Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
1988. július 23.,' szombat 5 | _______rAdióji&yzit N YÁRKÖZBEN Kitty Bumbuluc hogy nyaralni érkezett Szárszóra — ahogy máskor is, — a családi vit y ill óba, s onnan ruccant egy kis szakmai kikapcsolódásra ... Csütörtökön a résztvevők számára elkerített büfénél a kavarodásban sikerült „mikrofonvégre” kapnunk: — Néhány hete én is érdekelt vágyóik az intenpop- fesztiválban — mondta —, mivel az itt fellépő Bumm! együttest menedzselem. Kétéves szerződést is kötöttünk. A Stepp együttesnek is én vagyok a menedzsere; szeptemberben nagylemezük jelenik meg, csakúgy, mint a Modern. ' Hungáriának. Úgyhogy van mit intéznem. Tört magyarsággal Kitty Bumbuluc Skandináviából érkezett. Tolmács nem kellett segítségnek, hogy beszélgethessünk. — Szüleim Magyarországról kerültek Norvégiába — mondja tört magyarsággal, de érthetően, a csinos lány. A rokonság Debrecenben, Miskolcon és környékén él. Én is gyakran járok Magyarországon. Csak egy éve kezdtem komolyabban foglalkozni az énekléssel, több alkalommal felléptem, de ez az első, igazán nagy bemutatkozásom ... Nagyon jól érzem magam itt. Énekem a reményről szól, hogy mikor minden sötét a felhők fölött, ajkkor is süt a nap ... „Tengerészek" A csütörtöki elődöntő előtt a közönség sorai között matrózruhás lányok tűntek föl kis zászlócskákat lobogtatva, a Casablanca együttest reklámozták. Két ifjú „tengerész” .nyilatkozott is, bár nevét nem árulta el. — Kozma Tibi rajongói vagyunk már régóta, még az R—GO-s időkből, s eljárunk a Casablanka koncertjeire többek között a Metró-klubba. Most itt is igyekszünk segíteni a fiúknak. A „show" jegyében Végezetül némi összegzést is próbálok adni arról, hogy milyen is volt a máA Känguru sodiik elődöntő. A rendezők igyekeztek egy napra csoportosítani azokat az előadókat, akik a látványra és a „show”-ra is ügyelni akarták. Voltak érdekes ötletek, szép leány-itánckar, „néma szakszofonos”, és még egy sereg egyéb látnivaló. Ami egy kicsit elszomorított: a szövegek nagy része együgyű gügyögés, sablonos mondanivaló. A zenében pedig azoknak a műdaloknák magas színvonalú kidoflgozása, ameLyek két napig slágerek, utána elfelejtendők. E sorok írója — függetlenül a zsűri véleményétől — például az Rh Pozitív, a 7. Kontinens és a Känguru együttesben vélt föLfedezni valami többet, igényességre törekvést. Gyarmati László Napi kétórás délelőtti műsor a Kossuth adón a Nap- . közben. Egyenes adás lévén a frissessége eleve adva van. A szerkesztők, úgy állítják össze a műsort, hagy egy-egy kérdéskörhöz csoportosítják mondanivalójukat, s mindig más-más helyszínről jelentkeznek. Ezért napjaink száguldó riportereit is természetesen ebben a műsorban találhatjuk. Az is igaz, hogy nem a legháilásabb feladat egyenes adásban nagyon lényeges, mindenkit érintő kérdésekről beszélni. Nehéz előre átgondolni például az egyes kérdések tárgyalási arányát. Sok függ attól is, milyen riportalanyt választanák. Néha előfordul ugyanis, hogy a megkérdezett nem a kérdési re válaszol, s ilyenkor bizony a riporterek minden szakmai furíangjára szükség van, hogy megállítsák a szóáradatot. Azt hiszem, a hallgatók az olyan riportokat kedvelik legjobban, amilyen a szerdán délelőtti Napközben is volt. Az egyik köjál-ellenőrzést kísérte végig mikrofonnal a rádió riportere, s izgalmas párbeszédek tanúja lehetett. A látszatra minden igényt kielégítő vendéglő tulajdonosát a konyhában kereste föl az ellenőrök csoportja, ám ott már nem találtatott mindent a legnagyobb rendben. A maradék ételek tárolása az előkészítésre váró hús mellett még enyhébb szabály sértésnek bizonyult, hiszen egyre-más- ra újabb s újabb hibákat, szabálytalanságokat fedezték föl az ellenőrök. A riporter megkérdezte az étterem vezetőjét, hogy ő magánemberként étkezne-e az általa vezetett egységben. A válasz erre az volt, hogy ha nem tudná milyen a konyha, minden bizonnyal beülne egy ebédre, ám így, hogy betekintése van. semmi esetre sem. Természetesen a riporter kérdéseire kapásból válaszolt az üzletvezető. A köjál szakemberei .azonban úgy látszik rázósabb kérdéseket tettek föl, mart arra már ritkábban kaptunk egyértelmű választ. Elhangzott a műsorban a.z is, hogy az idén kevesebb a vendég a B alia ton-parton, mint tavaly. Ebből könnyen arra következtetnénk, hogy figyelemesebb, körültekintőbb a kiszolgálás, a vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy ez sem így van. Arra azonban, hogy ennek mi az olka, nem tudott egyértelmű választ adni a Napközben sem. S hogy mindkét part képviséltesse magát, tudósítást bántottunk az északi oldalról is. (Mert szomorúságunkra a fent említett vizsgálat a déli oldalon esett meg.) Onnan azt a választ kaptuk, hogy náluk kedvezőbbek a -tapasztalatok, mint tavaly. így a rádióhallgató megnyugodhatott, mert Balaton-témában — ha okosabb nem is lett — megerősödött benne: jó és rossz váltakozik legnagyobb tavunknál. Most már csak rajta a sor, hogy kipróbálja nyaralása során, hol a jobb. A Napközben műsorának még egy nagy előnye van. Ez pedig nem más, mint az, hogy az adás idején a szerkesztőség állandóan hívható telefonon. Így a-z elhangzott válaszokra, megállapításokra néhány perc múlva a szerkesztők már ismerik a hallgatók reakcióját is. Ezért .adás közben többször vissza is térhetnek — s ezt meg is teszik — egy-egy" kérdésre. Nagyon fontos ez a hallgatók és a szerkezstök szempontjából egyaránt. Újabban egyre több műsor él is ezzel a lehetőséggel. Varga István Kották és rézfúvósok Országos tábor külföldi részvevőkkel A héten hetven zenész részvételével tizedik alkalommal gyűltek össze a Dráva menti városban a .rézfúvós kamaraegyüttesek. A hét elején megtartott verseny a miskolciaknak kedvezett, két helyezést is megszereztek a kamaramuzsikálásban. A második helyen a pécsi zeneművészeti főiskola együttese végzett. Vendégeként Barcson részt vették, a tábor munkájában a moszkvai, konzervatórium előkészítő szakiskolásai is. Kämmerer András, a debreceni zeneművészeti főiskola tanára tíz éve kíséri figyelemmel a fiatal rézfúvósok továbbképzését Barcson, az idén a moszkvai kamara- együttessel foglalkozott. — A táborban többnyire új arcokkal ismerkedünk meg, hiszen a zeneművészeti szakközépiskolát végzett fiatalok már bem vesznek részt a barcsi kurzuson. Sajnos, az idén kevesebben éltek a lehetőséggel, mint korábban. Okát abban látom, hogy rosszul lett megválasztva a tábor ideje: a szünet kellős közepére esik a zenei továbbképzés. — Milyennek ítélte a versenyt? — Az idén fölkészülteb- ben érkeztek a versenyre a rézfúvós kamaraegyüttesek, mint tavaly. — A három díjazott szerzői versenyt hirdetett rézfúvós kamarazenei alkotások megírására. A bírálóbizottság tegnap kezdett munkához. Láng István, a zsűri elnöke elmondta: — Negyvenkilenc pályamű érkezett a felhívásunkra', ebből negyvenkettő értékelhető, mivel hét nem felelt meg a kiírás szellemének. — Mi tette szükségessé, hogy a rézfúvós kamarazenekaroknak műveket írassanak? — Már korábban fölfigyeltünk arra, hogy az együttesek többnyire konvencionális művekkel mutatkoznak be. Érződött az együttesek, előadásában is, hogy igénytelen műveket választottak. A rézfúvós kamaramuzsika világszerte a reneszánszát • éli. A műfaj iránt megnőtt az érdeklődés. Tizennyolc országból érkezett pályamű a felhívásunkra. Brazíliától Üj-Zélandon át Ausztráliáig több zeneszerzőt foglalkoztatott a pályázat. A három díjra most öt pályázat közül választjuk ki az arra érdemes műveket. Horányi Barna együttes közül kettő miskolci. — Igényes rézfúvósképzés folyik hazánkban; nem ritka az ilyen- verseny, hogy egy zenei intézmény több díjat nyer el. Miskolcon színvonalas a zenei képzés. Két hangversenyt is adtak a fiatalok Barcson. — A moszkvai kamara- együttessel csáknem egy hetet foglalkozott. Milyennek ítéli az ő játékukat? Fogékonyák a karnaramuzsikálásra. Am otthon, Úgy hat, ritkán van módjuk a közös muzsikálásra, nem olyan népszerű a kamara- muzsika a Szovjetunióban, mint nálunk. — Az 1989. évi nemzetközi rézfúvós kamarazenei táborra, versenyre és fesztiválra az Intenkoncert, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Barcsi Városi Tanács, valamint a Jeunesses Musicales magyarországi szervezete nemzetközi zeneInter P0P SIOFOK Interpopszilánkok Da-da Ez iitt a Pa-Dö-Dö Duó. A két dundii fruska a keddi elődöntő során csak mint néző ücsörgött a jcözön- ség saraiiban. A nézőtér szélső SiZékein ültek. Sokan fölkapták a fejüket jöttükre; ruhájuk szakadt-hobó volt, s figyelmet érdemlően kusza tincseik. Egész megjelenésük „tagadásos”. E duó (hadd ne kiéli jen még egyszer eldar dogni a nevét) a csütörtök délutáni próbára is odaan- dalgott. S amikor a Känguru együttes küzdött a hangokkal, ők laza elenganciával, ragyogó tisztán — de halkan, hogy csak a közelükben ülök hallják — kíénekelték a kérdéses akordofcat. S aztán következett az este, amelyet a Tv jóvoltából a nagyközönség is látott; a duó nagy közönségsikert aratott. Elénk haj tincseivel, kabaréba illő ruházatával és mozgásával valóban üde színfoltja volt a fesztiválnak. Különösen, hogy a tengerészről énekelve mindenki előtt világossá válhatott: ennek a két lánynak nemcsak bdhémsága van, hanem rendkívül jó hangja is. Riadt madártekintet Hotel Európa. A fesztivál- irodába Csepregi Éva, a Neoton Família sztárja Lépett be — szőkén, kifestet- lanül. (Hiába: hétköznapi ügyintézés is van, nemcsak fellépés.) Úgy óvakodott be, mint aki fél, hogy megkérdezik: ml kell? Csütörtökön pedlig a kissé túl sóikat bakizó bemondók beJkonferál- ták Tanját, Csehszlovákiából. „Általában nem vagyok rossz ...” énekelte, s fidres- fodiros szoknyácskájáról az elteő pillanatban épp ez nem jut eszünkbe. Hol van a riaditsága, félénksége? Itt már egy magabiztos, jól mozgó nő dalolt. Vagy ez csak szerep volt? Melyik a szerep? Jól nézünk... ... miiki. Ott ült ő is kedden valahol a jobb középen, és az utánpótlást szemlélte Fenyő Miki. Tálán új csapatot verbuvál vagy menedzseri. álmokat kerget? Netán az erősödő konkurenciát térképezi föl? De az is lehet, • A Pa-Dö-Dö Duó
