Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-31 / 208. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 208. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 31., szerda Élelmiszerexport ma és holnap Kerekasztal-konferencia a leszerelésről Budapesten Szűrös Mátyás fogadta Fritz Königet és Helmut Sonnenfeldtet A nemzetközi agrárpiac jelenlegi helyzetét nem lehet néhány év klimatikus viszonyaival, vagy olyan rövid távú közgazdasági hatásokkal magyarázni, mint a recesszió. A nyers mezőgazdasági tömegtermék „versenyképességéről” az utóbbi években a világpiac véglegesen kimondta az ítéletet. A hazai élelmiszer-termelés — beleértve az élelmiszeriparét is — műszaki szintje jóval alacsonyabb és egyenlőtlenebb, mint a fejlett ipari államokban, amelyek piacán a magyar termékeknek versenyezniük kell. Különösen az értékesítést közvetlenül megelőző fázisok — például a tárolás, osztályozás, szállítás, árukikészítés és csomagolás — műszaki fejletlensége okoz gondot. Az 1990-ig várhatóan rendelkezésre álló gazdasági erőforrásaink szelektív fel- használása esetén mai versenyhelyzetünk középtávon valamelyest javítható. Rövid távú versenyképességünk jelentős javulásra azonban csak egyes termékek vagy termékcsoportok esetében lehet számítani, de a termékek összességében nem. Ehhez ugyanis jelenleg még hiányzik egy jókora vásárlóerővel rendelkező, igényes és húzóerőt kifejtő, széles belső élelmiszerpiac. A hetvenes évek nagy világgazdasági változásainak hatására a konvertibilis valutával fizető nemzetközi agrárpiac is több központúvá vált, míg a mi kivitelünk továbbra is lényegében egyközpontú, Nyugat-Eu- rópacentrikus marad. Ez most több kisebb exporttőrrel szemben is versenyhátrányt jelent számunkra, és sürgeti az új piacok feltárását. Egyes piackutató jelentések időszakonkénti, esetleg idegen szervezetek általi elkészítése, a hézagos piaci információk ad hoc „beáramlása”, vagy éppen kizárólagos értékesítési jogok megadása — látszólag — ma már egyáltalán nem alkalmasak, de főként nem elegendőek a piachoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A jövőben tehát erősítenünk kell az új piacok feltárására, a meglévők bővítésére és a közvetlen piaci jelenlétre irányuló kezdeményezéseinket, javítva ezzel is érvényesülésünk esélyeit. Az olyan — hagyományos és kifejlesztendő — export- termékeinknél, amelyek speciális termőhelyi, illetve termelői sajátosságokat (megjelenési forma, különleges terméktípus, zamat, stb.) hordoznak, rendkívül fontos az adott piacon a a fogyasztók figyelmét felkelteni és termékhűségüket kialakítani. A tőkés piac nehéz értékesítési viszonyai közepette nekünk olyan versenyképesség kialakitására van szükségünk, amelyik a jellegtelen tömegárukban, az olcsóságban testesül meg. Ez minden bizonnyal külpiaci fönnmaradásunk feltétele. A sajátos magyar arculat kialakításának közismerten egyrészt a termékre, másrészt a terméket szállítóforgalmazó vállalatra, harmadsorban pedig a származási országra kell koncentrálnia. Magyarországot az egészséges és tiszta környezetből származó ízletes ételek és zamatos italok megbízható forrásaként” kellene a tőkés piac vevőinek emlékezetébe vésni. B. P. vábbi erősítésének lehetőségeit. Ugyancsak tegnap fogadta Helmut Sonnenfeldtet, az amerikai Brookings Intézet igazgatóját, aki részt vesz a hagyományos leszereléssel foglalkozó budapesti kerek- asztal-konferencián. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, különös tekintettel a kelet—nyugati kapcsolatokra és a hagyományos fegyverek csökkentésére vonatkozó elképzelésekre. Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden délután a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Fritz Königet, az Osztrák Néppárt parlamenti csoportjának elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb területeit, valamint az együttműködés toMarófhy László találkozója q Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság vezetőivel BALATON-PARTI GONDOK Tanácselnökök tanácskoztak A Varsói Szerződés s a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz kedd délelőtt Budapesten, hogy megvitassák az európai hagyományos leszereléssel kapcsolatos kérdéseket. A különféle vélemények, nézetek protokolláris kötöttségektől mentes megfogalmazásának teret engedő eszmecserére Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió, illetve Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, az NSZK és Olaszország jeles közéleti személyiségei, magas rangú katonai vezetői, neves tudományos kutatói kaptak meghívást a rendezvény házigazdájától, a Magyar Külügyi Intézettől, és társrendezőjétől, a New York-i Kelet—Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetétől. Hazánkat Hardi Péter, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár, Somogyi Ferenc, a külügyminisztérium főosztály- vezetője és Tóth Tibor altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese képviseli. A budapesti tanácskozással — mint azt a rendezvényt megnyitó bevezetőjében Hardi Péter kiemelte — a magyar házigazdák olyan fórumot kívántak létrehozni, amely az európai hagyományos leszerelés átfogó témakörében a rangos szakértők kötetlen véleménycseréjét teszi lehetővé. Ennek megfelelően — a meghívóban foglaltak szerint — a résztvevők magán- személyként érkeztek hazánkba, amivel ugyancsak a rendezvény informális jellegét hangsúlyozták a szervezők. A hivatalos álláspontok merev ütköztetése helyett inkább a szabad véleményalkotást, -egyeztetést helyezik előtérbe a kerekasztal-konferencia két napja során. Az első nap csaknem kilenc órán át tartó eszmecseréinek tapasztalatait Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter kedden hivatalában fogadta dr. Vígh Ká~ rolyt, a Baj csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnökét, valamint a társaság más vezetőit és független környezetvédő tanácsadóit: Hábel György és Molnár István mérnököket. A társaság a magyar 'sorskérdések — köztük a környezetvédelmi problémák — vizsgálatát tekinti céljának. A többórás megbeszélésen a társaság képviselői egyéb környezeti kérdések felve • tése mellett részletesen ismertették a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos aggályaikat, illetve a beruházás folytatása ellen szóló érveiket. Javasolták, hogy a minisztérium, illetve a kormány tárjon fel olyan lehetőségeket, hogy az erőmű a nagymarosi vízlépRendikívüli koordinációs értekezletet tartottak tegnap a Dél-Ballaton-parti tanácselnökök Boglárlsllén. A napirenden a gyógy- és üdülőhelyekkel kapcsolatos pénzügyi, gazdálkodási és ellátási kérdések szerepeltek. Dr. Orosz László, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője vitaindítójában elmondta, hogy a következő évek reformmunkáinak jellemzője a helyi tanácsok önkormányzatának erősödése lesz. Tavaly az üdülőhelyi díjbevételek 148 millió forintot tettek ki, ez nem fedezi a kiadásokat, s nem biztosítja a fejlesztéseket. A hozzászólásokban több tanácselnök elmondta, hogy ha az állam nem tud többet fordítani a Balaton-part fejlesztésére, az idegenforgalom gyorsan vissza fog esni a tóparton. Tóth János balatonföldvári tanácselnök arról is beszélt, hogy bár az üdülőhelyi díjak emelése pénzügyileg nagyon indokolt lenne, ez olyan feszültséget teremtene a lakosság körében, mely több kárt szülne, mint hasznot. Tény, hogy az üdülőhelyi díjak elértéktelenedtek, az is igaz viszont, hogy ezekért sem tudnak a tanácsok megfelelő szolgál- tataitálsokat biztosítani. Különösen nagy gond a Balatontól távolabb levő falvak fejlesztése, melyekben egyre több turista jelenik meg, a feltételeket a fogadásukra azonban még nem teremtették meg. Gondot okoz a kiemelt üdülőhelyek megítélésének kérdése is. Ebben a témában nagyobb önállóságot, kellene biztosítani a helyi tanácsoknak, hogy ők dönthessenek. A résztvevők annak is hangot adtak, hogy egyre nehezebb *a vendégek . nyilvántartása. Nincs joguk ellenőrizni a lakókat, a bejelentési kötelezettség pedig csak a nyugati vendégekre vonatkozik, ám sokszor ezt sem hozzák nyilvánosságra az üdültetők. A vendégek nyilvántartása még mindig nagyon bürokratikus, a nyugati vendégek számára pedig szokatlan és ellenszenves a jelenlegi forma. A problémák' gyors megoldásához elengedhetetlen a világosabb, egyértelműbb fogalmazás a központi és a helyi szervek hatáskörében, a jogosítványok megítélésében. Szükséges a végrehajtásról és az adóbehajtásról szóló jogszabályok módosítása is. Az értekezlet szinte valamennyi résztvevője elmondta, hogy a Balaton-part minőségi turizmusának fejlesztése nem valósítható meg csak a helyi tanácsok révén. A kormánynak is jobban kell figyelnie és többet kell áldoznia a tóparti idegenforgalomra, az üdülőhelyek fejlesztésére. Fontos feladat, hogy a pénzt visszajuttassák oda, ahol keletkezik: a helyi tanácsokhoz, amelyeknek önállóságát, döntési jogkörét a jövőben tovább kell növelni. A Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz augusztus 30-án Budapesten, hogy megvitassák az európai hagyományos leszereléssel kapcsolatos kérdéseket cső nélkül épüljön fel. Felvetették, hogy amennyiben erre nincs mód, úgy a szennyvizek tisztítását a duzzasztás megkezdéséig államközi garanciákkal is megnyugtató módon biztosítani kell. A miniszter elmondta, hogy fontos szerepet tulajdonít a társadalom környezeti kultúrája feljesztésében a környezetvédő csoportoknak. FeLhívta a figyelmet arra, hogy a munka jelenleg az érvényes jogszabályoknak és államközi szerződéseknek megfelelően, az 1986-ban jóváhagyott ütem bármiféle gyorsítása nélkül folyik. A kormány elé öt főhatóság együttesen terjeszt jelentést az építkezésről, amelyben minden eshetőséget — köztük a nagymarosi vízlépcső esetleges elhagyásából eredő előnyökéit és károkat is — figyelembe vesznek. A Ganz Villamossági Müvek transzformátor-gyárában az idén belföldi megrendelésre 36 közepes kategóriájú transzformátor készül. Igazodva a külföldi megrendelők igényeihez, a gyár termékei eljutnak Pakisztánba, Törökországba ér Kínába is összefoglalva a Magyar Külügyi Intézet igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: az ismerkedés első percei után hamar elmúlt a nemzetközi konferenciákra jellemző feszélyezettség, s a tanácskozás a házigazdák reményeinek megfelelően szakemberek konstruktív párbeszédévé vált. Erre a fajta konstruktivitásra, egymás véleményének mérlegelésére annál is inkább nagy szükség van, mivel már az első hozzászólásokból kiderült: a hagyományos leszereléssel összefüggő tárgyalások még komplexebb megközelítést igényelnek, mint a nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatott viták. A világnak tehát hosszú tárgyalássorozatra kell felkészülnie e kérdéskörben. A sikeres párbeszédhez mindenekelőtt az énintett döntéshozók — kormányzó politikusok, katonai vezetők — határozott politikai elszáná- sára van szükség. Általános vélemény, hogy eddig jobbára csak a politikai deklarációk szintjére jutottak el a hagyományos haderők s a fegyverzet kérdéskörében. A kerékasztal- konferencia résztvevői is szemben találták már magukat a leendő tárgyalópartnerek előtt álló problémákkal : miként szerezzenek megbízható adatokat a szemben álló felek egymás hagyományos haderejéről, miként ellenőrizzék ezeket az információkat, miként mérjék fel, és mennyiben vegyék figyelembe az „ellenség” vélt vagy valós fenyegetettség-érzését, miként küszöböljék ki a fegyverzetekben fennálló aszimmetriákat. Az összetett téma- csomagot boncolgatva annyi már világosnak látszik — hangsúlyozta Hardi Péter —, hogy e kérdéseket több fázisra bontva kell a tárgyalások napirendjére tűzni ; fogódzkodóként ki kell jelölni bizonyos prioritásokat, semmilyen részkérdést sem zárva ki ugyanakkor az eszmecserék köréből. Abban is egyetértenek a résztvevők, hogy a hagyományos leszerelés első lépéseinek színhelye Európa központi régiói lesznek. Az azonban még nem világos, hogy hol húzzák meg az érintett területek határait. Az állam nem tud többet adni
