Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

1988. augusxtus 3., szerda

Somogyi Néplap

3

Nemzetiségi törvény készül

Radiez Katalin nyilatkozata

Kaposgép — viták közben

Űj kompresszorházat helyeztek üzembe a Mechanikai Müvek marcali gyárában — ez a porszóró festő- és sajtológépeket működteti. Az új beruházás Ötmillió forintba került

Számítógép készítette el

Tanácsi dolgozók kézbesítik az adóíveket

K ónig r ess zusaikr a készülődnek a hazánkban élő nemzetiségeik. Az MSZMP Politikai Bizottsága ezért a közelmúltban áttekintette a nemzetiségekkel kapcsolatos politikai feladatokat. Helyeselte, hogy — egy közelmúltbeli képviselői indítványból eredő országgyűlési álláspontból adódóan — egységes és következetes rendszerbe foglaló jogszabály, törvény készüljön, amely szabályozza a nemzetiségi lét jogi feltételrendszerét. A politikai határozatból eredő feladatokról, a törvény szükségességéről Radies Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. Elöljáróban leszögezte: a testület arra számít, hogy a nemzetiségi szövetségek közeljövőben tartandó kongresszusaikon támogatják azokat a politikai elvekét, amelyek megfogalmazódtak a Politikai Bizottság határozatában.

— A Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája elvi alapokon nyugszik — jelenítette ki. — Nem változik annak függvényében, hogy miként alakul más országokban a magyar nemzetiségek sorsa; itt a viszonosságnak, kölcsönösségnek nincs helye. A nemzetiségek — mondjuk ki világosan — nem túszok. Számunkra a nemzetiségek léte, fennmaradása fontos, lényeges, hogy minden állampolgár megőrizhesse saját kulturális és nyelvi közösségéhez fűződő viszonyát, ápolhassa annak a közösségnek a hagyományait, amelynek a közösségébe tartozónak vallja magát, hiszen a közösséghez- nemzetiséghez való tartozásnak az alapja osakiis a vállalás, az önkéntes választás lehet. Az államnak viszont kötelessége, hogy megteremtse a mindennapi életben, a sajtóban, az oktatásban ennek feltételeit. Bár a nemzetiségi lakosok azonos jogokat élveznek a magyar állampolgárokkal, a nemzetiségi jogok sajátos többlet- jogok.

— A hazánkban élő nemzetiségieknek a többségi nemzethez fűződő viszonya zavartalan. Kapcsolatot tarthatnak anyanemzetükkel, magyar részről biztosítjuk, hogy saját kultúrájukhoz hozzájuthassanak. A nemzetiségi állampolgárok elkötelezetten vesznek részt mindazoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyek a Magyar Népköztársaság állampolgáraira várnak. Elemzésünkből azonban az derült ki, hogy a megtett gyakorlati lépések több területen nem elegendőek ahhoz, hogy kellő mértékben segítsék a nemzetiségi azonosság- tudatának megőrzését, sóit, ahogy inkább kívánatos: megerősödését. Ezért nemzetiségi politikánkat aktívabbá kell tennünk, támogató jellegű, kisebbségvédelmi politikát szükséges megvalósítanunk.

Elsőként ez azt jelenti, hogy nemzetiségi törvényt kell alkotni, amely rögzíti az állampolgárok jogait, tartalmazza a nemzeti sajátosságok érvényesülésének feltételeit, meghatározza a központi és a helyii nemzetiségpolitikai feladatokat. Az alkotmányiban és más törvényekben, rendeletekben ma is szerepelnek ilyen jogok. Szükséges azonban rendezésük és kiegészítésük. Az Országgyűlés már egyetértett azzal, hogy egy ilyen törvénytervezetet megvitat és elfogad. Erre feltehetőleg a jövő évben kerül sor, az előkészítő munka azonban már folyik a nemzetiségi szövetségek, az állami és tanácsi szervek hozzáértő képviselőinek bevonásával.

Azt pedig magától értetődőnek tartjuk, hogy a törvény irányelveit meg kell vitatniuk a nemzetiségi szövetségeknek — erre jó alkalmat adnak a közelgő kongresszusok —, és a törvénytervezetet is széles körű vitára kell bocsátani a nemzetiségi lakosság és a különböző társadalmi szervek körében.

— A nemzetiségi szövetségek fontos szerepet játszottak abban, hogy a nemzetiségpolitikai elvek megvalósuljanak, s hogy saját kultúrájukat gondozzák, ápolják, az anyanemzettel való kapcsolatukat fenntartsák — állapította meg Radies Katalin. — A szövetségeknek a magyar társadalom életében, betöltött fontos szerepe miatt célszerűnek és kívánatosnak látszott, hogy a kormányzat magasabb szinten, az államminiszter szintjén tartsa e társadalmi szervezetekkel a kapcsolatot. Ezt az is indokolja, hogy a művelődés szerteágazó kérdéseinél is sokrétűbb az a munka, amelyet a különböző állami és tanácsi szerveknek a nemzetiségekkel kapcsolatban végezniük kell.

— A nemzetiségi lakosok •többsége ma falvakban él. Ezért nagyon fontos, hogy a községekben — és persze a városokban is — ki tudják fejezni községpolitikai igényeiket, megfelelő képviseletük legyen, érvényesíteni tudják érdekeiket. Ezt pillanatnyilag — véleményem szerint — sok tekintetben akadályozza, hogy a nemzetiségi szövetségeknek egyelőre nem mindenütt vannak helyi szerveik, szervezeteik, ahol az szükséges lenne; a nemzetiségi szövetségeknek nincs tagságuk, tehát nem tudnak az egyes állampolgár közreműködésére, tevékenységére természetes módon támaszkodni. A nemzetiségi szövetségeknek kongresszusaikon kell dönteniük arról, hogy kívánatosnak látják-e s milyen módszerekkel, eljárásokkal tartják időszerűnek szervezetük korszerűsítését. Ennek kereteit a leendő egyesületi törvény szabja meg, de a keretek rendkívül tágasak, s lehetőséget adnak a nemzetiségek számára nagyon előnyös szerveződési formák megvalósítására.

— Vannak azonban olyan feladatok, amelyek elvégzésében a kormányzatnak, illetve a tanácsoknak vannak tennivalóik, sürgősen bepót- landó mulasztásaik — utalt rá az osztályvezető. — Közismert és természetes dolog, hogy a nemzetiségek azonosságtudatának fennmaradása, kultúrájuk megőrzése, ápolása érdekében az oktatás tehet a legtöbbet. A kormányzat részéről határozott ígéret hangzott el, hogy a nemzetiségi oktatás területén mutatkozó gondok, hiányosságok orvoslásában központi eszközöket vet latba, nagyobb lehetőségeket ad a nemzetiségeknek, hogy gyermekeiket nemzetiségi tannyelvű általános iskolákban a tárgyi feltételek és a pe- dagógusellátás érdekében is lépéseket tesz, s készülőben vannak a tervek, hogy egyes nemzetiségek ilyen természetű gondjait a magyar kormányzat eszközein túl külföldi anyagi források is segíteni fogják.

— A nemzetiségekhez fűződő viszony egy ország demokráciájának és politikai érettségének is fokmérője. Sajátos szerepet ró a többségi nemzethez tartozókra is, hogy a nemzetiségek fennmaradásával és kultúrájuk ápolásával kapcsolatos feladatok ellátásában együttműködjenek, azt támogassák. Ehhez a sajtónak is sok segítséget kell adnia — mondotta befejezésül Raidies Katalin.

Az adó- és árreform miatt az év elején módosultak a termelői árak. Áprilisig árstop volt, és ez — finoman szólva — mérsékelte a szállítási kedvet. A megváltozott helyzet a legtöbb vállalat szakembereit arra késztette, hogy átértékeljék korábbi kereskedelmi módszereiket. Mire ösztökéli a reform a Kaposgépet? Kérdésünkre Czóbel Béla, a vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese válaszolt.

— Az alapanyagok ára változatlan maradt, a gépelemek hat százalékkal lettek olcsóbbak, a mi termékeink árát viszont 12 százalékkal kellett csökkenteni. Ennek nem örültünk, s még ma is hibásnak tartjuk az eljárást. Szerintünk a termelői árindexek ilyen megállapításával a minisztérium a gondokkal küszködő kohászat megsegítését álcázta. Burkolt jövedelemátcsoportosítás volt ez. A mi esetünkben például érdekes módon régebben a mezőgazdasági minisztérium korlátozta többféle darunk árát, mert azokat a mezőgazdasági üzemek, az erdészetek számára gyártottuk. Az árindex az ipari termékjegyzék szerint ezeket a darukat általános rendeltetésűként sorolta be és 12 százalékkal tette olcsóbbá. A mezőgazdasági eszközök árcsökkentése viszont kedvezőbb volt, „csak” nyolcszázalékos. Tehát korábban a mezőgazdasági kategória miatt jártunk rosszul, most pedig kikerültünk abból a kategóriából és azért jártunk rosszul. .. Mérgelődtünk, és persze lenyeltük a békát. De azt ne mondja nekünk senki, hogy ez versenysemleges szabályozás.

— Az olcsó gyártmányokra viszont volt vevő. Ez sem kárpótolta önöket?

— Nekünk kevés a közvetlen piaci információnk. A legtöbb gyártmányunkat a közvetítő kereskedelem veszi át. Partnereink jelezték igényeiket, mi is kinyilvánítottuk gyártási készségünket. Ezek a dolgok le is vannak írva, de szerződésnek nem tekinthetők. Afféle megállapodások, amelyek bármikor fölrúghatok. Amíg lehetett, nem emeltük árainkat, de végül is a kivédhetetlen alapanyag- és alkatrész-áremelkedést érvényesítettük gyártmányaink árában. Időközben több terméket továbbfejlesztettünk, a régebbieknél nagyobb teljesítményű, megbízhatóbb, korszerűbb műszaki megoldásokat tartalmazó darukat és egyéb gépeket készítünk, valamivel drágábban, mint a gépcsaládok régebbi tagjait. Hozzáteszem : a legtöbb esetAz állattenyésztésben nagyon sok — mondhatnánk azt is: mindéin a takarmányozástól függ. Jó tápot beszerezni minden gazdaságnak létkérdés, sokszor az ország másik végébe is el kell menni, hogy megfelelőt találjanak. Ezeken a gondokon próbál enyhíteni — legalábbis egy kis körzetben — a karádi Aranykalász Termelőszövetkezet. Az Ag- rokomplex vállalattal közösen egy takarmánykeverő üzemet működtetnek, s a termékeik jelentős hányadát értékesítik.

— A receptúrákat és az éllőkeverékeket az Agro- komplextől kapjuk — mondta Bősze István főága- zátvezetö. — Ezekből a saját gazdasági abrakaink hozzáadásával gyártunk 26 féle keveréket. Legnagyobb volumenben a baromfi- és puly- kaitápot, de készítettünk már gyógyszeres hailtápot és a balátanmagybenefci gazdaság kérésére vadfcocaitápot is.

— Jobban megéri így eladni a takarmányt, mint kiben nemcsak az új gyártmány, hanem a régi is kapható. Végül is körülbelül öt százalékkal emelkedtek áraink. Erre a vevőink megsértődtek. Körülbelül százmillió forint értékű — korábban jelzett — igény* visszavontak. Haragszanak ránk. Morcosak.

— A sértődés, a harag, a morcosság nem egészen köz- gazdasági kategória.

— Nem. Ez még egy korábbi beidegződésből ered. Jobb lenne, ha az említett érzelmeknél komolyabb erők motiválnák az üzleti tárgyalásokat. Mi két malomkő között őrlődünk. A monopolhelyzetben levő kohászat nekünk diktál, alkura semmi esélyünk sincs. A vevőink meg haragosak, és néha nem is kezdenek alkudozni, hanem vagdalkoznak. Pedig egy korrekt áralkut mi is elviselnénk. Nyilvánvaló, hogy vevőinknek is lehetnek olyan érvei, amilyenek előtt meghajolunk, de nekünk is lehetnek aduink, amelyekkel nyerünk. Viszont ha a feiek el sem kezdik a „partit”...

— Mit tesznek tehát önök?

— Mindinkább igyekszünk a felhasználókkal való közvetlen kapcsolatokra. Ez nekünk több piaci információt is hoz, és nem vagyunk kitéve a közvetítő kereskedelem váratlan húzásainak. Belső ösztönzőrendszerünk is tartalmaz új elemet: aki vevőt hoz, annak szép pénz ütheti a maikat. Egymilliárd forint értékű ipari termelésünkből 15 millió a nyereségünk. Senki sem vádolhat tehát bennünket azzal, hogy tisztességtelen extraprafit- ra teszünk szert. Sőt... Nos, ilyen körülmények között kell kezünkbe vennünk a sorsunkat, amennyire az mostanság lehetséges. Űj gazdálkodási stílust követel a reform tőlünk is. Ám még mindig előfordul, hogy belenyúlnak fölülről a mi dolgainkba a központilag pá- tyolgatott ágazatok. Ha pedig tiltakozunk, akkor megsértődnek. És — mert tehetik — esetleg „betartanak” nekünk.

— Ismét a sértődés, ön szerint meddig érvényesül ez az érzület az üzleti élet szabályozó erejeként?

— Kél! még néhány év, amíg leszokunk róla. Üzletet kötni és haragudni egymásra az két különválasztandó dolog. Ha elérünk odáig, hogy azok is korrekt módon tárgyalnak — még ha késhegyig menő is a vita —, akik egyébként nemigen kedvelik egymást, akkor ma jd elmondhatjuk : kialakult nálunk egy új üzleti kultúra.

záirólag gabonát forgalmazni?

— Természetesen, hiszen a kész tápokat nagykereske- deltmi áron forgalmazzuk, míg aiz abrakot csak felvásárlási áron tudnánk értékesíteni. Hatszáz hektáron termelünk borsót, ennek egy részét is — atui étkezésre nem alkalmas — beépítjük a takarmánykeverékekbe. A

Húszezer adóívet küld ki a Kaposvári Városi Tanács adóhivatala a következő napokban. Dr. Kéki Zoltán pénzügyi osztályvezető mondta:

— Ettől az évtől kezdve az adókat a városi tanácson számítógéppel dolgozzuk fel. Eddig késtek az értesítések, mert a tanácsi költségvetési elseámalóhivatailbn és a pénzügyi számítástechnikai intézeten keresztül az adófeldolgozás nehézkes, az információáramlás pedig lassú volt. Az állampolgárok ezt joggal kifogásolták. A tavasszal indítottuk él az adók helyi feldolgozását. Számítógépre vittük az alapadatokat. Az összesítés és a helyi feldolgozás alapján. most először készítjük el mi az adóíveket az új rendszer keretein belül. Ez nem kis munka, hiszen több mint húszezer adóívet pon- tosítunk, egyeztetünk, majd küldünk ki ebben a hónapban a lakosságnak.

— Mi az eltérés a mostani és a régi adóívek között?

— A most készítettek tartalmazzák az összes vagyonadót és az idegen helyről kimutatott tartozást, így az illlieltékeit, a közműfejlesztési hozzájárulást, a vízdíjat, az esetleges tehót a Balaton- pairtti üdülő után. Az adóív ezeket ténylegesen kimutatja. Az általános jövedelem- adó azonban már nem szerepel rajta, mivel ezt az adóel'számolási iroda címére kell befizetni. A borítékkeverőnk évi hatszáz vagon teljesítménnyel üzemel, de a műszaki feltételek megvannak, hogy szükség esetén a kétszeresét is előállíthassuk. Saját igényeimlket is fedezi, amelyek szintén elég nagyok. Szakosított sertéstele- pönkön. 380 kocát és a szaporulatát neveljük, juhászia- tunik is 1500 anyával üzemel. Jól működik a háztáji

ban ott lesz egy „kutya- nyelv” is, amelyen elolvashatják a tartozásokat, a befizetéseket, az esetleges túlfizetéseket. Csekkeket is mellékelünk.

Nagyon megkönnyítené a számítógépes feldolgozást, ha minden adóalany feltüntetné a személyi számát a csekken. A legtöbb keveredés ugyanis abból származik, hagy a pénzt nem az adóalany nevén adják föl.

— Figyelembe véve a ■tehó bevezetését, majd törlését, a sok mentességi ké- reillmet, becsúszhatnak hibák az adminisztrációba. Kérjük a lakosság: megértését. Bízom benne, hogy kevés lesz a zökkenő. Mindenesetre állandó ügyelet lesz az adóhivatal földszinti ügyfélszolgálati irodájában hétfőn és szerdán este fél 7-ig. Szombaton is tartunk ügyeletéit.

Az adóíveket tanácsi dolgozók viszik ki az adóalanyokhoz, délután 5 és este 8 óra között. Szombaton és vasárnap reggel 8-tól este 6-ig kézbesítik az adóívekét.

— Reméljük, hogy beválik ez az újítás. Ügy tervezzük, hogy körülbelül százezer forintos megtakarítást hoz a tanácsnak. Még arra szeretném felhívni a lakosság figyelmét, hogy az adó befizetésének h atár id é- je szeptember 15-e. Aki ezt elmulasztja, az havi két százalék pótlékot fizet.

integrációnk; itt szintén mi biztosítjuk a takarmányellátását. Az ellátást a karádi áfész szervezi, de saját kapcsolataink is vannak más gazdaságokká!, sőt saját üzletet is működtetünk.

A keverőüzemben Mustos Lajos vezető magyarázta a működést.

— Hagyományos keverő a mienk, két és fél vagon napi átlaggal dolgozunk. Egyedi receptúrákat kapunk az Agrokomplexitől ; tulajdonképp ez határozza meg az összetételit. Csak ,a premix változó és az esetleges kiegészítő anyagok, az abrak- alapanyag ugyanaz. így tíz perc alatt átállíthatunk új táp keverésére.

— Ez mindenkinek jó — fejezte be Bősze István. — Nékünk nyereséget hoz, a környező gazdaságok a közelből beszerezhetik a tápot. A kisteny észtők még válogathatnák is a gabona- forgálmi és az áfész, illetve az általunk forgalmazott tápok között.

V. O.

Jól működik a karádi takarmánykeverő