Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

Somogyi Néplap 1988. augusztu|f£}jg»vpéntek Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) szerepet kap majd a pályá­zati úton, bárki számára el­érhető támogatás. Egyértel­műen megfogalmazódott az is, hogy a KISZ és az Üt- törőszövetség egyetértési, a Szakszervezetek Országos Ta. nácsa pedig véleményezési jogot kapott. További válto­zás, hogy a jövőben lehető­ség nyílik visszatérítendő tá­mogatások nyújtására, ifjú­sági jellegű vállalkozások ed­diginél szélesebb körő elter­jesztésének finanszírozására is, valamint a források bő­vítésére, például vállalkozás­jellegű tevékenységek bevé­teléből, jogi, illetve magán- személyek önkéntes felaján­lásaiból, befizetéseiből. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke arról tájé­koztatta a jelenlévő újság­írókat, hogy a kormány el­fogadta a Központi Ifjúsági Alap szabályozását. A sza­bályozás indokairól elmond­ta: összhangba kellett hozni az alap működését az álla­mi pénzügyekről szóló tör­vény módosításával, érvé­nyesítve az elmúlt évben szerzett tapasztalaitokat is. Az új szabályozásról kifej­tette: az eddigiekhez képest nagyobb szerepet kap majd a pályázati úton bárki szá­mára elérhető támogatás. Egyértelműen megfogalma- zódottt az is, hogy a KISZ és az Üttörőszövetség egyet­értési, a Szakszervezetek Or­szágos Ifjúsági Tanácsa pe­dig véleményezési jogot ka­pott. További változás, hogy a jövőben lehetőség nyílik visszatérítendő támogatások nyújtására, ifjúsági jellegű vállalkozások eddiginél szé­lesebb körű elterjesztésének finanszírozására is, vala­mint a források bővítésére, például vállalkozás-jellegű tevékenységek bevételéből, jogi, illetve magánszemélyek önkéntes felajánlásaiból, be­fizetéseiből. Az államtitkár a továb­biakban emlékeztetett arra. hogy a Minisztertanács és a KISZ KB az elmúlt év decemberében megállapo­dott, hogy a stabilizáció^ időszak céljaival összhang­ban újra kell rendezni az ifjúságpolitika hangsúlyait, prioritásait. E feladatnak tett eleget az ÁISH, ami­kor széleskörűen egyezte­tett javaslatát a kormány elé terjesztette. Bejelentette: a Minisztertanács az ifjú­ságpolitikai feladattervet az­zal a módosítással fogadta el, hogy néhány fontos kér­dést egyeztetni kell az ille­tékes tárcákkal, s a végje­ges változatot ismét a kor­mány elé viszik. Az államtitkár ezután kör­vonalazta az ifjúság élet- és munikakörülménveit az utób­bi évtizedben nehezítő té­nyezőiket. Hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer nem tarthatott lépést a társadal­mi szükségletekkel, romlott a lakáshoz jutás perspektí­vája, egyes térségekben és szakmákban bizonytalan az elhelyezkedés. A családok számottevő részében napi megélhetési gondot jelent a gyermeknevelés. A fiatalok helyzetét nehezíti, hogy míg az önálló életüket kell meg­alapozniuk, a többi társa­dalmi réteghez képest is ke­vesebb a pénzük, jövedel­mük. Mindezek veszélyezte­tik a szocialista társadalom nemzedéki folyamatosságát. A téma napirendre tűzését indokolja az is, hogy ifjú­ságpolitikánk korábban ki­tűzött céljait a megválto­zott társadalmi, gazdasági környezethez kell igazítani A kormány ugyanakkor tu­datában van annak, hogy az ifjúság cselekvő részvé­tele nélkülözhetetlen a tár­sadalmi-gazdasági program megvalósításához. Ehhez azonban a fiataloknak ma már több cselekvési lehető­ségre, s nagyobb segítségre van szükségük. Egy egyetemistát polgári ruhás rendőrök bántalmaznak azon a tüntetésen, amelyen azt követelik, hogy találkozhassanak észak-koreai társaikkal Panmindzsonban és az ország békés újraegyesítéséről tárgyaljanak. lavult a külkereskedelmi mérleg Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes csütörtö­kön sajtótájékoztatón ismer­tette az év első hét hónapjá­nak külkereskedelmi mérle­gét, valamint az 1986-ban meghirdetett exportfejlesz­tési pályázati rendszer eddi­gi tapasztalatait. A külkereskedelem eddigi eredményei biztatóak — mondotta a miniszterhelyet­tes —, a dollárelszámolású export július 31-éig 20 szá­zalékkal több volt, mint az elmúlt év -azonos időszaká­ban. A rubelelszámolású im­port a terveknek megfelelő­en 2 2 százalékkal növeke­dett Különösen júliusban vo;t erőteljes a növekedés, amikor — tavaly júliushoz képest — 13,2 százalékkal több áru érkezett ' a szocia­lista otszágokból, mint az elmúlt év azonos hónapjá­ban. A konvertibilis forgalom mérlege tavaly az év első hét hónapjában 483 millió dol­láros passzívumot mutatott, most ugyanekkor 35 millió dollárnyi volt az aktívum. A kötésállomány is 1,2 milliárd dollárral nagyobb, mint ta­valy ugyanekkor volt. A mi­nisztérium szerint a terve­zett 250 millió dolláros ak­tívum az év végére elérhe­tő, ám ez a külkereskedők­től megfeszített munkát igé­nyéi az év végéig. Az eredményekben annak az exportfejlesztő pályázati rendszernek a sikere is tük­röződik, amelyet 1986-ban írltak ki. Az eltelt két év alatt 408 vállalat 497 pályá­zata bizonyult sikeresnek, ezek a cégek! jelentős ex- porttöbletet éntek el a fej­lesztések révén. A pályázati feltétel szerint a fejlesztésre fordított összegnek öt év alatt devizában kell megté­rülnie. Az eddigi tapasztala­tok szerint a pályázó válla­latoknál a megtérülés ideje általában négy évre rövidült. Kedvezően hatott a pá­lyázati rendszer az export­szerkezet változására is. Az exportfejlesztések révén tő­kés piacokra szállított ter­mékek 80 százaléka ma már feldolgozott áru, s ez egyen­letesen oszlik meg a gép­ipar, a könnyűipar, a vegy­ipar és az élelmiszeripar kö­zött. Figyelemre méltó az is, hogy a fejlesztések ered­ményeként exportált termé­kek 40 százaléka a hazai ipar új produktuma. Ilyen példá­ul a Videoton CB-rádiójaés újfajta színes televíziója, a Szerszámgépipari Művek és a Csepel Müvek új szer­számgépei, vagy azok az új­fajta gyógyszerek, amelyeket a gyógyszergyárak külföldi licencek alapján gyártanak. A könnyűipar az exportfej­lesztések révén olyan termé­keket tudott előállítani, ame­lyek kis sorozatban készül­nek, s alkalmazkodnak a mindenkori divathoz. Akadt közöttük lakástextí­lia és cipőipari termék egy­aránt. A miniszterhelyettes tájékoztatójában hangsú­lyozta, hogy a pályázati rendszerben létrejött ex- porfejlesztő beruházások a népgazdasági összes beruhá­zásnak mindössze 6,5 száza­lékát tették ki, ezért nem várható, hogy ez a módszer a népgazdaság termelési struktúráját jelentős mér­tékben megváltoztatja. Akadt olyan pályázó vállalat is, amely nem teljesítette a vállalt kötelezettségeket, ilyennek tekintették már azokat is, amelyek vállalá­saik 50 százalékának nem tudtak eleget tenni. Ezeknek a vállalatoknak vissza kell fizetniük a támogatásokat és kedvezményeket. A tájékoztatón Dunai Im­re bejelentette, hogy a Ko- pint-Datorg Kunjunktúra és Piackutató Intézet ez év szeptemberében Tradeinform néven kereskedelmi infor­mációs és ügyfélszolgálati irodát nyit a Dorottya utca 4. szám alatt. Az informá­ciós központ létrehozása azért vált szükségessé, mert — miután a vállalatok ala­nyi jogon ez év január 1-jé- től önállóan külkeresked- hetnek — a vártnál több, jelenleg már 610 azoknak a cégeknek a száma, amelyek külkereskedéssel is foglal­koznak. Ezenkívül 70 ma­gán-kisvállalkozás is kapott külkereskedelmi jogot. In­formációs igényeik kielégí­tésére kezdeményezte a mi­nisztérium az iroda létesíté­sét, s annak létrehozását és működtetését anyagilag is tá­mogatja. Az iroda a hazai kereskedőknek bel- és kül­piaci információkkal szolgál, szakmai tájékoztatást nyújt a Magyarországra érkező külföldi üzletembereknek. A szolgáltatások részben ingye­nesek lesznek, például a könyvtár igénybevétele, a dokumentáció adatai, vagy az egyéb szakmai tájékozta­tás. Térítés ellenében plac­és közvéleménykutatást, ide­gennyelvű telex- és telefon­szolgáltatást, valamint kül­földi adatbázis használatát is biztosítja az iroda. Ugyan­csak vállalja — szintén nem ingyen — a külkereskedelmi ügyeletek lebonyolítását. Bolgár glasznoszt A végéhez közeledő nyár a bolgár közéletben nem volt uborkaszezon; az egy­mást követő belpolitikai ese­mények zömükben a „szelle­mi szféra” átalakításának — pontosabban : az átalakítás­sal kapcsolatos elvek részle­tes kidolgozásának — jegyé­ben zajlottak. A gazdasági átalakítás — illetve az elvei­nek kimunkálása — már be­fejeződött, ám a végrehajtás még nagyon is az elején tart. A „szellemi szférában” a legutolsó fontos esemény a PB határozata „a sajtó mi­nőségileg új társadalmi sze­repéről az átalakítás feltéte­lei .között”. A „szellemi szférával” kap­csolatos elképzelések és dön­tések azért is tartanak szá­mot érdeklődésre, mert a po­litikát és intézményrendsze­rét is érintik. Ezt igazolja, hogy az említett belpolitikai eseménysorozatot bevezető, ,,a szellemi szféra átalakítá­sával összefüggő egyes prob­lémák és feladatok" című terjedelmes dokumentum, amelyet mint „Todor Zsiv- kov elvtársnak a BKP KB Politikai Bizottsága előtti megfontolásait” közölt ápri­lis végén a sajtó, igen nagy teret szentelt olyan kérdé­seknek, mint például a „glasznoszt”. (A bolgár kife­jezést csupán a kemény vég­ződés különbözteti meg orosz megfelelőjétől.) A glasznosztról szólva a dokumentumban Zsivkov egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy „egy sor olyan probléma, amelyeket egyes szocialista országok­ban most tárnak a társada­lom elé, Bulgáriában az 1956 áprilisi KB-ülés után már megoldást nyert”. A do­kumentum hangsúlyozottan elveti „bizonyos dolgok me­chanikus átvételét más or­szágokból azon átalakítás lé­nyegének helytelen értelme­zése folytán, amely egyes szocialista államokban ki­bontakozik”. „Az utóbbi idő­ben egyes (bolgár) lapok nem tükrözik teljes mélysé­gükben a szovjet társada­lomban végbemenő megúju­lási folyamatokat, hanem az olyan, főként történelmi te­matikájú írásoknak adnak elsőbbséget, melyeket egyes olvasók szenzációként fogad­nak”— olvasható a doku­mentumban. Ez az utalás, amely a sztá­linizmus és hívei által elkö­vetett bűnöket könyörtelen részletességgel feltáró szovjet sajtóanyagok átvételét arány­talannak találva bírált egyes szerkesztőségeket, világossá teszi, hogy a Bulgáriában is Atomerőműből szabadidő-központ? Lehet, hogy Ausztria „leg­drágább romja”, az 1978- ban elkészült, de egy nép­szavazás következményeként üzembe nem helyezett 730 MW-os zwentendor.fi atom­erőmű végül Is az idegen- forgalommal jegyzi el ma­gáit? A szándék komolynak látszik: egy neves üzletem­ber technikatörténeti isme­reteiket kínáló szabadidő­központként szeretné hasz­nosít ami. Historyland — ahogy a tervet Disneyland mintájá­ra máris emlegetik — a történelmet az ősember tá­bortüzétől a nukleáris kor­szakig mutatná be. A terv híveinek tábora nőttön-nő. És ami szintén nem közöm­bös : Alsó-Ausztria tartomá­nyi vezetőinek is ez tetszik a legjobban a Becstől 30 ki­lométerre levő duna-parti nukleáris központ hasznosí­tására kigondolt elképzelé­sek közül. Ezekben pedig nincs hiány azóta, hogy Csernobili lesöpörte az utol­só próbálkozásokat is, ame­lyek célja az atomenergia­termelést betiltó törvény hatálytalanítása volt. Az atomerőmű építése 1 mil­liárd dollárba került, az 1978 decemberében elfo.ga- I dotit törvény következtében I áramot mégsem szolgálta- I táti soha: a novemberi nép- I szavazáson az állampolgá­rok 50,5 százaléka az atom­energiával szemben foglalt állláisit. A létesítmény fenn­tartása azóta évente 5 mil­lió dollárt emészt fel. Épp ideje, mondják, hogy hoz­zon is valamit a konyhára. Robert Rogner osztrák üz­letember terve a , kalandke- neső turizmusra építene. Emellett arra számít, hogy az egyre népszerűbb ökoló­giai gondolkodásmód hívei­nek is ínyére lenne a do­log. Az atomerőműhöz tar­tozó 100 hektáros területen építenék fel History landot és egy ökológiai központot, az atomerőmű épületében pedig múzeumolt rendezné­nek be az energia felhasz­nálásénak történetéről az ősember tüzéitől az atom­korig.. History,land öt fő att­rakciót kínálna közép-euró­pai történelemből a kőkor- szakitól a középkor kezde­téig. A „korszak” építőanya­gából emelt építményeket a neanderthal! emberek, ró­mai gladiátorok és talpig vértbe öltözött Lovagok né­pesítenék be. Évezredünk korszakailkotó találmányai­val multi-média bemutató­kon ismertetnék meg a lá­togatókat a .turbinacsarnok­ban. A háromdimenziós ve­títéseket állandóan aktuali­zálnák, hogy a történelmet a maga totalitásában ábrá­zolják. Az atomerőműben kapna helyet az energiafel­használás történetét bemu­tató kiállítás is, kiegészítve minden újabb technológiai újítással. Természetesen nem hiányozna innen gz alter­natív energiaforrások hasz­nosításának és az energia­takarékosságinak a temati­kája, valamint a foszilis energiahordozók elégetésé­vel kapcsolatos dilemma sem. A biöínaitU'ria)-élelmiszer­piaccá!! ellátott ökológiai központban a korszerű táp­lálkozással és a hulladékke­zelés problematikájával kap­csolatos ismeretekre tehet majd szert a látogató. A bio-mezőgazdaságot az ér­deklődők különleges parcel­láikon tekinthetik meg, ame­lyek egyetemi ökológiai in­tézetek kísérleti terepeként szolgálnak majd. A tartományi vezetők és Alsó-Ausztria lakosainak többsége támogatja Rengne r tervét, a szövetségi kormány azonban még nem döntött. Franz Vranitzky kijelentet­te, hogy csak akkor támo­gatja a tervet, h,a az ener­giatermelésért felelős, a ki­lenc tartomány és a szövet­ségi állam közös tulajdonát képező társaság vezetésének is ugyanez az elképzelése. A társaság mindeddig azt szorgalmazta, hogy a zwen­tendorfi nukleáris közpon­tot — 4—5 milliárd schil­ling, azaz 380—476 millió dollár költséggel — alakít­sák át gáztüzelésű hőerőmű­vé. Ehhez képest 'History- land Rogner érvelése sze­rint csak 1,5 milliárd schil­ling (143 millió dollár) be­fektetést igényei. Az osztrák vállalkozó nem kezdő a szakmában. Nagy vagyonra tett szent a helyi építészeti stílushoz alkal­mazkodó üdülőfaluk létesí-. tésével Kelet-Európábán, el-' sősorban a Fekete-itenger partján. Az amerikai piacra is szeretne betörni ötezer ágyas téli sportközpont épí­tésével az 1994-es téli olim­pia megrendezés! jogára pá­lyázó alaszkai Anchorage mellett. Rogner számítása szerint évente kétmillió látogatót vonzana és ez évi 120—150 millió schilling (11—14 mil­lió dollár) tiszta nyereséget jelenít. Az üzletember ra­gaszkodik tervéhez, és amennyiben az Ausztriának nem kell, külföldön valósít­ja meg. Tulajdonképpen nem is kell hozzá atomerő­mű. Ez ügyben állítólag már fel is vette a kapcsdliatot a franciaországi Calais váro­sával', 