Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

1988. augusztus 29., hétfő

Somogyi Néplap

3

Törvénytervezet az egyesülési jogról

(Augusztus 27-i, szombati számunkban elkezdtük, ma folytatjuk a törvénytervezetet az egyesülési jogról.)

A társadalmi szervezet szervezeti rendje

(2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a tagok — a szervezeti és működési szabályzat által meghatározottak szerint — közvetlenül vaigy közvetett úton választják. A legfelsőbb szerv választja meg a szervezet vezetőségét és képviseleti szerveit.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti tagozódásáról, a szervezeti egységek jogi személlyé nyilvánításáról, a vezetőség elnevezéséről, összetételéről, valamint feladatairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

13. paragrafus

(1) Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket.

(2) Ha az egyesület taglétszámának nagysága következtében közgyűlés nem tartható, a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kéll küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről.

14. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább háromévenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet ösz- sze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész vagy a bíróság indítványozza, illetőleg ha a tagok egyharmada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja.

(2) A társadalmi szervezet testületi szervei határozat- képesek, ha a tagok féle jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt halasztásra kerül sor, a másodszorra összehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(3) A testületi szerv határozatait — ha e törvény mákként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a testület vezetőjének szavazata dönt.

(4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.

15. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tarozik :

a) a szervezeti és működési szabályzat megállapítása;

b) az évi költségvetés meghatározása ;

c) az ügyintéző szerv, illetőleg a vezetőség évi beszámolójának megtárgyalása; való egyesülésének, úgyszind) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel váló egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása ;

e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását a szervezeti és működési szabályzat — a legfelsőbb szerv helyett —■ a szervezet más szervére bízhatja.

16. paragrafus

A szervezeti és működési szabályzat elrendelheti, hogy

a) meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához minősített többség szükséges;

b) a tagoknak a törvényben meghatározottól eltérő hányada kérelmére kötelező összehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét.

Összeférhetetlenség

17. paragrafus

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti

szervének, illetőleg vezetőségének tagjai, valamint a társadalmi szervezettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetői nem lehetnek egymásnak hozzátartozói (Ptk. 685. paragrafus b) pontja).

A társadalmi szervezetek szövetségei

18. paragrafus

A társadalmi szerveztek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint

nyilvántartásba vételére és jogiképességére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A tömegszervezetek és tömegmozgalmak sajátos jogai és kötelességei

19. paragrafus

(.1) A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az alkotmány és más törvények rendelkezéseinek megfelelően részt vesznek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogköröket azonban nem gyakorolhatnak. Az állami szervek döntéseik előkészítése során kikérik az érdekelt szervezetek véleményét. A tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat

érdekképviseleti feladatok látásába jogszabály is feljogosíthatja.

(2) A tömegszervezeteik, a tömegmozgalmak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról.

(3) A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak költség- vetési támogatásáról a költségvetésről szóló törvény rendelkezik.

A társadalmi szerveret és az állam

20. paragrafus

(1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadalmi szervezetre is kiterjed.

(2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

21. paragrafus

(1) Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

(2) A társadalmi szervezet pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el.

A VÁLTOZAT

A bíróság hatásköre

(1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a megyei bíróság, illetőleg a fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) rendeli el.

(2) A bíróság az ügyész keresete alapján

a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjének törvény- sértő határozatát és szükség szerint új határozat hozatalát rendelhei el;

b) a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;

c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére fetMigyelőbiztost .rendelhet ki;

d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak

23. paragrafus

A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonúkkal nem felelnek.

(2) bekezdésébe ütközik :

e) megállapítja a társadalmi 'szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e tömény által megkívánt létszám alatt van.

B VÁLTOZAT

Hatásköri siabályok

22. paragrafus

(1) A Belügyminisztérium illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága

a) megsemmisítheti az egyesület szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a közgyűlést;

c) ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az egyesület tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik;

e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

(2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüggesztő, a felügyelőbiztosi kirendelő, az egyesületet feloszlató vagy megszűnését megállapító határozat bíróság előtt megtámadható.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt jogosítványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság a d) pontban foglalt jogosítványt a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja.

24. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyék felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A társadalmi szervezet költség- vetési támogatásban részesülhet.

A VÁLTOZAT

(2) A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott céllal szoros összefüggésben, tagjai részére a társadalmi szervezet gazdálkodó tevékenységet is folytathat.

25. paragrafus

A társadalmi szervezet megszűnik, ha

a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja;

b) más társadalmi szervezettel való egyesülését a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja ;

c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

26. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyoná27. paragrafus

E törvény alkalmazásában az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely

•1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra,

2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen,

28. paragrafus

Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömegszervezetet és tömegmozgalmat kell érteni.

29. paragrafus

A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

30. paragrafus

Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket meghatározza.

B VÁLTOZAT

(2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében — gazdasági tevékenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles fizetni.

(3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat.

ról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

(2) Ha a vagyon hova- fordftásáról nem történt rendelkezés és a társadalmi szervezet feloszlással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

31. paragrafus

(1) A Bűn tető-törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. paragrafusának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„212. paragrafus : Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szervezet szervezésében vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészséget vagy

paragrafussal egeszül ki:

„Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése

228/A paragrafus: Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatlanul akadályoz, bűntettét követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. paragrafusa a hatályát veszti.

32. paragrafus

Ez a törvény . ...............

lép hatályba.

működése az 1. paragrafus

A társadalmi szervezet gazdálkodása

A társadalmi szervezet megszűnése

Vegyes és záró rendelkezések

3. a nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul,

4. háborús uszításnak minősül vagy

5. bűncselekmény elkövetésére hív fel.

masak jogait es szabadságát, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

(2) A Büntető-törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A

Szovjet exportra készítenek női szandálokat Nágocson, az Új Élet Termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő melléküzemágában. A 40 ezer páros megrendelésnek még az idén eleget tesz a harmincegynéhány itt dolgozó asz- szony, aki főleg Nágocsról, Andocsról, Zicsről jár be a konyhával, fürdővel felszerelt, 120 négyzetméteres, egy műszakos üzembe.