Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 183. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 2., kedd TÍZ NAP MÉRLEGE Kettős céllal indult tíz­napos észak-amerikai kőr­útjára Grósz Károly: meg­ismertetni amerikai és ka­nadai partnereivel Ma­gyarország politikai és gazdasági helyzetét* terve­it, s megismerkedni azzal, amit ebben a két ország­ban ilyen rövid idő alatt meg lehet ismerni a poli­tikáról, a gazdaságról, az együttműködés lehetőségei­ről. A mérleg pontos el­készítése még hátravan, de az már nyilvánvaló, hogy mindkét célkitűzést messzemenően sikerült tel­jesíteni. Az Egyesült Államokban tett körűt, az amerikai kormányzat és az üzleti körök vezetőivel folytatott tárgyalások egyértelműen bizonyították: az a sza­kasz, ami a két ország kapcsolatainak fejlődésé­ben a magyar korona visz- szaadásával kezdődött, nemcsak vitathatatlan fej­lődést hozott, hanem lehe­tővé tette a kapcsolatok minőségileg új szakaszá­nak megnyitását is. A magyar miniszterelnök és washingtoni partenereinek tárgyalásain nem voltak vitás politikai kérdések, s kedvező fogadtatásra ta­lált a nyitott magyar kül­politika, amely a minisz­terelnök szavai szerint a hagyományos területeken túlmenően is a kapcsola­tok szélesítésére törekszik. Reagan elnök maga is méltatta ezeket a terveket és hasonlóan nyilatkozott Brian Mulroney kanadai miniszterelnök a megbe­szélések után. A politikai kapcsolatok fejlesztése előtt nincsenek akadályok, s várható, hogy a magyar kormányfő körútja nyo­mán konkrét megállapodá­sok is születnek, például a kulturális kapcsolatok bő­vítése, az ösztöndíjasok cseréje, a turisztika bőví­tése terén. Az út természeténél fog­va a politikai tárgyalások­nál több idő jutott a meg­beszélésekre a gazdasági vezetőkkel* az üzleti kö­rök képviselőivel. Egyálta­lán nem túlzás, hogy az érdeklődés jóval megha­ladta a vártat: vezető ame­rikai nagyvállalatok, ban­kok kérték a találkozás le­hetőségét, amikor értesül­tek a tervezett utazásról. Az amerikai gazdaság olyan nagy hatalmú és be­folyásos személyiségei ta­nácskoztak a magyar kor­mányfővel, mint Armand Hammer, az Occidental Petroleum elnöke, a Bech-. tel Corporation vagy a Chase Manhattan Bank ve­zetői. Ezek az eszmecserék nem valamiféle konkrét ügyletre vonatkoztak: a magyar miniszterelnök ter­mészetesen nem vállalta magára az „üzletkötő” sze­repét. Elsősorban a gaz­dasági együttműködés új, az eddiginél szélesebb le­hetőségeivel ismertette meg tárgyaló partnereit, ki­fejtve, milyen területeken lát szükséget és lehetősé­get a fejlesztésre. Bebizo­nyosodott, hogy erre na­gyon is szükség volt: az amerikai üzleti körök nem ismerik eléggé a lehetősé­geket, s az új információk birtokában máris nagy az érdeklődés. A gazdasági lehetőségek ugyanis túlmutatnak ha­zánk határain. Amint Grósz Károly több ízben is aláhúzta: Magyarország a két gazdasági és társa­dalmi berendezkedésű vi­lág határvonalán van, kaput jelenthet a szocialista pi­acra és egyúttal olyan ta­pasztalatot is nyújthat partnereinek, amely meg­könnyíti a lehetőségek ki­használását ezen a poten­ciálisan legnagyobb pia­con. Természetes, hogy a lehetőségek megvalósítása kemény munkát igényel a szakemberektől, de az út most megnyílt számukra, rajtuk múlik, mennyire sikerül kihasználni azt az együttműködési készséget* amelyet k kormányfő tár­gyalásai nyújtanak, első­sorban éppen a magyar gazdaság előtt álló legfon­tosabb feladat, a korsze­rűsítés, a szerkezetátala­kítás céljaira. Akiknek módjuk volt végigkísérni a rendkívül feszített ütemű úton Grósz Károlyt, még egy motí­vumra emlékeznek majd vissza: dfiá. a hatalmas édeklődésre, amellyel az Amerikában élő magyarok fogadták. Ügy tűnik, e té­ren is új szakasz kezdőd­het, nemcsak az emigráci- ós szervezetekkel, hanem az Egyesült Államok és Kanada üzleti életében is fontos