Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

1988. augusztus 3., szerda Somogyi Néplap OTTHON ÉS CSALÁD SZÉPSÉG ÉS ERŐ Kevesebben vállalnak gyermeket GYES-MÉRLEC Sportklub a tóparton Jó neki, ehet amennyi be­lefér, s meg sem látszik raj­ta — sóhaj t a legtöbb nő sa­ját fölös kilóira gondolva, mikor a nádszál karcsú tár­sadra néz. Kevés nőnek ada­tik meg — különösen har­mincon túl — a mértékte­len) evés ellenére — a kar­csú derék. A flttségért, üde- ségért mindenkinek megkell küzdenie. Nyáron is. Erre pedig Kaposváron, úgy tet­szik, nem sok lehetőség van. A kánikula beköszöntével a sportklubok, edzőtermek is bezártak — egy kivételével, amely épp nyáron nyitotta meg kapuit. A Fitness lakó- t ellepi sportegyesület új színfolt a város életében. A Deseda partján megnyílt sportszaton így hamar is­mertté vált az alakjukra nyáron is ügyelő hölgyek körében. Hetente két alka­lommal fogyasztó, kondicio­náló torna és dzsesszbalett várja az érdeklődőket. A bordásfalakkal, erősítőkkel, hatalmas tükrökkel fölsze­relt tornateremben Horváth Józsefné sportköri elnök fogadja az érkezőket. — Csodára senki sem számíthat, arra azonban igen, hogy rendszeres edzés­sel karbantartja testét, meg­őrizheti erejét, fnisseségét, növelheti izomerejét. Legnagyobb sikere eddig a fogyasztótománaik van, ahol a mozgás és a diétára vonatkozó tanácsok megtar­tásával garantáltain 3 kilót te lehet adni két hét alatt. A kondicionáló tornánál az első eredmények három hó­nap után jelentkeznek. Eny- nyi idő után szemmel látha­tóan arányosabb lesz a test, eltűnnek a zsírpárnák, meg­jelennek helyettük az izmok. Addig azonban keményen kéül dolgozni — mondja az elnök, és szavaira az asz- szanyok buzgón bólogatnak. — Nyitás óta rendszere­sen járunk ide a lányom­mal, s több barátunk is kér­te klubtagsági fölvételét. A tervek szerint az ősszel megindul a body-billding, arra pedig a férjem fog jár­ni — mondja Skrinyár Jó­zsefné, míg az utolsó beme­legítő gyakoriiá tokát végzi. — Az első időkben elke­rülhetetlen az izomláz, a fá­radság, néhány hét után azonban mindez elmúlik, s hiányzik a testnek, ha egy- egy foglalkozást kihagyunk — vallja Horváth Lászlóné, .aki ütemesem -mozog az élénk ritmusú zenére. 45 perc után csuromvize­sek a trikók, fáradtabbak a mozdulatok, a jókedv azon­ban változatlan. Pihentetés­képpen jut idő receptek cse­rélésére, szabásminták aján­lására vagy egyszerűen csak pletykálkodásra. S aki a test karbantartása mellett arca szépségét is fontosnak tartja, annak Horváth Jó­zsefeié kozmetikai szakta­nácsadással is szolgál. Aki pedig idegileg fáradt, a pszichológushoz fordulhat. Mindkettő helyben van, csakúgy, mint az orvos, aki a -klubtagsági fölvétet előtt mindenkit alaposan meg­vizsgál. — EKG-t, vérnyomást, légzésfunkciót, terhelhető­séget vizsgálnak a sportol­ni vágyókon. Az eredmények alapján mindenki a terhel­hetőségének megfelélő cso­portba kerül. Negyedévente újabb vizsgálatokat vég­zünk, hogy a fejlődést meg­állapítsuk — mondja a sportköri elnök. — Fontos­nak érezzük a gyerekek sportolását is, ezért szep­tembertől tartásjavító mű­vészi tornát indítunk az ap­róságoknak; ide gerimcpana- szokkal küszködő gyereke­két is várunk. S míg a gye­rekek a tornateremben mo­zognak, szüleiknek a teni­szezést ajnálju-k. A pálya­Tanulók — az „élet iskolájában” Szünidőben nemcsak a játszóteirék, a kirándulóhe­lyék és a 9tramdok népesül­nek be vakációzó gyerekek­kel, hanem a munahelyék is. Néhány hétig az „élet is­kolájába^’ járnak. Ismerked­nek a munkával. S nem mindegy, hogy a gyermekek ott milyen ismereteiket sze­reznek, milyen légkört szív­nak magukba és milyen ta­pasztalatokat gyűjtenek a munkaerkölcsről. Felelősség terhel tehát mindenkit, aki mellett ta­nuló dolgozik. Ahogy a jó itanár meg tudja szerettetni tantárgyát tanulóival, úgy a példamutató dolgozó is — mint a munka tanára. A fi altatok nevelése társadalmi ügy. A munkahelyeken min­denkinek egy kicsit „szülő­vé” kéll válnia, hogy a ta­nuló ne csak kötelességből — vagy ami még rosszabb: kényszerből — dolgozzon, hanem szívesen végezze a rábízott feladatokat. A dol­gozók részéről a helyes ma­gatartás magva: a példamu­tatás. Az elmúlt évek diákfog- lalkozítatásának tapasztala­tai azt mutatják, hogy az eredmények mellett vannak elgondolkodtató dolgok is. Az egyik tanuló például ott­hon első benyomásként ar­ról beszélt, hogy „jó fejeik” vannak bent a munkahe­lyen'. Ügy káromkodnak, tervek már elkészültek; re­méljük, hogy hamarosan ott is fogadjuk vendégeinket. Ami viszont már biztos: szeptembertől szauna, szo­lárium várja a vendégeket, s nagy vonzerő a Deseda közelsége is. öt személlyel már beindítjuk a csoporto­kat, s reggeltől késő estig várjuk a sportolni vágyó­kat. Alakuló közgyűlésükön a sportcsarnokban, amelyen felügyeleti szervük, a váro­si sporthivatal is jelen volt — együttműködési szerző­dést kötöttek a kórházzal1 és a nyomdával. — A kórháztól különféle orvosi berendezéseket, se­gédeszközöket kapunk, s cserébe hozzánk küldik mo­zogni dolgozóikat. A nyom­da pedig vállalta, hogy ön­költséges áron készíti belé­pőinket, programfüzetein­ket. Klubtagjaink számára a sportolás mellett elméleti fölkészítést is ajánlunk. Ha­vin ta egyszer népszerű, a fittsáigmek elkötelezett em­bereket szeretnénk előadá­sokra meghívni. így kap- csóljuk össze az elméletet és a gyakorlatot — összegzi Horváth Józsefné a Fitness sportklub munkájának lé­nyegét. mint a vízfolyás. A gyer­mek új szavakat; tanult. Elő­ször nevetett az ízléstelen szavakon, később már vir- tuskodásbál ő képes zitette el a többit. Egy másik gyermek öröm­mel újságolta otthon: egész nap úgyszólván semmit sem kéll csinálni. A melósoksem erőltetik meg magúikat. Nagy a lógás, csak akkor kell kapkodni, amiikor a főnök bejön. Máshol a gyermek szaladt a tízóraiért, aztán kimosta a kávéscsészéket, majd ide-oda csellengett. Já­ték, lázas semmittevés az egész munka — így foglalta össze a teendőit. Jól megtanulta a leckét az életre ! N Volt azonban olyan gyer­mek is, aki arról számolt be otthon, hogy egész nap lé­legzetvételnyi ideje sincs. „Fuss ide, szaladj oda” a nevem — panaszkodott szü­leinek. Ha egy percre meg­áitok, azonnal rámripakod- wak: — Mi az, öcsém? Bü­dös a munka? Ne akarj itt lógni ! Korán kezded... Az ilyen munkahelyeken dol­gozó, a munkával ismerke­dő gyermekeknek téves né­zetei alakulnak ki a mun­kahelyről, és szorongva gon­dol arra, hogy elérkezik egy­szer az az idő, amikor a mindennapjait ott kell él- töltenie. Az elmúlt két évtizedben évente 220—290 ezer nő vet­te igénybe a gyest. A nyolc­vanas évek közepétől, a gyed bevezetésétől csaknem 90 százalékra emelkedett a kisgyermeküket otthon neve­lő anyák aránya. A gyes, illetve az ezt fokozatosan felváltó gyed 1970-ben 1,2 milliárd, 1986-ban pedig 4,4 milliárd forint közkiadást jelentett. Két évtized során számos tapasztalat gyűlt össze erről a fontos társadalompolitikai intézményről, s ma már jó néhány tudományos igényű vizsgálat eredményei is ren­delkezésünkre állnak, hogy megvonjuk a gyes mérlegét. M£RT SZÜLETIK KEVÉS GYEREK? A hatvanas években a „kicsi vagy kocsi?" vita már nevében is jelezte: az ala­csony születésszámot sokan azzal magyarázták, hogy az anyagiak kerültek szembe a társadalom értékítéletében a gyermekvállalással. A gyestől — amely bevezetése­kor jóval tetemesebb össze­get jelentett a vásárlóértéket tekintve — sokan azt vár­ták, hogy a főhivatású anya­ság pénzbeli elismerése több gyermek vállalására serken­ti a családokat. Nos, ez a remény csak részben valósult meg. Átme­netileg jelentősen nőtt ugyan a születések száma, de a hosszú távú tendenciát nem sikerült megváltoztatni. Akár csak a többi európai országban, az iparosítás, a nők tömeges munkába állá­sa, a városiasodás, az élet- színvonal általános emelke­dése a születésszám lassú, de folyamatos csökkenését okoz­ta. A kicsi vagy kocsi? al­ternatívájának hamisságát jól példázza, hogy az NSZK- ban, a mienknél lényegesen magasabb életszínvonalon sem sikerült a csökkenő gyermekvállalási hajlandó­ságot érdemben befolyásol­ni. A demográfiai folyamatok mélyreható elemzése során bebizonyosodott, hogy a szü­letendő gyermekek számát nem önmagában a család anyagi helyzete, sőt még Megtanítani a gyermeket a jól végzett munka, az al­kotás örömére — a szó igaz értelmében nemes cseleke­det. S egyben emberi köte­lesség is. Az ifjúság: az öre­gek jövője. A mai felnőttek magatartását tükrözi majd vissza a jövő felnőttjeinek magatartása. Nemcsak a munkahelyeken, hanem mindenütt. A felnőtték jó vagy rossz életmintáit viszi tovább a fiatalság. Életve­zetésük a felnőttek le lkiis­mer étét terheli vagy példa­mutatását dicséri. Az idő­sebbek azt kapják majd vissza, amit adtak. Végül néhány mondat a szülőnek. Ne azzal indítsa útnak, hogy meglátod, alig kell dolgozni valamit ; át­vészeled azt a két hetet, az­tán kapod a pénzt. Vehetsz magadnak valami jó cuccot vagy amit alkarsz. Inkább figyelmeztesse aurai, hogy a munkahelyet még a tanulók­nak is komolyan kell ven­niük. Legyen szolgálatkész, udvarias, végezze el szíve­sen a rábízott feladatokat! Törekedjen arra, hogy jó munkával sikerélményeket szerezzen magának. Érté­kelje a kis sikereket is, mert az „élet iskolájában” kapott dicséret nagyon' ér­tékes érdemjegy. Jellemet és egyéniséget minősít. F. K. csak nem is a lakáshelyze­te dönti el. Ha ugyanis ez igaz lenne, akikor a nagy jövedelmű, tágas lakásokban élő magyar családokban ti­pikus lenne a 3—4 gyerek. Márpedig ennek épp a for­dítottja jellemző, a rossz anyagi körülmények között élők körében van a legtöbb sokgyerekes család. Sokkal nagyobb hatással van a népesedési helyzetala­kulására a fiatalok jövőké­pe, hogy mennyire látják biztonságosnak, előre ter- vezhetőnek maguk és gyer­mekeik sorsát. Jelentős ha­tásuk van a hagyományok­nak, sőt a vallási tradíció­nak is. Lengyelországban például mindenekelőtt az erős katolikus hagyományok­kal magyarázható, hogy a legválságosabb időszakokban sem csökkent jelentősen a gyermekek száma. A GYES-NEURÓZIS HATTERE A gyes két évtizede alatt jelentős tapasztalat gyűlt össze arról is, hogy a főhi­vatású anyaság évei miként hatnak az otthon cseperedő gyerekekre, a családokra és az anyákra. Bebizonyoso­dott, hogy az otthon nevelt kisgyermekek kevesebbet betegek, mint bölcsődés kor­társaik, testi fejlődésük gyor­sabb, harmonikusabb. Nem ilyen egyértelműek a kis­gyermekek szellemi-pszichés fejlődésének tapasztalatai. Tény, hogy az anya a leg­jobb és végeredményben pó­tolhatatlan gondozó a kis­gyermek számára; általában kiegyensúlyozottabbak, ma­gabiztosabbak, lelkileg egész­ségesebbek a gyesen levő anyák kicsinyei, mint böl­csődés kortársaik. Csakhogy áz otthon levő anyák nem elhanyagolható része a gyes­neurózisnak elkeresztelt „betegségben” szenved, s ez talán nem is elsősorban tes­ti-lelki, inkább társadalmi eredetű. Olyan nemzedé­kek leányairól, asszonyairól van itt szó, akiket magukat is a bölcsőde, óvoda, napkö­zi nevelt, akik igencsak so­ványka családvezetési isme­retekkel lépnek anyai „pá­lyára”. A gyes évei alatt pedig a férjek túlmunkával kényte­lenek pótolni a feleség kieső keresetét, így a fiatal anya a nap legnagyobb részében egyedül marad a számára vadonatúj „tananyagot” je­lentő háztartási, gyermekne­velési-gondozási leckével. Megszakad a kapcsolata ko­rábbi munkahelyével, álta­lában a baráti körrel is, el­maradnak az addig termé­szetesnek tartott szórakozási alkalmak. A huszonnégy órás anyai szolgálat sok, erre teljesen fölkészületlen fiatal nő számára túl nagy teher­tétel; következményei meg­mutatkoznak a kisgyermek­hez való viszonyban, türel­metlenséget szülnek. Mindez persze nem csök­kenti a gyes, illetve a gyed jelentőségét, csupán jelzi, hogy a nők kettős kötéséből, az anyai és munkavállalói mivoltukból fakadó konflik­tusok a leggondosabb társa­dalompolitikával is csak enyhíthetők, meg nem szün­tethetők. ANYA VAGY MUNKAVÁLLALÓ? A gyes bevezetése sajátos, bonyolult helyzetet alakított ki a női munkavállalók „pia­cán”. Egyes elnőiesedett és amúgy is munkaerőgondok­kal küzdő szakmáikban szin­te megoldhatatlan problé­mákat okozott az elmúlt két évtizedben, hogy az ott fog­lalkoztatottak 8—10 százalé­ka voilt egyidőben távol mun­kahelyétől. A gyes tapasztalatai erősí­tették meg azt a felismerést, hogy a nők számára a mai­nál sokkal nagyobb körben lenne szükség a bedolgozás, a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő-beosztás széles kö­rű elterjesztésére. Vagyis a munkavállalói és anyai sze­repkör mai szigorúan el­választott formáinak lazítá­sára, közelítésére. Sajnos, a munkaerőpiacon még ma sem működnék iga­zán piaci viszonyok. Koránt­sem általános az a fölisme­rés, hogy a nőket hatéko­nyabban lehet foglalkoztat­ni, ha átháríthatatlan anyai feladataikat nem állítjuk minduntalan szembe munka- vállalói tennivalóikkal. Sóik­kal több gyesen, gyeden levő nő vállalna gyermeke gon­dozása mellett részmunkát, mint amennyien ma megte­hetik. A legutóbbi egy-másfél év súlyosbodó anyagi terhei a kisgyermekükkel otthon le­vőket két irányból különö­sen súlyosan érinthetik. Egyre többen fognak min­den bizonnyal rákényszerül­ni, hogy az anyagiak miatt korábban visszatérjenek munkájukhoz, mint tervez­ték. Ugyanakkor fennáll an­nak a veszélye, hogy a kis­gyermekes anyák, a gyesről éppen visszatértek lesznek a vállalati létszámcsökken­tések első „áldozatai”, mert gyakran betegeskedő kicsi­nyeik miatt amúgy is „meg­bízhatatlanok”. P. É. ■ Séta a patalomi szociális otthonban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom