Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

■e 2 Somogyi Néplap 1988. augusztus 9., kedd Á Karabah-kérdés megoldása még várat magára Bár a karabahi probléma érzelmi csúcspontján már túlvagyunk, a kérdés végle­ges megoldása egyelőre vá­rat magára — fejtette ki a Karabah-hegyvidék helyzé- téről tartott hétfői moszkvai sajtóértekezleten Csengiz Guszeljov. Az azerbajdzsán író Jevgenyij Ambarcumov neves közgazdász társasá­ezredfordulóra ez esetben is milliárddal növekedne. A tanácskozáson egyetértés született abban, hogy meg­oldást csak kétirányú erőfe­szítések hozhatnak. Egyrészt — ahol szükséges — le kell fékezni a népszaporulatot, másfelől pedig fel kell tárni a mezőgazdasági tartaléko­kat és iparosítani kell. Az egyik gyógymód a másik nélkül hatástalan. Hiszen az iparosítás hiánya csak a meglévő nyamort konzervál­ja, a magas népszaporulat pedig „felfalja” a gazdaság- fejlesztés eredményeit. Fon­tos az egészségügy további fejlesztése hiszen az szük­séges a fogamzásgátlás-mód­szereinek hatásosabb ter­jesztéséhez, és mivel — egy -bizonyos ponton túl — már gátolja a túlszaporodást. Ahogy a szakértők megfo­galmazták: a cél az, hogy ne szülessenek többen, mint ahányan megélhetnék, de akik megszülettek, azok él­hessenek emberhez méltó életet. Macowe néven Tunyogmatolcson tartósítóüzemet létesített a fehérgyarmati Zalka Máté Mgtsz és az NSZK-beli Manz cég. A vám szabadterületén működő konzervipari kft. kü­lönféle savanyúságokat állít elő és a Manz cég védjegyével értékesíti MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele Az Ogonyok Sztálinról gában az APN sajtóügynök­ség székházában találkozott a sajtó képviselőivel. — A Karabah-hegyvidék problémáját korábban egy­szerűen nem vették figye­lembe. Hasonló probléma megfigyelhető az ország más területein iS. A karabahi probléma része a nemzetisé­gi kérdés egészének. Utalt a volgai németek, a krími ta­tárok, a szovjetunióbeli zsi­dók és más nemzetiségek ügyére. Emléktefetett arra, hogy a volgáí*németeknek saját autonóm köztársasá­guk volt Engels nevű fővá­rossal, ma viszont ez a köztársaság nem létezik. Vizsgálandó jelenség, és jóformán minden szovjet szövetségi köztársaságban megfigyelhető: a köztársaság úgynevezett névadó népe, nemzetisége elnyomja a te­rületén élő kisebb vagy na­gyobb népcsoportokat, min­denekelőtt a kultúrában. Ez megfigyelhető Azerbajdzsán­ban éppúgy, mint Grúziában vagy Örményországban. Paradox, hogy éppen a soknemzetiségű Szovjetunió­nak nincs a nemzetiségi problémákkal foglalkozó tu­dományos intézete. Sztálin a Hétfőn délelőtt megkezd­ték a s-zovjat csapatok ki­vonását az afgán főváros­ból. Elsőként az egyik szov­jet gépesített lövészhadosz- itá/ly 500 katonája hagyta el Kabult mintegy 100 harci jár mű vél együtt. A következő — hasonló nagyságú — szovjet egység augusztus 11-én távozik a városból. Az alakulat Kabul északi résizén levő laktanyájánál rövid ünnepségen búcsúztat­ták el a távozó katonákat. Az egység1, a tervek szerint két nap alatt teszii meg a határig vezető mntegy 500 kilométeres utat, és szerdán érkezik meg szovjet terület­re, Tyenmezbe. Szovjet katonai források szerint, ha Pakisztán betar­taná az Afganisztánról kö­tött genfi megállapodásokat és felhagyna az afgán bed- ügyekbe való durva beavat­kozással, a Szovjetunió kész ltenne az előírtnál gyorsab­ban — azaz 1989. február 15. előtt — befejezni csa­patainak teljes kivonását az ázsiai országból1. Sajnálatos nemzetiségi kérdéssel foglal­kozó népbiztosság megszün­tetésével magát a nemzetisé­gi kérdést vélte megszüntet­ni. Ma sürgősen lépni kell: olyan intézményre van szük­ség, ahol tudományos ala­possággal vizsgálnák e prob­lémákat — mondotta. Guszeljov kifogásolta, hogy egyes eseményekről, így a szumgaiti pogromról, a sajtó megkésve és hiányosan tájékoztatott. Megítélése sze­rint megengedhetetlen az „információ adagolása”, s különösen az ilyen esetek­ben. A jövő kilátásairól szólva megemlítette, hogy Kara- baih -hegyvidék fejlesztési programjába — Azerbaj­dzsán mellett— bekapcsoló­dik Örményország is. Az örmény származású, Moszk­vában élő Ambarcumov el­mondta : K arabah-h egyv i d é k örmény lakosait nyugtalaní­totta, hogy az Örményorszá­got elhagyó Azerzajdzsáno- kait az autonóm területén telepítették le. Ezt a gya­korlatot leállították, és az átködttözőket Azerbajdzsán­ban négy másik járásban telepítik le. módon azonban, semmi jele egyelőre annak, hogy Pa­kisztán változtatna maga­tartásán — tette hozzá az emllíteltt forrás. A jugoszláv parlament al- koitmáhyügyi különb!ztottsá- gB négynapos tanácskozáson összegezte az ország 1974. évi alkotmányának módosításá­ról rendezett féléves társa­dalmi vitát és harminc pont­ban összegezte javaslatait, A különbizottság az alkot­mányban számos lényeges változtatást indítványoz. Így a többi között előirányozza, hogy a községi képviselő­testületek, valamint a köz­társasági és tartományi kép- visieflőhálzBik küldötteit a jö­vőben közvetlen és titkos szavazással válasszák meg, az eddigi közvetett helyett. A listákon mindenütt több jelöltnek kell szerepelnie, A szovjet nép és párt megcsúfolásának tekinthető, hogy Sztálin, az ártatlan em­berek tömegeinek haláláért felelős főbűnös még mindig a Kreml falánál, a Mauzó­leum melllett nyugszik— ír­ja legutóbbi számában az Ogonyok hetilap. — Noha a sztálinizmus sokkal borzal­masabb, mint maga Sztálin, a jelenség nem véletlenül ír­ható le ezzel az egy névvel. mint amennyit megválaszta­nak. A bizottság javasolja, hogy a módosított alkotmány rög­zítse a dolgozók sztrájkjo­gát, de szögezze le, hogy a munkástanácsok felelősek vállalatok egész tevékeny­ségéért, tehát azért is, ha csődbe jutnak, ha kollektí­vájuk tagjai munkanélküli­vé válnak. Az előterjesztés szerinit a magángazdák tulajdonában ilevő földbirtok felső haítá irat alkotmányosan az eddi­gi 10 hektár helyett 30 hek- itairtoam. kell megállapítani. Könnyítések várhatók a külföldi beruházókkal közös vegyetsváH/Lalatok létrehozá­sában is. Az Ogonyok cikke azzal függ össze, hagy a lap egy ko­rábbi száma kezdeményez­te: rendezzenek ez év őszén kiállítást a sztálini represz- sziók áldozatainak állítandó emlékmű tervvázlataiból. Most pedig özönlenek a raj­zok, javaslatok, levelek, fel­ajánlások a kiállításnak helyt adó kultúrházba. Az Ogonyok és az említett kul- túrház azt tervezd, hogy közösen megrendezi a Lel­kiismeret Hetét, amelynek keretében kiállítást rendez­nek történelmi dokumentu­mokból, fényképekből és képzőművészeti alkotások­ból, a személyi kultusz té­májával foglalkozó filmeket és színdarabokat mutatnak be, megtartják „az elnyo­mott költészet és a lágeréne­kek napját”, és esteken em­lékeznek meg azokról, akik­nek a nevét — mint a szer­ző írja — „a hóhérok sza­kítottak ki a történelemből”. „A hóhér és az áldozatok nem lehetnek egy párt tag­jai. Egyébként is, mi lehet ellentmondásosabb fogalom, mint a hóhér-kommunista? Becsületes emberek ezreinek párttagságát állították vissza haláluk után. Mi az akadá­lya annák, hogy posztumusz kizárjuk a pártból azokat, akik a halálba küldték őket, vagyis Sztálin lakájait és követőit?” — teszi fel a kérdést a szerző. Arafat Kuvaitban Hivaltlallias látogatásra Ku­vaitiba érkezett hétfőn Jász- szer Arafat, a Palesztinái Feiszafoadíitási Szervezet VB eDniöke. Richard Murphy amerikai külügyminiszter- helyettes a jordániai fővá­rosban kezdett egynapos lá­togatást, miközben Husszein jordániai király Damasz­kuszba utazott. Területrendezés Hunyad megyében is Hunyad megyében is vég­zik a területrendezést. Erről számol be a bukaresti Elő­re, amely közli Ion Cons- tantinescunak, a megye fő­építészének beszámolóját. A cikk szerint öt községet je­löltek ki ja megyében rövid időn belül kiépítendő „agrár­ipari központnak”. Nem utal a cikk arra, hogy mely köz­ségek kerülnek felszámolás­ra, csak arra, hogy a „fel­szabaduló területeket” — a beépítnető körzetek csökken­tésével — visszajuttatják a mezőgazdasági körforgásba. Úgynevezett agráripari köz­pontok lesznek : Algyógy (Geoagiu), Hunyaddobra (Dobra), Puj (Púi), Maros- illye (Ilia) és Felsőcsertés (Certej). Megkezdték a szovjet csapatok kivonását Kabulból Alkotmánymódosítási vita Jugoszláviában Másfelől azonban — józan számítások alapján — óvták a földrész országait a túl­népesedéstől. Elvégre Ázsiát 1950-ben még csak 1,3 mil­liárd ember lákta: alig több, mint ma Kínát. A gyarapodá­si ütem 2,1 százalék —szem­ben a világ többi részének 1,9 százalékával. Ami önma­gában még nem lenne baj, amennyiben a lakosság nem­csak létszámban gyarapod­na, hanem anyagilag is. Saj­nos a helyzet épp fordított: többnyire a legszegényebb országokban a legmagasabb a népszaporulat. Elrettentő példa erre Banglades a ma­ga egy főre eső évi 150 dol­lár körüli nemzeti terméké­vel és 4,5-esre becsült nép- szaporulatával. (Ez azt je­lenti, hogy ezer lakosra évi 45 újszülött jut.) De nem megnyugtató a hasonlóan magas népszaporulat a gaz­dag, ám háború sújtotta Iránban sem. A konferencián jámbor óhajként elhangzott, hogy a szaporulatot 1 százalékosra kellene leszorítani, bár a földrész lakóinak száma az Egy robbanást követően kigyulladt Bécs közelében egy vegyi üzem, ahol emberi szervezetre veszélyes anyagokkal dolgoz­tak. A keletkezett mérgező hatású gázfelhő miatt a hatósá­gok kitelepítették /a környéken lakókat MTI-telefoto Születési helyét csak ta­lálgatni lehet: az 1104 mil­lió lakosú Kína, a 818 mil­liós India, vagy a nem egé­szen 300 ezer fős Katar — ki tudja? Mint ahogy az sem sejthető, fiú lesz-e vagy lány. Az ázsiai .népesedés­sel és fejlődéssel foglalko­zó tokiói parlamenti tanács­kozás szakértőd is csak any- nyit vélnek tudni, hogy most szerdán, augusztus 10-én fog megszületni. Arról az ázsiairól van szó, akinek világra jöttével eléri a 3 mdiliárdot a kon­tinens lakiának száma. Szü­letésnapját alighanem ve­gyes érzelmekkel fogják emlegetni Ázsia népesedés- kutatói. Vegyesek voltak az érzelmek a tokiói tanácsko­záson is: egyfelől büszkén emlegették (a sajnos sok ázsiai országban még min­dig igazán magas) gyermek- halandóságon aratott győzel­meket, a várható élettartam tetemes növekedését. E vív­mányok a javuló orvosi el­látásnak és a terméshoza­mok növekedésének köszön­hetők. De Cuellar: a csöndes békeharcos Ha létrejön az iraki— iráni fegyvernyugvás, az a két ország kimerültsé­gén kívül egy államférfi fáradhatatlanságának is köszönhető: Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának. Pérez de Cuellar magas, jólöltözött, bélyeget gyűjt, verseket ír és szívesen zongorázik klasszikus da­rabokat. A 68 éves perui karrierdiplomata hetedik éve a világszervezet főtit­kára, de ennél több jótu­lajdonságára csak mosta­nában derül fény. Ismerői szerint szeretetreméltó, nincsenek előítéletei, de hiányzik belőle a kemény határozottság. Amikor két évvel ezelőtt második öt­éves időszakára megvá­lasztották, Margaret Thatcher brit miniszterel­nök szerint ezt annak kö­szönhette, hogy az első öt­éves időszakban „nem csi­nált semmi bajt”. Egy másik megfigyelő szerint, ha Pérez de Cuellar „ki­esne a hajóból, talán nem is csobbanna”. A főtitkár csendes ki­tartása azonban, úgylát­szik, mégiscsak meghozza gyümölcseit, rácáfolva az őt félreismerő vélemé­nyekre. Csendesen, szeré­nyen, de ö irányította azo­kat a tárgyalásokat, ame­lyek szerepet adtak az ENSZ-nek az Afganisztán­ból való szovjet kivonulás részleteinek megállapítá­sában. Ma már szinte minden érintett az ENSZ- re tekint Kambodzsa és Namíbia problémájának megoldási kísérletei köz­ben: hátha békefenntartó erőkkel segíthetné az ENSZ az ottani kibonta­kozást is? Az afganisztáni siker kövezte ki a főtitkár útját az iraki—iráni áttö­réshez is, annál is inkább, mert úgyszólván ő maradt az egyetlen nemzetközi szintű államférfi, akivel az iráni vezetők még haj­landók szóbaállni. Szeptember elején Pérez de Cuellar tervet nyújt be Marokkónak, Algériá­nak és a Polisario front­nak, amely szerint az ENSZ igazgatná Nyugat- Szaharát addig, míg a vi­tatott terület jövőjéről népszavazás dönt. Ugyan­csak szeptemberben ven­dégül látja a ciprusi tö­rök és görög közösség ve­zetőit, akik háromévnyi szünet után kezdik újra tárgyalásaikat. Pérez de Cuellar maga Gorbacsov- nak és Reagannek tulaj­donítja saját sikerét. Sze­rinte kettejük párbeszéde adott példát a világnak. „Természetes', hogy azóta egyre többen ismerik fel: a párbeszéd legjobb szín­helye az ENSZ” — véle­kedik. Mitagadás, az utób­bi ' 15 évben az ENSZ egyetlen közvetítési kísér­letre sem vállalkozott. Évi 200 ezer dollárt és költség- térítést jövedelmező állá­sában Pérez de CueUart magát is váratlanul érték szívós munkájának hirte­len eredményei. De úgy véli, ezentúl sem kell kap­kodnia: „Ha hatékony akarok lenni, diszkréten kell dolgoznom. Célom a béke és nem a Nobel-bé- kedíj" — mondta a na­pokban. M. Gy. Ázsia lakosságának száma elérte a 3 milliárdot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom