Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

1988. július 27., szerda Somogyi Néplap 3 A kaposvári teherpályaudvaron Gyorsan rakodnak a vállalatok szolgáltatóvállalat támadá­KŐRÖSHEGYEN A ZÁRTKERTBEN Bontatnak három épületet Két éve működik mai he­lyén a MÁV kaposvári ke­reskedelmi pályaudvara: négy rakodó- és egy tartalék vágányt használnák itt je­lenleg. 2010-ben már tizen­három vágánya lesz, mert ide költözik a rendező te­herpályaudvar is. A minta pályaudvaron a raktárak harmada a vasúté, a többi a Voláné. A Volán hétvégén is tart itt ügy ele­tet, s amíg világos van, fo­lyamatosan rakodnak is. A kereskedelmi pályaud­varon és a város tizenkilenc iparvágányán majdnem har­minc vállalat áruja fordul meg. A MÁV dolgozói a hi­vatali adminisztrációs mun­kát végzik: tizenöten telje­sítenek itt szolgálatot. A rakodást a fuvaroztató ma­ga végezteti el saját dolgo­zóival. A leggyakrabban háztartási gépeket, fűrészelt árut, bort, sört, üdítőket, műtrágyát és sódert raknak ki a vagonokból, de szállíta­nak ide szenet, követ, tévét, motorkerékpárt, a kefe­üzemnek műanyag granulá­tumot, bútorlapot a Fészek Áruháznak, valamint cemen­tet és cukrot is. Fogadnak havonta körül- bélül kétszáznyolcvan ki­sebb, úgynevezett városközi konténert és útnak indítanak kétszázat. Nagykonténerek­ből naponta kettő érkezik. Rendszeres szállító a Fű- szért, a MÉH, a malom és a cukorgyár. A pályaudvaron naponta tíz-tizenkét kocsi gabona és ugyanennyi cukor fordul meg. Schiszler László kereskedelmi főnök tapasz­talata, hogy a múlt év köze­pe óta — azóta, hogy áruval veszteglő kocsik miatt ma­gas büntetést kell fizetni a vállalatoknak — lényegesen jöbb a rakodási készség. Jól elrendezett a terület. Itt sokkal kényelmesebben rakodhatnak a vállalatok; nem kell hosszú ideig várni arra, hogy egyáltalán a va­gon közelébe jussanak. Az is tény, hogy a forgalom észrevehetően csökkent. A kereskedelmi főnök szerint már nem raktároznak annyi Néhány ágazati-szakmai szakszervezet kezdeménye­zésére kedden a SZOT és egyes ágazati szakszerveze­tek vezetői megbeszélést tar­tottak időszerű gazdasági, szociálpolitikai kérdésekről. A résztvevők nagy figyel­met szenteltek a fogyasztói árszínvonal, ezzel összefüg­gésben a megélhetési költsé­gek alakulásának, az e téren jelentkező feszültségek nö­vekedésének. A múlt héten bejelentett 6 százalékos fo­rintleértékelés, valamint a most közzétett üzemanyag­áremelés kapcsán a szakszer­vezetek vezetői aggodalmuk­nak adnak hangot minde­nekelőtt azért, mert veszély­ben látják azt a korábbi szándékot, amely az idei, ter­vezett árszínvonal védelmére irányul. Külön is kifogásol­ják, hogy a fentiekben érin­tett és más hasonló intézke­dések — mint például egyes hitelkamatlábak emelése — olyan körülmények között terhelik a lakosságot, amikor a költségvetés hiánya nem azért keletkezett, mert a bér­ből, fizetésből, illetve nyug­díjból élők reáljövedelme a tervezettet meghaladja, ez a A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának meghívására kedden NSZK-beli szak- szervezeti küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt Ernst Breit, a Német Szak­szervezeti Szövetség (DGB) fölösleges árut a gazdálko­dók, csak a termeléshez ép­pen szükséges készlettel ren­delkeznek. Szigorú a vasúti szabály is: az első nap után negyven, a következő után száztíz, a harmadik huszon­négy óra után pedig már 220 forint „kocsiálláspénzt” kell fizetni, ha nem pakolják ki időben a vagont. Ez a pénz a MÁV bevételét növeli, de a vasútnak ennél többet ér­nek az üres, kipakolt kocsik. Schiszler László szavai sze­rint: „Ez az eszközünk, ha ezt jól forgatjuk, nagyobb lesz a bevételünk is.” — Az idén sikerült is ér­vényesíteni ezt az elvet: nem voltak kocsikiállítási problémák, javult a kocsik kihasználtsága és 15 száza­lékkal túlteljesítettük a szál­lítási tervet. Száztizenhét- ezer tonna áru került vago­nokba a pályaudvaron. A szállító vállalatokkal és a Volánnal jó a kapcsolat. A vasút megpróbál szolgál­tatóként is megfelelni a fel­adatnak. Felismerték: egy hiány a szakszervezetek vé­leménye szerint a gazdálko­dás egyéb körülményeivel függ össze. A szakszervezetek vezetői sérelmesnek tartják, hogy a döntések előtt nem kaptak tájékoztatást, véleményüket nem kérték ki. A szakszervezetek részletes tájékoztatást kérnek az év hátralévő részében esetleg tervezett intézkedésekről, a fogyasztói árszínvonal várha­tó alakulásáról. Változatlanul szükségesnek tartják, hogy a Minisztertanács mielőbb ala­kítsa ki álláspontját azzal a megállapodással összefüg­gésben, amely a kormány és a SZOT vezetőinek leg­utóbbi találkozóján jött lét­re, az 1988-ra tervezett, 15 százalékos árindexet megha­ladó áremelkedés egyes terü­leteken történő ellentételezé­séről. * '* * A megbeszélés résztvevői Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettesnek — aki a Minisztertanács elnökét he­lyettesíti távollétében — a fentieknek megfelelő tartal­mú levelet juttattak el. elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Sándor, a SZOT főtit­kára fogadta. Megjelent Hans Alfred Steger, a Német Szövetségi Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. sok kereszttüzébe kerül ak­kor, ha ügyfeleivel hatósá- gosdit játszik. A mostani körülmények között jobban megfelel fel­adatának a kereskedelmi pá­lyaudvar: nagyobb a terület, kényelmesebb a rakodás. Hátrányai is vannak ennek a kényelemnek, a dolgozók­nak messzebbre kell járni munkahelyükre, a fuvarle­Ismét nő a kincstárjegyek kereslete. Kamata egy hó­napja emelkedett, azóta mintegy 3 milliárd forint ér­tékű kincstárjegy talált gaz­dára. Ebből 2 milliárd forin­tért vállalatok, illetve bizto­sító társaságok vásároltak, a többi a lakosság tulajdonába került. Mint ismeretes, március­ban kezdődött meg az álla­mi értékpapírok kibocsátása. Azóta több mint hatmilliárd forint értékűt adtak el a pénzintézetek. Időközben a lakosság kincstárjegy-vásár­lásai visszaestek, ezért ke­rült sor június 18-án a ka­matok emelésére. A három­hónapos lejáratú kincstár- jegy éves kamata 8-ról 11 százalékra, a 6 hónaposé 9- ről 13-ra, a 9 hónapos kincs­tárjegy éves kamata pedig Az eredetinél másfél hó­nappal később kezdte meg működését Tabon a bélfel­dolgozó, amelyet az áfész építtetett. A rekonstrukció a munkakörülmények javítá­sát, a környezetszennyezés megszüntetését szolgálta, és növelte a munkahelyek szá­mát is. — A rekonstrukciót — mondta Ratalics Árpád osz­velek kitöltése nehézkeseb­bé vált, mert a pályaudvar távolabb került a vállalati iparvágányoktól és a városi irodáktól. A vagonok között most nehezebb elkapni a tol­vajokat, de eddig — szeren­csére — nem történt betö­rés: a rendészek és éjjeli­őrök nem egyedül portváz­nak a sínek között. 10-ről 15 százalékra emelke­dett. (Az említett bruttó ka­matokat 20 százalékos adó terheli.) A kereslet meghaladta az eredetileg kibocsátott meny- nyiséget, ezért a Budapest Bank folyamatossá tette a kibocsátást. A költségvetési törvény szerint a magyar kormány az idén a költség- vetés finanszírozására ösz- szesen 15 milliárd forint ér­tékben bocsáthat ki kincs­tárjegyet. Az értékpapírok állandó állománya nem ha­ladhatja meg a 10 milliárd forintot. Bár a kereslet je­lenleg növekvő, még nem biztos, hogy sikerül a költ­ségvetési törvény, által biz­tosított keretet kitölteni, s így a lakossági források meghatározott részét bevon­ni a költségvetés hiányának finanszírozásába. mi és Húsipari Szolgáltató Vállalat 3 millió forint érté­kű technológiai berendezés­sel segítette és adott egy­millió forint építési támo­gatást is. A szövetkezet az eredeti 3,2 millió helyett 4,5 millió forintot költött a re­konstrukció megvalósításá­ra. A gazdaságilag elmara­dott térség fejlesztésére kiírt pályázatból 4 millió forintot kaptunk, a Szövnsz központi Kényszerbontást rendel­tek el három épületre Kő­röshegyen a zártkertben. Bontani azonban, úgy lát­szik, nehezebb, mint építeni. Az ügy 1985-ben kezdő­dött, amikor a balatonföld- vári tanácstól érkezett beje­lentés alapján ellenőrizték az építkezéseket a kőröshegyi zártkertben. Azt vizsgálták a szakemberek, hogy a készü­lő épületek megfelelnek-e az akkor érvényes előírásoknak, illetve az építési engedély­nek. Az ellenőrök sok kifo­gásolnivalót találtak: 28 épü­let készült akkor engedély nélkül vagy tért el tőle je­lentősen. A tulajdonosok a hatóság határozata alapján 14 épületet átalakítottak: volt, ahol csupán a hatezer forintos palatetőt kellett le­bontani, de olyan is, ahol több tíz- vagy százezer fo­rintos munka elvégzésére volt szükség ahhoz, hogy megfeleljen az épület az en­gedélyeknek. Áz egyik eset­ben például a tulajdonos pincére kért és kapott építé­si engedélyt, aztán elkészült az üdülő. Az üdülőt pedig pincévé alakítani nem egy­szerű és nem kis költséggel járó feladat. A bontások és az átalakí­tások nem mindig mentek simán. A tulajdonosok ki­használtak minden törvényes lehetőséget, hogy megszerez­zék az engedélyt a fennma­radáshoz. Igazi fejfájást vé­gül is három eset okozott a hatóságoknak. Ä határozato­kat semmibe véve mereven elzárkóztak a bontástól. Itt kezdett aztán igazán cifrává válni az ügy: a ba- latonföldvári tanács működé-; si területén — ide tartozik Kőröshegy is — az első fo­kú építésügyi hatósági fel­adatokat — társulásban — a szárszói tanács szakigazga­tási szerve látja el. A beje­lentésre itt hozták meg a bontási, illetve az átalakítá­si határozatokat és a felleb­bezési lehetőségek kimerítése után a döntést is a kény­szerbontásról. Logikus az ér­velésük: a legkisebb költ­séggel az a szervezet képes erre, amelyik helyben van. így biztosítva van leginkább a leltározott anyag megóvá­sa is. A tulajdonosok pénz­tárcáját is kímélő döntés megszületett: kijelölték a fejlesztési alapra benyújtott pályázatunkra pedig 3 mil­lió forintot. A Mészöv tá­mogatása kétmillió forint volt. — A 18 millió forint érté­kű rekonstrukció során — magyarázta Kocsis László üzemvezető — megépült egy 400 négyzetméter alapterüle­tű üzemcsarnok, benne hű­tőhelyiség. Elkészült egy hő­központ. a raktár és az iro­íöldvári tanács gazdasági- műszaki ellátószolgálatát, hogy a „kötelezettek költsé­gére és veszélyére” végezzék el a munkát. Az érdekes for­dulat ekkor következett: a földvári tanács-vb — ne fe­ledjük el, hogy 1985-ben in­nen érkezett a bejelentés az engedély nélküli építkezé­sekre — úgy döntött, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a gazdasági-műszaki szolgá­lat elvégezze ezt a munkát. Ehhez a döntéshez azonban nem volt meg a hatásköre: a tanácstörvény ugyanis ki­mondja, hogy a szakigazga­tási szerv jogerős döntései­nek végrehajtását a végre­hajtó bizottságnak elő kell segíteni. A jogszabálysértő határozatot felfüggesztette a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, és in­tézkedett arról, hogy a föld­vári tanács ezt vonja visz- sza. Balatonföldváron azon­ban nem vették figyelembe a törvényességi felügyelet jelzéseit sem. Június elején újabb vb-ülés következett, és újabb határozat. A testü­let nem adja a bontáshoz a gazdasági-műszaki ellátó­szolgálatot. A makacs vb határozatát végül is a me­gyei tanács-vb semmisítette meg és felhívta a figyelmét arra, hogy biztosítania kell a jogerős határozat végre­hajtásához a feltételeket. Az ügynek van egy másik következménye is: a földvá­ri tanács-vb „visszatáncolá- sa” azzal is járt, hogy a szárszói tanács bejelentette: felmondja az építésügyi ha­tósági tevékenységre kötött együttműködési megállapo­dást. A földvári tanács tehát magára maradt építési ügyei­nek intézésében. Tény, hogy az építésügyi hatósági tevékenység sehol sem könnyű, a Balaton-par- ton pedig — éppen a sok­féle érdek és tiltó jogsza­bály miatt — egyre nehe­zebb. Megoldani ezt a bo­nyolult feladatot csak követ­kezetesen lehet, a közösség és az egyén érdekeinek fi­gyelembe vételével. Határo­zataiban — legalább a kí­vülálló számára úgy tetszik — a közösségi érdekről meg­feledkezett a földvári tanács. Ezzel a saját munkáját is nehezítette. dahelyiség, és felújítottuk az üzem szociális blokkját is. Kialakítottak itt egy férfiöl­tözőt, zuhanyozót és mellék- helyiségeket. — Miért késett az átadás? — Jelentős többletmunkát kellett elvégezni — felelte az osztályvezető. — Statisztikai vizsgálatok bizonyították : a régi falaik nem bírták volna el a lapos tetőt. Le kellett bontani. Sok gondot okozott az építőanyagok beszerzése. A kivitelező, a siófoki Do­minó gmk nem tehetett a határidőcsúszásról... Az új vezetékből vett vízminta sem felelt meg az élelmezés- egészségügyi előírásoknak, s ez ugyancsak hátráltatta az üzembe helyezést. Tevékeny­ségéből még az idén 6 millió forint bevételre számít a szövetkezet. Ebből mintegy 45 ezer dollár értékű lesz az export. A bélfeldolgozást az Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat, a Ka­posvári Húskombinát és a tabi áfész közös tevékenysé­O o ->v'­A Tabon megvalósított új technológiai eljárás jelentő­sen csökkenti a sófelhaszná­lást: a víz sószennyezettsége csaknem teljesen megszűnik. A rekonstrukció során új munkahelyeket is létesítet­tek: a negyedik negyedévben a mostani 30 személy helyett akár 45-en is dolgozhatnak. Krutek József Tájékoztatást kérnek a szakszervezetek NSZK-beli szakszervezeti küldöttség Budapesten Bánáti Diána ■ - ........ N ő a kincstárjegykereslet Dr. Kercza Imre MEGSZŰNT A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Több a munkahely Tabon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom