Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 17., szombat Mihail Gorbacsov beszéde Krasznojarszkban Hétpontos indítvány az ázsiai biztonságért ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: A háború nélküli világ elnevezésű szervezet 1988. évi nemzetközi díját Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek Ítéli. - Santiagoban több tizezer chilei tüntet Pinochet ellen. - Kilencnapos afrikai kőrútjának első állomásán Zimbabwében II. János Pál pápa el­itéli a faji megkülönböztetés rendszerét. VASARNAP: Moszkvába érkezik Alois Mock osztrák alkancel- lár és külügyminiszter. - Nyikolaj Lunykov római szov­jet nagykövet az AP és az AFP hírügynökségeknek adott nyilatkozatában kijelenti: Dubcek a peresztrojka egyik előfutára volt. HÉTFŐ: Budapesten bejelentik, hogy Magyarország és Dél- Korea nagyköveti szintű állandó képviseletet létesít egymás fővárosában. - Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára kelet-szibériai körútra indul. - Megkezdődik Harri Holkeri finn miniszterelnök szovjetunióbeli láto­gatása. - Újból általános sztrájk kezdődik Sztyepana- kertben. - Nagy-Britannia 24 órás határidővel kiuta­sítja Kuba londoni nagykövetét és egy harmadtitkárt. KEDD: Alois Mock osztrák és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Moszkvában egyezményt ir alá arról, hogy a két ország kölcsönösen értesíti egymást a nukleáris balesetekről. - Londonban és Varsóban be­jelentik, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök október 16-18-án hivatalos látogatást tesz Lengyel- ^ országban. SZERDA: Lubomir Strougal csehszlovák államfő és Svatopluk Potac miniszterelnök-helyettes fogadja a hivatalos munkalátogatáson Prágában tartózkodó Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest. - Lesothóban túszdrá­ma árnyékolja be a pápa látogatását. - Az Egyesült Államok bejelenti, hogy megkezdi ENSZ-adósságainak törlesztését. CSÜTÖRTÖK: Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter má­sodszor is találkozik Lech Walesával. - A pakisztáni külügyminisztérium közli, hogy közbenjár azoknak a szovjet hadifoglyoknak a kiszabadításáért, akiket a pakisztáni támaszpontokkal rendelkező afgán kormány- ellenes erők tartanak fogva. — Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár befejezi NSZK-beli hivatalos látogatását. PENTEK: Gorbacsov Krasznojarszkban beszédet mond. - To- dor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke Görögországba - látogat. — Befejeződik a Varsói Szer­ződéshez tartozó országok parlamenti elnökeinek ber­lini tanácskozása. - Ismét találkozik a lengyel bel­ügyminiszter és Walesa a nemzeti kerékasztal-tárgya­lások előkészítése végett. A hét kérdése Lapzarta Grósz Károly Debrecenben Pénteken az esti órákban Debrecenbe érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra, a Minisztertanács elnö­ke. A megyei pártbizottság székházában — a végrehajtó bizottság tagjainak jelenlé­tében — Postás Sándor első titkár tájékoztatta Hajdú- Bihar politikai, társadalmi gazdasági életéről. A párt­tagság és a szélesebb közvé­lemény hangulatáról szólva elmondotta, hogy azt az e'é- gedetlenség mellett a fele­lősségérzet, a tenniakarás is jellemzi. A szomoaton ösz- szeülö megyei pártértekez­lettel kapcsolatban Postás Sándor kiemelte, hogy a plé- numot a párttagság támo­gató egyetértésével, az or­szágos pártértekezlet állás- foglalásából adódó helyi tennivalók megfogalmazása és a vezető testületek meg­újítása érdékében hívták öissze. A pártértekezletet kö­vetően egységes és gyors cselekvésre van szükség. Gró&z Károly a beszélge­tés során elmondta, hogy modellértékűnek tekinti a Hajdú-Bihar megyei pártfó­rumot. Ez a megye ugyanis sajátos keresztmetszete tár­sadalmunknak: fejlett me­zőgazdaságával, iparával és az értelmiségiek nagy szá­mával sajátos tükre lehet a hazai problémáknak, köz­hangulatnak. A társadalom­ban tapasztalható zavarok­ról szólva kifejtette: azokra a kérdésekre kell választ ta­lálni, hogy miből táplálkoz­nak, miben nyilvánulnak meg, s hogyan kezelhetők a problémák. A párt főtitkára ezekhez a válaszókhoz is adalékokat vár a ma hajdú- bihari pártértekezlettől. Bár az európai biztonsági és együttműködési értekez­let bécsi utótalálkozóján a legnehezebb kérdéseket még nem sikerült megoldani, a záródokumentum túlnyomó része már kialakult — álla­pította meg Jurij Kaslev nagykövet. A szovjet kül- dottségvezető a tanácskozás pénteki teljes ülésén kifej­tette: az eddigi eszmecsere a helsinki folyamat történe­tében egyedülálló szövegek­hez vezetett, főként az em­beri jogok és a humanitá­rius együttműködés, továb­bá a katonai biztonság te­rén. Kaslev számba vette a készülő záródokumentum mind az öt fejezetével kap­csolatos munkát, s rámuta­tott: a 3. kosárhoz tartozó, az úgynevezett emberi di­menziót érintő kérdések te­kintetében elérték a találko­zón maximálisan lehetséges megegyezési szintet. Indítványozta, hogy a sem­leges és el nem kötelezet or­szágoknak a szövegezés koordinálásával megbízott képviselői szeptember vé­géig alakítsanak ki a do­kumentum egy-egy fejeze téré vonatkozó elképzelései­ket, ami — mint mondotta — lehetővé tenné az utóta­lálkozó október végén vagy november - elején történő be­fejezését. ■ ' Az amerikai, a kanadai és ■a brit küldöttség vezetője az ülésen — a Szovjetunióban folyó átalakításra hivatkozva — szorgalmazta a II. világ­háború idején Budapesten működő Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnése kö­rülményeinek mielőbbi tisz­tázását. A svéd és a svájci küldöttségvezető szavai sze­rint az európai együttműkö­dés ügyét is szolgálná, ha teljes fényt derítenének Wallenberg sorsára. Válaszul . a szovjet nagy­követ kifejezte reményét, hogy e téma felvetése az igazság felkutatását szolgál­Hétpontos külpolitikai ja­vaslatot ismertetett Mihail Gorbacsov pénteken Krasz­nojarszkban. Az SZKP KB főtitkára nagy beszédben te­kintette át ötnapos szibériai látogatásának tapasztalatait, beszélt a szovjetunióbeli át­alakítás helyzetéről, s rész­letesen foglalkozott külpo’i- tifcai kérdésekkel is. • — Az elmúlt néhány nap segített jobban megérteni az embereket foglalkoztató kér­déseket — kezdte beszédéta főtitkár. — Az átalakítás fő céljait az ország vezetése az egész lakossággal közösen je­lölte ki. Most a célok eléré­séért kifejtett munka min­den pártszervezet, minden terület feladata, minden em­ber személyes ügye lett. — Országos feladat Szi­béria és a Távol-Kelet meg­hódítása, hiszen az ország nem lehet meg anélkül, amit ez a térség ad. De a térség sem képes fejlődni az egész ország segítsége nélkül. A hatalmas területen jár­va Gorbacsov mindenütt a vezetést érdeklő kérdésekről beszélgetett a dolgozókkal. Általános volt az a véle­mény, hogy korántsem megy minden úgy, ahogy mennie kellene. Szervezettség, fele­lősség, rend nélkül nem is létezhet az átalakítás. Sok volt az igazságos kritikai megjegyzés, köztük nem egy a központi szerveknek cí­mezve. A legfontosabb azon­ban mindenütt az volt, hogy az emberek elfogadják az átalakítás politikáját. ja, és nem a figyelemnek a találkozó munkájáról való elterelését célozza. Wallen­berg nemes tevékenységét méltatva kijelentette, hogy e kérdésben is objektív és pontos információkat igye­keznek szolgálni. Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője felszólalásában hangoztat­ta: Wallenberg a náci meg­szállás alatt nagy bátorság­gal több tízezer magyar zsi­dó életét mentette meg. A magyar népnek Raoul Wal­lenberg iránt érzett tisztele­tét fejezi ki a Budapesten róla elnevezett utca és az emlékére felállított szobor is. Magyarország figyelemmai és érzékenyen fogad min­den olyan információt, amely kiegészítheti a svéd diplomata- soi'sáv-al kapcso­latos ismereteket. A Szov­jetunióban zajló nagy vál­tozások, amelyek a múlt fe­lülvizsgálatára is kiterjed­nek, azzal a reménnyel biz­tatnak, hogy e kérdés is vég­legesen és megnyugtató mó­don lezárulhat — mondta a nagykövet. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ke­reskedelmi miniszter, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság magyar társelnöke cssütörtökön és pénteken Moszkvában megbeszéléseket folytatott Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a kormányközi . bizottság szovjet társelnökével. Tár­gyalt Konsztantyin Katusev- vel, a külgazdasági kapcso­latok miniszterével. A tárgyalásokon értékel­ték a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok ez évi alakulá­sát, megvitatták az együtt­— Az emberek elégedetle­nek azzal, hogy vannak még szép számmal, akik ő—10 év­vel ezelőtti módon élnek és dolgoznak. Nem lehetnek il­lúzióink — jegyezte meg Gorbacsov, rámutatva, hogy a következő évek a legne­hezebbeknek ígérkeznek, hi­szen az átalakítás sok prob­lémát feltárt, s ezeket feltét­lenül meg kell oldani. — Mindannyian most tanulunk új módon élni, dolgozni, sőt, kapcsolatokat teremteni is — mondta. Gorbacsov óvott az elha- mlarkodott következtetések­től, amelyek az átalakítást fenyegető veszélyekről szól­nak. — Vannak, akik nem érzik át a problémák össze­tettségét, s azt sürgetik, hogy oldjunk meg mindent egycsapásra. Ez a megköze­lítés nem komoly politika és veszélyezteti az ügyet. A Szovjetunió Áz&ia-poli- tiikája egész külpolitikájához hasonlóan a szabad válasz­tás és a békés együttélés el­vének tiszteletben tartására épül — mondta Mihail Gor­bacsov. A Szovjetunió aggó­dik hosszú keleti határainak biztonsága miatt, de annak megteremtését nem a fegy­verkezési verseny útján, ha­nem politikai, gazdasági esz­közökkel keresi. Olyan lég­kört akar teremteni, amely véget vet az ellenségeske­désnek, a gyanakvásnak és a bizalmatlanságnak. Két évvel ezelőtti vlagyi- vosatoki beszédét felidézve a főtitkár úgy vélekedett, hogy az eltelt időben a hatalmas ázsiai—csendes-óceáni térség­ben egészséges, kétségtele­nül pozitív és sókat ígérő folyamatok bontakoztak ki. A Szovjetunió a térség problémái kapcsán keresi az érintkezési pontokat az Egye­sült Államokkal. A Szovjet­unió arra törekszik, hogy a térség ügyeiben az Egyesült Államok is teljes mértékben részt vegyen, de az egyen­jogúság alapján, nem pedig a történelmi témájú disszer­tációk lapjaira váló nagyha­talmi modorban és az erő alkalmazásával. A szovjet főtitkár beszédé­ben a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról Szóló (ABM) szerződés kapcsán külön kitért az amerikai fél’ álltai gyakran emlegetett krasz.nojarszki rádióloká­ciós rendszer kérdésére. (Amerikai részről e rend­szer léte miatt többször szer­ződésszegéssel vádolták a Szovjetuniót, noha Moszkva lehetővé tette szakértők szá­mára,. hogy a helyszínen győződjenek meg a vádak alaptalanságáról.) — A Szovjetunió azt java­solja — mondta Mihail Gor­bacsov —, hogy a kraszno- jarszki rádiólokációs rend­szerre alapozva hozzák lét­re a világűr békés célú hasznosítását célzó nemzet­közi együttműködés köz­pontját. A főtitkár azt is ja­működés következő két évi fejlesztésével összefüggő fel­tételeket és feladatokat. Megállapították, hogy az 1988. évi magyar—szovjet árucsere-forgalom egészében az előirányzatokban megfe­lelően alakult. További in­tézkedéseket tartottak szük­ségesnek a kölcsönös szállí­tási kötelezettségek mara­déktalan teljesítéséhez. Egyeztették az 1989. évi áru­csere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítésének munkarend­jét, az állami szervek rész­vételét és egyetértettek ab­ban, hogy ebbe a munkába elengedhetetlen*a vállalatok szovjet részről történő foko­zottabb bevonása is. vásottá, hogy ezt a közpon­tot kapcsolják be egy világ­méretű űrkutatási szervezet­be. A Szovjetunió aggódik a Grönlandon és Nagy-Britan- niában épülő rádiólokációs rendszerek miatt. Ezekről szakértők azt mondják, hogy megsértik az ABM-szerző- dést. — A Szovjetunió azt várja — tette hozzá Mihail Gorbacsov —, hogy az új kezdeményezésre Washing­tonban megfelelő intézke­désekkel reagálnak. A főtitkári beszédben elő­terjesztett hét indítvány cél­ja az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságának erősí­tése. 1. A Szovjetunió e térség­ben — folytatva bizonyos ideje tartó gyakorlatát —, a jövőben sem növeli sem­milyen nukleáris fegyver mennyiségét, s felhívja az Egyesült Államokat és a többi nukleáris hatalmat, hogy ők se tegyenek ilyen irányú lépéseket. 2. A Szovjetunió konzultá­cióra hívja a térség vala­mennyi alapvető haditenge­részeti hatalmát. E konzul­táción a haditengerészeti erők növelésének megállítá­sáról lenne szó. 3. A Szovjetunió javasol­ja, hogy sokoldalú alapon vitassák meg a katonai szembenállás szintjének csökkentését azokban a tér­ségekben, amelyekben közel esnek egymáshoz a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársa­ság, Japán, a KNDK és Dél- Korea partjai. A cél az, hogy befagyasszák, majd arányosan csökkentsék a ha­ditengerészeti és légi erőket, korlátozzák tevékenységüket. 4. Ha az Egyesült Államok megkezdi a Fülöp-szigete- ken levő katonai támasz­pontjainak felszámolását, a Szovjetunió kész lemondani a Camranh-öbölben levő ha­diflottájának anyagi-műsza­ki ellátására használt pont­ról. 5. A térség tengeri és légi közlekedésének biztonsága érdekében a Szovjetunió ja­vasolja, hogy közösen dol­gozzanak ki intézkedéseket a nyílt tengeri és légi in­cidensek megelőzésére. Ezen intézkedések kidolgozásakor hasznosíthatnák a meglevő szovjet—amerikai és szovjet —angol kétoldalú, továbbá az amerikai—szovjet—japán háromoldalú szerződés ta­pasztalatait. 6. A Szovjetunió javasolja, hogy legkésőbb 1990-ben tartsanak nemzetközi kon­ferenciát az Indiai-óceán bé­keövezetté való- változtatásá­ról. Ennek előkészítő mun­kálatai az ENSZ-ben gya­korlatilag befejeződtek. 7. A Szovjetunió javasol­ja, hogy bármilyen szinten, bármilyen összetételben vi­tassák meg egy tárgyalási mechanizmus kialakításá­nak kérdéseit. Marjai József és Alekszej Antonov áttekintették a ma­gyar—szovjet kormányközi­bizottság novemberre terve­zett soron következő ülése előkészítésének helyzétét, s az ezzel kapcsolatos teendő­ket. A magyar kormány elnök- helyettese Konsztantyin Ka- tusevvel levélváltásban rög­zítette azt a megállapodást, miszerint Leningrádban, Ki­jeviben és Tbilisziben a kö­zeljövőben magyar kereske­delmi alkirendeltségék léte­sülnék. Marjai József tegnap ha­zaérkezett a szovjet főváros­ból. Miért tárgyal a lengyel kormány Lech Walesával? Mindössze két hét telt el Czeslaw Kiszczak tábornok és Lech Walesa szenzáció- számba menő augusztus 31-i első hivatalos találkozója óta, s a lengyel belügymi­niszter a héten újból tárgya­lóasztalhoz ült az 1982-ben betiltott 10 milliós Szolida­ritás szakszervezet egykori elnökével. A nagy befolyású lengyel katolikus egyház képviselőjének jelenlétében egyetértésre jutottak, hogy minél előbb meg kell tarta­ni a nemzeti kerékasztal- tárgyalást — az ellenzék be­vonásával — Lengyelország sorskérdéseiről. Azt azon­ban, hogy ezek a megbeszé­lések egyáltalán nem lesz­nek könnyűek, több jel mu­tatta már a második Kisz­czak—Walesa találkozó előtt is. A kormányzat nagyon ne­héz helyzetben van: a gaz­daság megreformálása he­tedik évében jár, de az in­tézkedések legtöbbje fele­másra sikerült, pozitív ha­tásuk késik, a lakosság han­gulata rossz, a nemzeti köz- megegyezésre tett 8 évi erő­feszítés nem hozta meg a várt eredményt. Egyre nyil­vánvalóbb, hogy a Lengyel- ország előtt álló gondókat és feladatokat lehetetlenség megoldani akkor, ha a kor­mányzat nem tudja meg­nyerni hozzájuk a társadal­mat. Ezért is született meg az elhatározás, hogy meg­próbálják valamilyen formá­ban bevonni az erőfeszíté­sekbe az ellenzéket is. Ez utóbbi legfőbb követelése az, hogy újból legálissá váljon a Szolidaritás, amely 1981- ben megkérdőjelezte a LEMP hatalmának legitimitását. Nagy a lengyel kormány­zat dilemmája: egyrészt ugyan a gazdaság talpraál- lításához és az újabb társa­dalmi feszültségek - elkerülé­séhez gyors cselekvésre van szükség, és ehhez meg kell nyerni a társadalom támo­gatását is, viszont felmerül a kérdés, hogy a Szolidaritás vajon — újbóli legalizálása esetén — ezúttal hajlandó lesz-e megmaradni a szo­cialista politikai rendszer keretei között. A hatalom berkeiben tá­volról sincs egység, ami a Walesával való tárgyaláso­kat illeti. Ezt mutatta, hogy míg Jerzy Urban kormány- szóvivő a második Kiszczak —Walesa találkozó előtt az­zal vádolta a Szolidaritás egykori vezetőit, hogy a kor­mányzat számára elfogadha­tatlan maximalista követe­lésekkel állnak elő, addig néhány órával később Mie- czyslaw Rakowski PB-tag és KB-titkár ugyanerről be­szélve lényegesen enyhébb hangot ütött meg. Egyúttal arra is utalt, hogy ebben- a kérdésben a párttagság sem egységes. Az érdemi párbeszéd meg­kezdésének legfőbb akadá­lya a Szolidaritásról alkotott vélemények különbözősége. A kormányzat lehetségesnek tartja, hogy a hatalomgya­korlás struktúrájának gyö­keres átalakításáról tárgyal­jon, az ellenzék viszont e tárgyalást csak akkor látja lehetségesnek, ha a hatalom előbb legalizálja a Szolida­ritást. A tárgyalások már csak azért sem lesznek könnyűek, mert nemcsak az kérdéses, hogy Walesa hajlandó lesz-e olyan kompromisszumokra, amilyenre nem volt képes 1982-ben, hanem az is isme­retlen még, hogy megenge­dik-e neki a kgl.lő rugalmas­ságot az illegális Szolidari­tás új, fiatalabb vezetői, a nyári sztrájkhullám fő szer­vezői. Tagadhatatlan, hogy Walesának még mindig nagy tekintélye van az egykori Szolidaritás-tagok és az ille­gális Szolidaritás-vezetők körében, de nemzedékének más tagjai, egykori vezető­társai már elveszítették régi befolyásukat. Mindenesetre ígéretes mozzanatnak tűnik, hogy' a népfrontszerű PRON véd­nöksége alatt megjelenő Konfrontacje című havilap szeptemberi száma interjút közölt Walesával (ez az első a lengyel hivatalos sajtóban 1981. december 13. óta), s bár ebben Walesa leszögez­te, hogy „Szolidaritásnak muszáj lennie”, de azt is hozzátette, hogy „nem kell feltétlenül az 1981-es Szoli­daritás indigós másolatának lennie”. Bécsi utótalálkozó Wallenberg eltűnésének körülményei Marjai József moszkvai tárgyalásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom