Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 1., csütörtök A magyar—román csúcstalálkozó sajtóvisszhangja A Szovjetunió megelége­déssel fogadta a magyar és a Tornán párt főtitkár aradi találkozójának tényét — je­lentette ki Gennagyij Gera- szimov. A szovjet külügymi- niiiszitérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítójának kérdésére el­mondta, hogy moszkvai meg­ítélés szerint üdvözlendő a magyar—román viszonyban jelentkező problémák Ara­don tapasztalt pozitív meg­közelítése. Genaszimov emlékeztetett arra a korábban kifejtett szovjet álláspontra, amely szerint a szövetséges orszá­gok egymás közötti viszo­nyában felgyülemlett prob­lémákat az érintetteknek kell közvetlen tárgyalásokon rendezniük. A vasárnap le­zajlott aradi magyar—román csúcstalálkozó ebbe az irány­ba tett kedvező lépésként üdvözlendő — mondta. A CSKP központi lapja, a Rudé Bravó szerdán nagy terjedelemben ismertette Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozójá­nak magyar és román sajtó­visszhangját. A lap a beszá­molót rövid kommentárral vezette be, először fogal­mazva meg Prága álláspont­ját a magyar—román tár­gyalásokkal összefüggésben. A Rudé Právo szerint Csehszlovákia, a két nép kö­zeid barátjaként, nagy fi­gyelemmel követte a talál­kozót és örömmel fogadba, hogy a felek készek mindent megtenni a kapcsolatok ja­vításáért. Az újság nagyra értékelte, hogy párbeszéd kezdődött, amely a nézetek és érdekek tiszteletben tar­tásából indul ki, abból, hogy mindkét szomszédos szocia­lista ország a kölcsönös megértésire törékszik. „Az ilyen hozzáállást csak üdvö­zölni lehet és mindkét or­szág népének azt kívánni, hogy az aradi találkozón ki­nyilvánított élveket megfe­lelő Intézkedések kövessék a kiéit ország gyakorlati poli­tikájában” — írta a Rudé Právo. A lap ismerteti budapesti tudósítójának jelentését ar­ról, hogy a magyar sajtó rendkívüli érdeklődéssel kö­veti a határokon túl élő magyar nemzetiségek, így „a számbelileg legnagyobb és legkompaktabb kétmil­liós erdélyi magyarság sor­sát Romániában”. Az újság a magyar lapok nyomán utalt arra, hogy a románig! magyarság életét fokozata-- san korlátozzák és megemlí­tette, hogy a falurendezési tervet a magyar sajtó -igen élesen kommentálta. Idézte Szűrös Mátyás kijelentését, hogy a kormány megkéset­ten hallatta hangját, de még nem késő. Az aradi találko­zóval összefüggésben a Rudé Právo egyebek között azt emelte ki, hogy a Magyar Nemzet című lap konfron- tálta a magyar és a román álláspontot a nemzetiségi kérdés kezeléséről. A Ma­gyar Hírlap a csehszlovák pártújság szerint arról írt, hogy az 1977-es magyar—ro­mán találkozón is voltak bi­zonyos megállapodások, amelyek azonban nem való­sultak meg. A Rudé Právo bukaresti tudósítója ismer­tette azt a román álláspon­tot, miszerint . rontja a kap­csolatokat, hogy Magyaror­szágon a román valóságot befeketítő” cikkek és művek jelenhek meg. A feszültséget növeli a történelmi vita is Erdély körül. A román intézkedések közé tartozik az anyanyelvi oktatás korlátozása, a tan­könyvek, folyóiratok, köny­vek példányszámának csök­kentése, a magyar falu- és városnevek használatának betiltása — tette hozzá a CSKP központi lapja. A Ru­dé Právo végül a román Scinteiát idézte, amely sze­rint egyetlen találkozón nem lehet megoldani minden problémát, de biztató, hogy midkét fél kész a párbeszéd folytatására. A belgrádi Borba szerdai _számában „bizonyos enyhü­lés” címmel átfogó kom­mentárt közölt Grósz Ká­roly és Nicolae Ceausescu találkozójáról. Többi között a következőket fejtette ki: Az aradi tárgyalásokon két téma dominált, éspedig az erdélyi magyar nemzeti­ség helyzete és Bukarest „fa­lurendezési” terve, amelyen azt kell érteni, hogy a föld­del tesznek egyenlővé hét— nyolcezer falut. A magya­rok számára „kényszer-asz- szimilálás”, „etnocid politi­ka”, a románok számára pe­dig „korszerűsítés” és „az egységes román nemzeti ál­lam megteremtése”. Ebből látható, hogy a két fél vé­A SAS „vérbosszúja” Az észak-írországi rend­őrség közölte, hogy brit katonák kedden agyon­lőttek három „IRA-kap- csolatdkkal rendelkező férfit” Tyron megyében, nem messze attól a hely­től, ahol tíz nappal ko­rábban az IRA helyi „brigádja” egy arra ha­ladó buszt robbantott fel az országút mellé telepí­tett pokolgéppel. A me­rénylet következtében nyolc brit katona vesz­tette életét és 27 szen­vedett többé-lkevésbé sú­lyos sérüléseket. Az északír rendőrség szerinta katonák akikor nyitottak tüzet a lopott gépkocsiban haladó há­rom férfire, amikor azok egy közelben parkoló te­hergépkocsi vezetőjét „készültek megtámadni”. A rendőrség közölte, hogy két puskát találtak a há­rom agyonlőtt férfit szál­lító gépkocsi mellett. A hiút kormány még nem nyilatkozott az ügy­ben, de a BBC rádió kedd éjféli híradásában már „katonai források­ra” hivatkozva jelentet­te, hogy az akciót a SAS (különleges légi szol­gálat) anti-terrorista kom- ma adóegysége hajtotta végre. A három agyonlőtt férfi egyikét előző napon helyezték szabadlábra több más, a busz-merény­let kapósán őrizetbe vett és kihallgatott „terroris­ta-gyanús” személlyel együtt. Ügy tudják, hogy a ci- vtllruháis kommandóegy­ség írejtett lőállását be­épített informátortól ka­pott értesülés alapján vá­lasztották ki az IRA-gya- nús .csoport feltételezett útvonala mentén. A Sinn Fein, az IRA legálisan működő „politikai szár­nya” kedden éjjel ki­adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a három férfi „a republikánus ügy támogatója volt, akiket a brit kormány hidegvérrel meggyilkolt”. Légtérsértés Egy repülőgép szerda dél­előtt 9 óra 20 perckor Auszt­ria felől megsértette a Ma­gyar Népköztársaság állam­határát. A ilégtérsértést a Magyar Népköztársaság honi légvédelmi rendszere észlel­te, és katonai repülőgépek­kel elfogták, majd a pápai repülőtérre leszállították a DR 400-as RABIN típusú, osztrák felségjelzést viselő sportrepülőgépet. A gép fe­délzetén utazó FranZ Fagerer 31 éves, és felesége Korné­lia Magdalena Fagerer 30 éves osztrák állampolgárok a Veszprém Megyei Rendőr­főkapitányság illetékeseinek meghallgatásuk során el­mondták, hogy repülőgépük­kel a Linz-Nickelsdorf sport­repülőtérről szálltak fel. Ezt követően Bécs konyákén olyan erős olda^szelet kap­tak, hogy átsodródtak a ma­gyar légtérbe. Az ügyben il­letékes hatóságok döntése alapján az osztrák házaspár repülőgépével együtt még szerdán visszatérhetett hazá­jába. A kikötő vízében a kínai légitársaság (CAAC) lezuhant Trident típusú utasszállító gépe augusztus 31-én. A gép rossz látási viszonyok miatt túlfutott a Tai Tak repülőtér beton­ján és a kikötő vízébe zuhant leménye olyannyira külön­böző, hogy az álláspontokat lényegesen nem hozhatta közelebb egyetlen találkozó, még akkor sem, ha az hét órán át tartott. Budapest számára jelen­tős, hogy elfogadták azt a javaslatot, amely szerint magyar küldöttség utazik a helyszínre és tanulmányozza, mi a lényeges és lényegte­len a falurombolással kap­csolatosan. Grósz Károly sza­mára az is fontos, hogy a román fél megígérte: nem akadályozza a családegyesí­tést. Sikernek könyvelhető el az is, hogy történész és kulturális vegyesbizottságot hoznak létre. Másfelől a magyarok szá­mára igen fontos kérdés a kolozsvári konzulátus és a bukaresti kulturális-tájé­koztató központ működése. Ez érthető, ha számbavesz- szük, hogy Romániában több mint kétmillió ma­gyar él és ez a két intéz­mény — legalábbis lélektani szempontból — nagy jelen­tőségű. Nehezen hihető, hogy a magyar közvélemény ro- konszenvvel fogadja azt a román döntést, amely sze­rint ilyen intézményeket nem nyitnak meg külföldön, s nem engedik meg, hogy kölcsönösségi alapon Romá­niában ilyenek működjenek. Érdekes, hogy a magyarok már néhány hónapja java­solták Romániának a csúcs- találkozót, de Bukarest so­káig hallgatott, aztán má­ról-holnapra meghirdette a tárgyalásokat. Tény, hogy Románia nemzetiségi politi­kája miatt (és nem csak azért) egyre inkább elszige­telődött mind Keleten, mind Nyugaton. A napokban Bécs- ben folytatódik az európai utótalálkozó, és lehetséges, hogy valaki javasolni fogja a romániai emberi jogok ügyének napirendre tűzését. S fennáll az a veszély, hogy Bukarest politikáját elítélik — mégpedig mindkét oldal­ról, ami eleddig példátlan eset lenne. A legvalószínűbb az, hogy mindez hozzájárult ahhoz a bukaresti döntéshez, amely szerint mégis csak a legjobb tárgyalni. Nehéz el­képzelni, hogy az aradi ta­lálkozó új korszakot nyit a magyar—román kapcsolatok­ban. Ezt az erdélyi magyar kisebbség iránti román po­litika lényegbevágó megvál­toztatása hozhatná meg. A csúcstalálkozó azonban min­denképpen hozzájárul a két szomszéd rendkívül feszült viszonyának bizonyos eny­hüléséhez. LENGYELORSZÁG Tárgyalni, vagy sztrájkolni „A gazdasági nehézségek gyors orvoslása, a politikai párbeszéd, a társadalmi köz- megegyezés kiszélesítése”. Ezt a receptet fogalmazta meg két és fél hónap alatt ezúttal már másodszor a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága, miután májushoz hasonlóan augusztusban is sztrájkok­ban megnyilvánuló politikai feszültség robbant ki. Miközben tehát a politi­kai fő vonaltól történt el­térésről szó sincs, lényeges hangsúlyeltolódásokat ta­pasztalhatunk május és au­gusztus között. Az ország vezetése akkor és most is elismerte: a kialakult fe­szült helyzet alapvető oka a dolgozók romló életkörül­ménye, a belpiaci egyen­súlyhiány, a száguldó inflá­ció, az ellátási zavarok. Csakhogy míg májusban az év eleji sikertelen ár- és bérkorrekciók felülvizsgá­lata került napirendre, ad­dig augusztusban a LEMP KB Politikai Bizottságának beszámolója immár az el­múlt 6 évben folytatott egész gazdaságpolitikát bírálta. Míg májusban a kormány rendkívüli felhatalmazásá­ról döntöttek a reform gyors megvalósítása érdeké­ben, eddig augusztusban már maga a kormány ke­rült a vádlottak padjára és a közelgő szejm-ülésen dön­teni kell további sorsáról. Míg májusban a kialakult helyzet önkritikus értékelése mellett a politikai ellenzéket ültette elsősorban a vádlot­tak padjára, addig augusz­tusban a még erősebb ön­kritika mellett a Lengyel Egyesült Munkáspárt konk­rét tárgyalási javaslatot tett a politikai ellenzék mérsé­kelt szárnyának. Szólt ez mindazoknak, akik hajlan­dók elismerni az ország al- kötroányps és jogi rendjét és ebből most Lech Walesát sem zárták ki, sőt ő a? együttműködési ajánlat első számú címzettje. A legfontosabb politikai esemény kétségtelenül Kisz- czak tábornok, lengyel bel­ügyminiszter bejelentése volt: kész a kormány felha­talmazásából előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni bármilyen társadalmi és politikai erővel, az or­szág vezetése tehát hajlan­dó konkrét formába önteni NYEREMÉNYJEGYZÉK az 1988. augusztus 30-án meg­tartott augusztus havi lottó-juta­lomsorsolásról, melyen a 32. he­ti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi •rövidítéseket használtuk : A Vásárlási utalvány (5000 Ft). B Társasüdülő. C Normande videomagnó. D SABA színes tv. E SONY színes monitor, tv- játékkal, tartozékokkal. F Olympus fényképezőgép vaku­val. G Philips mikrohullámú sütő. H Kobo RTI fényképezőgép. I Commodore 64 típusú számító­gép, Philips 7502 színes moni­torral, flopy diskkel, mágnesle­mezekkel és 2 db joystickkal.. J Gold Star mikrohullámú sütő. M Otthon lakberendezési utal­vány (50 000 Ft). N Szerencse-utalvány (40 000 Ft). O Iparcikk-utalvány (25 000 Ft). P Zenesarok-utalvány (20 000 Ft). Q Colortron színes tv. R Music center, III 541 típusú music center. S SANYO rádió-magnó. T Vásárlási utalvány (10 000 Ft). U Vásárlási utalvány (9000 Ft). V Vásárlási utalvány (7000 Ft). A nyertes szelvényeket 1988. szeptember 25-ig kell a totó- lottó-kirendeltségek, az OTP- fiókok vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság cí­mére (1875 Budapest, Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hi­vatalos tárgynyereményjegyzék szeptember 5-től megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó­Varia-utalvány (75 000 Ft). kirendeltségekben és a postahi­Hang-fény-utalvány (50 000 Ft). vatalokban. 2 483 139 U 2 740 374 S 2 941 485 U 82 141 803 V 82 338 237 O 2 487 816 V 2 749 728 S 2 946 162 U 82 146 480 P 82 342 914 Q 2 506 524 N 2 754 405 T 2 950 839 u 82 155 834 U 82 347 591 V 2 515 878 Q 2 768 436 V 2 969 547 o 82 160 511 V 82 356 945 T 2 520 555 Q- 2 782 467 P 2 988 255 V 82 165 188 R 82 361 622 O 2 525 232 Q 2 787 144 R 82 001 493 s 82 169 865 V 82 366 299 Q 2 539 263 U 2 791 821 N 82 015 524 T 82 174 542 T 82 380 330 Q 2 548 617 T 2 801 175 S 82 020 201 V 82 193 250 S 82 394 361 V 2 553 294 V 2 805 852 u 82 034 232 s 82 216 635 p 82 399 038 S 2 557 971 P 82 010 847 o 82 048 263 u 82 235 343 s 82 408 392 V 2 576 679 V 2 810 529 s 82 057 617 V 82 240 020 p 82 417 746 o 2 595 387 K 2 815 206 ü 82 062 294 T 82 249 374 R 82 422 423 u 2 614 095 T 2 819 883 u 82 071 648 V 82 254 051 N 82 436 454 V 2 623 449 O 2 824 560 V 82 076 325 L 82 258 728 R 82 441 131 V 2 656 188 ü 2 833 914 V 82 081 002 Q 82 268 082 T 82445 808 V 2 660 865 R 2 843 268 K 82 085 679 P 82 272 759 U 82 455 162 V 2 665 542 M 2 847 945 T 82 090 356 s 82 282 113 U 82 464 516 V 2 674 896 Q 2 861 976 V 82 099 710 T 82 300 821 u 82 473 870 T 2 679 573 s 2 871 830 V 82 104 387 R 82 305 498 V 82 506 609 T 2 684 250 u 2 876 007 U 82 109 064 U 82 310 175 L 82 520 640 u 2 688 927 u 2 890 038 V 82 118 418 S 82 314 852 V 82 525,317 s 2 693 604 V 2 922 777 O 82 123 095 V 82 319 529 V 82 529 2 702 958 s 2 927 454 Q 82 127 772 V 82 324 206 s 82 534 671 N 2 721 666 T 2 932 131 N 82 137 126 V 82 328 883 s 82 544 025 V 2 735 697 s 82 558 056 R a többször is javasolt vál- ság ellenes, vagy reform- paktumot. A kormány tárgyalási platformja alapelveiben is­mert. A belügyminiszter ki fog tartani amellett, hogy változatlanul lehetetlen az egykori „Szolidaritás” lega­lizálása és nem lehet szó a szakszervezeti pluralizmus olyan értelmezéséről, amely két, egymással versengő szakszervezetet feltételez egy üzemben. Nem lehet tár­gyalási téma a „Szolidari­tás” újjáélesztése, mert a lengyel vezetés változatla­nul rendszerellenes politikai pártot lát benne, olyan szer­vezetnek tartja, amelynek végső célja a szocializmus megdöntése, a hatalom átvé­tele. Ahogyan a LEMP KB egyik felszólalója fogalma­zott: „tárgyalni a Szolidari­tással nem, a szolidaritás- beliekkel igen”. A kormány tehát nem az 1980-as álla­pot visszaállításáról kíván véleményt cserélni, hanem egy olyan általa értelmezett szakszervezeti pluralizmus lehetőségéről, amelyben egy üzemben változatlanul csak egy szakszervezet működ­hetne, de hogy az a jelen­legi legális szakszervezeti mozgalom struktúrájához tartozzon-e vagy sem, arról maguk a munkások dönte­nének demokratikus úton, szavazással. Azaz a jelen­legi legális szakszervezeti mozgalomnak, az OPZZ-nek sorompóba kellene állnia, hogy megőrizze ma még tör­vény garantálta monopóli­umát. Azt már Wojciech Jaruzelski jelentette be a kb-ülésen elmondott zársza­vában, hogy az államtanács elnöke mellett működő kon­zultatív tanácsot , átalakíta­nák a „nemzeti közmeg­egyezés tanácsává” ami töb­bek között előkészítené a kétkamarás szejm létrehozá­sát- A „nemzeti közmeg­egyezés tanácsára” vonatko­zó indítvány érdekessége, hogy azt már hét évvel ez­előtt, 1981 októberében is felvetette a lengyel vezetés, de akkor a „Szolidaritás" határozottan elutasította a gondolatot, hogy a felelős­ségvállalás részese legyen. Az eddigiekből is látszik, hogy nem várható könnyű tárgyalás. A lengyel ellen­zéknek nem lesz könnyű el­fogadni a kormány állás­pontját és összeegyeztetni azt saját követeléseivel. Még nem világos, a megosztott ellenzékben mely erők kere­kednek felül, lesz-e elég realitás- és kompromisz- szumérzék. Azzal is számol­ni kell, hogy az első konk­rét tárgyalási javaslat fias­kóhoz vezet, megszakadnak a tárgyalások, vagy esetleg el sem kezdődnek. Ez sem jelentené azonban a politi­kai párbeszéd, a társadalmi közmegegyezés politikai vo­nalának kudarcát. A lengyel politikai reformok a gazda­ságiakkal együtt folytatódni fognak, akár Lech Walesá­val, akár nélküle. Előké­születben van Lengyelor­szágban is az új egyesülési törvény, a módosított vá­lasztási törvény, amely az ellenzékiek bejutásával is számol a szejmbe. Minden bizonnyal akár már jövőre létrejöhet a kétkamarás szejm, nemsokkal azután az államfői intézmény az Ál­lamtanács helyett. A lengyel ellenzékieknek tehát maguknak kell dönte­niük: mennyiben és meny­nyire kívánnak részt venn a Reformokban annál is in­kább, mivel egyre világosab­ban rajzolódik ki a lengye katolikus egyház növékvc érdekeltsége a lengyelorszá­gi újjászületésben az or­szág stabilitásában. Zsebesi Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom