Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-26 / 177. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 177. szám Ara: 1^0 Ft 1988. július 26., kedd G rósz Károly előadása a Külpolitikai Tanács ebédjén Űj lehetőségek az együttműködésben Találkozó Edgar Bronfmannal és a magyar emigráció képviselőivel Edgar Bronfman, a Zsidó Világszövetség elnöke üdvözli Grósz Károlyt Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap délután New Yorkban Grósz Károly, a magyar Minisztertanács elnöke találkozott az Egyesült Államokban élő magyar emigrációs szervezetek, az egyházak, a különböző társadalmi szervezetek képviselőivel. A vasárnap délután a New York-i Intercontinental Hotelben megtartott találkozó az emigráció képviselőivel fontos állomás volt a miniszterelnök kőrútján. Többszáz meghívott jött el a beszélgetésre, amelynek házigazdája hazánk washingtoni nagykövete, dr. Házi Vencel volt. A magyar kormányfő rámutatott: a kormány fontos feladatának tekinti a kapcsolatok ápolását a hazánk határain túl élő magyarsággal. „Ez a tény, hogy mi ma az Egyesült Államokban hazánkat képviselhetjük, egy új szellem, egy új kor, egy új felfogás megnyilvánulása is” — hangoztatta. Leszögezte: ma soha nem látott mértékben érvényesülhetnek az emberi gondolatok, felszínre kerülhetnek azok a nézetek és tapasztalatok, amelyek korábban is jelen voltak, de nem lehetett a felszínen látni és érezni azokat. „Szabadabb, nyitottabb a légkör, mint bármikor volt, az embereket érdekli hazájuk sorsa, mindennapi életünk gondja, problémája.” — mondotta. A magyar kormányfő bevezetője után valósággal záporoztak a kérdések, a felszólalások. Bár a felszólalók mindegyike arra is igyekezett felhasználni az alkalmat, hogy saját álláspontját, politikai koncepcióját fejtse ki és igazolja, kivétel nélkül mindegyikük értékelte a rendkívüli találkozó jelentőségét. Püski Sándor, az ismert könyvkiadó például éles szavakkal szólt a korábbi helyzetről, de kijelentette, a maga erejével részt akar venni az új szellemi közéletben, a kultúra, s mindenekelőtt a külföldön élő magyar kultúra kincseinek megismertetésében — ezért kiadóvállalatot indít hazánkban. A kérdezők, álláspontjukat kifejtők között szót kapott például Hámos László, a New Yorkban működő „Magyar emberi jogok bizottságának” titkára, Bertalan Imre református püspök, Haraszti Sándor lelkész, Vardy Béla történész, Bodnár Károly, az Amerikai Magyar Cserkész Szövetség vezetője, Kentler Ottó orvos- professzor, az amerikai magyar orvosok Semmelweis- egyesületének elnöke, Apatini Gyula, egy magyar nyelvű rádióadás vezetője — és sokan csupán azért nem jutottak szóhoz, mert a felszólalók hosszabban beszéltek. A kérdések számos témára terjedtek ki — attól kezdve, hogy lehet-e jövője a cserkészetnek Magyarországon, vagy visszakerülhet-e egyházi kezelésbe a híres és sok évszázados történelmi múltra visszatekintő sárospataki református kollégium, egészen Nagy Imre szerepének megítéléséig és az erdélyi magyarság helyzetéig. A miniszterelnök valamenynyi kérdésre részletes, átfogó választ igyekezett adni, nem térve ki a vita elől. A romániai helyzetről, az erdélyi magyarság kérdéséről szólva egyebek között kijelentette: kormányunk nem kifejezetten nemzetiségi kérdésnek tekinti a falvak tervezett felszámolásárt, mert az a román nemzetiségű lakosságot éppúgy érinti, mint a magyar, a szász, a sváb nemzetiségeket. „Véleményünket ezzel kapcsolatban világosan megfogalmaztuk. Nemcsak az erdélyi magyarság kulturális értékeinek védelmében emeltük fel szavunkat, hanem minden kulturális érték, benne a román, a német nemzetiségűek értékeinek védelmében is” — mondotta. Rámutatott, hogy a magyar kormány igyekszik lehetőséget teremteni a vitatott kérdések rendezésére, a kétoldalú kapcsolatok lehetőségein belül adott módok kihasználására. „Felajánlottam, hogy a kérdés tisztázása érdekében bármikor hajlandó vagyok Romániába utazni. Erre a javaslatunkra eddig választ nem kaptunk” — hangoztatta. Grósz Károly nyíltan és határozottan szólt az 1956-os események és Nagy Imre szerepének értékeléséről is. Az emigráns sajtó és szervezetek egy részének állás- foglalásait vitatva leszögezte: áldozatok nem csupán az egyik oldalon voltak. „Voltak, akiket megtévesztettek, akik életüket vesztették a fegyveres harcokban — sajnáljuk tragédiájukat. De mi vértanúknak tekintjük azokat a katonákat, akiket a Köztársaság téren végeztek ki” — mondotta. Nagy Im(Folytatás a 2. oldalon) Vízfogyasztás kánikulában Több mint 30 ezer köbméter naponta Valamivel több mint 32 ezer köbméter vizet használtak el vasárnap a megye- székhely lakói, de az idén egyszer már előfordult, hogy a 33 ezer köbmétert is meghaladta a fogyasztás. A hétvégén általában kevesebb vizet használ el a város, hiszen a gyárak többségében nem dolgoznak. A mostani rekordközeli fogyasztás oka csakis a kánikula. Még ha a lakók többsége betartja is a locsolási tilalmat, akkor is rengeteg víz fogy a rekkenő hőségben. ’ Sok helyütt előfordul, hogy átmenetileg kisebb a nyomás a vízvezetékben. Bóta László, a DRV megyei üzemigazgatója elmondta: elsősorban azért, mert a vezetékek áteresztőképessége korlátozott. S kánikulában sokkal több csapot nyitnak meg a fogyasztók egyidőben. Vasárnap délelőtt egyórás áramszünet miatt nem volt víz a megyeszékhelv egyes részein, de ilyen máskor is előfordul, ezt igazán nem lehet a hőség rovására írni. Július 13-tól vízkorlátozás van Kaposváron, ez locsolási és autómosási tilalmat jelent. A város polgárai — mint a közterületfelügyeleten megtudtuk — mindeddig betartották a tilalmat, senkit sem kellett megbírságolni. Egyébként sem büntetéssel kezdik a közterületfelügyelők: előbb megpróbálják meggyőzni a városlakókat, hogy tartsák be a vízkorlátozást. Az akár ötszáz forintos helyszíni bírság csak akkor következik, ha valakit többször is locsoláson kapnak. A nyári csúcsfogyasztásra még a tavasszal tervet készítettek a vízműveknél. Felmérik a naponta előteremthető vízmennyiséget, s először is a napi fogyasztási átlaghoz viszonyítják. Tavaly egy átlagos napon 27,5 ezer köbméter tiszta ivóvizet használtak el Kaposváron. A szükséges mennyiség egy részét a város saját kútjai- ból hozzák felszínre (napi 21,5 ezer köbméter), s ehhez jön még a regionális hálózaton a Balatonból — a tisztítókon keresztül — Kaposvárra pumpált mennyiség (10—12 ezer köbméter). Ha lehet, inkább kevesebb vizet vesznek el a Balaton- parttól, hiszen ott is nagy szükség van rá. A kaposvári tárolókban húszezer köbméter víz fér el; ezeket folyamatosan töltik, mégis péntekre, szombatra szinte teljesen kiürülnek. így a hétvégén csak a kutakra és a regionális vezetékre számíthat a város. Az üzemigazgató szerint mintegy kétezer köbméter víztartalék még a csúcsfogyasztás idején is marad, s javul a helyzet, ha átadják a Kecel-hegyi víztornyot. Akikor talán a Donnerben sem panaszkodnak majd, hogy kicsi a víznyomás vagy egyáltalán nem folyik víz a vezetékekből. Jelenleg aligha mondható üdítő hidegnek a hálózatból engedhető víz, hiszen majdnem húszfokos. A regionális vezetéken érkező balatoni víz tegnap huszonhat Celsi- us-fokos volt. A viszonylag magas hőmérséklet ellenére a csapokból ömlő víz azonban kitűnő minőségű. Váltóval fizet a konzervgyár Kevés a beföites üveg Nagyatádon A mostani konzervgyári szezon sem felhőtlen Nagyatádon: nincs elég üveg, mert Záhonyban torlódnak a vagonok, nem tudnak szállítani a Szovjetunióba, s emellett egyre súlyosabb gond a szárazság is. Befejeződött a zöldborsó feldolgozása. Jámbor László igazgató mindjárt hozzáfűzte: van egy gyári mondás; hogy ha a borsó sikert hoz, akikor túl vannak már a nehezén. Az idén nem így történt: a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt a tervezett 6900 tonna szem helyett csak 5000 tonnát vásároltak fel. A termeléskiesést valamivel pótolni kell, s ez nem könnyű feladat. Hétfőig 250 tonna zöldbabot kaptak, és már most látják, hogy 30 százalékkal kevesebb lesz belőle, mint amennyire számították. Ha a hét végéig nem lesz számottevő csapadék, a veszteség elérheti az 50 százalékot is. Nehéz hetek és hónapok előtt állnak az atádiak. Ahhoz, hogy a gyári tervet teljesítsék, szerencsésebb napokra van szükség. Ma úgy látszik, hogy uborkából még lesz elegendő, s több csemegeuborkát készíthetnek. ígéretesnek látszik a paprika és a paradicsom is. Ezért lecsóból, zakuszkából és hámozatlan paradicsomból is többet tartósíthatnak. Meggyből a tervezettnél többet, összesen 1100 tonnát vásároltak föl. Gond van viszont a sárgabarackkal : amit megvehetnének az silány, amit szívesen vennének meg, az megfizethetetlen : harminc forintért szállítanák a termelők, ennyiért pedig nem lehet gazdaságosan feldolgozni. Harmincöt százalékkal drágult tavalyhoz képest az őszibarack. Reményt keltő a szilva, az alma és a körte termése. A Nagyatádi Konzervgyárban ismét üveggondök vannak. Nehéz lenne megmondani, hogy mit csináltak volna a zöldborsóval, ha a tervezett mennyiséget kapják meg. Most legalább kétmillió speoiális üveg hiányzik a tőkés exportra szánt csemegeuborkához. Ha nem jön üveg, veszélybe kerülhet a tartósítás. Ismét megmutatkozott az üvegipar monopóliuma, amelyben a hazai konzervipar teljesen kiszolgáltatott helyzetben van. Eddig csak télen volt gond a vagonokkal, most már nyáron is: a Záhonyban veszteglő ötezer vagon torlódása miatt ők sem kapnak kocsikat, így nem tudnak folyamatosan szállítani, amiből.az következik, hogy nincs bevétel, pénzügyi zavarokkal kell szembenézni. Pillanatnyilag váltókkal fizetnek a termelőszövetkezeteknek. A munka azonban nem állhat le. Ezekben a napokban nyolcvan diák és hatvanegy építőtáborozó segíti munkájukat. Ha elmennek a szovjet, lengyel és magyar táborozok, akkor újabb diákoknak kínálnak munkát.
