelést. A gaz­dasággal összefüggő viták­ban bizonyos torzulás fi­gyelhető meg. Túlsúlyban vannak az elosztással kap­csolatos kérdések. Érdemte­lenül kevés figyelem fordul a vállalkozás, a gazdálkodás, a termelés felé. Uralkodóvá vált a helyi érdekek fenn­tartás nélküli képviselete, a könnyítésekért, a kivétele­kért, a változtatási kény­szerrel szembeni fellépés. A Központi Bizottság szorgalmazza a szakszerve­zeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munka- vállalók kollektív érdekkép­viseleti jogainak, valamint a munkahelyi konfliktusok — köztük a sztrájk — meg­oldási mechanizmusainak pontos, törvényi szabályo­zását. Ugyanakkor x'ámutat: a munkabeszüntetések min­den esetben anyagi károkat okoznak, ezért elkerülésük társadalmi érdek, és a konf­liktusok megoldásában részt vevő partnerek felelőssége is. A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalá­sának megfelelően továbbra is kezdeményezi és ösztönzi a politikai intézményrend­szer és a gazdaság reform­ját, a szocialista pluraliz­mus megteremtésének fo­lyamatát. A párt tagjainak és szervezeteinek fel kell ké­szülniük a kialakulóban levő többoldalú politikai életben való eligazodásra és helytál­lásra. 5- A Központi Bizottság a közelmúlt politikai esemé­nyei közül figyelmet érdem­lő és további elemzést igény­lő kérdésnek tartja az Űj Márciusi Front felhívását, az alternatív környezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és azt, hogy a Magyar Demokrata Fóru­mot az alapítók szervezetté nyilvánították. A Központi Bizottság a pártszervezetek és tagjaik, az állami szer­vekben, a társadalmi szer­vezetekben dolgozó kom­munisták magatartásához a következő kiindulási alapot nyújtani: A Központi Bizottság tá­mogatja, hogy az állampol­gárok az alkotmány és a törvények keretei között él­hessenek politikai jogaikkal, beleértve a gyülekzéshez és az egyesüléshez való jogot. Egyúttal hangsúlyozza, hogy pártunk viszonyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklarációk mellett elsősorban a tettek, a csele­kedetek határozzák majd meg. Az MSZMP a nemze­tet gyötrő problémák szo­cialista megoldása érdeké­ben változatlanul párbeszéd­re, a lehetséges együttmű­ködési területek felkutatá­sára törekszik. Célja a nem­zeti közmegegyezés újjáte- remtése és nem a nép meg­osztása. Figyelmét ugyanak­kor nem kerüli el, hogy a különböző mozgalmakon be­lül munkálnak olyan erők is, amelyek szándéka a pár­beszéd meghiúsítása, a fe­szültség élezése; egyes ese­tekben fellépnek szocializ­musellenes csoportok is. Az MSZMP elutasítja az agresszív, antidemokratikus, az új politikai kultúrához méltatlan módszereket. Tá­mogatja a kormányt, az ál­lami szerveket a törvényes­ség fenntartásában. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és vé­leményére támaszkodva ma­guk mérlegeljék a működési területükön alakuló külön­böző csoportok tevékenysé­gét. Adjanak útmutatást a párt tagjainak más szerve­zetek nyílt fórumain való vitázó részvételhez. Rend­szeresen vitassák meg a ki­alakult helyzetet és kellő rugalmassággal határozzák meg teendőiket. A Közpon­ti Bizottság ehhez folyama­tosan biztosítja a pártszer­vezetek összehangolt fellé­péséhez szükséges politikai irányelveket. A Központi Bizottság azzal számol, hogy a párton belüli viszonyok átalakí­Az NDK népgazdaságának eredményeit Moszkvában bemutató kiállítást meglátogatta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a, munkalátogatáson a szovjet fővárosban tartózkodó Eric Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke. Kíséretük­ben volt több szovjet és . NDK-beli magas rangú személyiség Csien a Szovjetunióba látogat Az Új Kína hírügynökség New Yorkból keltezett, dip­lomáciai forrásokra hivat­kozó jelentése szerint Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter még ebben az évben látogatást tesz a Szovjet­unióban. A kínai hírügynökség sze­rint a látogatásról azon a találkozón született megál­lapodás, amely a kínai ENSZ-képviseleten zajlott le Csien Csi-csen és Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter között. A találko­zón a két külügyminiszter nyílt és őszinte eszmecserét folytatott a kambodzsai kér­désről, a kétoldalú kapcsola­tokról s más, közös érdek­lődésre számot tartó kérdé­sekről. Sevardnadze hazautazik Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter megsza­kítja new york-i program­ját, s a Központi Bizottság péntekre kitűzött rendkívüli tanácskozása miatt hazauta­zik — közölte az ENSZ székhelyén Gennagyij Gera- szimov szovjet szóvivő. tása, a párt demokratikus megújulása hosszabb folya­mat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyéniségeket válasszanak meg tisztségviselőknek, akik képesek közösségeik elismert vezetőiként, önálló arculat­tal képviselni és érvényesí­teni a párt politikáját. Céljaink eléréséhez nélkü­lözhetetlen a párt politikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos előítélettől és leegy­szerűsítéstől meg kell sza­badulnunk. Természetesnek kell tekintenünk, hogy moz­galmunk sokszínű, és en­nek a lényegi ügyekben kell egységgé alakulnia. Ismét sajátos kétfrontos küzdelem feltételei között dolgozunk. Sem azt az irányzatot nem fogadjuk el, amely túlzott­nak tekinti az országos párt­értekezleten született elha­tározásokat és a nyomukban kibontakozó gyakorlatot, sem azt, amely a politika minden létező és működő elemét revízió alá kívánja venni. A különböző néze­tekkel, áramlatokkal és az ebből eredő vitákkal ugyan­akkor a párton belül is hosszabb távon együtt kell élnünk. A Központi Bizottság em­lékeztet rá: az országos pártértekezlet hitet tett a párt politizáló képességé­nek fejlesztése mellett. En­nek fő erejét a közös poli­tikai elvek és célok talaján álló, önállóan működő párt- szervezetek képezik. Ebben az irányban kell haladnunk. A Központi Bizottság el­fogadta a Központi Bizott­ság és a területi pártszer­vek mellett létesítendő ta­nácsadó testületekre vonat­kozó javaslatot. Elhatározta, hogy létrehozza saját ta­nácsadó testületét, a me­gyei pártbizottságoknak pe­dig ajánlja, hogy mérlegel­jék hasonló testületek meg­alakítását. Rámutatott, hogy a meg­alapozott döntéshozatal egyik elemévé válhat szak­értői' tanácsadó testületek működése. A tanácsadás az előzetes ellenőrzés eszköze­ként hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntéseknél számba vegyék a különböző vélemé­nyeket, belértve a párton kívül kialakult nézeteket, felfogásokat is. A politika szintjére emelt és jól mű­ködő szakértői tanácsadás teljesebbé teszi a pártde­mokráciát. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottsá­got, hogy tegyen javaslatot a tanácsadó testület szemé­lyi összetételére. (MTI) A tervek szerint ma kö­zép-európai idő szerint dél­után a floridai Cape Cana- veralról fellövik a Discove­ry űrrepülőgépet. Ez lesz az első amerikai vállalkozás a Challenger űrrepülőgép ször­nyű tragédiája óta: az űr­jármű 1986 januárjában, rö­viddel fellövése után felrob­bant s mind a hét utasa életét vesztette. Ilyen előzmények után rendkívüli feszültség előzi meg az új kísérletet mind a szakemberek, mind a nagy- közönség körében. Az ame­rikai űrhajózási hivatal, a NASA összesen három és fél milliárd dollárt költ arra, hogy a lehető legbiztonságo- sabbá tegyék az űrrepülőgé­pek hajtóműveit. A Chal­lenger egyik hajtóművének szivárgása vezetett robba­náshoz. A hiba elhárítása csak egy tétel az űrrepülő­gép-kísérletek fantasztikus költségeinek jegyzékében: a NASA évente kereken tíz- milliárd dollárt kap céljai­ra, ám kétséges, hogv a tör­vényhozás továbbra is ilyen bőkezű lesz-e, ha netán az újabb kísérlet sem sikerül. A Challenger drámája sú­lyos tekintélyveszteséget je­lentett az amerikai tudo­mány és technika számára, és elsőrendű katonai érde­keket is érintett, hiszen az űrrepülőgépek egyik legfon­tosabb feladata a katonai hírszerzés és a felderítést szolgáló mesterséges holdak pályára állítása. A Discovery, azaz Felfe­dezés nevű űrhajó ugyan­olyan típusú, mint amilyen a Challenger volt. Ezúttal öt utasa lesz: négyen közü­lük aktív, illetve volt kato­natisztek, az ötödik csilla­gász, de a katonák közül a repülők mellett egy mate­matikus is van. A gárda va­lamennyi tagja részt vett már űrrepülésen. Elsőrendű feladatuk lesz természetesen, hogy ellenőrizzék, mérjék az áttervezett űrrepülőgép be­rendezéseinek működését. Emellett pályára állítanak egy — százmillió dollárba került — hírközlési mester­séges holdat, ugyanolyant, amilyen a Chállenger fel- robbanásánál megsemmi­sült. A Discovery utasai négynapos útjuk során egyéb tudományos feladatokat is végeznek. Ezekről — felte­hetően titkos természetük miatt — részleteket eddig nem közöltek. A NASA szakemberei sze­rint a Discovery sikeres út­ja után sem bizonyos még, merre tart az amerikai űr­kutatás: legalább néhány to­vábbi kísérletre lesz szük­ség, hogy a végleges tervek kialakuljanak. Az űrhivatal mindenesetre máris messze­menő terveket dolgozott ki. Ha ezúttal minden jól megy, november 17-én ' lő­nék fel a Discovery párját, az Atlantis űrrepülőgépet, titkos katonai feladattal, jö­vő februárban újra a Disco­very indulna, a most pályá­ra állítandóhoz hasonló mes­terséges holddal. A maximá­lis biztonságra való törek­vést jelzi, hogy míg eredeti­leg 55 munkanap telt volna el egy-egy űrrepülőgép két útja között, a felkészítési időszakot most háromszoro­sára növelték. Az Atlantis 1989. áprilisában különleges radar-berendezést vinne ma­gával, amely — a bolygó sűrű fefhőfüggönyén áthatol­va — feltérképezné a Vé­nuszt. Két újabb titkos ka­tonai repülés után az Atlan­tis jövő októberben útnak indítaná a Galileo nevű űr- járművet, amelynek feladata a Jupiternek és kódjainak megfigyelése. A nagyratörő program tudományos csúcs­pontjának az űrteleszkóp 1990-es fellövését tervezik:« másfél milliárd dollárba ke­rülő csillagászati távcsövet mintegy 500 km magasban állítanák pályára, s az a bolygókat és a távoli csil­lagrendszereket mintegy tíz­szer nagyobb pontossággal tudja majd megfigyelni, mint a legkorszerűbb földi telesz­kópok. Mindez még csak terv, hi­szen esetleges újabb műsza­ki gondok, kudarcok esetén nagyon is kétséges, folyósít­ja-e továbbra is az amerikai törvényhozás a NASA szá­mára a csillagászati összege­ket. A.z Űrrepülőgép-progra­mot amerikai tudományos körökben is sokan vitatják, azzal érvelve, hogy a rend- .kívül költséges — és kocká­zatos — expedíciók -helyett embereket nem szállító űr- járművekkel olcsóbb és cél­szerűbb volna a munka. Egyetlen fellövés költsége (a kutatásra és fejlesztésre for­dított sok miilliárdot nem számítva) 300 millió dollár. Az űrrepülés olyan drága, hogy ha egy alkimista a Discovery egész rakományát arannyá változtatná, még így is vesztene az üzleten — mondotta csak félig-tréfásan William Michael, az Ame­rikai Tudományos Akadémia egy szakértője. Heltai András Szegedi bölcsészhallgatók figyelmeztető sztrájkja A szegedi. József Attila Tudományegyetem bölcsész­tudományi karán szerdán nem tartották meg a soron levő szemináriumokat és előadásokat: a hallgatók a felsőoktatás megújítását szorgalmazó figyelmeztető sztrájkot tartottak- Az Ady téri egyetemi épület auditó­rium maximumában maguk választotta témákról — az egyetemek történetéről, kül­földi egyetemisták életéről — hallgattak előadásokat és vitafórumon tekintették át az oktatási reformmal kap­csolatos elképzeléseiket. Szerda reggel a legutóbbi ifjúsági parlamenten megvá­lasztott bölcsésztudományi kari operatív bizottság tag­jai sajtótájékoztatón fej­tették ki a hallgatók állás­foglalását. Ennek része, hogy az egyetemeken szűnjön meg a tantervutasítás. A Műve­lődési Minisztérium hatóság­ból váljon felügyeleti szerv­vé. Az oktatók szabadabban választhassák meg előadása­ik témáját. A hallgatók dönthessenek, mikor, kinek az előadásait látogatják, s tudásuk fokmérője kizárólag a vizsga legyen. Növekedjen az egyetemeknek nyújtott anyagi támogatás. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták, hogy a szegedi bölcsészek fel akarják hívni az ország vezetésének figyel­mét a megoldatlan egyetemi problémákra. A délelőtti előadások után megtartott több mint két­órás fórumon Szövényi Zsolt, a Művelődési Minisz­térium főtanácsosa, Bodnár László, a tudományegyetem rektorhelyettese, Kristó Gyu­la, a bölcsésztudományi kar dékánja válaszolt a hallga­tók kérdésedre. A fiatalok döntése alapján ma ismét megkezdik a ta­nulmányi munkát. Cape Canaveral, Florida, USA: David Himers, Jorge Nelson, Mike Launge, Richard Covey és Rick Hauck (balról jobbra), a szeptember 29-én indítandó Discovery űrhajósai megér­keztek a Kennedy Űrkutatási Központba

Next

/
Oldalképek
Tartalom