Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 26., hétfő Sevardnadxe New Yorkban Befejeződtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások EGK—Magyarország Egy egyezmény regénye A szovjet és az amerikai külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a bécsi találkozó idén sikerrel befejeződik és megkezdődnek a tárgyalások a hagyományos fegyverek európai csökkentéséről. Közös szándék a vegyi fegyverek mielőbbi teljes eltiltása s különböző területeken haladás tapasztalAjándék a külügyminiszternek Sevardnadze szovjet külügyminiszter jeher házi látogatásakor ajándékot adott cet Reagan elnöknek — az első érmet azok közül, amelyeket az atomfegyvereket csökkentő szerződés megkötésének emlékére vertek. A váratlan gesztus meghatott, mondotta az újságíróknak aznap este Shultz amerikai külügyminiszter. A tény, hogy rövid három év alatt a két nagyhatalom és vezető politikusainak viszonya ilyen szívélyessé vált, önmagáért beszél. S ami még fontosabb; természetesnek tartják, hogy rendszeresen, behatóan tanácskoznak kapcsolataik és a világ szinte minden fontos kérdéséről. A közelmúltig ez távolról sem volt természetes. Ebből a szempontból tekintve a két külügyminiszter 28. tanácskozása már siker. Méginkább az, ha tudjuk, hogy a jelek szerint elhárították az utolsó akadályokat a csaknem két éve folyó bécsi találkozó eredményes befejezése elől, így tovább szélesedhet az európai együttműködés, az emberi jogok és kapcsolatok területén is. Egyúttal hamarosan megkezdődhetnek az európai hagyományos haderők csökkentéséről folyó tárgyalások, amelyek szerint most Washingtonban többet is elérhettek volna, hiszen a támadó hadászati fegyverekről folyó tárgyalások ügye nem sokat mozdult előre és más területeken is sok a nyitott kérdés.— például Közép-Amerika problémáinak megítélésében. Ám az amerikai belpolitikai viszonyok ismeretében alkalmasint az adott pillanatban a lehetséges legtöbbet érték el: a négy hónap múlva leköszönő Reagan-kormány fő célja hátralevő idejében az, hogy a kijelölt utód, George Bush alel- nök nyerje meg a novemberi választást. Ilyen helyzetben a jelentős tárgyalások fontosak — az érdemi, így belső vitákat is kavaró megegyezések viszont veszélyesek lehetnek. A BTA bolgár hírügynökség szombaton késő este négy sorban jelentette, hogy „a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségén román állampolgárok egy csoportja tartózkodik, amelynek tagjai kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy Magyarországon éljenek. Ezzel kapcsolatban a két ország nagykövetségeinek képviselői megbeszéléseket folytatnak.” ható a fegyverzetij*>rlátozási tárgyalásokon. Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter kétnapos, beható washingtoni tárgyalásai után valószínű, hogy a jövő héten az érdekelt országok képviselői New Yorkban tanácskoznak az afganisztáni helyzetről. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény hangoztatja: a csúcstalálkozók döntéseinek végrehajtásában bizonyos kérdésekben fontos különbségek maradtak, de mindkét fél meggyőződése, hogy azok megoldása lehetséges. Megvitatták a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről Genfben kidolgozás alatt álló szerződés-tervezetet ; most további haladást értek el a levegőből indítható manőverező robotrepülőgépek kérdésében, valamint a mozgatható indítóállású interkontinentális rakéták ellenőrzése ügyében, míg a tengerről indítható robotrepülőgépek problémájában nem volt közeledés. A közlemény méltatja a haladást az emberi jogok, a humanitárius kérdések megvitatásában, utalva a még fennálló problémákra. A külügyminiszterek felhívják valamennyi résztvevőt, hogy segítsék a bécsi utótalálkozó mielőbbi befejezését olyan kiegyensúlyozott záródokumentummal, amely a helsinki folyamat minden fő területén fontos eredményeket hoz. Sajtóértekezletén Schultz hangsúlyozta: jól előkészített tanácskozásokat folytattak, amelyekre