9Őt, nyugatnémet és magyar tárgy al ópa r tn erek - kel is. fontosnak tartott „glasznoszt" értelmezése itt némileg eltér a Szovjetunióban vagy Ma­gyarországon tapasztalható- tól. Ahogy a „megfontolá­sok” fogalmaz, a glasznoszt ..középpontjában az átalakí­tás pátoszának kell állnia...” A szellemi szféra kérdései­ről eredetileg májusra kitű­zött KB-ülést a dokumen­tum, valamint még három másik — a tudományos élet, a művészeti kultúra átalakí­tásáról, továbbá az oktatási reform folytatásáról készült határozattervezet alapján, bizonyos társadalmi vitát kö­vetően végül július második felében tartották meg. A ha­lasztás magyarázatát megfi­gyelők abban látják, hogy — az előkészítés időigényessé­gén túl — a bolgár vezetés ismerni akarta az SZKP or­szágos konferenciájának ta­pasztalatait. Ami a három konkrét ha­tározattervezetet illeti : „a tudományos front átalakítá­sának alapvető irányai és feladatai” című olyan vál­tozást irányoz elő, amely a tudományt döntő tényezővé teszi a társadalom termelé­si-technológiai, szociális- igazgatási és szellemi meg­újításában: változtatást kö­vetel a tudományos tevé­kenység tervezésében, szer­vezésében, finanszírozásá­ban. (A változás azóta el­kezdődött: a bolgár tudomá­nyos akadémiának az 56 éves Blagoveszt Szendov akadé­mikus személyében új elnö­ke van.) A másuk hafálrozattervezet a „művészeti kultúra” átalakí­tásának kérdéskörét tárgyal­ja, s a művészeti szövetsé­gek bizonyos átszervezését, ,a bürokratikus módszerek és a vezetés helyenként tapasztal­ható „monopolizmusának” megszüntetését, a gazdasági mechanizmus szabályainak a kultúra területén történő érvényesítését tűzte ki íel- adatkérut. (A képzőművész szövetség vezetésével játszott szerepet az a Szvetlin Ru­szén, a Nemzeti Galéria volt igazgatója, a ruszei környe­zetet Romániából kiinduló szennyezés ellen tiltakozó „társadalmi bizottság”- egyik alapítója, akinek KB-tagsá- gát a legutóbbi központi bi­zottsági ülésen megszüntet­ték. A bizottságról sem hal­lani a íavasz óta, a jelek szerint beszüntette működé­sét.) A harmadik határozat- tervezet — „az oktatásügy reformjának további folyta­tásáról” — az iskolai okta­tás színvonalát kívánja emelni, az egész rendszert korszerűsíteni, sajátos gazda­sági mechanizmust érvénye­sítve itt is. A BKP KB júliusi plénu­ma végeredményben e négy dokumentumot emelte a ha­tározat rangjára, kimondva, hogy a szellemi szféra átala­kításának ezek alapján kell végbemennie. A személyi változásokat il­letően : az említett Szvetlin Ruszev kizárása a (központi bizottságból éppúgy nem oko­zott meglepetést, mint Szto- jan Mihajlov felmentése a KB-titkári tisztségből. Todor Zsivkov őt Inév szerint is bírálta a „megfontolások­ban” az ideológiai munka irányításának — egyebek kö­zött a „glasznoszt” bolgár megítélés szerinti helytelen értelmezését elősegítő — el­hanyagolása miatt. Tanácsta­lanok viszont a beszélgető partnerek, ha Sztanko Todo- rovnak és Çsudomir Alek- szandrovnak (utóbbi a leg­felsőbb vezetés egyik legfia­talabb tagja volt) a BKP KB Politikai Bizottságából való kiválását kell kommentálni­uk. Érdekes, hogy a szellemi szférával átfogóan foglalkozó KB-ülés után, politikai bi­zottsági határozatban foglalt állást a vezetés a tömegtájé­koztatás átalakításáról. Ez garanciákat ígér az újságírók és a szerkesztőségek védel­mében a kritikát nem ked­velő funkcionáriusokkal szemben, s nagyobb politikai I önállóságot, egyszersmind (gazdasági önfenntartást he- j lyezve kilátásba — egy, a ! nem távoli jövőben megal- ! kotandó sajtótörvény alap- I ján. Nagy Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom