Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
1988. augusztus^., szombat 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A Török fürdő és ágyúgolyó M#g/ep»fét a Basakertben Négy éve állmában" sem gondolt arra dr. Magyar Kálmán régész, hogy a ba- bócsati Basa-kertben a XI. századi bemcéis apátság föltárása közben „törököt fog”, ataaz: török fürdőt talál a romok fölött. Abban bizony- .tjaUJain csupán az ásatásak vezetőie, hogy miként kerülhetett a fürdő falai közé agy ágyúgolyó... A babócsaiak Basakertnek •inevezik azt a' természetvédelmi területet, ahol tava- szonta a nárcisz pompázik. — A nemzetségi központ föltárását 1984-ben kezdtük él — mutatta be a helyszínen az ásatást dr. Magyar Kálmán. — Szent István korabeli leleteket tártunk föl: e helyen állt a német lovagrend vára, az apátság. Hatalmas területet birtokoltak, a nemzetségi központ Zágrábig húzódott. Több száz falu tartozott hozzájuk. Itt alapították a Szent Miklósról elnevezett kolostort, bencés apátságát. — A diákok, középiskolások, föiskdlásolk ezen a nyáron a lelet kibontásán dolgoznak. A török fürdő fallal már szépen látszanak. — A tekeirvényes rajzolat jól mutatja, hogy itt gőzfürdő állt. A csőrendszert is sikerült többé-kevésbé megtalálni. A fürdő az Árpádkor! illetve a középkori temetőre épült. Párhuzamosan folytatódik a nemzetiségi központ templomának és temetőjének, illetve a török kori emlékeknek a föltárása — magyarázta a régész. Az év szenzációja tehát a török kori gőzfürdő. — A bencés kolostor kellős közepén állunk. Ilyen fürdőt Magyarországon még nem sikerült találni. Nemcsak ez a meglepetés, hanem az is, hogv a törökök nem pusztítatták el a korábbi építményeket, a Szent István kori emlékeket. — Milyen meglepetéséket tartogathat még az idei ásatás, illetve a jövő, hiszen még néhány évig folytatják a munkát. — Talán nem lesz meglepetés, de mindenképpen nagyon örülnénk anniák, ha sikerülne teljes egészében meghatároznunk a vár alaprajzát, illetve föltárhatnánk a bencés apátság épületegyüttesét. Ilyen formában még nemzetségi központ nem került felszínre Magyarországon. — Túl a török fürdőn tehát tartogat még meglepetést a nemzetségi központ iis. Mi lehet a kuriózuma? — Egyed ülállő eredmény lehet a teljes vár kibontása a sánccal együtt, a három templom, amely az Ár- pó'd-korban épült, illetve a középkorban újraépült. A török karból is számíthatunk még valamire, hiszen utoljára az ő kezükön volt a vár, amely kétszer pusztult ed. Először 1555-ben, majd 1556-han. A vár a visszafoglalásit 1686-ban viszonylag épségben érte meg. Néhány évbe telhet, amíg Baibócsán föltárulnák az Áb- pád-kori romok. Addig is szükség lesz sok szorgos kézre, fiatalokra, akik segítenék az ásatáson. Kik dolgoznak most? — Az ELTE hallgatói, és több budapesti gimnáziumból is szívesen jöttek a helyszínre a múltat megismerni ; a balassagyarmati Honvéd kollégiumból fogadtunk még fiatalokat, a kaposvári két gimnázium diákjai is készségesek voltak. Többen közülük már gyakorlottak az ásatásban. Rájuk számíthatunk igazán. Babócsa határában jártunk, a Basakertben. Nemcsak az ásatást végző diákokkal és a munkájúkat irányító régésszel találkoztunk. örömünkre szolgált az is, hogy élénk figyelem kíséri a faluban ezt a munkáit. A helyi általános iskola egykori igazgatója, Vezér Dezső naponta meglátogatja a föld mélyén nyugdvó történelmi emlélkeket, s tőle is mind többen értesülnek a település régmúltjáról a falu lakói közül. Horányi Barna LAKÁT Rossz szomszédság török átok ^ tartja a magyar közmondás. Á jó szomszédról csak pletykák járnak, ám érdemes megbecsülni a figyelmességet, hiszen a lakók sokat segíthetnek egymásnak. A hét elején a rádió reggel a betörőkkel foglalkozott. Pontosabban: az Állami Biztosító szakembere arra hívta föl a figyelmet, hogy különösen városban nem érezhetjük magunkat biztonságban a tolvajokkal szemben. Mit számít nekik a lakát, az egyszerű vagy éppen a biztonsági zár, sőt még a riasztókészülékkel is könnyen elbánnak. Szomszédom a nyaralásra fölkészülve postáját átirányította, hogy mindig üres legyen a ládikája, ne szúrjon szemet senkinek a távolléte. Kulcsait gondosan ránk bízta, hogy míg távol vannak, a virágok ne sorvadjanak el, hetente öntözzük a töveket. Ennél többet nem tehetett lakása biztonsága és növényeinek folyamatos ápolása érdekében. A jó szomszéd aranyat ér. Eddig főképp azt méltányoltuk, hogy szakemberként megjavította a hozzáértő szomszéd a vízcsapot, segített kicserélni az újdonsült autósnak a gyertyát, s ha elfogyott a só, akkor sem jött zavarba a háziasszony, mert nyugodt szívvel átcsöngethetett a szomszéd lakásba és nem maradt íztelen a leves. A betörők ellen is kezdenek szervezkedni a szomszédok — hallottuk a rádióban. Ha jól meggondolom, ez sem újdonság; a szervezettség fokozására egyre nagyobb az igény. Nem húzhatunk védőpajzsot a lakás, a ház köré, az őrzőberendezések pedig elég primitívek. Talán még a betörő szeme is fog rajtuk, s könnyen lehullanak a lakatok. Űj biztosítási formák bevezetését tervezi az Állami Biztosító. Talán időközben az. újítási alapból korszerűbb, biztonságosabb zárak is készülnek. Még kellene nyerni ennek az ügynek néhány ügyes betörőt;: kísérletezzenek ki olyan zárat, amit még maguk sem tudnak kinyitni... De félre a tréfával! Engem az foglalkoztatott csupán e műsor hallatán, hogy mindenről szó volt, csak arról nem, hogy miért nőtt meg háromszorosára csaknem egy évtized alatt a betörések száma ; a lakaton, a záron, a biztonsági berendezésen kívül még milyen lehetőség van — a már említett közösségi figyelem, fokozása: mellett — a betörők alaposabb meglec- kéztetésére. Tökéletes zár nem létezik, busás díj fejében sem lesz. A közbiztonság érdekében számos területen több felvilágosítómunkára van szükség. Már az iskolában is. A lakásbiztonság romló helyzetéről hallgatva a beszélgetést, fönnakadtam azon is, hogy vajon az ítéletek kellő súlyúak-e a betörőkkel szemben. Ugyanis a kellő szigor is lehet riasztó. Az ajtózárra szerelt riasztó és az említett szigor talán együtt eredményesebb lehet a Tutto lakatnál is. H. B. Vérnyomásmérés — otthon JÁTÉK AZ ADÓVAL Keskeny út, nagy forgalom, nyár, idegenek hada a Balatonon. Az utcában, a kertekben szinte csak külföldi kocsik állnak, s ha útra indulnak, jóval lassabban, óvatosabban és udvariasabban közlekednek, mint mi, magyarok ... Szombat van, elképesztően nagy a forgalom. Az egyik kis part menti utcában váratlan látvány fogadja az autósokat. A nyaraló előtt mindkét útpadkán székek sorakoznak, gyerekek ülnek rajtuk. Játékuk nem más, mint hogy megakadályozzák a jármüvek kitérését. Az aszfaltúton ugyanis nem fér el két kocsi egymás mellett. Most meg kell állniuk. A gyerekeknek azonban más kényszerítő eszközük is von... Egy tizenkét év körüli fiú lép a közeledő járművek elé, és a szélvédő elé tartja félre nem érthető kartontábláját, amelyen ceruzával írva, mégis jól olvashatóan ez áll: ADÖ: 20 FORINT! Van, aki tétovázik (vagy nem érti), van, aki a zsebébe nyúl. A fiú udvariasan megköszöni a pénzt, aztán elégedetten kacsint és összevihog a többiekkel.' Az egyik autós azonban kissé hosszabban időzik az út közepén, és elgondolkodik a történteken. Tudja, hogy a gyerekek felnőtté válása utánzással kezdődik. Később sem feltétlenül esztergályosdit, netán tudományos-kuta- tósdit kezd játszani, amit még sohasem látott, hanem pápá s-mamást, vasutast vagy sofőrt, esetleg doktor bácsit, aki szurit ad vagy hallgatózva tudakozódik betegének szívverése felől... 'Most mi játszódik le a gyerekek körül? Otthon az adóról hallanak szüleiktől; erről beszél a rádió, s o televízióban is gyakran hallják e manapság sokat emlegetett fogalmat. Értesültek az autópályák dijának várható bevezetéséről is, azaz — ahogy nálunk mondani szokás — a vízcsapból is adó folyik. Játszanak hát vele. Környezeti ártalom. Magyarországon nemzetközi mércével mérve is jó az orvosképzés és jól kiépített egészségügyi hálózat nyújtja a szolgáltatást. Az egészségügyi felvilágosítást kiadványok, füzetek, plakátok és rendezvények sokasága segíti. Mindezek után azt várhatnánk, hogy a lakosság egészségügyi kultúrája elfogadható szinten van. Ám a gyakorlat az ellenkezőjét mutatja. Minden orvos — magam is — a napi munkája során újból és újból tapasztalja, hogy a lakosság egészséggel kapcsolatos ismeretei szomorú módon alacsony szinten vannak. A lakosság egészségi állapota nem kielégítő, sőt romlani látszik. Olyannyira, hogy egy átfogó, széles körű egészségmegőrzési programot kellett kidolgozni. Ezt végre fogjuk hajtani, de eredményessége nagymértékben attól függ, hogy Az autós letekeri az ablakot. Kiváncsi. Ez a dolga. — És mondd, fiú, mire szeditek az adót? Fagyira, főtt kukoricára? Netán a szabad strand helyett a fizetőre akartok menni? A kérdés váratlanul éri az adószedőt. S mert a demokráciáról is elég sokat hall mostanában, hirtelen társaihoz fordul. Összesúgnak. Kisvártatva visz- tér, és magabiztosan válaszol a kiváncsi férfinak: — Az SOS-gyermekfalu számára akarunk tégla- jegyeket venni... Erről is sokat hallhattak a srácok. A válasz mindenképpen frappáns, ezért az autós a zsebébe nyúl. Lerója az adót, és elköszön a gyerekektől: — Jó fagyizást, fiúk! J. B. mennyire tudjuk emelni egészségügyi kultúránk színvonalát. Éneikül valószínűleg csak nagyon szegényes eredményekre számíthatunk. A fentiek késztettek arra, hogy „Kisiparos méri a vérnyomást” című cikkükkel kapcsolatban gondolataimat leírjam. Véleményem szerint az orvosoknak nem önmagában az a tény okoz gondot, hogy vérnyomásmérő kisiparos működik, hanem — velem együtt — minden orvos érzi, tudja, tapasztalja, hogy a lakosság egészségügyi ismereteit, kultúráját tekintve jelenleg még nem elég érett arra, hogy a vérnyomásmérést nyugodtan rábízzuk. Olyam dolog ez, mint egy éles kés. A felnőtt kezében nagyon hasznos szerszám, ám gyerek kezébe nem merjük adni. Ilyen értelemben aggódnak az orvosok, mert a lakosságot a vérnyomással kapcsolatos ismeretek terén gyermeknek tekintik. Érdekes, hogy egyetlen orvos sem kifogásolja, ha a lakosság saját maga méri a testsúlyát. Igaz, ennek nincs pánikkeltő hatása, rendszerint az öngyógyítás sem jár különösebb veszélyekkel. És egy másik példa; a lázmérés. Nemhogy kifogásolnák az orvosok, hanem elvárják, hogy minden háztartásban legyen lázmérő — de legalább ott, ahol csecsemő van —, holott a lakosság ismeretei a szervezet hőszabályozásáról, a láz kórtanáról, okairól talán még hiányosabbak, mint a vérnyomásról. Ugyanakkor a láz pánikkeltő hatása semmivel sem kisebb, mint a magas vérnyomásé. Igaz viszont, hogy a lakosságnak helyesen kialakult szemlélete van, vagyis felnőttnek tekinthető: mindenki tudja, hogy láz esetén orvoshoz kell fordulni, s ezt be is tartják. A cukorbetegeket jól kioktatják, némelyek még az Insulin Injekciót is maguk adják be, s tesztpapírral saját maguk ellenőrzik a vizeletükben a ' cukorürítést. Tehát van, amit rábízunk a lakosságra, s van, amit nem merünk rábízni. Tudomásul kell venni: ha a lakosságot az egészségügyi ismeretek terén felnőtté akarjuk tenni, akkor ezt valahol el kell kezdeni. Bizonyos országokban utcái vér- nyomásmérő automaták működnek. Mi ez, ha nem párhuzam a Zselic áruházi kisiparossal? A szomszédos Ausztriában gyógyszertárakban mérnek vérnyomást. Ha a lakosság megérti, hogy hasonlóan, mint láz esetén, vérnyomás-emelkedés esetén is orvosra kell bízni a kezelést, és nem esnek ' az emberek indokolatlan pánikba, akkor nyugodtan mindenkinek kezébe lehet adni a vérnyomásmérőt, hadd játsszék vele, hadd tanuljon, hadd váljon felnőtté. Az már más kérdés — magam is kétlem —, 'hogy ezt kisiparosnak kell csinálnia. Hiszen a lázmérést sem kisiparos végzi. Azt hiszem, a vérnyomás mérését is otthon, a családokban kellene inkább elvégezni. A vérnyomásmérő a lázmérőhöz hasonlóan a háztartás felszerelési tárgya lehetne. Ettől ' természetesen még messze vagyunk, de ismétlem, valahol el Hell kezdeni. Kétségtelenül nem az utcán, az áruházban, a piacon vagy a pályaudvaron. A nyilvános vérnyomás^ mérés az egészségi állapotra vonatkozó titoktartást is sérti. Tudom, a titoktartás csak az orvosokra vonatkozik. Erre esküt csak ők tettek. Az orvos megméri a vérnyomást, majd közli a betegével, s attól kezdve ez hétpecsétes titok. A beteg hazafelé menet ellenőrizteti a kisiparosnál, hátha a doktor úr rosszul mérte az elavult higanyos mérőjével, s mivel ez nyilvánosan történik, öt percen belül az egész piac tudja, hogy .az illetőnek mennyi a vérnyomása. Dr. Rótt Pál
