Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
1988. szeptember 17., szombat Somogyi Néplap Mtgyei Jogönnop Kaposváron Célunk a teljesítőképesség, a közérzet javítása Jogásznapot tartottak tegnap Kaposváron. A Magyar Jogászszövetség megyei szervezetének rendezvényén délelőtt dr. Horváth István belügyminiszter tartott előadást A jogalkalmazás, a társadalmi-gazdasági kibontakozási program tükrében címmel. Délután szekcióüléseken tanácskoztak a megye jogászai. A megyei tanácsszékház földszinti termében az államigazgatási hatósági munka időszerű kérdéseiről folyt az eszmecsere, a megyei rendőr-főkapitányság épületében pedig a fiatalkori bűnözés társadalmi okait elemezték és megelőzésének lehetőségeit vették számba a résztvevők. A délelőtti plenáris ülésen megjelent Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogásszövetség főtitkára is. Dr. Gyenesei István megyéi tanácselnök köszöntője után dr. Horváth István belügyminiszter tartotta meg sok példával illusztrált előadását. Bevezetőjében a szocializmus létrejöttének történelmi körülményeit elemezve szólt az állam és a jog szerepének változó megítéléséről, számba véve a tévedéseket, a túlzásokat is. Elmondta egyebek között, hogy azok a nézetek, amelyek szerint a szocializmus történelmileg rövid idő alatt győz, hatással voltak a tudomány minden területére, többek között a jogtudományra is. Ebből táplálkozott a bűnözés alakulásával kapcsolatos téves felfogás, amely szerint a bűnözés az osztálytársadalmak terméke s a szocialista viszonyok között csökken, majd megszűnik. A valóság rácáfolt erre a nézetre. Addig azonban a büntetőeljárásban követett nézetek — például a közvetett bizonyítékok értékelésének módja — törvénysértésekhez is vezetett. Miután azt gondolták, hogy a szocializmusból kiiktathatók az áru- és bérviszonyok, a jogból is kikapcsolhatok olyan intézmények, mint a váltó, a csőd, a csődeljárás stb. A tulajdonjog területén a társadalmi tulajdont tekintette ez a felfogás a legmagasabb kategóriának, s a szövetkezeti tulajdont is csak átmenetinek ismerte el. A munkajogban rendkívül súlyos következményekkel sújtotta például az önkényes kilépést, s ezzel szinte feu-' dális röghözkötöttséget teremtett. Később ezt felváltotta az a rendkívül idealizált kép, amely a munkáltatók kezét kötötte meg. Ezek a téves nézetek hozzájárulták ahhoz, hogy társadalmunkban olyan intézményrendszer alakuljon ki, amely figyelmen kívül hagyta azt, hogy a társadalmi életnek is vannak törvényszerűségei, amelyeket csak átmenetileg lehet háttérbe szorítani. — Számításon kívül maradt ebben a rendszerben a társadalom tagjainak érdekeltsége a társadalom irányításában való részvételre. Végül is a jogi eszközök mindenhatóságát hirdető felfogáshoz vezetett el, amelynek következtében több jog jutott az állami szerveknek és kevesebb lehetőség az állampolgároknak érdekeik védelméhez. Most nem a múltat kell félretenni, hanem a tévedéseinket. Az erőszakszervezetre minden társadalomnak szüksége van a jelen viszonyok között, de a társadalom átalakítására ezek a szervezetek nem alkalmasak. A hatalom szempontjából fontos szervezetek ezek, de hétköznapi körülmények között nem ezek a hatalom rendjének biztosítékai, hanem az állami szervezetek összessége. A társa- ■ dalmi megújuláshoz nem elég a gazdasági reform. A társadalom működőképességének és hatékonyságának javulása csak akkor jöhet létre, ha alapvető változások következnek be a politikai intézményrendszerben. Ezt a változást néhány év alatt kívánjuk az országban megoldani, és nem elhúzni évtizedekre. Dr. Horváth István ezután hangsúlyozta: az állam és a jog belátható ideig olyan fontos szerepet tölt be az állami életben, amelyet mással helyettesíteni nem lehet. A másik, amit fontosnak tartott kiemelni, hogy az állam jelenlétének mértéke nem lehet azonos egy másik társadalmi környezetben vállalt állami és jogi szereppel. Ma is vannak, akik az állam és a jog mindenhatóságát hirdetik. Olyanok is, akik lebecsülik. Dr. Horváth István Marxot idézte: minden állam fogyatékosságainak okát intézményeinek fogyatékosságában keresi, és azt akarja orvosolni. Hozzátette: ez hiba. Hiszen a jogi helyzetek, a jogi viták, a jogsértések mögött emberi, társadalmi ellentmondások húzódnak meg. Éppen ezért megoldásukra csak a jog eszközei elégtelenek. Az ilyen feladatok társadalmi kezelést igényelnek, hiszen csak az egész társadalom képes azok megoldására. Ezt követően arról beszélt, hogy a társadalmat irányító intézményeknek nem lehet érdekük, hogy leplezzék a feszültségeket. Ha csak tiltás van, akkor ugyanis legyengül a változtatást igénylő hajtóerő, és csökken a társadalmi kezdeményezés. Ilyenkor kerülnek előtérbe azok a személyek, akik a különböző posztokon való működésüket szinte pótolhatatlannak tartják. Dr. Horváth István nélkülözhetetlen erőnek tartja _a társadalom alulról építkező önszerveződését. A politikai pluralizmusról szólva elmondta: fel kell készülni a társadalomban zajló vitákra. A kormánynak véleményt kell cserélnie a más nézetet vallókkal is, a törvénytelen dolgokat viszont meg keH akadályozni. A törvényességgel kapcsolatban Montesquieau-t idézte: nem azt kell vizsgálni, hogy jók-e a törvények, hanem azt, hogy betartják-e őket. A törvények betartása egyúttal az állami tekintély növekedésének jele is az állampolgárok előtt. Ha ez így van, akkor javul a társadalom teljesítőképessége, az emberek közérzete, azonosulása a meglevő állapotokkal. Nekünk .ez a célunk. A KAPOSVÁRI PÁRTBIZOTTSÁG DÖNTÖTT TEGNAP: Nem hívnak össze pártértekezletet Kibővített ülést tartott tegnap a kaposvári városi pártbizottság, ezen megtárgyalta az országos pártértekezlet állásfoglásából adódó városi feladatokat. Az eszmecserét vitaindító előadás előzte meg, amelyet Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára tartott. Leszögezte, hogy Kaposvár és környékének politikai helyzete nem indokolja a pártértekezlet ösz- szehívását. Kiemelte, hogy a fokozódó feszültségek, nehézségek ellenére ser» tartozik a város a komoly válsággal küzdő területek közé. A közállapotok megfelel/>ek. fejlődő a terület, s minden adottságunk megvan, hogy továbbra is így legyen. Elismeréssel szólt arról, hogy a pártmozgalom képes volt lépést tartani. Ez annak is köszönhető, hogy a testület mindig ösztönzött az önállóságra. A megújulásról szólva elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy az alapszervezetek, a párttagok jól értsék a politikát. Tizennégyen mondták el a véleményüket arról, miként lehetne még tartalmasabbá tenni a politikai munkát. Tolnai Sándor zárszava után a pántbizottság zárt ülésen egy ellenszavazattal úgy döntött, hogy ne legyen írásos feladatterv, így jobban összpontosíthatnak a kibontakozási programjukra. A testület vállalta a reá háruló feladatok felelős végrehajtását a következő pártértekezletig, a rendkívüli városi pártértekezlet ösz- szehívását — emellett négyen szavaztak — tehát nem tartja szükségesnek. A pártbizottság — négy ellenszavazattal — elhatározta, munkabizottságot választ, annak tagjai beszélgetnek mindenkivel a saját és , a tisztségviselők munkájáról. A 9 tagú bizottság vezetőjének dr. De Sorgo Tibort, a Kapos Volán igazgatóját választották meg. À munkabizottság novemberben terjeszti a pártbizottság elé a beszélgetések tapasztalatait, a személyi javaslatokat. Mindenki arra szavazott, hogy a jelenlegi végrehajtó bizottság továbbra is maradjon a helyén ebben* az összetételiben. Olyan javaslat ds elhangzott az ülésen, hogy hívjanak össze megyei pártértekezletet. A szavazáskor azonban ezt csak hárman támogatták, a többiek nemet mondtak rá. TANÁCSÜLÉS ELŐTT Koppány-parti „illatok” Öt éve készült el az a vezeték, amely a bogiári szennyvíztisztító vizét a Balaton vízgyűjtőterületén túlra, a Nagy-Koppány patakba juttatja. A tisztított szennyvíz — mint ezen a nyáron is kiderült — nem éppen kellemes illatú, elűzi a gazdákat a patak melletti földjeikről. A környékbeliek szerint már a vadon élő állatok is elkerülik a vízfolyást. A Koppányba csúcs- időszakban naponta tízezer köbméter tisztított szennyvíz is bekerülhet, és néha a szennyvíziszap is úszik a Sió felé. Elterülik a patakot A patak partját buja növényzet borítja: a víz sem látszik. Azt hihetné az idegen, hogy a patak föld alá bújt, rejtőzködik. A természet ilyen szemérmes? Hiába nem hallatszik a csobogás, nem látszik a víz, a bűz figyelmeztet; a hajdan tiszta vizű patakhoz ma már csak akkor mennek közel az emberek, ha átkelnek a hídon vagy a part mentén dölgoznak. Fiad határában két asz- szonv kísér le egy rozzant hídhoz. — Ennek sincs gazdája — mondja egyikük. — Amíg a Koppányon túl is termelték az emberek, volt aki szö- geljen deszkát az eltört helyett. Évek óta nincs becsülete ennek a víznek. Tíz éve még a parton jártunk az állomásra, és húsz perc alatt ott voltunk. Most még az ösvény sem látszik, mindent elborít a gaz. Van szaga a víznek? Akkor kellene kijönni, amikor barnáHik, feketéink a patak! Az én kertem is a partig szolgál ; amiNőtt az idegenforgalmi bevétel A hazai idegenforgalmi főszezon befejeztével Czeglédi József, az Országos Idegen- forgalmi Tanács (ÓIT) titkára tájékoztatta az MTI munkatársát az idei tapasztalatokról, az év végéig hátralevő időszak kilátásairól. Mint mondotta: egyelőré még csak az első hét hónapról vannak számszerű értékelések. Ezek tanúsága szerint továbbra is élénk az érdeklődés Magyarország iránt. Bár öt százalékkal kevesebb külföldit fogadtunk, mint tavaly ilyenkor, de számuk elérte a 8,5 milliót, a dollár- bevétel pedig az év végéig várhatóan megközelíti a 650 milliót. (Tavaly ez az érték 555 millió dollár volt.) Az adatok azt mutatják: sikerült valamelyest javítani a hazai turizmus minőségi mutatóin, hiszen számottevően nőtt az egy turistára jutó bevétel. A rubelelszámolású országokból 4,2 millióan érkeztek, a dollárelszámolású országokból pedig csaknem 4,3 millióan. Ez utóbbi országokból a látogatók számának növekedése meghaladta a 20 százalékot. Nagyobb mértékben emelkedett az osztrák, a holland és az olasz forgalom. Kedvező tapasztalat, hogy csaknem 30 százalékkal nőtt a szovjet turisták száma, ugyanakkor azonban Csehszlovákiából és Lengyelországból 20—30 százalékkal kevesebben érkeztek, mint a múlt év hasonló időszakában. Romániából ösz- szességében 15 százalékkal mérséklődött, júliusban azonban 50 százalékra esett vissza a forgalom. Az áfa bevezetése megdrágította a magyarországi utakat;emiatt főként a szervezett turizmus csökkent a szocialista országokból. Augusztus 1-jéig 5 millió 47 ezren utaztak összességében külföldre, 58 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. Alapvetően az új útlevéltörvény hatására közel négyszeresére — 1,1 millióra — nőtt az osztrák határszakaszon átlépő magyarok száma a múlt évihez képest. A kiutazási kedv növekedésével párhuzamosan 2,7-szeresére nőttek az idegenforgalmi devizakiadások. Ennek az összegnek jelentős része különböző lakossági devizaszámlákról származik. Az eredményes idegenforgalomhoz számottevően hozzájárultak a központi és helyi intézkedések, s nem utolsósorban az, hogy befejeződött a két éve tartó balatoni fejlesztési program. Körülbelül 20 ezer négyzet- méterrel bővült a kereskedelmi hálózat. A korábbinál több valutaváltóhely nyílt, és a határátkelőhelyeken egyszerűbbé, gyorsabbá vált az útlevélkezelés és a vámvizsgálat. S még jó néhány jelentős idegenforgalmi esemény várható, például a szezon meghosszabbítását célzó Balatoni ősz rendezvénysorozata. kor kapáljuk a földet, szagolhatjuk a fekáliát. Mintha jókora trágyadomb vagy nyitott vécé lenne a közelben. Az ember" forog, keresgél, mire ráeszmél, honnan jön a bűz. Köjál-vizsgálat Orsik Mihályné a falu felvásárlója. Az idén is nála nyaraltak a városban lakó unokák, de nem engedte le őket a partra, nehogy valami fertőzést kapjanak. Soha nem mondta senki, hogy mit engednek a Koppányba: így azt is hihetik, hogy mindenféle vegyszer kerül a vízbe. (A megyei köjál adatai szerint: „a kémiai vizsgálat alapján a vizsgált mederfo- lyás hosszában — minden esetben kifogásolt a magas összes foszfortartalom ...” Majd később, az aszály idején azt állapították meg, hogy „kémiailag és bákte- riológiailag szennyezett felszíni vízről” van szó.) Dr. Rádai Ferenctől, a megyei köjál település- egészségügyi laboratóriumának vezetőjétől tudom, hogy az augusztusi aszály idején a Koppány medrében gyakorlatilag csak tisztított ^ szennyvíz folyt, s ezt néha még szennyvíziszap is „dúsította”. Az első ellenőrzés, amely többek között magas foszfortartalmat állapított meg, korántsem volt olyan aggasztó, ám a másodiknak hallatán még a .szakemberek is elképedtek. Egy tisztító hatásai „A Minisztertanács megállapítja, hogy a Balaton és üdülőkörzete olyan nemzeti ■ érték, amely különleges védelmet igényel. Ezért fokozottan szükség van a tó vízminőségének javítására, a természeti táj és az üdülőjelleg megőrzésére...” (Részlet a Minisztertanács 2003, 1983. II. 3. számú határozatából.) A balatoni vízgazdálkodást fejlesztő program keretében épült meg az a tizenöt kilométeres csővezeték, amely a bogiári szennyvíztisztító — most már — tisztított szennyvizét a tó vízgyűjtőjén kívülre juttatja. öt évvel ezelőtt, csaknem fél éviig tartó átadási kísérlet után kezdték használni a vezetéket. Ez először kiülepedett szennyvizet szállított, s csak három év múlva, a bogiári tisztítómű átadásával változott meg a helyzet. A-Boglárlellére telepítendő, napi nyolcezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító építésére 1983- ban született meg határozat. Ez föltehetőleg nem vette figyelembe a vártnál gyorsabban növekvő vendégsereget. Az idén csúcsidőszakban 10 ezer köbméternél is több szennyvizet pumpálnak a városból és Fonyódról a bogiári tisztítóba. Nemsokára — amikor elkészülnek a vezetékek — Balatonsze- mest is odakapcsolják. Márpedig a berendezések nem képesek nyolcezer köbméternél nagyobb teljesítményre. Ebből az következik, hogy a Koppány alig tisztított — de klórozott — szennyvizet kap, sőt néha még iszapot is. Tervezik — TopScháll Józseftől, a Dunántúli Regionális Vízmű igazgatójától tudom —, hogy a régi vezeték mellé egy újabbat építenek, mert a'meg- levő már alig bírja átvinni a rengeteg tisztított szennyvizet. A tisztítómű bővítése elhúzódhat. 1983-ban már 28 ezer köbméter tisztított szennyvizet vezettek naponta a Balaton vízgyűjtőterületén kívülre. Azóta többszörösére emelkedett ez a mennyiség. A Balatont meg kellett menteni; most csak az a kérdés, hogy ezért fel kellett-e áldozni a tótól néhány tíz. kilométerre egy patakot és élővilágát. Másrészt szükség van-e, arra, hogy amíg a kirándulók nyugodtan pihennek az egyre tisztuló tó mellett, addig itt, hátul fekáliabűzt szagolva éljenek az .emberek. Megoldást keresők Néhány asszony álldogál a fiad! . dombtetőn a boltnál. Belátni innen a patak vonulatát. Egy fejkendős néni az erdő felé mutat, oda, ahol szerinte a Koppány ered. ök a falu felső végén laknak, oda nem ér már el a szennyvíz szaga, de azt tudja, hogy senki sem engedné az állatokat a patakhoz; még a kutyára is ráparan- csolnak, ha onnan akar inni. — A szarvasok is elmentek innen. Néhány éve csapatostul jártak a patokhoz; most egyet sem látni. Haldoklik a Koppány, én mondom magának. Hiába mondják, hogy nem engednek bele mérget, meg hogy tisztítják a vizet. Azt mondja meg nekem, akkor mitől olyan büdös! Tenni kell A megoldáshoz húszmillió forintra volna szükség. Bálint Miklósnak, a Dél- balaitoni Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat igazgatójának véleménye szerint. Azt javasolja, hogy mindjárt a csővezeték végén, ott,. ahol a tisztított szennyvíz a patakba folyik, három tavat építsenek. Ezekben lenne ideje megtisztulni a víznek. Nem valószínű, hogy mindjárt a halak is megélnének a tóban, de hogy a patakba kevesebb szenny kerülne, az biztos. Arról nem is beszélve, hogy a javasolt terület a mező- gazdaság számára értéktelen. Addig egyet tehetnek: a kezelő (a vízgazdálkodási társulat) és az üzemeltető (a DRV) összefogva takarítja a patalkot. Ezt javasolja a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, dr. Her- nády Alajos is. A faluban azt mondják: néhol már neki kezdtek a munkának... Faragó László