szerepet betöltő, magyar származású és az óhaza iránt változatlan ér­deklődést tanúsító magya­rokkal. Az út minden ál­lomásán igen sokan voltak ott közülük, jó néhányan már konkrét elképzelése­ket is hoztak magukkal arról, hogyan szertenének bekapcsolódni az óhaza feladatainak megoldásába, hozzájárulni a maguk esz­közeivel a jelenlegi gon­dok leküzdéséhez. Termé­szetes, hogy a politikai emigráció egy részével még mindig maradtak né­zetkülönbségek, de ezen a területen is kaput nyitott a látogatás, a párbeszéd kiszélesedett hangvétele érdemivé és tárgyilagossá vált. Az amerikai sajtóban igen nagy visszhangja volt az útnak — ez is az ér­deklődés bizonyítéka. S míg az első írások inkább a" magyar kormányfő láto­gatásának különlegességét emelték ki — elvégre a Reagan-féle Fehér Házban Mihail Gorbacsovon kívül .nem járt még szocialista országból pártvezető, — addig a látogatás végén már inkább annak fon­tosságára helyezték a hangsúlyt. „A nemzetközi kapcsolatokban éppúgy* mint a házasságban, néha hosszú ideig tart a meg­békélés” — írta vasárnapi elemzésében a befolyásos amerikai lap, a The New York Times. A cikk le­szögezi:. Grósz Károly jól, szívesen fogadott vendég volt Washingtonban. Kis Csaba Grósz Károly fogadta a Lauder cég képviselőit Grósz Károly miniszterel­nök hétfőn a Parlamentben fogadta Estéé Laudert, a vi­lágszerte ismert kozmetikai cég alapítóját és fiát, Ro­nald Lauder amerikai köz­életi személyiséget, valamint a Lauder cég más vezető képviselőit. Eszmecserét foly­tattak azokról a lehetősé­gekről, amelyekkel a világ­cég képviselői hozzájárulhat­nak a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztéséhez. A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Frank Carlucci Moszkvában A szovjet déli hadseregcsoport új parancsnoka az MSZBT-ben Matvej Burlakov altábor­nagy, a hazánkban ideigle­nesen • állomásozó szovjet déli hadseregcsoport új pa­rancsnoka hétfőn bemutat­kozó látogatást tett a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság székházában. Apró An­tal, a társaság elnöke tájé­koztatta őt és a kíséretében lévő személyiségeket hazánk helyzetéről, különösen a ba­rátsági mozgalomnak az or­szágos pártértekezlet határo­zataihoz kapcsolódó tenni­valóiról. Az MSZBT tevékenységé­ről szólva kiemelte: a poli­tikai tömegmozgalomnak fontos feladata a magyar— szovjet vegyes vállalatoknál végzendő barátsági munka. Matvej Burlakov aláhúzta a kölcsönös tájékoztatás jelen­tőségét, méltatta a magyar és a szovjet fegyveres erők közötti kiegyensúlyozott kap­csolatokat, valamint a DHCS kötelékében működő Internacionalista Nevelési Tanács eddigi eredményeit. Rendkívüli ülés Bagdadban Kedvezően fogadta a PFSZ Husszein bejelentését Nem kényszeríti Izraelt tárgyalásra Rendkívüli ülést kezdett vasárnap este Bagdadban a PFSZ Központi Tanácsa, mi­után Husszein jordániai ural­kodó bejelentette: megsza­kítja az „adminisztratív és jogi kapcsolatokat” az Izrael által megszállva tartott Cisz- jordániával. Egyelőre nem ismeretes, milyen véleményt alakított ki ebben a kérdés­ben a PFSZ Központi Taná­csa. A jordániai uralkodó beje­lentése kedvező fogadtatásra talált a megszállt területek palesztin szervezeteinél. A PFSZ-hez tartozó Demokra­tikus Front Palesztina Fel­szabadításáért elnevezésű szervezet elégedetten nyilat­kozott Husszein tervéről, és kedvezőnek nevezte azt a George Habbas vezette Népi Front Palesztina Felszabadí­tásáért szervezet is. Vélemé­nyük szerint ezzel a lépéssel a hasemita uralkodó elis­merte a palesztinok jogát, hogy maguk képviseljét sa­ját népük érdekeit. Közel-keleti megfigyelők úgy vélik, hogy Husszein döntése bizonyára megtorpe­dózza az Egyesült Államok béketervét. Washington kulcsszerepet szánt a jordán uralkodónak rendezési ter­veiben. Ciszjordánia esetle­ges önállósodása egy lépés lehet a független palesztin állam megteremtése felé — mondják. Ugyanakkor elis­merik, hogy ez nem kény­szeríti Izraelt arra, hogy a rendezésről tárgyaljon a PFSZ-el. Dmitrij Jazov hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meg­hívására hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába Frank Carlucci, amerikai védelmi miniszter Hétfőin Dmitrij Jazov had­sereg tábornok, honvédelmi miniszter meghívásának ele­get térve hivatalos látogatás­ra Moszkvába érkezett Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter. Emlékezetes, hogy a két miniszter immáron harmadik alkalommal tart hivatalos találkozót. Ezeket a megbeszéléseket mindkét fél fontosnak tartja a kétol­dalú kapcsolatok fejlődése, a bizalomerősítés szempont­jából. Frank Carluccit a re­pülőtéren Dmitrij Jazov fo­gadta. A repülőtéren összegyűlt újságírók kérdéseire vála­szolva Carlucci elmondta : Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozói kedvező­en hatottak a két ország vé­delmi minisztereinek kap­csolataira, eszmecseréire. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy látoga­tása érdekes és eredményes lesz. A délelőtti órákban az amerikai vendég megkoszo­rúzta az ismeretlen katona sírját, a kora délutáni órák­ban pedig — moszkvai ame­rikai forrásból származó ér­tesülés szerint — a két ka­tonapolitikus négyszemközti megbeszélést tartott. A mintegy kétórás eszmecseré­ről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket. A délután második felében Carlucci — Jazov kíséreté­ben — ellátogatott a Szov­jetunió fegyveres erői ve­zérkarának Vorosilov nevét viselő katonai akadémiájá­ra, ahol Szergej Ahromejev marsall, a Szovjetunió Fegy­veres Erőinek vezérkari fő­nöke és az Akadémia pa­rancsnoka, Grigorij Szalma- nov hadseregtábornok fo­gadta. Az amerikai védelmi miniszter megtekintett néhá­nyat az Akadémia korszerű, számítógéppel felszerelt elő­adótermei közül és megis­merkedett az intézmény tör­ténetével, majd előadást tar­tott az Akadémia tanárai­nak és hallgatóinak. Este Jazov hadseregtábornok díszvacsorát adott amerikai vendége tiszteletére. Felépült a Dunai Vasmű III. számú kokszoló blokkja, teljes kapacitással üzemel a 9,5 mil­liárd forintos nagyberuházás (MTI-fotó: — Bárándy Zoltán felv.) Diplomáciai olvadás Londoo és Teherán között Küszöbön áll a brit kor­mány döntésének bejelenté­se az Iránnal tavaly befa­gyasztott diplomáciai kap­csolatainak felélesztésére, ami a továbbiakban — jól tájékozott londoni források szerint — a két ország évek óta ellenségeskedő viszonyá­nak teljes normalizálására vezethet. A The Times londoni lap szerint a brit kormány és az anglikán egyházfő párhu­zamos — és minden jel sze­rint összehangolt — lépései, illetve ezek kedvező iráni fogadtatása nyomán tulaj­donképpen már a múlt hé­ten megszületett az elvi dön­tés, hogy rövidesen brit dip­lomatát küldenek Teherán­ba. Hétfőn tett jelentést John Brown, a ciprusi és Perzsa ( Arab) -öbölvidéki anglikán püspök, Robert Runde Can­terbury érseknek bejrúti küldetéséről. A Teheránban is jó kapcsolatokkal rendel­kező püspök az anglikán egy­házfő felkérésére látogatott el Libanoniba, hogy az otta­ni, hogy egyháza nemcsak járását kérje a keresztény milicista csoportok által hat éve elrabolt négy iráni ál­lampolgár sorsának kiderí­tésére. Ezzel kívánta az ang­likán egyházfő demonstrál­ni, hogy egyháza nem csak a Libanonban fogva tartott brit és más nyugati állam­polgárokkal törődik, hanem szívén viseli bármilyen nem­zetségbeli és vallású túsz sorsát is. Az anglikán egyházfő lé­péseihez kapcsolódott Mar­garet Thatcher kormányfő múlt szombaton nyilvános­ságra hozott levele, amely­ben a miniszterelnök a „jó­akarat viszonzását” ígérte Teheránnak, és először fog­lalt személyesen állást • a brit—iráni kapcsolatok javí­tása mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom