Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

1988. szeptember 16., péntek Somogyi Néplap 5 mm Önállóság, önkormányzat, tanulás Romantikus táj a címe annak a Rippl-Rpnai-fest- ménynek, amelyet a Somogy Megyei Múzeum a BÁV szeptemberi aukcióján a So­mogy Megyei Tanács támo­gatásával megvásárolt gyűj­teménye számára. A kaposvári születésű, Európa-lhírű festő az 1899. évi franciaországi nyár em­lékeként hagyta ránk ezt a művét. Maillolnál töltötte ezt a nyarat Rippl-Rónai Jó­Több mint két éve, hogy Illés Endre nincs közöttünk, de a gazdag életműből — búvópatakként — újabb és újabb kincsek kerülnek elő. Az a személyes hangú val­lomás, amit most kézbe ve­hetünk, egy másik Illés Endrével ismertet meg ben­nünket. Egy olyan szenve­délyes kitárulfcozóval, ami­lyet eddig föl sem tételez­tünk. A sajtó alá rendező, Kónya Judit szavaival: „Ez a vászonkulisszák mögé pil­lantó jegyzetgyűjtemény az érzelmes, a folyamatos sze- retetre vágyó Illés Endrét is bemutatja olvasóinak. Kul­csot ad a kódrendszerhez, ami eddig megfejthetetlen maradt. Immár minden megjelent írása, mondata más fényt kap s mást jelent, mint eddig gondoltuk.” 1979 óta folyamatosan lát­nak napvilágot az életműso­rozat kötetei, jórészt még az író önmagával szemben is kérlelhetetlen szigorú rostá­lásában és összeállításában. Írói palettájának ragyogásán ez a napló az utolsó szín. Mint a lebukó nap, egyszer­re aranyoz és búcsúzik. Nem véletlen, hogy Illés Endre utolsó pillanatáig annyira féltve őrizte. Mint élete da­rabját. Ez a napló — személyes hangja ellenére — nem in­timitások gyűjteménye. A veretes, szép mondatok a talpig nehéz hűség, a meg­tartó-megőrző szerelem lírai vallomásai. Erzsébet, Lívia. Angéla. Öik hárman játszot­tak meghatározó szerepet Il­lés Endre életében. Lívia és Angéla a felesége vólt. Er­zsébet — Kádár Erzsébet — a tragikus körülmények kö­zött elhunyt festőművész és író Illés Endre legnagyobb szerelme. Fájdalmasan szép vallomást már olvashattunk róla a „Szerelmeim évek múlva” című kötetben, S a npalótöredékekben újra és újra felvillan a múlt, a soha nem felejtés: „Mi élők csak az adósságot érezzük. Mi­lyen rettenetesen sokat te­hettem volna én is! Meny­nyit mulasztottam ! Mennyi mindennel késtem ! Boldog­gá akartam tenni őt. Néha sikerült is. De mennyit hi­báztam, mennyit tévedtem. És amióta meghalt, csak ezekre a hibákra gondolok. Nehéz feladat élve marad­ni.” Intés is ez — valameny- nyiüníknek. Hogy rohanó ko­runkban is vigyázzunk érté­keinkre. Ne hagyjuk érzel­zsef, Banylus-sur-Merben. A festmény Rippl-Rónai kitűnő ismerője, a jeles mű­vészettörténész, Genthon István már 1958-ban publi­kálta. Dr. Kampis Antal magángyűjteményéből ke­rült a Somogy Megyei Mú­zeum tulajdonába a sziklás tengerpartot ábrázoló kép. Ezzel tovább gazdagodott Rippl-Rónai franciaországi korszakát reprezentáló mű­vek sora Kaposváron. meinket, tenniakarásunkat elsivárosodni. Kulcs az életműhöz — ír­ja Kónya Judit a kötet utó­szavában. Nőalakjainak pa­zar sokféleségét már meg­csodálhattuk a „Méhrajzás”- ban. A Talpig nehéz hűség lapjai is vallanak a női lé­lék ezernyi titkáról. Ez a vallomás azonban soha nem harsány, soha nem maga­mutogató. Meleg embersé­ge ezért fog meg mindnyá­junkat. Ám nemcsak búcsú­zás a napló, hanem hitval­lás is az élet, a felfedezések mellett. A minden iránt oly szenvedélyesen érdeklődő író utazási láza idős korá­ban sem csillapult. A világ- bairangolás miniatűr reme­keinek egy részét már meg­ismertük az „Igézef’-ben. Minden táj közül a számá­ra a legigézőbb Olaszország. Ide újra és újra visszatért. A kedves velencei kis orosz- lánszobor. megszerzése maga is külön regény. A kötet gazdag képanya­ga minőségében is méltó a szöveghez. Különösen kife­jezőék azok a képek, ame­lyek Illés Endrét ezernyi munkája vagy éppen pihe­nés közben ábrázolják: „Könyvek között”, A pihen­tető pasziánsz”, „Pihenő tu- ristaúton”, „ A beszélgető”, „Merengés a város felett”. „Írópultjánál”, „Kézirathal­mok között." Szerencsés ember volt — mondják sokan Illés Endré­ről. Sokáig élt és élete vé­géig azt „csinálhatta”, ami a szenvedélye: az irodalmat. Mindez azonban, ha igaz is, túl leegyszerűsített. Kétke­dések, vívódások az ő alko- tóútjának is állandó kísérői voltaik. Erre nemcsak a nap­ló a tanúságtévő, hanem a barátok, a pályatársak is. És mégis : hallatlan önfegye­lemmel, hallatlan akarattal egész életében kiegyensúlyo. zott, halk szavú, derűs ma­radt. S mentes minden póz­tól, minden harsányságtól. S miiközben a napló a re ve Iá- ció erejével hatva egy új Il­lés Endre-iképpel gazdagít minket, egyúttal megerősíti az író barát, Sőtér István szavait: „Mintha nem is az Ikrek, hanem a Mérleg je­gyében született volna. Éle­tét és műveit egyensúlyban tudta tartani, mintha a két serpenyő közt billenő nyelv nemcsak az igazságügyi pa­loták homlokzatának alle­góriája lehetne, hanem az igazi, jó irodalomé is.” Dr. Sipos Csaba Iskola a Balaton partján Harmadik éve már, hogy a kaposvári Toldi Általános Iskola hatodikos és nyolca­dikos tanulói szeptemberben, illetve májusban egy-egy hetet töltenek a fonyódlige- ti úttörőtáborban. A részle­tekről Szalai Imrét, az is­kola igazgatóját kérdeztük. — A nálunk folyó oktatási munka a társadalmat kíván­ja modellezni, a tanulás mel­lett az értékteremtés is nagy hangsúlyt kap. A hagyomá­nyos iskoláktól élítérő a kö­zösségek szerveződése, hi­szen szétválik az állami és a^ mozgalmi oldal. A tantár­gyi rendszer is más: mi komplex tárgyakat tanítunk, eltérő órarenddel, tömbösí- téssel, megbontva a szerve­zeti kereteket. Az iskolán belül csoportokat próbálunk létrehozni, így született meg a Ba'laton-suli ötlete. — Saját kezdeményezésük ez vagy voltak már ehhez hasonlóak? — Nem a mi ötletünk, hi­szen jó néhány megvalósult elképzelés volt már ezen a téren nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi oktatási rendszerekben is. Például Franciaországban a zöld osz­tályúk, a Szovjetunióban az egészségügyi osztályok, de volt és van ilyen jellegő ok­tatás az NDK-ban meg Csehszlovákiában is. — Kérem, mutassa be az egyhetes tóparti iskolát. — Tanulóink közül a ha­todik, illetve nyolcadik év­folyam vesz részt e „suli­ban”, a kisebbek ősszel, a végzősök pedig májusban. A Balaton és környéke sok le­hetőséget kínál tananyagunk feldolgozásához, így a mű­vészet, a természeíkutatás. az anyanyelv terén is. Sok olyan élményben van részük a gyerekeknek, amelyben itt a városban nem részesülné­nek vagy csak modellezni lehetne. A tanulók önkén­tes alapon választhatnak maguknak csoportot, meg­alakítják a „sulitanácsot”, rendszeresen tartanak „suli- gyűléseket”. Több szakbi­zottság is működik; ezek nemcsak formálisan létreho­zott testületek, ezeket a gyerekek maguk szervezik, önálló munkát végeznek, döntenek bizonyos kérdések­Bulgáriában e hónapban emlékeznek meg a most Csiprovicként ismert észak­nyugat-bulgáriai városban lezajlott törökellenes felke­lés 300. évfordulójáról. Mi köze történelmünknek vagy akár a kuruc Thököly Imré­nek e felkeléshez? Nagyon is sok... Az 1688 szeptemberében kirobbant felkelés előzmé­nye az volt, hogy Magyaror­szágról már sikerült kiverni az oszmánokat, s a fegyve­res harcok Szerbiában foly­tak. Ennek hatására a Csip- rovecben és környékén élő katolikus bolgárok — nem voltak sokan — fegyvert ra­gadtak. A török uralom alatt is megőrzött privilégiumai­kat már évtizedek óta arra használták fel, hogy az osz­mán elnyomók elleni küzdel­met szervezzék. Amikor 1688. szeptember 6-án Belgrád fel­szabadult, Csdprovec és a környező falvak — Kopilov- ci, Zselezna, Kliszura — ka­tolikus lakossága felkelést robbantott ki. Azt remélte, ezzel meggyorsíthatja Savo- yai Jenő hadainak közeled­tét, amelyben bolgár önkén­tesek is szép számmal har­coltak. A sikeresnek induló csiproveci megmozdulást azonban vérbe fojtotta em­bereivel Thököly Imre, a tő­ben és megszervezik saját életüket. Mindennap szere­pel az „órák” között a tár­sadalom és természet fej­lődése, valamint a művé­szet témakörrel kapcsolatos feladatok sora. Megismer­kednek Fonyóddal és kör­nyékével; itt nemcsak törté­neti ismeretek bővítésére van lehetőség, hanem a mű­vészeti feladatok is megold­hatók. Jól kapcsolhatóak a tan­anyaghoz siófoki kirándu­lások: a Beszédes múzeum­ban és a meteorológiai állo­máson is hasznos tapaszta­latokat szerezhetnek a gyerekek. Van egy kirán- dulónap .is, amikor Szántód- pusztára, illetve Badacsony­ba látogatnak, ott a földraj­zi és biológiai témák mel­lett a művészeti és építésze­ti kérdések is szóba kerül­nek. Számos vers, rajz, el­beszélés mutatja rendkívül gazdag élményeiket; s is­mereteiket a tanév folya­mán jól hasznosíthatják ne­velőik is. — Hogyan foglalná össze pedagógiai szempontból a Balaton-suli eddigi tapasz­talatait? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyerekek feladatat vállalhatnak, ön­állóan dolgozhatnak, s a megszokott keretektől elté­rően, szabadabban végez­hetik munkájukat. Felelős­séggel tartoznak valakinek, s ez, valamint az önállóság érzése rendkívüli fejlesztő erő. Itt kicsiben megjelenik az önkormányzat, az intéz­ményünkben folyó modellt életszerűbbé, közelibbé tud­juk tenni. Nincs csengetés, egy-egy kísérletet nem kell időre befejezni, s közvetlen tapasztalatokat lehet gyűj­teni. Ezek ebben az életkor- ' ban nagyon fontosak. A jó példa követésié mél­tó. S mint megtudtuk, van már több' oktatási intézmény is, ahol próbálkoznak ha­sonlóval. A tOldisok Bala- ton-súlija iránt egy szolnoki iskola is érdeklődik; május­ban közösen szeretnének egy hetet eltölteni a kitűnő le­hetőséget kínáló úttörőtá­borban. rökök magyar szövetségese. Bulgáriában sokkal többen ismerik a történetet, mint gondolná az ember. Hogy ho­gyan perzselte föl az ötezres várost Thököly, hogyan öl­dösié halomra a férfiakat, burcoltatta rabszolgaságba a nőket... Legalábbis eddig így tar­totta számon a tudomány, így tudják a csiprovciak is. A legutóbbi időben azonban bolgár történészek a vatiká­ni levéltárakban olyan do­kumentumokra bukkantak, amelyek cáfolják a kuruc vezér vérengzéséről szóló ál­lításokat. Megtalálták Szte- fan Knezsevics ■ akkori szó­fiai érseknek, a felkelés résztvevőjének azt a jelen­tését, amelyben a pápai ad­minisztrációt részletesen tá­jékoztatja a Csiproveoben lezajlott eseményekről. Ki­derül belőle — miként Bozsi- dar Dimitrov történész, a néhány nappal a felkelés után fogalmazott jelentés egyik vatikáni megtalálója mondta az MTI tudósítójá­nak —, hogy „Sztefan Kne­zsevics teljes határozottság­gal állítja: a felkelés elfoj- tói oszmánok voltak, akik Szófiából kaptak különleges parancsot Csiprovec meg­semmisítésére. Az az el­képzelés, amely szerint a pusztítást Thököly Imrema­Kaposváron, a Somogy Megyei Múzeumban több ki­állítás látogatható, így a Régészeti kutatások Somogy­bán, A jég világa, A paiasz- ti pihenés pillanatai című. Ugyancsak itt tekinthetik meg az érdeklődők Martyn Ferenc, Bernáth Aurél, va­lamint Galimberti Sándor festményeit és Kopits János kaposvári .városképeit. A múzeum második emeletén egy válogatás látható az in­tézmény képzőművészeti gyűjteményéből. A Kaposvári Galériában ma nyílik meg Dariusz Król lengyel festőművész tárlata, délután négy órakor. (Ké­pünkön a művész egyik al­kotása látható.) A Latinca Sándor Emlék­múzeumban a Reismann János és V. Reismann Ma­riann fotóművész életművét bemutató kiállítást láthat­juk, a Mozimúzeum Az árnyjátéktól a filmszínházig című kiállításnak ad otthont. Állandó kiállítás várja az érdeklődőket a Rippl-Rónai- villában is, ahol a művész festményeit és otthonának eredeti berendezését mutat­ják be. A Kilián György Városi Művelődési Központban szombaton délután három órakor tinindiszkót tartanak, aznap este hét órától pedig a nagyobbakat várják ha­sonló rendezvényre. Ugyanitt a ház első emeletén tekint­hető meg Oláh Tamás és Nyerges Éva gobelintervező kiállítása. Szennában vasár­gyar főúr végezte volna em­bereivel, valószínűleg ké­sőbbi legenda, amelynek cél­ja az ambiciózus magyar gróf diszkreditálása volt a keresztény európai közvéle­mény előtt. Ezt az állítást látszott alátámasztani Thö­köly embereinek 1699-ben történt átmeneti letelepítése az elpusztított Csiprovec földjén.” Egyébként még valami fontos kiderült az újonnan feltárt vatikáni okmányok­ból: maga a pusztítás sem volt olyan totális, amilyen­nek eddig hitték. Bozsidar Dimitrov szerint az 5000 csiproveci polgár közül mint­egy ezren haltak meg. Kö­rülbelül ugyanennyit — fia­talasszonyt, lányt, nagyobb fiúgyermekeket — rabszolga­ságba hurcoltak, s ugyanezt tették azzal a 150—200 csip- roveoi bolgárral is, aki a felkelés idején valahol járt — kereskedett a birodalom területén. A rabok többségét azonban az elmenekültek később pénzért kiváltották. Eszerint „a csiproveciek de­mográfiai veszteségei” 1000— 1200 főt tettek ki. A felkelés túlélői — tehát csaknem 4000 katolikus — Erdélyen át az akkori Ma­gyarországra, a Bánátba me­nekültek. A caiprovecieket nemsokára más bolgár vidé­nap kezdődik a Zselici ősz című rendezvénysorozat: dél­után egy órától sportnapot tartanák, este pedig diszkót. Balatonlellén szombaton este nyolc órakor a iellei római katolikus templomban orgonáhangverseny lesz. Balatonszemesen a műve­lődési házban Reich Károly grafikusművész alkotásai te­kinthetők meg. Balatonszárszón Magyar sorskérdések címmel a re­formátus templomban két­napos konferenciát tartanak; ennék előadója lesz többek között dr. Huszár István, dr Bér end T. Iván és dr. Für Lajos. Az öszejövetel szom­baton délelőtt tíz órakor kezdődik. Kiállításók is látogathatók a tó partján: Bogláron a kék és a vörös kápolnában a Magyarországi pravoszláv ikonok című, Lellén a Tó­parti Galériában Dargay La­jos szobrászművész tárlata, Siófokon a Dél-balatoni Kul­turális Központban a magyar nép és a magyarországi nem­zetiségek népművészetét és iparművészetét mutatják be. Ez utóbbi helyen Európa di­vatja címmel nemzetközi di­vatbemutató is lesz, a Pierre Cardin-cég és a Magyar Di­vatintézet közös szervezésé­ben vasárnap este nyolc órakor. Fonyódon a Nyári Galériá­ban Németh Anna kerami­kus, Dudás Sándor szobrász- művész és Penovác Endre festőművész közös tárlata lá­togatható. kék katolikusai is követték, egyrészt mert az oszmán ha­talom a katolikusokat álta­lában üldözni kezdte, más­részt mert híre jött a báná­tiak jólétének. A Temesvár és Arad között fekvő Vinga olyan kiváltságokat kapott Mária Teréziától, amelyek hamarosan felvirágoztatták. Adókedvezményekben része­sültek az Óbessenyőn letele­pedettek is. Vinga adta a magyar szabadságharcnak Dunyov Istvánt (Sztefan Dunjov), aki még az emig­rációba is követte Kossuthot (Budapesten utca őrzi a ne­vét), s képviselőségre is hiá­ba hívogatták haza földijei a kiegyezés után. A történelmi gyökereket nem felejtették el a mene­kültek késői ivadékai sem, s amikor 110 éve Bulgária felszabadult az oszmán iga alól, szánté azonnal elkezdő­dött a visszatelepülés az el­hagyott hazába. Obessenyő- iek alapították 1887-ben Bardarszki Gerant, amelyet manapság is sokan neveznek a környéken „magyar falu­nak”. Nem azért, mintha sokan beszélnék itt nyelvün­ket (egyébként a legöregeb­bek között ilyen is akad), hanem mert megjelenésében, házainak formájában a falu nagyon „magyaros”. Qlyany- nyira, hogy a hazánk 1945. évi . felszabadításában részt vett bolgár katonáknak em­léket állító „Hajnal a Drá­ván” című film készítői a magyar környezetet itt ta­lálták me g... Nagy Károly KÖNYVESPOLC „...TALPIG NEHÉZ HŰSÉGBE” B. P. F. MAGYAR-BOLGÁR TÖRTÉNELEM A csiproveci fölkelés és Thököly Rippl-Rónai tengere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom