Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

1988. augusztus 15., hétfő Kié a kincs? Csaknem egy évig talál­gatott nem csekély izgalom­mal a művészeteket pártoló világ: metyik lesz az a sze­rencsés ország/város, ame­lyik „megkapja” a világhí­rű Thyssen-Bornemisza­gyűjteményt. Világos volt ugyanis, hogy a 67 éves, nevében magyar arisztikra- ta anyjára is emlékező bá­ró tulajdonában lévő vagy 1300 mestermunka már ré- gesrégen kinőtte a luganoi — tóparti — Villa Favorita termeit. Igaz, eleinte nem esett szó költözésről, csupán a villa átépítéséről. 1987 el­ső hónapjaiban azonban a spanyol kormány felajánlot­ta: a Prado múzeum közelé­ben szívesen biztosít méltó elhelyezést a XIV. század és a XX. század közötti idősza­kot felölelő gyűjteménynek. Ekkor kezdődött a „harc”. Svájc anyagi előnyökkel próbálta maradásra bírni, ám kisvártatva jelentkezett a kaliforniai Getty-múzeum is, majd az NSZK — ponto­sabban az NSZK-ból szám­talan pályázó. Stuttgart, Bonn, Düsseldorf és Ham­burg látta volna szívesen a műkincseket, majd a már­cius közepén Londonban megrendezett kiállítás után az angolok is jelezték, szíve­sen adnának tartós otthont ennyi szépségnek. S hogy mi döntött végül is Spanyolország . mellett? Talán az, hogy a svájci ál­lampolgárságú Thyssen-Bor- nemisza felesége (mellesleg az ötödik) az egykori spa­nyol szépségkirálynő, Car­men Cervera. Most a gyűj­temény tulajdonosa és Ja­vier Solana spanyol kul­tuszminiszter megállapodást írt alá egy olyan alapít­ványról, amelynek keretében a kormány bérleti díj nél­kül a magángyűjtemény ren­delkezésére bocsátja a Vil- lahermosa palotát, s megfe­lelő anyagiakat a kiállítás megrendezéséhez. Ennek fe­jében a báró — pontosab­ban a jogi tulajdonos, az úgynevezett „Thyssen-Bor- nemisza Collection Trust” a gyűjtemény legjobb darab­jait kölcsönadja, legalább tízéves időtartamra. Nem ingyen: a spanyol kormány évi bérleti díjat fizet, amely összeget a tulajdonos új fest­mények vásárlására köteles fordítani. Másfél éven belül megnyí­lik hát a Prado fennható­sága alá tartozó új múzeum a Villahermosa palotában, 700 olyan festménnyel, ami­re a világ bármelyik veze­tő múzeumi büszke lehetne. Köztük van Holbein Vili. Henrik-portréja, a valószí­nűleg egyetlen magántulaj­donban lévő Dürer, és sze­repel a listán Altdorfer, Carpaccio, Rubens, hogy csak a legnevesebbeket em­lítsük. Sok szó esett persze a nagy nemzetközi találgatás közepette arról, hogyan is állt össze ez a fantasztikus gyűjtemény. A legköltsége­sebb részt, a régi mestere­ket még a papa vásárolta és helyezte el a luganói villá­ban. A fiú, Hans Heinrich nemcsak az iparbirodalmat, hanem a gyűjteményt is örökölte, és miután testvéré­től megváltotta a részét, gyorsan nekilátott a gyara­pításnak. Tehette: a báró ma Svájc leggazdagabb em­bere, s mi tagadás, élni is tud e gazdagsággal. Szereti a nőket, a sportot, a művé­szetet, ott ül a Sotheby el­nökségében is, és elismert művészeti-diplomata, aki fenntartások nélkül küldi világkörüli útra kincseit. Ez utóbbiak ma már akár öt villát is megtölthetnének. Most egy darabig vége a találgatásnak, bár sokan azt mondják, nem véletlen a tízéves időtartam-megjelölés a megállapodásban. Bár a spanyol kormány abban bí­zik, hogy a gyűjtemény vég­képp ottragad, nincs kizár­va, hogy egy évtized múlva ismét lesz reménye más or­szágnak: mégis átkerül hoz­zá a gyűjtemény. Szászi Júlia Somogyi Néplap 5 ÜDÜLŐHELYI FÓRUM Illúziók nélkül Üdülőhelyi fórumot ren­dezett tegnap délelőtt a ba- laitonszánszói nagyközségi ta­nács Baillatonszemesen. Bereczk Gyula tanácsel­nök nem kertelt, amikor sorra vette a tavalyi üdülő­helyi fórumon felvetődött problémákat. A szennyvíz- csatornázás kiviteli tervei már tavaly elkészülitek, s az idén sort kellett volna ke­ríteni a társulat megalakí­tására. A boglárlelilei szenny víztisztító azonban, nem tudja fogadni a szenny­vizet. Ráadásul egy időköz­ben- született rendelet tiltja, hogy a szennyvízelvezetés céljaira OTP-kölcsönt ve­gyenek igénybe. Ez újabb nehézséget okoz, s a tanács keresi a megoldást. A Hullám utcai üdülőtu­lajdonosokat sem lehet meg­nyugtatni. Korábban arról volt szó, hogy az idén elké­szül a partfelltöltés, partvo­nal-szabályozás. A beruhá­zást azonban — pénzhiány miaitt — leállították, s le­kenhették a munkaterületet. Ott most fürdeni sem lehet, mivel a terület a kotrás miatt életveszélyessé vált. A tanács szeretné elérni, hogy jövőre legalább tegyék für­désre alkalmassá azt a részt. A belvízelvezetés megoldásá­ra az idén a korábbinál nagyobb összeget tervez­tek. Időközben kiderült, hogy az árak még jobban fölmen­tek, így ez a program is le­lassult. Többen kifogásolták, hogy Őszödről életveszélyes megközelíteni a Balatont, mert a 70-es főúton nincs felfestett gyalogátkelőhely. Régi gond, meg kell eléged­ni a sebességkorlátozást elő­író táblával. Ötszáz vitorlás befogadá­sára alkalmas kikötő tervei bontakoznak ki Szemesen. A tanács a Maharttal és a Sio- tourral gazdasági társulást tervez, hogy külföldi tőke bevonásával színvonalas köz­pontot alakítson ki a jelen­legi kemping helyén. Többen panaszolták a te- lefonheilyzet tarthatatlansá­gát. Kevés a nyilvános fülke, nagy a sorbanállás. A ta­nácselnök elmondta, hogy a meglevő hálózat is túlterhelt, kapacitásbővítésre pedig nem sok esély van. — Tavaly 15 millió forint volt a tanács bevétele az üdülőhelyi díjakból — mond­ta az elnök. — Idén 16 mil­liót terveztünk, de örülhe­tünk, ha 13—14 millió ösz- szejön. Ez az üzemeltetésre is alig elég ... 'Néhányan ehhez kapcso­lódva jegyezték meg: a Ba- laton-part nemcsak a hely­beliek, az üdülőtulajdonosok érdekeit szolgálja. A tó az egész országot, sőt Európát látja vendégül. Sürgősen ál­doznunk kell a további fej­lesztésére . .. I ___________BUZSÁKI BŰCSÚ * Ha gyományok tisztelete Színvonalas kiállítás, színes forgatag A buzsákiak nemcsak őr­zik, hanem élik is hagyo­mányai ka,t: ahogy régen, ügy ma is az itt lakók jeles napja a búcsú — mondta megnyitó beszédében dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. Köztudomású, hogy Bu- zsálk a Bailaton-.kömyék ha­gyományokban egyik leg­gazdagabb települése. Az asszonyok ujjhegye ma is hordozza a rátétes, a bo­szorkányos, a vézás öltéseik gazdag motívumkincsét, ere- déti színvilágát, a férfiak kezében pedig nagyapáink tudásával mozdul a bizsók. A Balaton-környéki ide­genforgalmi események so­rában második évtizede ren­dezik meg a Buzsáki búcsút. A gondosan előkészített ren­dezvény az ország valla- mennyá részéből és külföld­ről is vonzza az érdeklődő­ket. Az iskola tantermeiben hagyományos kiállításokat láthattunk, amelyek java­részt a buzsáki -népi hímzés­ből és faragásból adtak íze­lítőt, de élményt nyújtott Bagó Bertalan festőművész tárlata, Verseghy Ferenc fazekas-, illetve Aleksic Márta szőttesbemuta'tója is. A falu utcáin kirakodóvá­STRANDFESZTIVÁL SIÓFOK Bellovagolt a magyar be­tyár, az asztalok mögül el­rabolt egy kedvére való lányt, majd elvágtatott. Rá­adásul szólt a cigányzene, s a nemesvámosi betyár.csár- dia .vendégműsorában ropták a táncot a népi ruhás tán­cosok, énekelt a vőlegény, megkérte a menyasszony ke­zét — és megkapta —, az­tán „lakodalmat csaptak és talán még ma is mulatnak”. Harmadik alkalommal ren­dezték meg Siófokon a strandfesztivá.'lt, amelynek nem titkolt célja, hogv a különféle programokkal szó­rakoztassák a szállodasor és a környék lakóit, az üdülő­vendégeket, — Célunk azonban nemcsak ennyi — mondja dr. Földi László, a szállodasor igazga­tója —, hanem az is, hogy a külföldi vendégek híresztel- jék el otthon, milyen jól érezték magukat nálunk. És ezzel toborozzon vendégeket jövőre. Minden év augusztus közepén továbbra is szeret­nénk megrendezni a feszti­vált. Azért nem később, mert ehhez a programhoz hőség kell, meleg Bataton-víz, .nyá­ri hangulat, ami később sok­kal bizonytalanabb. Pénteken és szombaton a szállodasor hosszú strandján nem lehetett talpalatnyi he­lyet sem találni. .Tömeg na­pozott a fúvón, rengetegen fürödtek a kellemes víz­ben, de nem kevesen voltak azok sem, akik szemlélőként vagy aktív szereplőként vet­tek részt a programokban. Különösen a gyerekek köré­ben volt népszerű a Budatej jégkrém- és parfébemutaíó- ja, amelyen jégkrémevő ver­seny is volt. Kóstotlóval egy­bekötött termékbemutatót rendezett a Balatonbogilári Mezőgazdasági Kombinát is. A helvéciai ág. gasztronó­miai látványkonyhája is színesítette a programot, hi­szen az Európa-száliló sza­badtéri uszodájában egy vízibiciikíin készült el az ebéd (Kerekes Gyula meste­ri szakácskodása mellett), s a résztvevők a víz partján fogyasztották el az ízletes falatokat. A két nap alatt térzenére, sramlizenére, népművészeti 'kirakodóvásárra, sörivó ver­senyre, egésznapos vízibicik- ■li-, miniseit'- és tekev&rse- nyekre is sor került. A st.randfesztivál mindkét este garden-partyv.a.1 ért vá­gat, s pénteken még jói si­került látványos tűzijáték­nak is tapsolhatott a több ezer résztvevő. Gy. L. sáron válogattak a vendégek Vetít lufi és csipogó, könyv és kosár, szőrme és hangle­mez, pulóver, és felsorolni sem lehet, mi minden. A vásárosok harsányan kínál­ták porttékáikat, a vevők padiig vidáman incselkedtek az eladókkal. A buzsáki tájház udvarán már éppen csak parázslót! a tűz a tegnap még élő, há­romszáz kilós, piros-tarka bika alatt. Az ökörsütést Horák Dénes, a Kiskunsági Á. G. munkatársa irányítot­ta, aki segítőivel húsz esz­tendeje járja az országot. Buzsákon tavaly mutatkoz­tak be először ökürsütö tu­dományukkal. A 'titkos re­ceptjük alapján készült pác­levet magasnyomással injek­tálják a húsba, majd 8—10 órás forgatás után a hús­szeleteket fűszeres zsírban puhítják meg. A vendégek szerint a módszer kitűnő! A körhinta közelében há­rom férfi és két fiúcska .né­zelődött : — A fehérnép misén van, aztán készítik az ebédet — magyarázta Knézics György, aki fiával, Ferenccel és a Somogy szantpálról meghí­vott rokonnal, Bogdán Já­nossal nézelődött. A két kisfiú, Balázs és Zsolt az unokái. — Lesz húsleves és rántott hús, pörkölt, pecse­nye, fasírozott és 5—6 féle sütemény. A fiúk már mennének, vonzza őket a körhinta és a vásár. — Lassan mi is nyithat­nánk egy sátrat a vásáros holmikból1 — tette hozzá mosolyogva az édesapjuk. — Régen mi hajtottuk a körhintáit, csak az ördög- hintának volt motorja — emlékezett Bogdán János. A vásár forgatagában so­kakat megállított Göncz József mari on ett f i gur ük a t kínáló színes .sátra. A . ked­ves fiatal házaspár egy éve visszatérő vendége Buzsák- nak. — Erre az alkalomra min­dig kitalálok valami új fi­gurát — mosolygott az asz- szony. — Most újdonságként ezt a zebrafigurát hoztuk, amelyet a férjem táncoltat. Egy lombos fa aLatt He­gedűs Jánosné buzsáki rá­tétest hímzett: — Kilencéves koromtól készítem a buzsáki hímzése­ket, a rátétest, a boszorká­nyost és a vézást — mond­ta a hatvanéves asszony —. Keze néhány percre megpi­hent az ölében, majd az ap­ró öltések újra szigorú rend­be kényszeríte’tték a mintát. Tizenegy órakor templo­mi hangversenyt adott a ba- iatonkeresztúri Bárdos La­jos női kar, majd délután f ölfcl ór m üsor b a n mu t atko z- tak be a buzsáki és a ven- dégegyüttesek. Tamási Rita A tanár úr ír SIMON OTTÓ Földlüktetés Indítsunk fanyar humor­ral. A költők mindenre el­szánt emberek. Ne Petőfire gondoljunk, hanem azokra az ismeretlen poétákra, akik éveket várnak kötetük meg­jelenésére, hónapokat egy­cgy biztató levélre. Azt azon­ban nem gondoltam, hogy egy matematikatanár, aki a logikába oldott realizmus embere, hajlamos lehet a ro­mantikus lábadozásra. A fonyódi Simon Ottó osz­tott, szorzott, és Földlükte- tés címmel magánkiadásban megjelentette első kötetét. Az elszántság az anyagi te­her vállalását jelentette. Megérte-e neki, megérte-e nekünk? Hiszem, hogy igen. A kö­tet negyvenegynéhány verse bizonyíték az avatott kézre; kapcsolódásra az igazi költé­szet hagyományaihoz. Simon Ottó mestere Nagy László, Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Takáts Gyula, Fodor András, de szellemi örököse Egry Jó­zsefnek és Csontvárynak is. Képei megragadnak, lükte­tőén .lendületesek, szerteága­zóak. Verseiben tobzódnak az igék, sűrűsödnek a moz­dulatok. Az Itt még a fanak is ... című versében — a kötetlenség lendületének en­gedve — szinte minden mon­datában erőszakos állítmá­nyok vannak. Költőként nemcsak indula­tokat, hanem teret is vállal: a Balaton, s az ottani ember érzéseinek versírója. Nem valamilyen provinciális szin­ten „balatonizál”, hanem a szülőföld kihívásának tesz eleget. Simon Ottónál a vers és a tett egységet alkot, hi­szen mint a fonyódi Helikon támogatója, rendezője is is­mert. Mindenről van mondani­valója: a politikáról éppúgy, mint a fiatalságról, a mun­káról, a szerelemről. Már- már megdöbbentő, ahogy a férfi és a nő kapcsolatáról EGY FONYÓDI VERSESKÖNYVRŐL ír: „Gyere; Csontig vetkőz­zünk, súlytalan lélekig, a gé­nek hadd vigyék tovább, az élet bennünk búvá rejtel­meit”. Beleképzelem e sorai­ba József Attila merészsé­gét, amellyel azt írta: „Flóra, csináljunk gyereket, hadd vessen cigánykereket...” Bi­zonyára. Hiszek Simon Ottó versőszinteségében, abban, hogy negyvenen túl is lehet így .gondolkodni. És lehet a nemzet mindennapjainak szeretetétől erőt meríteni. Címadó versében így fogal­mazta meg: „... fölémfa- gyogsz Európa fizetetten vég­vára, szegénylegények gyöngyországa csillagos Hun­niám.” * Ajánlom hát a vers bará­tainak ezt a most megjelent kötetet. Békés József Beethoven X. szimfóniája Október lff-án a londoni Royal Festival Hallban lesz az ősbemutatója Ludwig va.n Beethoven X. szimfóniája egyetlen, fennmaradt tételé­nek — írta a Sunday Times. A szimfóniát - Beethoven 1827-ben, már halálos ágyán, kezdte inni. Halála előtt nyolc nappal megígérte a londoni közönségnek az új művet, de soha nem készült el vele. Ez is indokolja, hogv a X. szimfónia első tételét először az angol főváros hallja, a liver.poóLi filhar­monikusok előadásában, A nagy mester eredeti kéziratát Barry Cooper skót zenetudós, az aberdeeni egyetem kutatója rekonst­ruálta. Cooper öt évvel ez­előtt bukkant rá az értékes leletre egy nyugat-berlini könyvtárban,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom