Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

1988. július 6., szerda T Somogyi Néplap 3 Több jelentkező — kevesebb munkahely Elküldte a Tanép az ipari tanulókat Sárdi Árpád lett az SZMT titkára Zórt üléssel kezdte a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap délelőtti tanácskozását, amelyen részt vett IKIenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A testület személyi ügyben {döntött. Sárdi Árpádot kooptálta az SZMT, az elnök­ség tagjai sorába, majd pedig titkos szavazással egyhangúlag megválasztotta a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkárának. Ezután Balogh Lászlónak, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének írásos jelentése és szóbeli kiegészítése alap­ján a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működését, a lét­számleépítések tapasztalatait 'tette mérlegre a testület. 1987 elejétől a munkaerő­igény — akárcsak országo­san — Somogybán is mér­séklődött, a kevésbé vagy egyáltalán nem képzett munkavállalók elhelyezke­dése nehezebbé vált. Több területen — elsősorban Barcs, Csurgó, Nagyatád, Tab térségében — foglal­koztatási gondok voltak. Ez év első felében húsz száza ■ lékkai nőtt a munkiaerő,- szölgálati irodák forgalma' összesen 2350-en keresték feli azokat. A kereslet és kí­nálat feszültségei térségen­ként eltérnek, a gondok pe­dig egy-egy területre össz­pontosulnak. Valószínű, hogy a-z év második felében erősödnek a létszámleépíté­sek, a munkaügyi osztály két-háromezerre teszi azok­nak a számát, akiknek mun­kahelyét kell változtatniuk. A Minisztertanács április 1-jén életbe lépett rendelete szerint most már egy dol­gozó leépítését is be kell je­lenteni. Ez kedvező irány- han befolyásolta a munkál­tatók magatartását, aztán a dolgozók szociális biztonsá­gát is növelte. Sajnos, a munkahelyi szakszervezeti szervek is késve reagáltak az eseményekre, így például nem tájékoztatták jogaikról azokat a dolgozókat, akik­nek a leépítése szóba került. Erre azért figyelmeztetett, mert az idén a mezőgazda­ságban is szabadul fél mun­kaerő. Bizonytalan a Tanép 650 dolgozójának a sorsa, az e létszámba nem tartozó 130 ipari tanulónak már felbon­tották a szerződését, s más­hol kellett újat kötniük. Az egyik felszólaló szerint el­terjedt az a hír, hogy a Ka­posvári Ruhagyár megszün­teti a nagybajomi telepét. Ez nyugtalanítja a dolgozókat. A ruhagyár igazgatója ép­pen most tájékoztatta az SZMT-t: se a nagybajomi, se a kadarkúti telep nem szűnik meg. Az idén az is gondot okoz, hogy száz, először munkára jelentkező fiatalnak várha­tóan csak kilencven munka­hely jut. Elsősorban a gim­náziumot végzett, tovább nem tanuló fiúk és lányok elhelyezése jelent gondot, éppen ezért növelni kellene a továbbtanulási lehetőséget. A demográfiai hullám miatt két év múlva ugyanis már három-négyezerrel több fia­tal jelentkezik munkára. Kiss János, az SZMT fő- munkatársa kifejtette, hogy a szakszervezetek sokat tet­tek és tesznek a dolgozók érdekeinek képviseletéért, az ő jelzéseik is benne van­nak a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer kialakításá­ban. Nagyon fontos a jövő­ben, hogy a sfjakszervezet is vegyen részt az átképzés rendszerében. Azt pedig kö_ vetéljék meg a vállalatoktól, hogy pontosan időben jelentsék a létszámleépítést, átképzést. Fontosnak tartot­ta, hogy az SZMT a megyei tanács-vb osztályaival kö­zösen alakítson egy közös érdekvédelmi csoportot. Most még nincs különösebb ■foglalkoztatási feszültség a megyében, ez a gyorsan jel­ző csoport hozzájárulhat ah. hoz, hogy ne is legyen. L. G. Olykor néhány szál forint... Űjra hasznosított kastélyok, pusztuló értékek A kastélyok — nemcsak építészeti értékük, hanem hasznosítási lehetőségük miatt is — évtizedek óta a szakmai figyelem középpont­jában vannak. A megmen­tésük érdekében tett megyei erőfeszítéseket országosan is elismerik. Műemléki védelem alatt jelenleg 56 kastély áll Somogybán. Közülük kilen­cet minősítettek műemlékké. 45 a műemléki jellegű, és 2 a városképi jelentőségű épü­let. Körülbelül ötven régi kastély, illetve kúria van még a megyébén, amelyet semmilyen védelem nem il­let meg jelenleg. Közülük azonban több érdemelné meg, hogy megőrizzük az utókor számára, és hasznosítsuk. A védett kastélyok közül kedvező hasznosítású 24. Azt jelenti ez, hogy az épület építészeti és műemléki ér­tékeinek megtartásával új funkciót kapott, kezelője jól karbantartja, nemcsak az épületet, hanem a környeze­tét is. Jó példája ennek Za­lán a Zichy-kúria, Somogy- túron a Kunffy-kúria, vagy Szántódpusztán az idegen­forgalmi központ. Huszonöt kastély elfogadható haszno­sítású. Ide tartoznak a kas- télyjslkölák, a szociális ott­honok, a könnyűipari tíze­inek. A jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy ezek az üzemek, illet­ve intézmények kiköltözze­nek a kastélyból, de az álla­gúik megóvásáról gondoskod­nak. Kedvezőtlen hasznosítá­súnak tekintik azokat a kas­télyokat, amelyek magára- hagyottan, üresen állnak, vagy olyan ipari üzem mű­ködik bennük, amelynek te­vékenysége rongálja az épü­let állagát. A védett kasté­lyok közül ilyen körülmé­nyek között hét van. Idetar­tozott 1981 előtt a gálosfai kastély is, amelyben teg­nap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága érté­kelte a kastélyok és kúriák megmentése érdekében tett eddigi megyei erőfeszítése­ket, és határozott a további feladatokról is. Szigetvári György, a megyei tanács műemléki albizottságának vezetője fűzött kiegészítést dr. Fazekas Sándorné építés­ügyi és vízügyi osztályvezető írásos előterjesztéséhez. Ki­fejtette, hogy ma még egy­szer annyit kellene költeni a somogyi kastélyok megmen­tésére, mint tíz évvel ezelőtt. A költségek nem azért emel­kednek a duplájára, mert a kivitelezési árak növeked­tek, hanem azért, mert az épületek állaga — amelye­ket magukra hagytak — je­lentősen romlott. Olykor né­hány száz forintos javítással tízezer forintokat lehetne megmenteni. Ezért a megyei kastélyprogram első lépése­ként — az Országos Műem­léki Felügyelőségtől kapott pénz felhasználásával — ezeknek az épületeknek a tetőszerkezetét javították ki. A gálosfai kastély felújí­tása 27 millió forintba ke­rült. Ezt a munkát félmillió forintos tőkével és ma már alig hihető -lakossági segít­séggel kezdték el. Hat köz­ség fogott össze azért, hogy megmentsék azt az épületet, amely ma a belső-somogyi turizmus egyik központja is. A kastélyok úgy helyezked­nék el a megyében, hogy felújításuk után a Balatontól a Zsalicségig tartó idegen­forgalmi útvonalat lehetne kiépíteni hozzájuk. A tegnapi tanácskozáson — elismerve az eddigi erő­feszítések eredményét — el­sősorban a tennivalókról esett a lagtöbb szó. Arról, hogy van már a felújításra és a hasznosításra megfelelő tapasztalat, ezeket érdemes volna felhasználni, néhány esetben azonban különös dolgokat tapasztalnak. A csoimbárdi kastélyt például a Sáév kívánta felújítani és vendégházként hasznosítani. Ehhez a munkához ötmillió forintos támogatást kapott a Műemléki Felügyelőségtől. A tetőjavításon kívül más nem történt itt, s a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat — a jogutód — most nyereséggel akarja visszaadni a megyének. Két- hely—Sáripusztán a kastély főépületet néhány éve tűz pusztította el. Helyreállítása 360 millió forintba kerülne, de ezt a kezelő, a Budapest Fővárosi Tanács nem vállal­ja. Azt azonban aligha le­het már megérteni, hogy amikor a Műemléki Albi­zottság munkatársai az épü­let állapotáról fényképet akartak készíteni, nem en­gedték be őket Sáripusztára. Jelenleg veszélyeztetett állapotban vah a gyugyi, a barcsi kastély, valamint a Bíró-kúria Kötésén. A bar­csi kastélyt egyébként 700 ezer forintért egy család vet­te meg, és jelenleg az ötven szobájából ötöt használ. A szakemberek véleménye sze­rint a már megkezdett és félkész épületekben a hely­reállítás befejezése a leg­sürgetőbb feladat. Ha ez nem történik meg, akikor is­mét veszélyeztetett állapot­ba kerül a hencsei, a csom- bárdii és a felsőbogáti kas­tély. Helyreállításuk, illetve felújításuk befejezése a ke­zelő feladata. Neki kell elő- terameteni — esetleg tőkés- társ bevonásával is — a pénzt. A tanács legfeljebb felkutatja és összehozza a tő- késtár&akat. Az első feladat mindenképpen az, hogy meg­felelő funkaiót találjanak a régi épületeknek, amelyek megmentése érdekében az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium segíti a me­gyét azzal, hogy — a tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen jelentették ezt be — a rossz állagú épületek sorsának rendezésére kialakuló me­gyei elképzeléseket segíti. A szép tájakon épült so­mogyi kastélyok megmentése — a vb véleménye szerint — mindenkinek érdeke, hi­szen újrahasznosításuk révén valamennyien gazdagabbak leszünk. Kaposváron nem terveznek vízkorlátozást _ KÁNIKULAI CSÚCS VOLT Ismét kánikulai napokat élünk. Pénteken a tavalyi rekordot is meghaladta Ka­posvár vízfogyasztása : 32 841 köbmétert használtak el. Ez több mint a a tavalyi csúcs­időszakban elfogyasztott mennyiség. Kaposváron ennek ellenére nem terveznek víz­korlátozásokat, noha egyes utcákban nyomáscsökkenés tapasztalható. Kritikus hét­nek tartják a mostanit a DRV megyei üzemigazgató­ságánál. A hétvégén úszó­verseny lesz a Csík Ferenc uszodában, fel kell tölteniük az ötvenméteres versenyme­dencét, készülnek az ezer­ötszáz köbméteres cseri víz­tározó átadására, amely ha­sonmása a korábban átadott nagyatádi víztoronynak, ugyanakkor egy négyszázas fővezeték átkötését is ezek­ben a napokban csinálják a Békefüredi-lakótelepen, hogy jobbíthassák a városrész el­látását. A DRV ígérete sze­rint nem lehet és nem is lesz gond az ivóvízellátással. Ha nem törik el a regioná­lis vezeték, akkor minden lakásban ott lesz az egész­séges ivóvíz. A Balaton partján feszül­tebb helyzetről szóltak. Az északi parton Fűzfőn, Bala­tonalmádiban, Balatonfüre- den, Alsóörsön, Csopakon és még egy tucatnyi településen vízkorlátozást kellett elren­delni. Reggel hattól este tízig nem leíhet és nem sza­bad locsolni, gépkocsikat mosni. A déli parton egy­előre nem kell vízkorlátozás­sal számolni, ám, ha a fo­gyasztás meghaladja a meg­engedhető mértéket, akkor a tanácsoknak is el kell ren­delniük a korlátozásokat. N. J. FÉL ÉV AZ ELŐNY VEZETŐI SZEMLE A SIÓFOKI ÁLLOMÁSON A résztvevők örömmel vet­ték tudomásul, hogy a fő­szezonban — ha még nem is teljes pompájában — de hasz­nálható a gyalogos aluljáró a vágányok megközelítésé­re, teljesen elkészült a 4-es, 5-ös vágányok közötti fe­dett peron, s a 2—3. vágány közötti magasított peront is használhatják az utasok. Jó ütemben halad a központi üzemi épület és a nyári váró építése. A Szahadbattyán— Siófok szakaszon a beruhá­zási programban szereplő időpontnál egy évvel koráb­ban megtörtént a villamos üzemfelvétel. A vonalsza­kasz villamosítása mintegy 390 millió forintba került, s ebből Siófok áldomáson a végzett munka értéke 82 millió forint. Ez év második felében be­fejezik a gyalogos aluljáró építését, a 2-es, 3-as vágá­nyok közötti fedett peront, a hátramaradt térvilágítási munkákat. Átadják a nyári váró épületét, s beemelik a Sió-híd szerkezetét. Várha­tóan 1989 május végére ké­szül el a teljes állomási vá­gányhálózat az új Sió-híd­dal és a felsővezetékkel. Ez­után kerül sor az állomás biztosító berendezésének üzembe helyezésére, az ah­hoz kapcsolódó távközlési munkákra, majd a korszerű­sített felvételi épület mű­szaki átadására. A közös gondolkodást jel­ző hozzászólások után ünne­pi pillanatok következtek, a kiemelkedő munkát végzők kitüntetéseket és jutalmakat vettek át. Gy. L. Megalakult az Agrárpolitikai Tanács Szerencsére nem az állo- másrekonsfcrukció, hanem egy újabb idegenforgalmi szolgáltatás kerül majd a tervek szerint a mellékvá­gányra a siófoki állomáson. Az általános korszerűsítés­sel, villamosítással párhu­zamosan ugyanis autós ra­kodó pályaudvanrészt is ki­alakítanak, ahová beállhat­nak majd a hálókocsis sze­relvények, a hozzájuk csa­tolt kétszintes autószállító vagonokkal. Így a vendégek kényelmesen és viszonylag olcsón utazhatnak külföldről ia Balatonhoz, ahol rövid vá­rakozás után már rendelke­zésükre áll kedvenc gépko­csijuk. Erről az elképzelésről is szó esett tegnap délelőtt a siófoki vasútállomáson, ahol a MÁV pécsi igazgatósága vezetői szemlét tartott az építkezésben érdekelt külső vállalatok és a MÁV saját kivitelező szerveinek képvi­selői részére. Az állomásre- komstrukció első ütemében már 1983-ra elkészült az új kereskedelmi pályaudvar, a második ütem munkála­taihoz 1987 tavaszán kezd­tek, némiképp módosított elképzelések szerint. A program — 505 millió forin­tos költségvetéssel — a ter­vek szerint 1990 végéig va­llásul meg. A jelenlegi in­tenzív munka várható ered­ménye lesz, hogy mintegy fél évvel korábban átadhat­ják az építők a forgalomnak az új állomást. A beruhá­záshoz közvetlenül kapcso­lódik egy új Sió-híd építése mintegy 50 milllió forint költséggel’. Állnak már a hatalmas beton tartópillé­rek, s az építők elképzelé­sei szerint még ez évben el­készül az új vasúti híd. Ak­kor lebonthatják a háború után ideiglenesnek épített jelenlegi vasúti átjárót. Kedden a Mezőgazdasági és Élefflmezésügyi Miniszté­riumban tartotta alakuló ülését az Agrárpolitikai Ta­nács. A Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter vezette testület legfontosabb feladata az ag­rárpolitikai elvek meghatá­rozásában való közreműkö­dés, az élelmiszer- és fagaz­dasági termeléspolitika kér­déseinek időről-iidőre törté­nő vizsgálata. A tanács ter­vei között szerepel az élel­miszertermelő ágazat köz­ponti fejlesztési program­jainak politikai és kormány­zati döntést megelőző meg­vitatása. A tanács 28 tagja kiemelkedő képviselői az agrár- és a közgazdaságtu­dománynak, a politikai élet­nek, az államigazgatásnak, az agrárágazat vállalatai- • nak és szövetkezeteinek. Az alakuló ülésen, az ügy­rend elfogadása után, a ta­nács tagjai érdemi munká­hoz láttak: az agrár- és szö­vetkezetpolitikai időszerű kérdéseit tárgyalták meg. Ehhez a MÉM-ben az év ellején — külső szakemberek bevonásával — létrehozott agrárpolitikai munkabizott­ság készített vitaanyagot. Az Agrárpolitikai Tanács tagjai az előterjesztéshez kapcsolódva arra keresték a választ, hogy szükség van-e az agrárpolitika megújításá­ra, és ha igen, akkor mi legyen a változtatások irá­nya. A kérdésre ezúttal vá­lasz nem született, a tanács álláspontjának végleges ki­alakítása a következő ülé­sek feladata lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom