Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIV. évfolyam, 160. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 6., szerda Népakarat... Megannyi történelmi ta­pasztalat után sokan ma sem kellően immunisak a dema­gógiával szemben. Ismét si­kert aratnak a szónokok, akik a szélesedő demokra-. tizmus szellemétől nekibáto­rodva a népakarat érvénye­sülését kérik számon, s mint a ■' korábbi korszakokban annyiszor, most is a nép ne­vében. Jóllehet már nyilván­való, hogy a nép nem homo­gén tömeg, amely egysége­sen sorakozik (el valamely zászló alatt, s képlete nem mindig egyszerűsíthető le többség és kisebbség ösz- szességére. A valódi demok­ratizmus korábbi hiányának ellenhatásaként több újra­éledő illúzió is tapad a fo­galomhoz. De hát mit is akar a nép? Természetesen békében, job­ban élni. Ezen belül azon­ban egészen máshogy kép­zeli el ezt a jobb életet a fiatal műszaki értelmiségi, a nyugdíjas tsz-paraszt, ismét másként a nagyüzemi mun­kás, vagy gmk-ban dolgozó. Az érdektagoltság persze en­nél jóval bonyolultabb. Mást tart fontosnak a munkás, aki egy jól működő, s ismét mást, aki egy veszteséges vállalatnál dolgozik. Mind­emellett az egyes kisebb csoportokon belül is vannak, akik mindössze napi, míg mások hosszabb távú — vélt vagy valós — érdekek mel­lett állnak ki. Növelné-e a demokratiz­must, ha az emberek min­dent népszavazás útján dön­tenének el? A népakarat ér­vényesülne így, vagy csupán káosz keletkezne? Látni kell: a demokratizmus erősítése azt jelenti, hogy ezek az el­térő érdekek egyaránt kap­hassanak hangot és érdemi képviseletet, s nem azt, hogy mindenkinek az igaza egy­formán érvényesülhet. Egy fontos döntés alapos helyzetismeretet, a hatások fölmérésének képességét, szé­les körű érdekegyeztetést kí­ván. Mindebben még a zö­mében jól fölkészült, s po­litikai kultúrával is rendel­kező emberekből álló vezető testületek munkája sem hi­bátlan. Ezért vagyok két­kedő azokkal szemben, akik a népakaratról szónokolva, s ennek népszerűségét kiak­názva, saját egyéni vagy csoportérdekeiket próbálják érvényesíteni. A közélet demokratizmusa sokáig inkább csak jelszó maradt. E formalizmust ké­sőbb — mintegy pótcselek­vésként — az üzemi demok­rácia középpontba állítása volt hivatva ellensúlyozni. Itt a gond először az volt, hogy a beleszólás jogához hiányzott annak képessége. Most inkább az, hogy a ló túlsó oldalára csúszva, he­lyenként már arról is a vál­lalati tanács szavaz, ami egy­szerűen művezetői döntés kérdése. Tény, hogy a közéletben még sok tartalék van a de­mokratizmus szélesítésére, a termelés azonban az a terü­let, ahol mindenekelőtt a teljesítményelven alapuló, fegyelmezett munkára van szükség. A demokratizmus olyan gyógyszer, amely pezsdítőleg hat egy társadalom fejlődé­sére, ám túladagolva veszé­lyes mellékhatásokkal jár­hat. Sokan hiszik, hogy a nép­akarat azt jelenti, hogy majd nekik lesz jobb. Ez az újkeletű illúzió is ilyen mel­lékhatás, amely már nem a fejlődés húzóereje, csupán energiákat köt le. A népakarat kisajátítására nemegyszer épp az össztár­sadalmi érdek ellen hat. Bíró Ferenc Grósz Károly hazaórlrozott a szovjet fővárosból Hazahozták Magyar—szovjet tárgyalások Moszkvában Bartók Béla hamvait Három órán át tartottak Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, kormányfőnek és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának ked­di tárgyalásai. A megbeszélés után az SZKP KB főtitkára a Kreml palota Katalin termében díszebédet adott a magas rangú magyar vendég .tiszte­letére. Ezt követően Grósz Károly a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykö­vetségén találkozott a moszk­vai magyar kolónia képvise­lőivel. Kedden reggel tíz órakor a Vörös téren Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke koszo­rút helyezett el a Lenin mauzóleum falánál, majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában az SZKP KB székházában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Vagyim Medvegyevmek, az SZKP KB titkárának társa­ságában lerótta kegyeletét az októberi forradalom vezető­jének emléke előtt. Ezután a főtitkár-miniszterelnök meg­koszorúzta az ismeretlen .ka­tona sírját. Moszkvai tárgyalásait be­fejezve kedden a kora esti órákban hazautazott Moszk­vából Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására rövid munkaláto­gatást tett a szovjet főváros­ban és .tárgyalt Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB fő­titkárával. (Folytatás a 2. oldalon.) A KGST 44. Ülésszaka Iráni fejlemények Kedden délelőtt megkez­dődött Prágában a KGST 44. ülésszaka. A tanácskozást hubomir Strougal nyitotta meg, majd megkezdődött a plenáris ülés. Ezen megvitatták a KGST Végrehajtó Bizott­ságának beszámolóját a leg­utóbbi ülésszak óta vég­zett tevékenységről. Véle­ményt cseréltek a szocialis­ta nemzetközi munkameg­osztás 1991 és 2005 közötti időszakra szóló tervezetéről, a KGST európai tagországai és Vietnam, Kuba, Mongó­lia között folytatandó sok­oldalú együttműködés átfo­gó programjáról. Megvitat­ták az 1991—1995-ös nép- gazdasági tervek egyezteté­sének pontosított program­ját és a gazdasági együtt­működés problémáinak jegy­zékét. Szó volt a KGST-tag- országok sokoldalú távlati gyártásszakosítási és koope­rációs programjairól is. A résztvevők áttekintették, hogy milyen eredményeket értek el a népgazdaságok elektronizálásában, amely a 2000-ig szóló komplex prog­ram kiemelt része. Szó volt a KGST-ülésszakak 1989— 90-re szóló munkaprogram, tervezetéről, valamint a 45. ülésszak előzetes napirend­jéről és időpontjáról. A na­pirendi pontok megvitatása szerdán folytatódik. KHOMEINI HÁBORÚRA SZÓLÍTOTT Hétfőn a kereskedelmi ha­jók nagy része elkerülte a Perzsa(Ärab)-öböl vizét, félve attól, hogy újabb ösz- szeosapások robbannak ki amerikai és iráni egységek között. Öbölbeli hajózási források szerint nagyon nagy a fe­szültség a térségben: hét­főn több volt a hadihajó az öbölben, mint a kereskedel­mi, holott normális napokon legalább negyven olajszállí­tó tankhajó lép be az öböl­be a Hormuzi-szoroson ke­resztül. Hétfőn este Khomeini ajatoilah, Irán vallási veze­tője országának lakóit az Egyesült Államokkal szem­beni „totális háborúra” szó­lította fel. Khomeini azután hozta nyilvánosságra nyilat­kozatát, hogy Montazeri aja­tollah, Irán egyik legtekin­télyesebb vallási vezetője (Khomeini lehetséges utód­ja) sürgette az imámot: uta­sítsa az Egyesült Államok­nak a világ különböző tér­ségeiben lévő érdekeltségei elleni támadásra az „ellen­A prágai Kultúrpalotában megkezdődött a KGST 44. ülésszaka Ünnepélyesen átadták ax új telefonközpontot Tegnap ünnepélyesen át­adták Kaposváron az új te­lefonközpontot. Koltai Ist­ván, a megyei távközlési üzem vezetője köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, akik között ott volt Kleno- vics Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára, Tóth Il­lés államtitkár, a Magyar Posta elnöke, Brandtmüller István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, Tol­nai Sándor, a kaposvári vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Papp János, a városi tanács elnöke is. Dr, Auer .Richárd, a be­ruházás fővállalkozójának, a Potibernek az igazgatója ad­ta át a létesítményt. Beszé­dében fölsorolta a több mint egymilliárd forint értékű be­ruházás legfontosabb adatait és szólt a munkában részt vevők átlagon felüli teljesít­ményéről. Az üzemeltetők nevében Tölösi Péter, a pécsi posta­igazgatóság távközlési igaz­gatóhelyettese vette át a gyűjtőgócközpontot és a hoz­zá tartozó létesítményeket. állási hálózatokat”. Ő is kiemelte, hogy kiváló­an dolgoztak mindazok, akik létrehozták a pécsi igazga­tóság eddigi legnagyobb ér­tékű beruházását. A központ ünnepélyes át­adása, azaz felavatása azzal történt meg, hogy Tóth Illés átvágta a nemzetiszínű sza­lagot, és az így megnyitott jelképes kapun át Koltai István vezetésével a vendég­sereg elindult .megtekinteni az új létesítményt, amely immár 'több napja — az ap­róbb kezdeti hibáktól elte­kintve — kiválóan üzemel. Kaposváron 4742, körzeté­ben 346 telefonelőfizető él­vezi ezt a szolgáltatást már ma is és a tervek szerint az idén még ezer kötvénytulaj­donos telefonja szólal meg. A kaposvári hálózat .re­konstrukciója az idén de­cemberig elkészül s ez még tovább javítja a megyeszék­helyen és a közelében levő 18 településen a telefonálási lehetőségeket. Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla ham­vai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a határőrök díszsor­fala között délután fél egy­kor érkezett meg az ünnepi díszbe öltözött, nemzetiszí­nű zászlókkal fellobogózott hegyeshalmi határátkelő­höz. Miközben a gépkocsi­sor begördült az ünnepség színhelyére, az egyesített szombathelyi és kőszegi madrigálkórus előadásában. Németh István karnagy ve­zényletével felhangzott az Elindultam szép hazámból... kezdetű népdal. A kísérő gépkocsikból el­sőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János, hazánk bécsi nagykö­vete lépett ki. Az ünnepsé­gen megjelentek a magyar politikai, társadalmi és kul­turális élet jeles képviselői, továbbá Győr-Sopron és Vas megye párt-, állami és társadalmi szerveinek ve­zetői. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre szín­művész elszavalta Ady Endre: Föl-földobott kő cí­mű versét, majd a kormány és a magyar társadalom ne­vében Czibere Tibor műve- velődé&i miniszter mondott ünnepi beszédet. — Bartók életének és munkásságának meghatáro­zó vonása a hűség a tuda­tosan vállalt eszményekhez. Fiatalon elkötelezte magát a társadalmi igazságosság, a humánum és a népek test­vériségének eszméivel. A művészi újítás gondolatát összekötötte a társadalmi változtatások ügyével, a „tiszta forrást” keresve a népzenei hagyományokhoz fordult. Olyan viszonyok kö­zepette hirdette meg a Du- na-medencében élő népek egymásra utaltságának, megértésének és kölcsönps tiszteletének szükségességét, amikor elaljasító hatalmak a gyűlölködés szellemét szí­tották közöttük. Most, ami­kor a Bartók család elhatá­rozása lehetővé tette, hogy Bartók Béla hamvai Ma­gyarországra érkezzenek, és kívánsága szerint magyar földben találjanak végső nyugalomra, úgy érezzük, hogy az anyaföld jelképes megérintése bennünket, Bar­tók honfitársait, hagyaté­kának őrzőit és ápolóit tölt el új erővel. Nekünk van szükségünk megújulásra, Bartók igazságára, a zené­jéből1 áradó világosságra, az életéből felénk sugárzó er­kölcsi tisztaságra. Bartók szellemi örökségét vállalni azt jelenti számunkra, hogy ezt a hazát úgy formáljuk, hogy egyre teljesebben vál­jon mindannyiunk otthoná­vá. Az ünnepség a Szózat el­hangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a fő­város felé. Győr-Sopron megye településeinek lakói a Budapestre vezető fello- bogózott útvonal mentén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletü­ket a haztérő Bartók Béla iránt. A főváros lakossága szer­dáin 10 és 18 óra között ró- hatja le kegyeletét Bartók Béla ravatalánál, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom