Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-25 / 203. szám
4 Somogyi Néplap 1988. augusztus 25., csütörtök Új élelmiszerüzem Üj élelmiszerüzem kezdte meg működését Bábolnán a mezőgazdasági kombinátban. A baromfiprogram keretében százmillió forintos értékben létesített tojásporító-üzemben óránként húszezer tojást tudnak feldolgozni. Folyékony, illetve porított állapotban ihozzák forgalomba a hazai és külföldi piacokon. (MTI-fotó — Matusz Károly felv.) A TANÁCS TERVEZETT... Üres boltok a sétálóutcában Átalakításra váró boltok — mondhatnánk, ám ez esetiben főleg az igaz, hogy: váró. Kaposvár sétálóutcájában a Május 1. utca 4—6. szám alatti, korábban szép forgalmat ■ lebonyolító boltok már hónapok óta zárva vannak. A vevők ideiglenesnek gondolták a bezárást és gyorsnak a felújítást. Mostanában azonban azt kérdezik: a 'kivitelezők talán megfeledkeztek az épületről? A kérdést lapunk is föltette Oto- lecz Árpádnak, az IKV termelési igazgatóhelyettesének. — A ház felújítása során elkészültünk a pince bontási munkálataival. Közben kiderült, hogy a pincefödém: mel statikusgondok vannak. Ennek megoldásával megbíztuk a Somogytervet. A terv még nem készült el. Itt tartunk tehát jelenleg. A késlekedést azonban nem az okozza, hogy a tervre várunk, hanem sokkal komolyabb gondok. — Melyek ezek? — A város lakóházainak felújítására az idén összesen 84 millió forintunk van. Erről az összegről az év első hónapjában még úgy tudtuk, hogy tisztán a rendelkezésünkre áll, nem terheli az általános forgalmi adó. Februárban váratlanul ért minket a végleges döntés: a lakóházfelújítás is AFA-köte- les. Ráadásul az építőanyag- árak is folyamatosan emelkednek, mintegy 20—25 százalékkal. Egész felújítási programunkat meg kellett változtatni, át kellett ütemezni. Nyilvánvaló volt, hogy amelyik lakóházba már sok pénzt fektettünk vagy a munkával már előrehaladtunk, azt kellett előbbre vennünk. A Május 1. utcai lakóház — és még néhány más ház — így háttérbe szorult. — Kicsit ellentmondásos, hogy éppen a nagy költséggel kialakított sétálóutcában foghíjas az üzletsor. Városképi és idegenforgalmi szempontok nem segítették előbbre e házat a rangsorban? — A sétálóutcában szinte minden munka központi szerepet kap a város gondolkodásában és törekvésében. Az anyagi eszközöket azonban a legnagyobb igyekezettel sem tudjuk kiegészíteni. — A felújításra váró boltok központjai segítik a munkát? — A kereskedelmi cégek feladata, hogy berendezzék a boltot. Az épületszerkezet biztonságosabbá tétele, a felújítás a pincétől a tetőtérig a mi feladatunk. A tetőt nem véletlenül említem: a városi tanács még nem döntötte el véglegesen, hogy kialakítsunk-e vagy sem tetőtéri lakásokat. Szóval vannak még bizonytalan kérdések, amellett, hogy ezúttal is bebizonyosodott: felújítani nem éppen gondtalan öröm. Ez a munka nem hasonlítható össze egy építkezéssel, hiszen az építés során nem jön elő annyi váratlan hiányosság,'rejtett hiba, mint felújításkor. — A lakók hogyan viselik el az ideiglenes átköltözést? — Kényszerhelyzetben van- van; nincs más választásuk. Vannak, akik véglegesen más lakóházba költöztek, és vannak, akik átmeneti lakásban várják a visszaköl- tözést. A munka folytatása jövőre is az anyagi lehetőségektől függ. JV^ még nem határozható meg pontosan, hogy a két kirakat meddig néz üresen „üvegszemével” a városra. K. Gy„ Csak annyit fűzünk hozzá: Az üzleteket 1987. október 25-én bezárták. November 24-i lapunkban azt nyilatkozta az IKV igazgatója: „Rátartás szükséges. Különben is csak most kapták meg a pénzt a tanácstól. De ebben a évben (1987!) megkezdik a munkát.. Nemcsak az építés, a nyilatkozat is felelősséggel jár... AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK Kétely-oszlatás A megyei párt-vb és a megyei KISZ-bizottság együttes ülése nyomán „A lehetőségek tárháza” címmel jelent meg kommentár augusztus 16-án a Somogyi Néplapban. Meglepő volt, hogy a szerző a megyei KISZ-bizottság törekvéseiből egyetlen részletet kiragadva magabiztosan foglalt állást a KISZ hivatását illetően. „Vajon, ha nincs választás az országban, ha bármilyen szerv nem ad közvetlen lehetőséget, apropót a fentiekre, akkor a KISZ magatehetetlen?” Nem! A választások — azonkívül, hogy biztosítják az egyik legalapvetőbb állampolgári jog gyakorlását —■■ egyben minősítik is valamennyi politikai szervezet erejét, meghatározzák jövőbeni befolyását. Egyetértünk azzal, hogy „igenis tömegmunkát, politikai munkát kell végeznie a KISZ-nek és aktivistáinak”. Álláspontunk szerint azonban nem öncélúan, hanem hosszabb távú feladatként értelmezve, aminek azonnali teendői vannak: Ezek közé tartozik a tanácsválasztásokra való készülés is, ahogy ez az együttes ülésen a „fiatalember (tehát KISZ-es)”, szájából elhangzott. Célunk tehát éppen nem a kampány, hanem az, hogy a választások eredményeképpen is növekedjék korosztályunk képviselete, és érdekei erőteljesebben jelenjenek meg a különböző testületekben. Nem kételkedünk a szerző jó szándékában. Nyitottak vagyunk minden építő gondolatra, de elképzeléseink formálásában az segíthet, ha a felnőtt-társadalmat oly sokáig jellemző aggódást, atyáskodó jóindulatot végre igazi vita, partneri együttműködés váltja fel. Mihalics Veronika a KISZ Somogyi Megyei Bizottságának első titkára A választ** készséggel közöljük, hiszen nemcsak a kételyek, hanem a tévedések eloszlatására is szükség van. A rövidség kedvéért: 1. Általában magabiztosan szoktam állást foglalni, hiszen bizonytalansági tényezők sorozatával lehetetlen. Ügy legfeljebb dilemmáimat közlöm.) 2. Nem a megyei KISZ-bizottság törekvéseiből ragadtam ki egy részletet, iharlem az egyik felszólalásból, amelynek „elkövetője” nem hivatkozott arra, hogy a választott testület megszavazta volna az álláspontját. 3. A választás csakugyan minősíti a politikai szervezetek erejét, befolyását, mint ahogy ezt tette a legutóbbi választás is. 4. S ha nem a kampány, hanem a folytonos, rendszeres politikai munka a cél, ezzel mélységesen egyetértek. 5. A koé- osztály képviseletével kapcsolatban sincs vitám, hiszen kommentárom nagyobbik része erről szólt. 6. A nyitottságnak felettébb örülök, ha az nemcsak az építő gondolatra, hanem az építő bírálatra is vonatkozik. 7. Köszönöm, hogy szándékomban nem kételkedtek. Az aggódás, az atyáskodás azonban nem sajátom. Mégis úgy gondolom: egy felszólalás vitatható részletét kár testületi rangra emelni, illetve arra hivatkozva „megvédeni”. Jávori Béla Telefon az Köszönettel 'tartozom Önöknek, hogy segítségemre próbáltak sietni. A panaszommal azért fordultam .a, szerkesztőséghez, mert egy kiindulópontot kerestem problémám megoldására, miután a posta tisztelt alkalmazottja csa/k az ígéretig jutott el. Lehet, hogy bennem van a hiba: azt hittem, hogy amit megígérnek az illetékesek vagy annak látszok, azt teljesítik is. Tudtam, hogy nem olyan „Remegő" torony A fonyódi kilátó lábához tábla van támasztva, s azt hirdeti, hogy a toronyba fölmenni tilos és életveszélyes. A tanácson megtudtuk: a torony még nincs átadva, a lépcsőn járástól ugyanis „beremeg”. Már megrendelték a kitámasztó rendszert is, ïami a tornyot stabilizálja... De hát akkor miért nem azt írták 'ki? A turistákat azonban ez nem zavarja. IS külföldiek'egyébként sem értik a tábla szövegét. Fotó: Makai Károly „Nem a kritika ellen ágálok...!" A Somogyi Néplap augusztus 10-én megjelenít, a KAPOSVÁRI NYÁR rendezvé-' nyelt értékelő cikkével kapcsolatos észrevételeimet szeretném közölni. Véleményem szerint a cikk írója az általiam közölt információkat pontatlanul foglalta össze, s ezzel a rendezvénysorozat célját, lebonyolítását nem valósághűen tárta az olvasók elé. Elmondtam, hogy irodánk szol- gáltatásjelleggel próbál tair- tallmas időtöltést biztosítani a kaposvári közönségnek. Mivel városunkban, kevés leiehetőség van szabadtéri rendezvények megtartásához, ezért olyan helyszíneket kerestünk, ahol közönséget találhatunk. így esett a választás többek között a Cso- konai-fogadó udvarára A cikk 'látványos bukásokról ír, holott valamennyi előadáson telt ház volt, sőt még a falak mentén is álltak az érdeklődők. Való igaz, hogy 15—30 volt a va- csorás jegyet váltók száma. Az érdeklődés azonban ennél jóval nagyobb volt. Kár, hogy' a cikk szerzője a 14 előadásból álló sorozatból másfelet látott csak, és ennék alapján. írt értékelést. Az már csak jelentéktelennek tetsző tévedés, hogy a Kaposvárról két' éve elszerződött Kuna Károlyt a Csiky Gergely Színház tagjaként említi. Ne hasson személyeskedésnek, de meglepett a szá- monikórő hangnem, a néha rosszindulatúnak tetsző megjegyzés már a beszélgetés során is. Ügy érzem, hogy a nem pontos és hiteles tájékoztatás nem tett jót a sorozat jövőjének. Nem az építő kritika ellen ágálok, hiszen szükség van a tévedések, hibák feltárására. Török Tamás a rendezvényiroda vezetője A Kaposvári Nyár rendezvényeinek többségéről a korábbi évek bemutatói alapján már írtunk. Ezért nem foglalkoztam most az előadások művészeti értékeivel. A látogatottságáról : a Csokonai-fogadó sörözővezetőjétől tudjuk, hogy az előadások alatt kevesebben fordultak meg. a vendéglátóhelyen, mint máskór. A telt ház is igaz, a vendégek zöme azonban inkább egy korsó sör kedvéért kereste föl a Csokonai udvart s nem az előadások iránt érdeklődtek. Nem tudom elfogadni szolgáltatás gyanánt sem a Csa- podáir madárkát, sem a Mesék az állatkertről előadását. A műsorválasztást változatlanul hibásnak tartom, nem a fogadó udvarára vailók voHtak. Horányi Barna ablak alatt egyszerű a visszarendezés, mint a rossz megvalósítása, de azért reménykedtem. Nemcsak én, hanem Siófok, Tab, Kiskorpád, Marcali térségében többen is, mivel a hatásági munkám során sokam ismernek. Nem hibázott senki? Csi- zi László, a városi tanács- vb műszáki osztályáról elmondta, amikor telefonon felhívtam, hogy a tanácstag javaslatát vették figyelembe. A .tanácstag, Tóth József — Kaposvár, Léva köz 3. szám alatti lakos — kiugrott a Trabantjából' a ház ellőtt, amikor megszólítottam. Idézem : „Köszönöm uram, hogy ezt a telefonfülkét ide tetette aiz ablakom alá1. Legyen' szíves ikeresni valakit, aki ezt a kiskertet is megműveli, ha ez tanácsi terület.” Érdekes módon, a tanácstag is, a műszaki osztály képviselője is úgy nyilatkozott, hogy pontosan nem jelöltek ki helyet a telefon- fülkének. Akkor miért volt szükség helyszíni bejárásra? Arra következtetek, hogy akkor az a két munkás — aki kiszedte a díszítő növényeket — határozta meg a fülke helyét. Ök döntötték el, hogy én és a családom a szobában tv nézés közben is hallgassuk, hogy Mariska néninek milyen jókívánságokat mondanak vagy hogy a hirtelen szabadságolt kis- ka torna este 10 órakor elmondja ismerőseinek: ..Ebben az országban protekcióval mindent el lehet intézni,” Magnófelvételt nem akarok készíteni, mert nem illik. A itelefonáilás magánügy. A napi munka után a pihenés is az, bár úgy látszik, az én - családomnak nem. Nekem nincs protekcióm ebben az ügyben, nem is akarok. Csak kíváncsi vagyok, hogy ebben a társadalomban elismeri-e valaki a vétkességét és kijavítja-e a hibáját vagy marad minden a régi módon? Ha .csak két családról van is szó (két hölgy, aki ezt a megjegyzést tette, nem tudom, milyen fórumot képviseltek), ezek tagjai is a társadalmat igyekeznek szolgálni tudásuk szerint, és őket is megilleti az állam- polgári jog; vagy nem? Az utcai telefon nagyon jó, szükség is van rá, de az utcán. A Léva közben jobb helyekén is el lehetett volna helyezni, csak oda kellett volna figyelni. Happ Géza Kaposvár, Léva köz 1. sz. Takarítónőket téli—nyári 8 órás munkakörbe Jelentkezés személyesen az üzletvezetőnél. (103148)
