Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

1988. szeptember 26., hétfő Somogyi Néplap 3 KÖSZÖNET A SZÜLŐKNEK Az eskü egy életre kötelez Holnap megyei tanácsülés Holnap ülést tart a megyei tanács. A napi­rendi javaslat szerint be­számolót vitat meg a tes­tület a megye vízellátásá­ról — különös tekintet­tel a belső-somogyi terü­letekre —, a vízminőség, a csatornázás, valamint a fürdők helyzetéről. Egy másik előterjesztés alap­ján megvitatják a megye testnevelésének és sport­jának hosszú távú elkép­zeléseit is. Első alkalommal a tá- nácsszékház földszinti kistermében és az előtér­ben monitorokat he­lyeznek el az ülés ideje alatt, és ezeken — a nyilvánosság szellemé­ben — bárki figyelemmel kísérheti a testület mun­káját, a vitát és a dön­téshozatalt. Három szekcióban folytat­ta munkáját szombaton Ka­posváron a Korszerű eszkö­zök a politikai képzésben elnevezésű, másfél napos or­szágos tanácskozás, amelyet a megyei pártbizottság Ok­tatási Igazgatósága és a Po­litikai Főiskola pedagógiai tanszéke rendezett. A hagyományos eszközök illetve a számítástechnika alkalmazásával, a videó sze­repével foglalkozó szekciók megállapításairól és javasla­tairól a három szekcióvezető — Jónás József, a kaposvári közgazdasági szakközépis­kola tanára, Papp Sándor, a Politikai Főiskola tudomá­nyos munkatársa és dr. Tóth László, a Központi Bizott­ság agitációs és propaganda­osztályának munkatársa — számolt be. Egybehangzó volt a véle­mény, hogy a hagyományos és a korszerű eszközöket — például a számítástechnikát, a videót — akkor és úgy kell felhasználni, hogy eredmé­nyesebb legyen a politikai képzés. Dr. Tóth László az orszá­gos tanácskozást értékelve leszögezte: a módszereknek alárendelve kell az eszközö­ket alkalmazni a politikai Ragyogó napsütésben gyü­lekeztek a szülők, rokonok, ismerősök, barátok az ünne­pélyes katonai esküre szom­baton délelőtt a kaposvári Táncsics Mihály laktanyá­képzésben. A videó alkalma­zása a személyiségfejlesztés­ben még előttünk álló fel­adat. A következő időszak­ban, amikor a pártnak lét­kérdésévé válik, hogy politi­zálni tudó vezetőket képez­zen, nemcsak a marxizmus— leninizmus ideológiájának általános terjesztése lesz a feladata, hanem az is, hogy megtanítsák a politizáló párt sejtjeiben működő vezetőket arra, miként dolgozzanak. Személyiségük fejlesztésé­ben is nagy szerepe lesz a videónak. A Központi Bizottság munkatársa felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sokkal hatékonyabban kell mindent felhasználni, mint eddig. Különösen fontos az intéz­mények közötti együttműkö­dés. Országosan azt kellene elérni az információk áram­lásával, hogy az egyik terü­leten már fölfedezett dol­gokkal ne foglalkozzanak másutt, az egyik területen már elkészült anyagok el­jussanak mindenhova. Fon­tos, hogy a propagandista minden rendelkezésre álló eljárást, eszközt ismerjen, és tudjon miből választani. Ki­fejezte azt a véleményét, hogy a politikai oktatásnak ban. Pontosan tíz órakor, elhangzott a felhívójel, s megkezdődött az ünnepség. Homa István alezredes, az elöljáró parancsnokság kép­vállalnia kell a számítás- technikai műveltség fejlesz­tését. A mai vezetőknek ez gyenge pontja. Dr. Kemény László, a Po­litikai Főiskola rektorhelyet­tese zárszavában tanácsot adott a feladatok megoldásá­hoz. Kiemelte, hogy soha nem volt a párton belül na­gyobb szükség a helyezethez és céljainkhoz illeszkedő propagandára, mint most. Nem lehet magára hagyni a párttagságot, a társadalmat. Újra kell gondolni, hogy a propagandában mit fogalma­zunk meg. Újat és új módon kell tanítani. Új gondolko­dásmódra van szükség. A tartalom az elsődleges, az, hogy mit közvetítünk, mit akarunk megértetni, elfo­gadtatni, feldolgoztatni a párttagsággal. Ehhez kell igazítani a formát, a megol­dásokat. Dr. Kemény László befeje­zésül arról beszélt, hogy a pártoktatás központi irányí­tását a Politikai Főiskola lát­ja el. Így megvalósítható mindaz, amit a tanácskozá­son megfogalmaztak. A ter­vek megvannak, a kivitelezés azonban nem lesz könnyű, ehhez együttműködésre van szükség. viseletében vett részt az ün­nepségen. Elhangzott a Himnusz, a csapatzászlót középre vit­ték, majd Bezerédy Zoltán, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja elmondta Szendrei József Katonai es­kü című versét. Stolcz Jó­zsef százados, az egységpa­rancsnok politikai helyettese üdvözölte a megjelenteket. Tomcsányi Gábor honvéd lépett a tribün melletti mik­rofonhoz, a Pécsről érkezett szülei pedig odaálítak mellé, s ő elkezdte az eskü szöve­gét, a többi újonc pedig ve­le mondta. Tóth István őrnagy, az egység parancsnoka beszé­dében felidézte azt, hogy a bevonult fiataloknak meg kellett szokniuk a katonai fegyelmet. Megköszönte a szülőknek, hogy tisztességes fiakat neveltek. Hozzátette, hogy a katonaságnál a szol­gálat megedzi a fiatalokat, s közösségi emberekké vál­nak. Végül Kérdi Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a fiata­lokat. Az ünnepélyes esküté­tel díszmenettel fejeződött be. A bevonulás éjszakáján találkoztam először Palaics Péter honvéddel. Azért fi­gyeltem föl rá, mert ő volt, az, aki Nagyatádról utazott Kaposvárra, hogy néhány óra múlva ismét vonattal döcögjön szülővárosába. Az­óta négy hét telt el. — Nehéz volt? — Kellemes csalódás. Erről beszélt a Nyírségből érkezett Székács Ferenc is. — Más történt, mint ami­re számítottam. Kitolások­ról, rossz közérzetről beszél­tek barátaim. Tulajdonkép­pen csak a térképről és az elbeszélésekből ismertem Nagyatádot. Megtetszett a város, jó csapat kováesoló- dott össze. Szombat az eskü napja volt. Nagyatádon is. Soha ennyi vendéget nem foga­dott a kisváros. Barátok, szülők és barátnők jöttek el, hogy tanúi lehessenek annak a pillanatnak, amikor hozzá­tartozójuk kimondja: Én, a dolgozó nép fia ... Székács Feri édesanyja pénteken délben a Nyírség­ből indult el lányával, hogy szombaton délelőtt ott le­hessen, amikor középső fia az eskü szövegét elmondja. Az özvegyen maradt édes­anya hat gyereket nevelt föl. Három fiút és három lányt. Az idősebb fiú februárban öltötte magára az egyenru­hát. Az ő esküjén nem le­hetett ott. Az utolsó óráit élő férjét ápolta. Most vál­lalta a hosszú utazást, mert egy édesanyának mégiscsak nagy ünnep az, ha katona lesz a fia. Minden eskünek megvan a maga forgatókönyvé. Nagyatádon sem tértek el ettől. Pontban tíz órakor Nádat Gyula őrnagy jelen­tette az elöljárójának, Csor­nai Ferenc ezredesnek, a magasabb egység politikai helyettesének, hogy az egy hónappal ezelőtt bevonult újoncok felsorakoztak az ünnepélyes eskütételre. Rácz Mihály őrnagy a vendégeket köszöntötte. Ott állt az emelvényen Simon Ernőné, országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja, Hamvas János tanácselnök és Dór esi Sándor, a városi pártbizottság titkára a város több intézményének és vál­lalatának képviselői mellett. Eljöttek a csapatzászlót ado­mányozó Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát vezetői is. Szép ünnep volt ez a Fegyveres Erők Napjának előestéjén. Erről szólt be­szédében Sidlovics Ferenc alezredes, egységparancsnok is. — Számunkra, akik itt je­len vagyunk, olyan ünnep a mai, amelyért keményen megdolgoztunk, amelyre ké­szültünk, amely végét és egyben újabb kezdetét je­lenti az élet egy szakaszá­nak. Az előttünk álló ifjú katonák életében véget ért a gondtalan gyermek- és if­júkor, amelyben a felelős­séget más vállalta helyettük. Kezdetét vette a férfikor, amikor becsületes helytál­lásról kell tanúbizonyságot tenni. Sidlovics Ferenc alezredes beszédében arról biztosította a szülőket, hogy gyermekeik avatott szakemberek keze mellett sajátíthatják el a hadtudományokat. De hát lehet-e nyugodt egy szülő? Aradi Géza, a Merkur elő­adója és felesége az. Az édesapa nem tud elszakadni egy huszonnégy évvel ez­előtti emléktől. Ö akkor tett esküt. Büszke a fiára, miért ne lenne az, hiszen nagyob­bik fia is híradós lett, akár­csak ő annak idején. — Én kiváló katona és elsőosztályú távirász voltam. ha a fiam az én példámat akarja követni, akkor lesz mit dolgoznia. így lesz-e? Az ifjabb Ara­di Géza a parancsnokának ígéretet tett társai nevében is, hogy a lehető legjobban elsajátítják a technika keze­lését, becsülettel tesznek eleget az esküben megfo­galmazottaknak. Vannak az eskünek ku­lisszatitkai is. A vendég csak az ünnepi formalitáso­kat látja. Keveset tud arról, a nehéz munkáról, amely megelőz egy-egy ilyen esküt, összeszokott, jól felkészült csapat dolgozott a „hátor­szágban”. Sidlovics Ferenc az eskü utáni percekben nem titkolta, hogy olyan ál­lományt kellett összeková­csolniuk, amelyben a legkü­lönbözőbb felkészültségű és képességű fiatalok vannak. Csornai Ferenc ezredes po­hárköszöntőjében ezért is gratulált a nagyatádiaknak. Ünnepnap volt a szomba­ti Atádon. Ma megkezdőd­nek a dolgos hétköznapok, hiszen az eskü egy életre kötelez. L. G.—N. J Uj gondolkodásmódra van szükség Befejeződött az országos tanácskozás BNV, 1988 ŐSZ Törekvés a megújulásra Visszafogott külföldi és megnövekedett hazai rész­vétellel nyitották meg az idei őszi nemzetközi vásárt Bu­dapesten a kőbányai vásár­városban. Nagy területű az idei bemutató, ezért ajánl­hatjuk: akit az átlagosnál jobban érdekel az ilyesmi, aki kedvtelve nézegeti a régi és az új termékeket, aki szereti a vásári forgatagot, az szánjon két napot a láto­gatásra. Egy nap alatt csak végigrohanni lehet a bemu­tatókat, fáradozásnak az sok, élménynek kevés. Adjunk magunkra Már a vásárt megelőző sajtótájékoztatón elmondta a Hungexpo új vezérigazga­tója, hogy a következő évek­ben meg kell szépülnie a BNV-nek, mivel a környe­zet a világ nagy vásáraival való összehasonlításban nem állja meg a helyét, s a szol­gáltatások is szegényesek. Valóban : kissé kopott, rendezetlen, ómódi a vásár­város, a zalapépítményekből hiányzik az elegancia és ezt a hiányt nem mindig tudja elfödni az utólagos kozmeti­ka. Ha a tervezett Bécs— Budapest világkiállításra gondolunk, akkor le kell szögeznünk : A Budapesti Nemzetközi Vásár jelenlegi állapotán okvetlenül változ­tatnunk kell ! Az igyekvés jelei máris észrevehetők. Tisztább a vásár, mint az eddigiek, a tájékoztatás jobb, több az útbaigazító tábla. Érezhető­en többet törődnek a rende­zők a közönséggel, mint a korábbi években. Friss a megújulási törekvés, s bár rögtön nem lehet csodát pro­dukálni, elégedjünk meg a jelekkel. És mintha egybecsengene a rendezők szándékával sok hazai kiállító célja. Olyan új áruk sokaságát lehet látni, amelyek azt sugallják: ad­junk magunkra. Otthonunk­ban, irodáinkban vegyük kö­rül magunkat kellemes kül­Adjunk magunkra otthon ... lemű és jól használható tár­gyakkal. Segítségükkel le­gyen rend körülöttünk, s ha belép hozzánk valaki, legyen számára ajánlólevél a kör­nyezet. Kicsik előretoréie A jól ismert hazai nagy- vállalatok többségének ne­ve, emblémája feltűnik a vásárban. S ami még feltű­nik: rengeteg az új név. Ezek legtöbbje kisebb szer­vezeté, új vállalkozásé. Kis­szövetkezetek, káefték és még sokféle új alakulat vá­sára ez. Sokat várhat a magyar gazdaság a „kicsiktől”. Új gondolatokat, új árukat, új stílust. .. Ha a meglevő fé­keket kiengedjük, ha a tel­jesítmény visszatartására „ösztönző” szabályok kike­rülnek a rendszerből. Ámbár ez minden bizony­nyal így van a nagyok ese­tében is. Az új termékek, a próbagyártmányok, a null­szériák, az életgörbéjük kez­deténél tartó, de már a piacon levő áruk sokasága megjelenik a vásárban az ébredés, az újra való törek­vés bizonyítékaként. Félteni kell ezt a szándé­kot és ápolni, támogatni. Nosztalgia mindenütt Az újító szándék betelje­sülésének egyik területe a régi felé való fordulás. A századfordulót mintázó nosz­talgia-gyártmányok sokasá­ga árulkodik róla: ez a hul­lám még nagyobb is lesz. ... és a munkahelyünkön A nosztalgiarádíótól a nosztalgia-kertkapuzárig (a régi jó riglisig) mindenféle szép és értékes, valamint in­kább mosolyra ingerlő, mint komolyan vehető régi-új áru látható. Ez utóbbiak megje­lenése is természetes, hiszen minden divatnak vannak vadhajtásai. Meg kell jelenni Az általános benyomáso­kat rögzítő sorok végére az kívánkozik : több kiállítási standon bizonygatták hosz- szabb-rövidebb beszélgeté­sek során a bemutatkozók, hogy a vásáron meg jeli je­lennie. Ugyanis a távolma­radók filozófiája az: nehéz eladni, igazán új, értékes termék még nem sok akad, minek akkor mutogatni a holmikat. S ezzel vitáznak, alkiik ott vannak, akik bemu­tatkoznak. Ök azt mondják: épp ezért kell megmutatkoz­ni. Épp a nehéz helyzetben kell kettőzött erővel meg­dolgozni a piacot, s erre a piacra újat „tálalni”. Mert aki a nehéz körülmények közt győz, az később, ha enyhül a helyzet, könnyedén arat majd újra. Ez a fajta üzleti filozófia is új. Ez benne a jó ... Luthár Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom