Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIV. évfolyam, 160. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 6., szerda Népakarat... Megannyi történelmi tapasztalat után sokan ma sem kellően immunisak a demagógiával szemben. Ismét sikert aratnak a szónokok, akik a szélesedő demokra-. tizmus szellemétől nekibátorodva a népakarat érvényesülését kérik számon, s mint a ■' korábbi korszakokban annyiszor, most is a nép nevében. Jóllehet már nyilvánvaló, hogy a nép nem homogén tömeg, amely egységesen sorakozik (el valamely zászló alatt, s képlete nem mindig egyszerűsíthető le többség és kisebbség ösz- szességére. A valódi demokratizmus korábbi hiányának ellenhatásaként több újraéledő illúzió is tapad a fogalomhoz. De hát mit is akar a nép? Természetesen békében, jobban élni. Ezen belül azonban egészen máshogy képzeli el ezt a jobb életet a fiatal műszaki értelmiségi, a nyugdíjas tsz-paraszt, ismét másként a nagyüzemi munkás, vagy gmk-ban dolgozó. Az érdektagoltság persze ennél jóval bonyolultabb. Mást tart fontosnak a munkás, aki egy jól működő, s ismét mást, aki egy veszteséges vállalatnál dolgozik. Mindemellett az egyes kisebb csoportokon belül is vannak, akik mindössze napi, míg mások hosszabb távú — vélt vagy valós — érdekek mellett állnak ki. Növelné-e a demokratizmust, ha az emberek mindent népszavazás útján döntenének el? A népakarat érvényesülne így, vagy csupán káosz keletkezne? Látni kell: a demokratizmus erősítése azt jelenti, hogy ezek az eltérő érdekek egyaránt kaphassanak hangot és érdemi képviseletet, s nem azt, hogy mindenkinek az igaza egyformán érvényesülhet. Egy fontos döntés alapos helyzetismeretet, a hatások fölmérésének képességét, széles körű érdekegyeztetést kíván. Mindebben még a zömében jól fölkészült, s politikai kultúrával is rendelkező emberekből álló vezető testületek munkája sem hibátlan. Ezért vagyok kétkedő azokkal szemben, akik a népakaratról szónokolva, s ennek népszerűségét kiaknázva, saját egyéni vagy csoportérdekeiket próbálják érvényesíteni. A közélet demokratizmusa sokáig inkább csak jelszó maradt. E formalizmust később — mintegy pótcselekvésként — az üzemi demokrácia középpontba állítása volt hivatva ellensúlyozni. Itt a gond először az volt, hogy a beleszólás jogához hiányzott annak képessége. Most inkább az, hogy a ló túlsó oldalára csúszva, helyenként már arról is a vállalati tanács szavaz, ami egyszerűen művezetői döntés kérdése. Tény, hogy a közéletben még sok tartalék van a demokratizmus szélesítésére, a termelés azonban az a terület, ahol mindenekelőtt a teljesítményelven alapuló, fegyelmezett munkára van szükség. A demokratizmus olyan gyógyszer, amely pezsdítőleg hat egy társadalom fejlődésére, ám túladagolva veszélyes mellékhatásokkal járhat. Sokan hiszik, hogy a népakarat azt jelenti, hogy majd nekik lesz jobb. Ez az újkeletű illúzió is ilyen mellékhatás, amely már nem a fejlődés húzóereje, csupán energiákat köt le. A népakarat kisajátítására nemegyszer épp az össztársadalmi érdek ellen hat. Bíró Ferenc Grósz Károly hazaórlrozott a szovjet fővárosból Hazahozták Magyar—szovjet tárgyalások Moszkvában Bartók Béla hamvait Három órán át tartottak Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, kormányfőnek és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának keddi tárgyalásai. A megbeszélés után az SZKP KB főtitkára a Kreml palota Katalin termében díszebédet adott a magas rangú magyar vendég .tiszteletére. Ezt követően Grósz Károly a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövetségén találkozott a moszkvai magyar kolónia képviselőivel. Kedden reggel tíz órakor a Vörös téren Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke koszorút helyezett el a Lenin mauzóleum falánál, majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában az SZKP KB székházában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Vagyim Medvegyevmek, az SZKP KB titkárának társaságában lerótta kegyeletét az októberi forradalom vezetőjének emléke előtt. Ezután a főtitkár-miniszterelnök megkoszorúzta az ismeretlen .katona sírját. Moszkvai tárgyalásait befejezve kedden a kora esti órákban hazautazott Moszkvából Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke az SZKP Központi Bizottságának meghívására rövid munkalátogatást tett a szovjet fővárosban és .tárgyalt Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtitkárával. (Folytatás a 2. oldalon.) A KGST 44. Ülésszaka Iráni fejlemények Kedden délelőtt megkezdődött Prágában a KGST 44. ülésszaka. A tanácskozást hubomir Strougal nyitotta meg, majd megkezdődött a plenáris ülés. Ezen megvitatták a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a legutóbbi ülésszak óta végzett tevékenységről. Véleményt cseréltek a szocialista nemzetközi munkamegosztás 1991 és 2005 közötti időszakra szóló tervezetéről, a KGST európai tagországai és Vietnam, Kuba, Mongólia között folytatandó sokoldalú együttműködés átfogó programjáról. Megvitatták az 1991—1995-ös nép- gazdasági tervek egyeztetésének pontosított programját és a gazdasági együttműködés problémáinak jegyzékét. Szó volt a KGST-tag- országok sokoldalú távlati gyártásszakosítási és kooperációs programjairól is. A résztvevők áttekintették, hogy milyen eredményeket értek el a népgazdaságok elektronizálásában, amely a 2000-ig szóló komplex program kiemelt része. Szó volt a KGST-ülésszakak 1989— 90-re szóló munkaprogram, tervezetéről, valamint a 45. ülésszak előzetes napirendjéről és időpontjáról. A napirendi pontok megvitatása szerdán folytatódik. KHOMEINI HÁBORÚRA SZÓLÍTOTT Hétfőn a kereskedelmi hajók nagy része elkerülte a Perzsa(Ärab)-öböl vizét, félve attól, hogy újabb ösz- szeosapások robbannak ki amerikai és iráni egységek között. Öbölbeli hajózási források szerint nagyon nagy a feszültség a térségben: hétfőn több volt a hadihajó az öbölben, mint a kereskedelmi, holott normális napokon legalább negyven olajszállító tankhajó lép be az öbölbe a Hormuzi-szoroson keresztül. Hétfőn este Khomeini ajatoilah, Irán vallási vezetője országának lakóit az Egyesült Államokkal szembeni „totális háborúra” szólította fel. Khomeini azután hozta nyilvánosságra nyilatkozatát, hogy Montazeri ajatollah, Irán egyik legtekintélyesebb vallási vezetője (Khomeini lehetséges utódja) sürgette az imámot: utasítsa az Egyesült Államoknak a világ különböző térségeiben lévő érdekeltségei elleni támadásra az „ellenA prágai Kultúrpalotában megkezdődött a KGST 44. ülésszaka Ünnepélyesen átadták ax új telefonközpontot Tegnap ünnepélyesen átadták Kaposváron az új telefonközpontot. Koltai István, a megyei távközlési üzem vezetője köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, akik között ott volt Kleno- vics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke, Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Tolnai Sándor, a kaposvári városi pártbizottság első titkára és Papp János, a városi tanács elnöke is. Dr, Auer .Richárd, a beruházás fővállalkozójának, a Potibernek az igazgatója adta át a létesítményt. Beszédében fölsorolta a több mint egymilliárd forint értékű beruházás legfontosabb adatait és szólt a munkában részt vevők átlagon felüli teljesítményéről. Az üzemeltetők nevében Tölösi Péter, a pécsi postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettese vette át a gyűjtőgócközpontot és a hozzá tartozó létesítményeket. állási hálózatokat”. Ő is kiemelte, hogy kiválóan dolgoztak mindazok, akik létrehozták a pécsi igazgatóság eddigi legnagyobb értékű beruházását. A központ ünnepélyes átadása, azaz felavatása azzal történt meg, hogy Tóth Illés átvágta a nemzetiszínű szalagot, és az így megnyitott jelképes kapun át Koltai István vezetésével a vendégsereg elindult .megtekinteni az új létesítményt, amely immár 'több napja — az apróbb kezdeti hibáktól eltekintve — kiválóan üzemel. Kaposváron 4742, körzetében 346 telefonelőfizető élvezi ezt a szolgáltatást már ma is és a tervek szerint az idén még ezer kötvénytulajdonos telefonja szólal meg. A kaposvári hálózat .rekonstrukciója az idén decemberig elkészül s ez még tovább javítja a megyeszékhelyen és a közelében levő 18 településen a telefonálási lehetőségeket. Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a határőrök díszsorfala között délután fél egykor érkezett meg az ünnepi díszbe öltözött, nemzetiszínű zászlókkal fellobogózott hegyeshalmi határátkelőhöz. Miközben a gépkocsisor begördült az ünnepség színhelyére, az egyesített szombathelyi és kőszegi madrigálkórus előadásában. Németh István karnagy vezényletével felhangzott az Elindultam szép hazámból... kezdetű népdal. A kísérő gépkocsikból elsőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János, hazánk bécsi nagykövete lépett ki. Az ünnepségen megjelentek a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet jeles képviselői, továbbá Győr-Sopron és Vas megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színművész elszavalta Ady Endre: Föl-földobott kő című versét, majd a kormány és a magyar társadalom nevében Czibere Tibor műve- velődé&i miniszter mondott ünnepi beszédet. — Bartók életének és munkásságának meghatározó vonása a hűség a tudatosan vállalt eszményekhez. Fiatalon elkötelezte magát a társadalmi igazságosság, a humánum és a népek testvériségének eszméivel. A művészi újítás gondolatát összekötötte a társadalmi változtatások ügyével, a „tiszta forrást” keresve a népzenei hagyományokhoz fordult. Olyan viszonyok közepette hirdette meg a Du- na-medencében élő népek egymásra utaltságának, megértésének és kölcsönps tiszteletének szükségességét, amikor elaljasító hatalmak a gyűlölködés szellemét szították közöttük. Most, amikor a Bartók család elhatározása lehetővé tette, hogy Bartók Béla hamvai Magyarországra érkezzenek, és kívánsága szerint magyar földben találjanak végső nyugalomra, úgy érezzük, hogy az anyaföld jelképes megérintése bennünket, Bartók honfitársait, hagyatékának őrzőit és ápolóit tölt el új erővel. Nekünk van szükségünk megújulásra, Bartók igazságára, a zenéjéből1 áradó világosságra, az életéből felénk sugárzó erkölcsi tisztaságra. Bartók szellemi örökségét vállalni azt jelenti számunkra, hogy ezt a hazát úgy formáljuk, hogy egyre teljesebben váljon mindannyiunk otthonává. Az ünnepség a Szózat elhangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a főváros felé. Győr-Sopron megye településeinek lakói a Budapestre vezető fello- bogózott útvonal mentén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletüket a haztérő Bartók Béla iránt. A főváros lakossága szerdáin 10 és 18 óra között ró- hatja le kegyeletét Bartók Béla ravatalánál, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