távolról sem a januárban lelépő Reagan-kormánytól való búcsúzkodás, hanem éppen a folyamatosság keresése volt a jellemző. „A lényeg, hogy mozgás van, mégpedig jó irányban”, hangoztatta. Sevardnadze az alábbi tájékoztatást adta: A bécsi találkozón jó esély van arra, hogy a konferencia október végére, november elejére sikerrel befejezzék. Az emberi jogi kérdések 80—85 százaléka megoldott, a többiről tárgyalnak és kompromisszumot fognak találni. Genfben a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló tárgyaMagyar—indiai külügyi megbeszélés Natvar Szingh, az Indiai Köztársaság külügyi államminisztere, vasárnap Budapesten átutazóban találkozott Nagy Gábor külügyminiszter-helyettessel. Áttekintették a jól fejlődő magyar—indiai kapcsolatokat, különös tekintettel a gazdasági vegyesbizottság közeljövőben Delhiben sorra kerülő ülésére. Véleményt cseréltek az európai és az ázsiai földrész békéjét és biztonságát érintő néhány kérdésről. A találkozón jelen volt Sza- tinder Lambah, India budapesti nagykövete. A BTA jelentésével összefüggésben az MTI szófiai tudósítója Gyovai Gyula nagykövettől azt a tájékoztatást kapta, hogy tizenkét erdélyi magyarról van szó, közöttük — kiskorú gyermekével — egy fiatal anyáról, akinek a férje Magyar- országon él. Kívülük három házaspár tartozik a csoportba, összesen három gyerekkel, valamint egy felnőtt fiú. Valamennyiüknek rokonai élnek Magyarországon. lásokon néhány kérdés vár még megoldásra, de azok igen nehezek és bonyolultak. Lényeges haladást értek el visjont a nukleáris fegyverkísérletek korlátozása kérdésében. Sevardnadze óvott attól, hogy Washington — e területen lévő fölénye miatt — kivegye az ellenőrzés alól tengerről indítható robotrepülőgépeit. A Szovjetunió kitart javaslata mellett, hogy a krasz- nojarszki radarállomást, (amely az amerikai nézet szerint sérti a rakétaelhárító rendszereket korlátozó ABM-szerződést), nemzetközi személyzetű űrkutató központtá alakítsák. Míg a Szovjetunió és Afganisztán szigorúan megtartja a genfi megállapodásokat, Pakisztán úgy viselkedik, mintha nem is írta volna alá az egyezményt, s nem lennének kötelezettségei. Közölték az amerikai féllel, hogy „a helyzet rendkívül komoly és a Szovjetuniónak meg kell fontolnia, mi legyen a következő lépés, hogy a genfi megállapodások ne maradjanak papíron”. Vezető amerikai kormány- tisztviselők a tárgyalások után elmondották a sajtó előtt: a szovjet féltől kapott tájékoztatás szeriint igen fontos további változások érlelődnek: a kidolgozás alatt álló, az emberi jogok kiterjesztését szolgáló törvényjavaslatok módosítják a jogrendszert, a büntetőtörvény- könyvet, várhatóan szabályozzák a kivándorlás kérdését is. Eduard Sevardnadze szombaton megérkezett New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán. Repülőtéri sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az ülésszaknak. , Van .miit mondani — mutatott rá a szoviet külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy a világban nagy változások történnek, de nagyon sok még a megoldatlan probléma. Száz-százötven fős csoportosulást oszlatott szét szombaton este Prágában a Vencel téren a csehszlovák rendőrség. A CTK híre szerint a tüntetők megsértették a közrendet és kihívó magatartással magukra vonták a téren tartózkodó többszáz csehszlovák állampolgár, illetve külföldi turista figyelmét. A csoportosulás szervezői nem reagáltak a rendőrség ismételt felhívására, ezért a hatóságok beavatkoztak. A rendet egy órán belül helyreállították, 47 személyt őrizetbe vettek. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a demonstrációt azok a fiatalok szervezték, akik augusztus 21-én, a szocialista országok segítségnyújtásának 20. évfordulóján tüntettek a csehszlovák fővárosban, s akik azóta is Ceausescu Moszkvába látogat Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke október első napjaiban hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjetunióban — jelentették be szombaton a román fővárosban. Ceausescut az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívja meg. ENSZ-köigyűlés REAGAN AZ ELSŐ FELSZÓLALÓ Ismét Reagan elnök áll elsőnek az ENSZ szónoki emelvényére a közgyűlés új ülésszaka általános politikai vitájának kezdetén. Reagan — a többi államfőhöz hasonlóan — nem a vita résztvevőjeként mond majd beszédet. Az alkalmat, immár hetedik felszólalását a világ- szervezet közgyűlésének ülésszakain, az amerikai politika, mindenekelőtt saját politikája összegezésének és a búcsúzásnak is szánja: most utoljára fejti ki elképzeléseit ilyen nemzetközi fórumon. Előzetes közlések szerint az amerikai elnök behatóan akar foglalkozni a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésével és néhány más kezdeményezést is előterjeszt beszédében. Ugyanakkor alá akarja húzni, hogy az Egyesült Államok elégedett a világszervezet tevékenységében az elmúlt évek során bekövetkezett változásokkal s azokat mindenekelőtt saját befolyásának tulajdonítja. A amerikai elnök kétnapos New York-i látogatását egyúttal több fontos politikai találkozóra is ki akarja használni. Megbeszélést folytat majd Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Hétfői felszólalását követően találkozik Peresz izraeli és Ab- del-Megid egyiptomi külügyminiszterrel, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat nevében utolsó kísérletet tegyen a közel-keleti válság Washington által készített rendezési tervének elfogadtatására, illetve propagálására. Ugyancsak külön találkozót tart az Öbölmenti Országok Együttműködési Tanácsa csoportjának képviselőivel, akikkel az Irak és Irán közötti válság rendezésével összefüggő kérdésekről tárgyal majd. A találkozók között szerepel egy megbeszélés Mugabe zimbabwei elnökkel is, főként az afrikai problémákról. Reagan hétfőn este fogadást ad a közgyűlés ülésszakán résztvevő állam- és kormányfők, külügyminiszterek tiszteletére. rendszeresen vitaesteket rendeznek. A mostani összejövetelkor egybek között követelték annak a két férfinak a szabadonbocsátását, akiket katonai szolgálat megtagadása, illetve röplapok osztogatása miatt tartóztattak le a közelmúltban. Amikor a sokéves és fordulatokban gazdag tárgyalások véget értek, az EGK egyik vezető funkcionáriusa így szólt a hosszú hónapok alkuiban mindig vele szemben ülő magyar vitapartneréhez: „Tudja, ha volna egy kis időnk, közös könyvet kellene írnunk ennek a megállapodásnak a létrejöttéről, hiszen benne van a kelet— nyugati kereskedelem egész problematikája”. Az előtörténet első szakasza a hetvenes évek elejéig tart. A Közös Piac 1958-ban jött létre, de a szocialista országok egy évtizeden át semmiféle intézményes megállapodást nem kötöttek vele. 1968-ból és 1970-ből datálódnak az első EGK—magyar ármegállapodások, nevezetesen a vágottsertés- és a boregyezmény. Később más árucikkekről is születtek hasonló egyezmények, biztosítva számunkra a piac- rajutást a közösség árszintjéhez való igazodás vállalása mellett — ezek azonban csak részkérdéseket érintettek. A továbbiakban több KGST- ország kötött hasonló szerződéseket az EGK-val. A második szakasz az EGK realitásának tudomásul vételéről szóló 1973-as szovjet nyilatkozattal kezdődik. Az EGK válaszul olyan tervezetet terjesztett elő, amely az EGK és az egyes KGST- országokkal javasolt kétoldalú megállapodásokat — a KGST viszont a brüsszeli központú testület és a KGST közötti közvetlen szerződést szorgalmazta. Szakértői megbeszélések folytak Genfben és Moszkvában, de nem jutottak messzire. Közben 1978-tól Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária a GATT keretében csatlakozott a nemzetközi textil- egyezményhez, majd szek- torális megállapodás született hazánk és az EGK között az acélárukról. A brüsz- szeli és a moszkvai központú integrációs szervezet közötti párbeszéd azonban 1980-ban befagyott. Ugyanakkor viszont Románia egymaga kereskedelmi együttműködésről írt alá megállapodást az EGK-val. Ez méginkább a sorok szorosra zárására indította a többi KGST-orszá- got, s a Romániával kötött egyezmény — amely különben meglehetősen szerény előnyöket biztosított csak Bukarestnek — nem talált követőkre. A harmadik szakasz már a nyolcvanas években bontakozott ki. Magyarország .és az EGK között 1982-ben új megbeszélések kezdődtek hazánk kezdeményezésére, miután Görögországot 1981-ben felvették az EGK-ba. A GATT, az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa- Egyezmény ugyanis, amelyhez hazánk 1973-ban csatlakozott, lehetőséget nyújt arra, hogy ha két vagy több ország megállapodása egy harmadik felet hátrányosan érint, az . kompenzációt kérhessen. Görögország csatlakozása jelentős marhahús- exportunkat hiúsította meg, ezért kértünk a GATT keretében kompenzációt az EGK-tól. Ezt a célt ugyan nem sikerült elérni, de hamarosan szakértői bizottság alakult az EGK és Magyar- ország közötti mezőgazda- sági szektorális kérdések egészéneik áttekintésére. A KGST és az EGK egésze közötti kapcsolatrendszer kiépítését a nyolcvanas évek közepén újból mozgásba hozta az, hogy Mihail Gorbacsov lett az SZKP főtitkára. A szovjet vezetés kezdeményezésére a KGST 1985-ben az 1980 óta szünetelő párbeszéd felújítását indítványozta. Az EGK ekkor a KGST nek közös nyilatkozat aláírását, a KGST-tagállamoknak pedig azt javasolta, hogy kössenek kereskedelmi egyezményeket, illetve köl - csönösen vegyék fel a politikai-diplomáciai kapcsolatokat. A KGST 1986-ban elfogadta a közös nyilatkozat elvét. A KGST-országok közül Magyarország és Lengyelország az EGK megkeresésével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy kössenek kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodást az EGK-val, s ennek megkötésekor vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot. A többi KGST-ország álláspontja az volt, hogy előbb jöjjön létre a KGST—EGK közös nyilatkozat, ekkor lehet szó a kétoldalú kapcsolatok intézményesítéséről. 1985-ben már az egyezmény előkészítéséről folytak az EGK—magyar szakértői megbeszélések. Egyetértés született, hogy széles körű, a kereskedelemre és a kereskedelmi-gazdasági együttműködésre kiterjedő megállapodást dolgoznak ki, amely megszünteti a bennünket sújtó diszkriBú^úciót. Ez a lehető legai^biciózusabb tárgyalási cél volt ,és 1987 áprilisában az EGK brüsszeli bizottsága — végrehajtószerve — erre kapott tárgyalási mandátumot, felhatalmazást a közösség politikai irányító szervétől, a 12 tagállam külügyminisztereiből álló tanácstól. A felhatalmazás alapján 1987 júniusától öt tárgyalási menetre került sor. Közben volt csúcstalálkozó. is a közösség és hazánk között: november 13-án, Kádár János belgiumi látogatása idején Jacques Delors, a közösségek bizottságának elnöke és az MSZMP akkori főtitkára Brüsszelben folytatott megbeszélést. 1988. június 30-án parafálták a megállapodást — időközben pedig révbe értek a KGST— EGK megbeszélések és június 25-én aláírták a két gazdasági szervezet közös nyilatkozatát is. Az EGK részéről szerették volna már a nyilatkozat előtt megkötni az első kétoldalú megállapodást egy KGST- tagállammal. Nyáron intenzív technikai előkészítő munka folyt annak érdekében, hogy az EGK—magyar megállapodás szövegét véglegesítve már kora ősszel lehetővé tegyék az aláírást. Kétségtelen, hogy a hétfői ceremóniával nemcsak a magyar—EGK kapcsolatokban zárul le egy sokéves tárgyalási folyamat (bőséges anyagot nyújtva a két szakértőnek a könyvírásra, ha egyszer idejük lesz rá), hanem a kelet—nyugati gazdasági-politikai kapcsolatépítésnek is fontos állomása lesz ez. Baracs Dénes Heltai András Romániai menekültek a szófiai magyar nagykövetségen Prágai demonstráció 47 személyt vettek őrizetbe Szavazzatok nemmel! Az október 5-i választáson Pinochet diktatúrája ellen szólítja fel a plakát mindazokat, akik részt vettek a szeptember 24-i tiltakozáson