Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
4 Somogyi Néplap 1988. augusztus 6., szombat KcmuIőI utasítás nélkül m Uttalan utakon Körúton a traffipaxgzal Éjfélkor tapossák a gázt A személygépkocsik száma 'hazánkban az utóbbi három évtizedben ötvenszeresére nőtt, meghaladja a másfél milliót. A közúti közlekedés egységes jogszabályát tavasszal fogadta el az oiszággyülés. A törvény július 1 -jéwel lépett hatályba, az útkezelői utasítások nagy része azonban még nem jelent meg. Endrédi Jánossal, a Pécsi Közúti Igazgatóság főmérnökével többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet alkalmazni a kezelői utasítások nélküli jogszabályt. — Évekkel ezelőtt a KPM közúti főosztálya adta ki azt a gyűjtményt, amely a hatósági tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat foglalja magába — mondta Endrédi János. — Ebben minden törvény és rendelet benne volt, ami az úttal, a közlekedéssel kapcsolatos. Viszont egyáltalán nem szabályozta a gazdasági tevékenységet, nem foglalkozott azzal sem, hogy mire fordítják a megtakarításokat. Ha csak azt nézzük, hogy úthálózatunkban 600 milliárd forint nemzeti vagyon fekszik, akkor könnyen belátható: igen lényeges kérdéseket hagyott nyitva a korábbi rendeletcsomag. — A mostani törvény az embert, a pályát és a jármüvet együtt vizsgálja. — A jogszabály áprilisban megjelent, de még hiányoznak az útkezelői utasítások. Csak nagy vonalakban szól a rendelet a veszélyes áruk és hulladékok szállításáról, pedig ezek esetében a nemzetközi normákat is be kell tartani. — A törvényben saját használatú \út helyett majdnem mindenütt közforgalom számára megnyitott magánút szerepel. A magánút szerepének átértékeléséről van szó vagy az új forgalom bevezetése után ia régi is megmarad? — A jogszabály országos és tanácsi közutat, valamint közfogalom számára megnyitott magán.utat deklarált. Magánútról nem szól, nincs is rá szükség, hiszen a mindkét oldalon behajtani tilos táblával vagy sorompóval lezárt úton csakis a tulajdonos közlekedik. Ha új útról van szó, akkor a Gazdabolt „ellenszélben” A gumi lóvakaró története Nincs csúcsforgalom mostanában a vetőmagokat, növényvédő szereket, kisgépeket és egyebeket árusító üzletekben. Bohár István, a marcali áfész mezőgazdasági boltjának üzletvezető-helyettese mégis elégedett: — Minden hónapban nagyobb bevételünk volt, mint tavaly. Nemcsak az áremelések, hanem a forgalom növekedése is hozott a konyhára; tavasszal háromszáz- ezer forintos napi átlagot értünk el. Most százezer körül van a bevétel egy-egy napon. A hazai vásárlókon kívül külföldiek is betérnek. Elsősorban a szőlőprést és a darálót, valamint a vesz- szővel befont demizsont keresik. — Az áruellátás milyen? — Nagyon jSok a hiánycikk, raktárkészletünk mindig csak töredéke a megszokottnak. Gyorsan fogy a portéka, alighogy beszerezzük, már el is adjuk. Egyfolytában hiányzik a borkénpor, a növényvédő szerek sok fajtája, a műanyag kötözőanyag. Ez utóbbi hiányát nemigen értem, tavaly korlátlanul volt, most viszont valódi rafiát nem tudtunk beszerezni. Most rafia van mázsaszámra ... — Láttam még műanyag lóvakarót is. — Gumi; nem műanyag. De lóvakaró! Elmesélem, hogyan jutottunk hozzá. Az árukapcsolás elvileg tilos, de ha jó árut akarunk kapni, mégis arra