Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 208. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 31., szerda Élelmiszer­export ma és holnap Kerekasztal-konferencia a leszerelésről Budapesten Szűrös Mátyás fogadta Fritz Königet és Helmut Sonnenfeldtet A nemzetközi agrárpiac jelenlegi helyzetét nem lehet néhány év klimatikus vi­szonyaival, vagy olyan rö­vid távú közgazdasági hatá­sokkal magyarázni, mint a recesszió. A nyers mezőgaz­dasági tömegtermék „ver­senyképességéről” az utóbbi években a világpiac végle­gesen kimondta az ítéletet. A hazai élelmiszer-terme­lés — beleértve az élelmi­szeriparét is — műszaki szintje jóval alacsonyabb és egyenlőtlenebb, mint a fej­lett ipari államokban, ame­lyek piacán a magyar ter­mékeknek versenyezniük kell. Különösen az értéke­sítést közvetlenül megelőző fázisok — például a tárolás, osztályozás, szállítás, áruki­készítés és csomagolás — műszaki fejletlensége okoz gondot. Az 1990-ig várhatóan ren­delkezésre álló gazdasági erőforrásaink szelektív fel- használása esetén mai ver­senyhelyzetünk középtávon valamelyest javítható. Rövid távú versenyképességünk je­lentős javulásra azonban csak egyes termékek vagy termékcsoportok esetében lehet számítani, de a ter­mékek összességében nem. Ehhez ugyanis jelenleg még hiányzik egy jókora vásárló­erővel rendelkező, igényes és húzóerőt kifejtő, széles bel­ső élelmiszerpiac. A hetvenes évek nagy vi­lággazdasági változásainak hatására a konvertibilis va­lutával fizető nemzetközi agrárpiac is több központú­vá vált, míg a mi kivite­lünk továbbra is lényegében egyközpontú, Nyugat-Eu- rópacentrikus marad. Ez most több kisebb exporttőr­rel szemben is versenyhát­rányt jelent számunkra, és sürgeti az új piacok feltá­rását. Egyes piackutató jelenté­sek időszakonkénti, esetleg idegen szervezetek általi el­készítése, a hézagos piaci információk ad hoc „be­áramlása”, vagy éppen kizá­rólagos értékesítési jogok megadása — látszólag — ma már egyáltalán nem alkal­masak, de főként nem ele­gendőek a piachoz való ru­galmas alkalmazkodáshoz. A jövőben tehát erősítenünk kell az új piacok feltárásá­ra, a meglévők bővítésére és a közvetlen piaci jelenlétre irányuló kezdeményezése­inket, javítva ezzel is érvé­nyesülésünk esélyeit. Az olyan — hagyományos és kifejlesztendő — export- termékeinknél, amelyek speciális termőhelyi, illetve termelői sajátosságokat (megjelenési forma, külön­leges terméktípus, zamat, stb.) hordoznak, rendkívül fontos az adott piacon a a fogyasztók figyelmét fel­kelteni és termékhűségüket kialakítani. A tőkés piac nehéz érté­kesítési viszonyai közepette nekünk olyan versenyképes­ség kialakitására van szükségünk, amelyik a jel­legtelen tömegárukban, az olcsóságban testesül meg. Ez minden bizonnyal külpiaci fönnmaradásunk feltétele. A sajátos magyar arculat kialakításának közismerten egyrészt a termékre, más­részt a terméket szállító­forgalmazó vállalatra, har­madsorban pedig a szárma­zási országra kell koncent­rálnia. Magyarországot az egészséges és tiszta környe­zetből származó ízletes éte­lek és zamatos italok meg­bízható forrásaként” kellene a tőkés piac vevőinek emlé­kezetébe vésni. B. P. vábbi erősítésének lehetősé­geit. Ugyancsak tegnap fogadta Helmut Sonnenfeldtet, az amerikai Brookings Intézet igazgatóját, aki részt vesz a hagyományos leszereléssel foglalkozó budapesti kerek- asztal-konferencián. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, különös tekintet­tel a kelet—nyugati kapcso­latokra és a hagyományos fegyverek csökkentésére vo­natkozó elképzelésekre. Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke kedden délután a KB székházában fogadta a hazánkban tar­tózkodó Fritz Königet, az Osztrák Néppárt parlamenti csoportjának elnökét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen véleménycserét folytattak időszerű nemzet­közi kérdésekről. Áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb területeit, va­lamint az együttműködés to­Marófhy László találkozója q Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság vezetőivel BALATON-PARTI GONDOK Tanácselnökök tanácskoztak A Varsói Szerződés s a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz kedd délelőtt Budapesten, hogy megvitassák az európai ha­gyományos leszereléssel kapcsolatos kérdéseket. A különféle vélemények, né­zetek protokolláris kötöttsé­gektől mentes megfogalma­zásának teret engedő esz­mecserére Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjet­unió, illetve Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, az NSZK és Olaszország jeles közéleti személyiségei, magas rangú katonai vezetői, neves tudo­mányos kutatói kaptak meg­hívást a rendezvény házi­gazdájától, a Magyar Kül­ügyi Intézettől, és társren­dezőjétől, a New York-i Ke­let—Nyugati Biztonsági Ta­nulmányok Intézetétől. Hazánkat Hardi Péter, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtit­kár, Somogyi Ferenc, a kül­ügyminisztérium főosztály- vezetője és Tóth Tibor al­tábornagy, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnöké­nek első helyettese képvi­seli. A budapesti tanácskozás­sal — mint azt a rendez­vényt megnyitó bevezetőjé­ben Hardi Péter kiemelte — a magyar házigazdák olyan fórumot kívántak létrehozni, amely az euró­pai hagyományos leszerelés átfogó témakörében a ran­gos szakértők kötetlen véle­ménycseréjét teszi lehetővé. Ennek megfelelően — a meghívóban foglaltak sze­rint — a résztvevők magán- személyként érkeztek ha­zánkba, amivel ugyancsak a rendezvény informális jellegét hangsúlyozták a szervezők. A hivatalos ál­láspontok merev ütközteté­se helyett inkább a szabad véleményalkotást, -egyezte­tést helyezik előtérbe a ke­rekasztal-konferencia két napja során. Az első nap csaknem ki­lenc órán át tartó eszme­cseréinek tapasztalatait Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálkodá­si miniszter kedden hivata­lában fogadta dr. Vígh Ká~ rolyt, a Baj csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnö­két, valamint a társaság más vezetőit és független környezetvédő tanácsadóit: Hábel György és Molnár István mérnököket. A társa­ság a magyar 'sorskérdések — köztük a környezetvédel­mi problémák — vizsgálatát tekinti céljának. A többórás megbeszélésen a társaság képviselői egyéb környezeti kérdések felve • tése mellett részletesen is­mertették a Bős—Nagymaro­si Vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos aggályaikat, illetve a beruházás folytatása ellen szóló érveiket. Javasolták, hogy a minisztérium, illet­ve a kormány tárjon fel olyan lehetőségeket, hogy az erőmű a nagymarosi vízlép­Rendikívüli koordinációs értekezletet tartottak tegnap a Dél-Ballaton-parti tanács­elnökök Boglárlsllén. A na­pirenden a gyógy- és üdülő­helyekkel kapcsolatos pénz­ügyi, gazdálkodási és ellátá­si kérdések szerepeltek. Dr. Orosz László, a me­gyei tanács vb tervosztályá­nak vezetője vitaindítójá­ban elmondta, hogy a kö­vetkező évek reformmun­káinak jellemzője a helyi ta­nácsok önkormányzatának erősödése lesz. Tavaly az üdülőhelyi díjbevételek 148 millió forintot tettek ki, ez nem fedezi a kiadásokat, s nem biztosítja a fejleszté­seket. A hozzászólásokban több tanácselnök elmondta, hogy ha az állam nem tud többet fordítani a Balaton-part fej­lesztésére, az idegenforga­lom gyorsan vissza fog es­ni a tóparton. Tóth János balatonföldvári tanácselnök arról is beszélt, hogy bár az üdülőhelyi díjak emelése pénzügyileg nagyon indokolt lenne, ez olyan feszültséget teremtene a lakosság köré­ben, mely több kárt szülne, mint hasznot. Tény, hogy az üdülőhelyi díjak elértéktele­nedtek, az is igaz viszont, hogy ezekért sem tudnak a tanácsok megfelelő szolgál- tataitálsokat biztosítani. Kü­lönösen nagy gond a Bala­tontól távolabb levő falvak fejlesztése, melyekben egyre több turista jelenik meg, a feltételeket a fogadásukra azonban még nem teremtet­ték meg. Gondot okoz a kiemelt üdülőhelyek megítélésének kérdése is. Ebben a témá­ban nagyobb önállóságot, kellene biztosítani a helyi tanácsoknak, hogy ők dönt­hessenek. A résztvevők an­nak is hangot adtak, hogy egyre nehezebb *a vendégek . nyilvántartása. Nincs joguk ellenőrizni a lakókat, a be­jelentési kötelezettség pedig csak a nyugati vendégekre vonatkozik, ám sokszor ezt sem hozzák nyilvánosságra az üdültetők. A vendégek nyilvántartása még mindig nagyon bürokratikus, a nyu­gati vendégek számára pe­dig szokatlan és ellenszen­ves a jelenlegi forma. A problémák' gyors megoldá­sához elengedhetetlen a vi­lágosabb, egyértelműbb fo­galmazás a központi és a helyi szervek hatáskörében, a jogosítványok megítélésé­ben. Szükséges a végrehaj­tásról és az adóbehajtásról szóló jogszabályok módosí­tása is. Az értekezlet szinte vala­mennyi résztvevője elmond­ta, hogy a Balaton-part mi­nőségi turizmusának fej­lesztése nem valósítható meg csak a helyi tanácsok révén. A kormánynak is jobban kell figyelnie és többet kell áldoznia a tó­parti idegenforgalomra, az üdülőhelyek fejlesztésére. Fontos feladat, hogy a pénzt visszajuttassák oda, ahol ke­letkezik: a helyi tanácsok­hoz, amelyeknek önállósá­gát, döntési jogkörét a jö­vőben tovább kell növelni. A Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz augusztus 30-án Budapesten, hogy megvitassák az európai hagyományos le­szereléssel kapcsolatos kérdéseket cső nélkül épüljön fel. Fel­vetették, hogy amennyiben erre nincs mód, úgy a szennyvizek tisztítását a duzzasztás megkezdéséig ál­lamközi garanciákkal is megnyugtató módon biztosí­tani kell. A miniszter elmondta, hogy fontos szerepet tulaj­donít a társadalom környe­zeti kultúrája feljesztésében a környezetvédő csoportok­nak. FeLhívta a figyelmet ar­ra, hogy a munka jelenleg az érvényes jogszabályoknak és államközi szerződéseknek megfelelően, az 1986-ban jó­váhagyott ütem bármiféle gyorsítása nélkül folyik. A kormány elé öt főhatóság együttesen terjeszt jelentést az építkezésről, amelyben minden eshetőséget — köz­tük a nagymarosi vízlépcső esetleges elhagyásából eredő előnyökéit és károkat is — figyelembe vesznek. A Ganz Villamossági Müvek transzformátor-gyárában az idén belföldi megrendelésre 36 közepes kategóriájú transz­formátor készül. Igazodva a külföldi megrendelők igényei­hez, a gyár termékei eljutnak Pakisztánba, Törökországba ér Kínába is összefoglalva a Magyar Kül­ügyi Intézet igazgatója az MTI tudósítójának elmond­ta: az ismerkedés első per­cei után hamar elmúlt a nemzetközi konferenciákra jellemző feszélyezettség, s a tanácskozás a házigazdák reményeinek megfelelően szakemberek konstruktív párbeszédévé vált. Erre a fajta konstruktivitásra, egy­más véleményének mérlege­lésére annál is inkább nagy szükség van, mivel már az első hozzászólásokból kide­rült: a hagyományos lesze­reléssel összefüggő tárgya­lások még komplexebb meg­közelítést igényelnek, mint a nukleáris fegyverzet korlá­tozásáról folytatott viták. A világnak tehát hosszú tár­gyalássorozatra kell felké­szülnie e kérdéskörben. A sikeres párbeszédhez minde­nekelőtt az énintett döntés­hozók — kormányzó poli­tikusok, katonai vezetők — határozott politikai elszáná- sára van szükség. Általános vélemény, hogy eddig jobbára csak a poli­tikai deklarációk szintjére jutottak el a hagyományos haderők s a fegyverzet kér­déskörében. A kerékasztal- konferencia résztvevői is szemben találták már ma­gukat a leendő tárgyalópart­nerek előtt álló problémák­kal : miként szerezzenek megbízható adatokat a szemben álló felek egymás hagyományos haderejéről, miként ellenőrizzék ezeket az információkat, miként mérjék fel, és mennyiben vegyék figyelembe az „el­lenség” vélt vagy valós fe­nyegetettség-érzését, miként küszöböljék ki a fegyverze­tekben fennálló aszimmet­riákat. Az összetett téma- csomagot boncolgatva annyi már világosnak lát­szik — hangsúlyozta Hardi Péter —, hogy e kérdése­ket több fázisra bontva kell a tárgyalások napirendjére tűzni ; fogódzkodóként ki kell jelölni bizonyos priori­tásokat, semmilyen részkér­dést sem zárva ki ugyan­akkor az eszmecserék köré­ből. Abban is egyetértenek a résztvevők, hogy a hagyo­mányos leszerelés első lépé­seinek színhelye Európa központi régiói lesznek. Az azonban még nem világos, hogy hol húzzák meg az érintett területek határait. Az állam nem tud többet adni

Next

/
Oldalképek
Tartalom