Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 17., szombat Mihail Gorbacsov beszéde Krasznojarszkban Hétpontos indítvány az ázsiai biztonságért ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: A háború nélküli világ elnevezésű szervezet 1988. évi nemzetközi díját Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek Ítéli. - Santiagoban több tizezer chilei tüntet Pinochet ellen. - Kilencnapos afrikai kőrútjának első állomásán Zimbabwében II. János Pál pápa elitéli a faji megkülönböztetés rendszerét. VASARNAP: Moszkvába érkezik Alois Mock osztrák alkancel- lár és külügyminiszter. - Nyikolaj Lunykov római szovjet nagykövet az AP és az AFP hírügynökségeknek adott nyilatkozatában kijelenti: Dubcek a peresztrojka egyik előfutára volt. HÉTFŐ: Budapesten bejelentik, hogy Magyarország és Dél- Korea nagyköveti szintű állandó képviseletet létesít egymás fővárosában. - Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára kelet-szibériai körútra indul. - Megkezdődik Harri Holkeri finn miniszterelnök szovjetunióbeli látogatása. - Újból általános sztrájk kezdődik Sztyepana- kertben. - Nagy-Britannia 24 órás határidővel kiutasítja Kuba londoni nagykövetét és egy harmadtitkárt. KEDD: Alois Mock osztrák és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Moszkvában egyezményt ir alá arról, hogy a két ország kölcsönösen értesíti egymást a nukleáris balesetekről. - Londonban és Varsóban bejelentik, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök október 16-18-án hivatalos látogatást tesz Lengyel- ^ országban. SZERDA: Lubomir Strougal csehszlovák államfő és Svatopluk Potac miniszterelnök-helyettes fogadja a hivatalos munkalátogatáson Prágában tartózkodó Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest. - Lesothóban túszdráma árnyékolja be a pápa látogatását. - Az Egyesült Államok bejelenti, hogy megkezdi ENSZ-adósságainak törlesztését. CSÜTÖRTÖK: Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter másodszor is találkozik Lech Walesával. - A pakisztáni külügyminisztérium közli, hogy közbenjár azoknak a szovjet hadifoglyoknak a kiszabadításáért, akiket a pakisztáni támaszpontokkal rendelkező afgán kormány- ellenes erők tartanak fogva. — Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár befejezi NSZK-beli hivatalos látogatását. PENTEK: Gorbacsov Krasznojarszkban beszédet mond. - To- dor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke Görögországba - látogat. — Befejeződik a Varsói Szerződéshez tartozó országok parlamenti elnökeinek berlini tanácskozása. - Ismét találkozik a lengyel belügyminiszter és Walesa a nemzeti kerékasztal-tárgyalások előkészítése végett. A hét kérdése Lapzarta Grósz Károly Debrecenben Pénteken az esti órákban Debrecenbe érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A megyei pártbizottság székházában — a végrehajtó bizottság tagjainak jelenlétében — Postás Sándor első titkár tájékoztatta Hajdú- Bihar politikai, társadalmi gazdasági életéről. A párttagság és a szélesebb közvélemény hangulatáról szólva elmondotta, hogy azt az e'é- gedetlenség mellett a felelősségérzet, a tenniakarás is jellemzi. A szomoaton ösz- szeülö megyei pártértekezlettel kapcsolatban Postás Sándor kiemelte, hogy a plé- numot a párttagság támogató egyetértésével, az országos pártértekezlet állás- foglalásából adódó helyi tennivalók megfogalmazása és a vezető testületek megújítása érdékében hívták öissze. A pártértekezletet követően egységes és gyors cselekvésre van szükség. Gró&z Károly a beszélgetés során elmondta, hogy modellértékűnek tekinti a Hajdú-Bihar megyei pártfórumot. Ez a megye ugyanis sajátos keresztmetszete társadalmunknak: fejlett mezőgazdaságával, iparával és az értelmiségiek nagy számával sajátos tükre lehet a hazai problémáknak, közhangulatnak. A társadalomban tapasztalható zavarokról szólva kifejtette: azokra a kérdésekre kell választ találni, hogy miből táplálkoznak, miben nyilvánulnak meg, s hogyan kezelhetők a problémák. A párt főtitkára ezekhez a válaszókhoz is adalékokat vár a ma hajdú- bihari pártértekezlettől. Bár az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján a legnehezebb kérdéseket még nem sikerült megoldani, a záródokumentum túlnyomó része már kialakult — állapította meg Jurij Kaslev nagykövet. A szovjet kül- dottségvezető a tanácskozás pénteki teljes ülésén kifejtette: az eddigi eszmecsere a helsinki folyamat történetében egyedülálló szövegekhez vezetett, főként az emberi jogok és a humanitárius együttműködés, továbbá a katonai biztonság terén. Kaslev számba vette a készülő záródokumentum mind az öt fejezetével kapcsolatos munkát, s rámutatott: a 3. kosárhoz tartozó, az úgynevezett emberi dimenziót érintő kérdések tekintetében elérték a találkozón maximálisan lehetséges megegyezési szintet. Indítványozta, hogy a semleges és el nem kötelezet országoknak a szövegezés koordinálásával megbízott képviselői szeptember végéig alakítsanak ki a dokumentum egy-egy fejeze téré vonatkozó elképzeléseiket, ami — mint mondotta — lehetővé tenné az utótalálkozó október végén vagy november - elején történő befejezését. ■ ' Az amerikai, a kanadai és ■a brit küldöttség vezetője az ülésen — a Szovjetunióban folyó átalakításra hivatkozva — szorgalmazta a II. világháború idején Budapesten működő Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnése körülményeinek mielőbbi tisztázását. A svéd és a svájci küldöttségvezető szavai szerint az európai együttműködés ügyét is szolgálná, ha teljes fényt derítenének Wallenberg sorsára. Válaszul . a szovjet nagykövet kifejezte reményét, hogy e téma felvetése az igazság felkutatását szolgálHétpontos külpolitikai javaslatot ismertetett Mihail Gorbacsov pénteken Krasznojarszkban. Az SZKP KB főtitkára nagy beszédben tekintette át ötnapos szibériai látogatásának tapasztalatait, beszélt a szovjetunióbeli átalakítás helyzetéről, s részletesen foglalkozott külpo’i- tifcai kérdésekkel is. • — Az elmúlt néhány nap segített jobban megérteni az embereket foglalkoztató kérdéseket — kezdte beszédéta főtitkár. — Az átalakítás fő céljait az ország vezetése az egész lakossággal közösen jelölte ki. Most a célok eléréséért kifejtett munka minden pártszervezet, minden terület feladata, minden ember személyes ügye lett. — Országos feladat Szibéria és a Távol-Kelet meghódítása, hiszen az ország nem lehet meg anélkül, amit ez a térség ad. De a térség sem képes fejlődni az egész ország segítsége nélkül. A hatalmas területen járva Gorbacsov mindenütt a vezetést érdeklő kérdésekről beszélgetett a dolgozókkal. Általános volt az a vélemény, hogy korántsem megy minden úgy, ahogy mennie kellene. Szervezettség, felelősség, rend nélkül nem is létezhet az átalakítás. Sok volt az igazságos kritikai megjegyzés, köztük nem egy a központi szerveknek címezve. A legfontosabb azonban mindenütt az volt, hogy az emberek elfogadják az átalakítás politikáját. ja, és nem a figyelemnek a találkozó munkájáról való elterelését célozza. Wallenberg nemes tevékenységét méltatva kijelentette, hogy e kérdésben is objektív és pontos információkat igyekeznek szolgálni. Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője felszólalásában hangoztatta: Wallenberg a náci megszállás alatt nagy bátorsággal több tízezer magyar zsidó életét mentette meg. A magyar népnek Raoul Wallenberg iránt érzett tiszteletét fejezi ki a Budapesten róla elnevezett utca és az emlékére felállított szobor is. Magyarország figyelemmai és érzékenyen fogad minden olyan információt, amely kiegészítheti a svéd diplomata- soi'sáv-al kapcsolatos ismereteket. A Szovjetunióban zajló nagy változások, amelyek a múlt felülvizsgálatára is kiterjednek, azzal a reménnyel biztatnak, hogy e kérdés is véglegesen és megnyugtató módon lezárulhat — mondta a nagykövet. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar társelnöke cssütörtökön és pénteken Moszkvában megbeszéléseket folytatott Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a kormányközi . bizottság szovjet társelnökével. Tárgyalt Konsztantyin Katusev- vel, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével. A tárgyalásokon értékelték a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok ez évi alakulását, megvitatták az együtt— Az emberek elégedetlenek azzal, hogy vannak még szép számmal, akik ő—10 évvel ezelőtti módon élnek és dolgoznak. Nem lehetnek illúzióink — jegyezte meg Gorbacsov, rámutatva, hogy a következő évek a legnehezebbeknek ígérkeznek, hiszen az átalakítás sok problémát feltárt, s ezeket feltétlenül meg kell oldani. — Mindannyian most tanulunk új módon élni, dolgozni, sőt, kapcsolatokat teremteni is — mondta. Gorbacsov óvott az elha- mlarkodott következtetésektől, amelyek az átalakítást fenyegető veszélyekről szólnak. — Vannak, akik nem érzik át a problémák összetettségét, s azt sürgetik, hogy oldjunk meg mindent egycsapásra. Ez a megközelítés nem komoly politika és veszélyezteti az ügyet. A Szovjetunió Áz&ia-poli- tiikája egész külpolitikájához hasonlóan a szabad választás és a békés együttélés elvének tiszteletben tartására épül — mondta Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió aggódik hosszú keleti határainak biztonsága miatt, de annak megteremtését nem a fegyverkezési verseny útján, hanem politikai, gazdasági eszközökkel keresi. Olyan légkört akar teremteni, amely véget vet az ellenségeskedésnek, a gyanakvásnak és a bizalmatlanságnak. Két évvel ezelőtti vlagyi- vosatoki beszédét felidézve a főtitkár úgy vélekedett, hogy az eltelt időben a hatalmas ázsiai—csendes-óceáni térségben egészséges, kétségtelenül pozitív és sókat ígérő folyamatok bontakoztak ki. A Szovjetunió a térség problémái kapcsán keresi az érintkezési pontokat az Egyesült Államokkal. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a térség ügyeiben az Egyesült Államok is teljes mértékben részt vegyen, de az egyenjogúság alapján, nem pedig a történelmi témájú disszertációk lapjaira váló nagyhatalmi modorban és az erő alkalmazásával. A szovjet főtitkár beszédében a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról Szóló (ABM) szerződés kapcsán külön kitért az amerikai fél’ álltai gyakran emlegetett krasz.nojarszki rádiólokációs rendszer kérdésére. (Amerikai részről e rendszer léte miatt többször szerződésszegéssel vádolták a Szovjetuniót, noha Moszkva lehetővé tette szakértők számára,. hogy a helyszínen győződjenek meg a vádak alaptalanságáról.) — A Szovjetunió azt javasolja — mondta Mihail Gorbacsov —, hogy a kraszno- jarszki rádiólokációs rendszerre alapozva hozzák létre a világűr békés célú hasznosítását célzó nemzetközi együttműködés központját. A főtitkár azt is jaműködés következő két évi fejlesztésével összefüggő feltételeket és feladatokat. Megállapították, hogy az 1988. évi magyar—szovjet árucsere-forgalom egészében az előirányzatokban megfelelően alakult. További intézkedéseket tartottak szükségesnek a kölcsönös szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez. Egyeztették az 1989. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítésének munkarendjét, az állami szervek részvételét és egyetértettek abban, hogy ebbe a munkába elengedhetetlen*a vállalatok szovjet részről történő fokozottabb bevonása is. vásottá, hogy ezt a központot kapcsolják be egy világméretű űrkutatási szervezetbe. A Szovjetunió aggódik a Grönlandon és Nagy-Britan- niában épülő rádiólokációs rendszerek miatt. Ezekről szakértők azt mondják, hogy megsértik az ABM-szerző- dést. — A Szovjetunió azt várja — tette hozzá Mihail Gorbacsov —, hogy az új kezdeményezésre Washingtonban megfelelő intézkedésekkel reagálnak. A főtitkári beszédben előterjesztett hét indítvány célja az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságának erősítése. 1. A Szovjetunió e térségben — folytatva bizonyos ideje tartó gyakorlatát —, a jövőben sem növeli semmilyen nukleáris fegyver mennyiségét, s felhívja az Egyesült Államokat és a többi nukleáris hatalmat, hogy ők se tegyenek ilyen irányú lépéseket. 2. A Szovjetunió konzultációra hívja a térség valamennyi alapvető haditengerészeti hatalmát. E konzultáción a haditengerészeti erők növelésének megállításáról lenne szó. 3. A Szovjetunió javasolja, hogy sokoldalú alapon vitassák meg a katonai szembenállás szintjének csökkentését azokban a térségekben, amelyekben közel esnek egymáshoz a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Japán, a KNDK és Dél- Korea partjai. A cél az, hogy befagyasszák, majd arányosan csökkentsék a haditengerészeti és légi erőket, korlátozzák tevékenységüket. 4. Ha az Egyesült Államok megkezdi a Fülöp-szigete- ken levő katonai támaszpontjainak felszámolását, a Szovjetunió kész lemondani a Camranh-öbölben levő hadiflottájának anyagi-műszaki ellátására használt pontról. 5. A térség tengeri és légi közlekedésének biztonsága érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy közösen dolgozzanak ki intézkedéseket a nyílt tengeri és légi incidensek megelőzésére. Ezen intézkedések kidolgozásakor hasznosíthatnák a meglevő szovjet—amerikai és szovjet —angol kétoldalú, továbbá az amerikai—szovjet—japán háromoldalú szerződés tapasztalatait. 6. A Szovjetunió javasolja, hogy legkésőbb 1990-ben tartsanak nemzetközi konferenciát az Indiai-óceán békeövezetté való- változtatásáról. Ennek előkészítő munkálatai az ENSZ-ben gyakorlatilag befejeződtek. 7. A Szovjetunió javasolja, hogy bármilyen szinten, bármilyen összetételben vitassák meg egy tárgyalási mechanizmus kialakításának kérdéseit. Marjai József és Alekszej Antonov áttekintették a magyar—szovjet kormányközibizottság novemberre tervezett soron következő ülése előkészítésének helyzétét, s az ezzel kapcsolatos teendőket. A magyar kormány elnök- helyettese Konsztantyin Ka- tusevvel levélváltásban rögzítette azt a megállapodást, miszerint Leningrádban, Kijeviben és Tbilisziben a közeljövőben magyar kereskedelmi alkirendeltségék létesülnék. Marjai József tegnap hazaérkezett a szovjet fővárosból. Miért tárgyal a lengyel kormány Lech Walesával? Mindössze két hét telt el Czeslaw Kiszczak tábornok és Lech Walesa szenzáció- számba menő augusztus 31-i első hivatalos találkozója óta, s a lengyel belügyminiszter a héten újból tárgyalóasztalhoz ült az 1982-ben betiltott 10 milliós Szolidaritás szakszervezet egykori elnökével. A nagy befolyású lengyel katolikus egyház képviselőjének jelenlétében egyetértésre jutottak, hogy minél előbb meg kell tartani a nemzeti kerékasztal- tárgyalást — az ellenzék bevonásával — Lengyelország sorskérdéseiről. Azt azonban, hogy ezek a megbeszélések egyáltalán nem lesznek könnyűek, több jel mutatta már a második Kiszczak—Walesa találkozó előtt is. A kormányzat nagyon nehéz helyzetben van: a gazdaság megreformálása hetedik évében jár, de az intézkedések legtöbbje felemásra sikerült, pozitív hatásuk késik, a lakosság hangulata rossz, a nemzeti köz- megegyezésre tett 8 évi erőfeszítés nem hozta meg a várt eredményt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Lengyel- ország előtt álló gondókat és feladatokat lehetetlenség megoldani akkor, ha a kormányzat nem tudja megnyerni hozzájuk a társadalmat. Ezért is született meg az elhatározás, hogy megpróbálják valamilyen formában bevonni az erőfeszítésekbe az ellenzéket is. Ez utóbbi legfőbb követelése az, hogy újból legálissá váljon a Szolidaritás, amely 1981- ben megkérdőjelezte a LEMP hatalmának legitimitását. Nagy a lengyel kormányzat dilemmája: egyrészt ugyan a gazdaság talpraál- lításához és az újabb társadalmi feszültségek - elkerüléséhez gyors cselekvésre van szükség, és ehhez meg kell nyerni a társadalom támogatását is, viszont felmerül a kérdés, hogy a Szolidaritás vajon — újbóli legalizálása esetén — ezúttal hajlandó lesz-e megmaradni a szocialista politikai rendszer keretei között. A hatalom berkeiben távolról sincs egység, ami a Walesával való tárgyalásokat illeti. Ezt mutatta, hogy míg Jerzy Urban kormány- szóvivő a második Kiszczak —Walesa találkozó előtt azzal vádolta a Szolidaritás egykori vezetőit, hogy a kormányzat számára elfogadhatatlan maximalista követelésekkel állnak elő, addig néhány órával később Mie- czyslaw Rakowski PB-tag és KB-titkár ugyanerről beszélve lényegesen enyhébb hangot ütött meg. Egyúttal arra is utalt, hogy ebben- a kérdésben a párttagság sem egységes. Az érdemi párbeszéd megkezdésének legfőbb akadálya a Szolidaritásról alkotott vélemények különbözősége. A kormányzat lehetségesnek tartja, hogy a hatalomgyakorlás struktúrájának gyökeres átalakításáról tárgyaljon, az ellenzék viszont e tárgyalást csak akkor látja lehetségesnek, ha a hatalom előbb legalizálja a Szolidaritást. A tárgyalások már csak azért sem lesznek könnyűek, mert nemcsak az kérdéses, hogy Walesa hajlandó lesz-e olyan kompromisszumokra, amilyenre nem volt képes 1982-ben, hanem az is ismeretlen még, hogy megengedik-e neki a kgl.lő rugalmasságot az illegális Szolidaritás új, fiatalabb vezetői, a nyári sztrájkhullám fő szervezői. Tagadhatatlan, hogy Walesának még mindig nagy tekintélye van az egykori Szolidaritás-tagok és az illegális Szolidaritás-vezetők körében, de nemzedékének más tagjai, egykori vezetőtársai már elveszítették régi befolyásukat. Mindenesetre ígéretes mozzanatnak tűnik, hogy' a népfrontszerű PRON védnöksége alatt megjelenő Konfrontacje című havilap szeptemberi száma interjút közölt Walesával (ez az első a lengyel hivatalos sajtóban 1981. december 13. óta), s bár ebben Walesa leszögezte, hogy „Szolidaritásnak muszáj lennie”, de azt is hozzátette, hogy „nem kell feltétlenül az 1981-es Szolidaritás indigós másolatának lennie”. Bécsi utótalálkozó Wallenberg eltűnésének körülményei Marjai József moszkvai tárgyalásai