kényszerülünk, hogy vegyünk melléje nem egészen kelendőt is. Nos, így tettünk szert a gumi lóvakaróra. Most egyébként sokkal jobb a helyzet, mint néhány hónapja. (Áprilisig, az árstop feloldásáig óriási áruvisszatartás volt. Ahhoz képest ez már a bőség. — Mi újat hozott .még ez az év? — örömmel számolhatok be róla, hogy van, ami jelentősen megnövekedett. Mégpedig a bürokrácia! Kétszer annyi a papírmunkánk, mint azelőtt. Az üzleti élet egyik fontos kelléke az úgynevezett bizonylati fegyelem, a megfelelő adminisztráció nélkülözhetetlen. A megfelelő! De a mostani túlten- gésnek jó lenne véget vetni... Az üzlet idei bevételi terve több mint huszonkétmil- lió forint. A félévi tervet már túlteljesítették. Mint a lejegyzettek tükrözik: „ellenszélben”. L. P. közlekedési hatóság (megyei tanács) eleve úgy adja ki az építési engedélyt, hogy meghatározza: az utat meg kell-e nyitni a közforgalom számára. Ha például egy gazdaság utat épít a saját (állami tulajdonban levő) földjén, akkor az magánút, de nem rekesztheti ki onnan azokat az „idegen” gépkocsikat, amely ek csak azon az úton érik el céljukat. Sőt, a tanács ilyen esetben kötelezheti a kezelőt az út bizonyos karbantartására. — Az országos közúthálózat fejlesztéséről az állami feladatok között szerepel, hogy önálló tervet fkell készíteni, amelyet megismerhet a lakosság is. Az útépítésre szánt területeken azonban csak öt évig rendelhetnek el építési tilalmat. — Pontosabban : először öt évig, s azt még kétszer öt esztendig meg lehet hosz- szalbbítani. Nem nagy a változás, talán annyi, hogy ezután betartják ezt a szabályt is. A földtörvény életbe lépése viszont alapvető változást hozott. Mezőgazda- sági művelésű területet csak úgy szabad kivonni a termelésből, ha másutt ugyan- annyit vissza is adnak. Ez az I útépítésre is vonatkozik. Az útépítő társulásokkal is foglalkozik a törvény. Ilyen csoportok ott szerveződhetnek, ahol a helyi tanácsnak nincs elég pénze, hogy szilárd burkolattal lásson el minden földutat. Ha az utca lakóinak kétharmada az építésére szavaz, akkor a többieknek is be kell fizetniük a hozzájárulást. A fenntartási kötelezettség a tanácsot terheli, — Mint megtudtam, a közút fejlesztése és fenntartása ezután is állami feladat marad. De honnan lesz rá az államháztartásnak egyre több pénze? — Egy új fogalommal, az útalappal kell megismerkednünk. Ennek bevételi forrásait, elosztását most dolgozzák ki. Azt jelenti majd, hogy közös kasszába kerül a közúti közlekedésből származó bevétel, amely az utak elhasználódásától, a fenntartási költségektől is függ. A másik megoldás, hogy az autópályákon szednek majd úthasználati díjat. F. L. A trafíipax az autósok réme. Felfogás kérdése. Az igazi rém a vadul száguldozó autós, az erőszakosan előző sofőr, az ittas vezető. Akik az előírt sebességgel közlekednek, nem figyelik a „traffit”. Közömbösek iránta. Amikor reggel kigördült a traffipaxos rendőrségi jármű Kaposvárról, sok szembejövő járművel találkozott. Hűvös voLt az idő, sok nyaraló indult a Balaton mellől a megyeközpontba. Simán, szabályosan gördültek befelé. Közben az új csodamasinát figyeltem. Elődje csak két sávot tudott figyelni, ez négyet befog. Elölről, hátulról egyaránt megörökíti a szabálytalankodókat. Külön beméri a személyautókat, küllőin a teherjárműveket. Parrag László törzsőrmester vezette a gépkocsit. Állandó váltótársai vannak, jól ismerik műszerüket, gépkocsijukat — és az autósok szokásait is. Vannak olyan útszakaszok, ahol szinte mindig felgyorsulnak néhá- nyani, s átlépik a megengedett sebességhatárt. A meglepő az, hogy a száguldozok a kanyarokat sem tisztelik kellőiképpen. Hajmeresztő látvány, ahogy a beláthatatlan úts zafcaszokb a n „tépnek”. — Főleg azt nem tudom megérteni — mondta a törzsőrmester —, miért van az, hogy míg a „traffi” láttáin sorra jeleznek egymásnak az autósok, baleset esetén eltűnik a segítő szándékuk. Sokan nem jelzik senkinek, hogy baleset történt, megállás nélkül továbbh-aj- ibaniak. Balatoni öld váron megállítunk egy egy időre. Hatalmas forgalom volt az úton, ám még így is megmegszaladt egy-egy autó, amint egy kis tér nyílott előtte. A trafíipax szorgalmasan rögzítette a gyorshajtás bizonyságait. Egyszer csak egy fiatalember könyökölt be az ablakon: — Tessék mondani, az én járgányomat elkapták? Mi várható ezért? Még sosem szabálytalankodtam. Mi lesz most? A választ majd az előhíEsett — de nem az ár Piaci körkép Újra esernyőt szorongató vevő — ez volt az e heti kaposvári piac igazi újdonsága. Szemetelő esőben tekinthettük meg, melyik áru miilyen áru. Dinnyét 10 forint alatt sehol sem láttunk, s tartja magas árát a szép őszibarack: 50 forintot kérnek kilójáért. 10-ért láttunk „búzaérő” körtét, míg a satnyább nyári almát most kilónként 12 forintért adták. A kajszibarack ára még mindig magas a lekvárfőzéshez; kilónként 50 forint. Böngésztük, vajon mi lett olcsóbb egy hét alatt, de senki sem engedett a paprika 15, a paradicsom 10 forintos kilónkénti árából. Az eltenni való paprikáért ennek kétszeresét kérték, sőt még többet is. A szárazság megtette a hatását: kevés helyen kínáltak uborkát. Ahol láttunk, ott 12—15 forintot kértek érte, s a növésben megállt káposztáért szintén ugyanennyit. A zöldbaib kilóját 20 forintért kínálták, s 50-et kért az árus a garantáltan zsizsik nélküli, tavalyi fehér babért. Aminek mégis esett az ára, az a tengeri volt: 3 forintért lehetett kapni egy- egy csövet. A vegyes zöldség kilóját 16 forintért, a fehérrépáét pedig 20-ért adták, a karfiol 30 forintba került. Továbbra is 12 forintot kértek a ■burgonya kilójáért. A tojást most 2,80—3 forintért vehettük. A kofák ezúttal nem kínáltak se tyúkot, se csirkét; távolmaradásukat nem magyarázza a csepergő eső. Így csak a pavilonban lehetett kapni élő csirkét 60-ért, tyúkot 55-ért és kakast kilónként 70 forintért. B. J. vatt képek adják meg. Any- nyi bizonyos, hogy nekem nem volt ismerős a fiatalember járműve. Saját bevallása szerint egy kicsivel átlépte a hatvanak A lelki - ismeret viszont dolgozott banns... — Gyakran megszólítanak — mandíta a törzsőrmester. — Nézegetik a masinát vagy érdeklődnek egy utca felől, esetleg balesethez hívnak. Baleset esetén rögtön felhagyok a fényképezéssel, és intézkedem, amíg a területileg illetékes járőr a helyszínre nem érkezik. Üjra mozogni kezdtünk, ám alig fordultunk ki az útra, a szemünk láttára életveszélyesen előzött egy jármű. Helyszíni bírság lett a következménye. Közelgett az este. Barcs és Nagyatád környékén este 7 óra tájban már gyér forgalom van, Kaposvár 8 óra után csendesedik el. A Balatonnál azonban ekkor élénkül meg újra a forgalom. Éjfél körül a gyorshaj- tók száma szaporodik meg. Ilyenkor szeretnek a leginkább száguldozni. Az autósokat nem zavarja, hogy rosszak a látási viszonyok, a lényeg' számukra, hogy kevesebb autó közlekedik, mint nappal, s ez a gáz taposására csábítja őket. Pedig a lakott terület éjszaka is lakott terület. Több tekercs film betelt. A korszerű technika révén sok szabálytalankodót sikerült „megcsípni” — de hát az volna az igazi öröm, ha kevesebb lenne a „fotótéma” ... Kovács Gyula KÉRDEZNEK A LAKOSOK Szerződés társadalmi munkára Mindenkinek a saját utcája a fontosabb — Mikor lesz gáz a Hunyadi utcában? — szegezi a száméra talán legfontosabb kérdést dr. Nagy Pál Hunyadi utcai lakos Menyhárt Viktornak, a Kaposvári Városi Tanács főelőadójának. — Ígéretünkhöz híven a tervezést elvégeztettük, és ennek díján- túl még 514 ezer forintba kerülne a beruházás. Még a támogatásokkal együtt sem tudná ezt .kifizetni az ott lakó tíz család, nagy részük ugyanis nyugdíjas — hangzik a válasz. A kérdező láthatólag nem nyugodott meg. Ezt azzal is jelezte, hogy további ügyintézésről — miszerint fölkeresi még a megyei, a városi tanács elnökét, valamint a megyei pártbizottság első titkárát is — tájékoztatta Menyhárt Viktort. — Mindenki a saját utcáját tartja- a legfontosabbnak. Ha ez nem esik egybe a valós gazdaságossági szempontokkal, akkor nagyon nehéz meggyőzni az ügyfelet. A főelőadó munkájának sokkal kellemesebb területe a társadalmi munka szervezése. Minden év elején az -intézményektől és szervezetektől összegyűjti az igényeket. A bölcsődék vezetői például játékok, az óvodák vezetőinek egy része pancsoló készítéséit jelölte meg. A házi . gondozószolgálat igazgatói a tüzelőbehordást és favágást kért idős emberék részére, a városi főkertész a Deseda tó partjára padokat, a vízbe stéget igényelt, és még sorolhatnánk napestig, hogy mi mindenre volna szükség. Az igényeket a nyomda háromszáz példányban nyomja ki egy nagyméretű füzetben, ezt megkapják a város üzemei, intézményei. Ott kiválasztják azokat a feladatokat, amelyeket meg tudnak oldani, s a városi tanáccsal szerződést kötnek a munkák elvégzésére. — Húsz szerződést sike rült az idén eddig megkötnünk, de továbbra is bízunk -az intézményvezetők és üzemi,g-aziga-tók segí tőkész- ségáben — fejezi ki elégedetlenségét és egyben reményét a tanács főelőadója. — Ha válamelyik munkára nem érkezik ajánlat, akkor az igénylő vagy Menyhárt Viktor keres segíteni szándékozót. Ez nem egyszerű felada-t az esetek nagy részében, A „virágos, tiszta Kaposvárért” akció szervezése is a főelőadó feladata. Sorolja is: az ingatlankezelő vállalat Nyár utcai telepének dolgozói 1450 óra társadalmi munkát ajánlottak föl, a Dédász munkatársai a buszpályaudvaron nyíló rózsák kapálását vállalták. Ahol csak nők dolgoznák — például a Lilla ajándékboltban —, a pénzüket utalják át a tanács tár-sadailmimunka- alapjára. Ebből van lehetőségük december másodikén — Kaposvár felszabadulásának évfordulóján — szerény jutaimák átadására is. — Tavaly átlagban több mint ezer forint értékű társadalmi munkát végzett egy kaposvári lakos. Az előző évi 75 mi-llió forintos teljesítéssel szemben 77 milliót terveztünk 1988-ra. B. A.