Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

2 Somogyi Néplap 1988. július 23., szombat Grósz Károly San Franciscóban HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Kölcsönös vádaskodások alapján diplomatákat utasítottak ki az Egyesült Államokból és Nicaraguából. - Nagy károkat okoznak Örményországban és a Kara- bah-hegyvidéken a sztrájkok. - A hagyományos fegy­verek csökkentésére vonatkozó új javaslatokkal a vi­lágban zajló kedvező folyamatok visszafordíthatatlanná tétele mellett foglalt állást a VSZ PTT varsói ülésének záróközleménye. VASARNAP: Ahromejev marsall, szovjet vezérkari főnök hi­vatalos látogatáson járt az amerikai vezérkar vendé­geként. - A leszerelést és a kelet-nyugati kapcsolatok javulását segíti a VSZ PTT ülése, vélik nyugati poli­tikai elemzők. HÉTFŐ: Michael Dukais és Jesse Jackson között dől el for­mailag az elnökjelöltség a demokrata párt jelölőgyű­lésén. - Irán „igazságosságra és biztonságra” hivat­kozva elfogadta az ENSZ BT tűzszünetre felszólító 598. számú határozatát. - A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa a karabahi helyzetről folytatott vitájában úgy dön­tött: a terület továbbra is Azerhpjdzsánhoz tartozzék. KEDD: A közép-amerikai rendezést veszélyeztető fordulat a kontrák új vezetőjének megválasztása. - A dél-afrikai kormányzat közölte: semmiképpen nem engedik sza­badon Mandelát. SZERDA: A magyar reformok és kibontakozás bemutatásának szándékával kezdte meg látogatását az Egyesült Álla­mokban Crósz Károly. - A tűzszüneti határozat elfoga­dása ellenére változatlanul zajlanak a harci cselekmé­nyek az iraki-iráni háborúban. - Személyi változások a bolgár párt élén. - Afganisztán az ENSZ segítségét kérte a sorozatos pakisztáni provokációk miatt. CSüTORTGKr Michael Dukakis a demokrata párt elnökjelölt­je. - Angola, Dél-Afrika, Kuba és az Egyesült Államok nyilvánosságra hozza a namíbiai rendezésre vonatkozó irányelveket: a függetlenség ára a kubai csapatok tá­vozása. — Az ENSZ BT nem ítéli el határozatában az iráni utasszállító 'gép lelövését, és az öbölben cirkáló külföldi hadihajók távozását sem sürgeti. PENTEK: Lloyd Bentsen az alelnökjelölt a demokratáknál. - Iraki követelések veszélyeztetik az iraki-iráni tűzszünet megvalósítását. • A hét kérdései (Folytatás az 1. oldalról.) képzeteseket, beleértve az új vállalkozási törvény terve­zetét, amely a külföldi mű­ködő tőikének is nagy lehe­tőségeket kíván biztosítani. Leszögezte egyúttal, hogy az ilyen célok eléréséhez a po­litikának is meg kell vál­toznia. Szükség van arra, hogy több legyen a demok­rácia, az emberek szabadab­ban, éljenek, gondolkodja­nak és beszéljenek. Utalt arra, hogy orszá­gunknak céljai megvalósítá­sához jobban kell nyitnia a világ felé. Évtizedek -óta hirdetjük, valljuk, hogy a viliágnak békére van* szük­sége, s hogy az országok közötti vitás kérdéseket tár­gyalások útján kell rendez­ni. Ezt meg is akarjuk va­lósítani. Ennek érdekében bővítjük kapcsolatainkat Nyugat-Európa országaival, mert ennek történelmi alap­jai, hagyományai vannak. De túl akarunk lépni az euró­pai szárazföld határaim, más földrészeken is fejleszteni akarjuk kapcsolatainkat: az amerikai kontinensen min­denekelőtt az Egyesült Álla­mokkal. A két ország együtt­működésének felfrissítésére, megújítására törekszünk — mondotta Grósz Károly. Ki­jelentette: ebben a munká­ban számítunk • azoknak a honfitársainknak a közre­működésére is, akik külön­böző okokból élhagyták az országot; minden jobbító ajánlatukat, javaslatukat jó­szívvel fogadjuk. Meg akarjuk őrizni a múltból mindazt, ami érték, de azon, ami elavult, amit az -élet meghaladott, ne­Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának részt­vevői pénteken új, egyhetes munkaprogramot fogadtak el. Ennek értelmében a 35 állam küldöttségei az eddigi hetenként, kétszeri plenáris ülés helyett a jövő péntekig minden munkanapon tarta­nak tanácskozást. Közben folytatják tevékenységüket az utótalálkozó ‘ záródoku­mentumának részletkérdé­seivel foglalkozó szakértői csoportok is. A pénteki plenáris ülésen Peter Steglich nagykövet, az NDK küldöttségének vezető­je sürgette, hogy az utótalál­kozót politikailag jelentős dokumentum elfogadásával a lehető leghamarabb fejez­zék be. Eduard Brunner svájci külügyi államtitkár kifejtet­te véleményét, hogy a bécsi utótalálkozó különösen szá­mottevő előrelépést eredmé­nyezhet három vonatkozás­ban: áz emberi dimenzió ügyeiben tervezett három- lépcsős konferencia meg­rendezésével, a környezetvé-' delmi együttműködés fejlesz­tésével és a leszerelésnek a künk is túl kell lépnünk — hangoztatta beszédében a miniszterelnök. Grósz Károly a közönség­től is igen sok kérdést ka­pott. Egyebek között meg­kérdezték ‘ tőle, hogy milyen eredményt vár Reagan el­nökkel folytatandó tárgyalá­saitól'. — Reagan elnökkel min­denekelőtt a nemzetközi helyzetről és a két ország közötti kapcsolatokról sze­retnénk konzultációt folytat­ni — mondotta válaszában. — Ügy látjuk, hogy Reagan elnök az utóbbi években olyan politikát bontakozta­tott ki, amelyben nem csak a nagyhatalmaknak, hanem 'a kisebb országoknak is na­gyobb szerep jut. Ahhoz, hogy egy kis ország aktívan vegyen részt a nemzetközi életben, meg kell ismerked­nie a nagyhatalmak politi­kai elképzeléseivel is. A tő­lünk keletre eső nagy hata­tom politikáját, bízvást mondhatom, jól ismerjük. Most ugyanezt szeretnénk elérni a tőlünk nyugatra eső nagyhatalommal is — mon­dotta a kormányfő. Egy másik kérdésre vá­laszolva leszögezte: a kon­zultációk hozzájárulhatnak a még mindig fennálló, bár gyorsain csökkenő fenntartá­sok felszámolásához, ame­lyekkel az Egyesült Álla­mokban a sommásan kom­munista rendszereknek mi­nősített államok iránt visel­tetnek. Ennek a gyanakvás­nak vannak történelmi okai, de olyan összetevői is, ame­lyeknek-nincs közük a való­sághoz. Most viszont, ami­kor az egyetértés, az együtt­működés szelleme egyre job­helsinki folyamatba való be­kapcsolásával. A norvég küldöttség veze­tője, Bjoern Lián síkraszállt azért, hogy őrizzék meg a semleges és el nem kötele­zett országok bécsi záródo- kumentum-teryezetének tar­talmi értékét, amelyet az ál­lamok kötelezettségeinek igé­nyes meghatározása jelle­mez. A diplomata elutasítot­ta, hogy a román küldöttség nemrég egész sor javaslatot terjesztett elő megannyi gaz­dasági és szociális jognak a záródokumentumba való be­építésére. Mint mondotta, ezeknek az egyébként való­ban fontos jogoknak érvé­nyesítése az országok nem­zeti politikájának körébe tartozik. A norvég felszólaló kifejtette: országa igen fon­tosnak tartja a nemzeti ki­sebbségek identitásának vé­delmét, anyanyelvükhöz, val­lásukhoz és hagyományaik­hoz vailó jogaik biztosítását. Az ülésen számos felszó­laló foglalkozott a bécsi utó­találkozó további meneté­nek vitatott kérdéseivel. Az Egyesült Államok képviselő­je szerint egyelőre nincs je­le annak, hogy rövidesen lé­nyeges előrelépés történhet az utótaláil'kozón. ban tért hódít a világban, . aaokat a szálakat kell ke­resnünk, amelyek összeköt­nek, nem pedig azokat a té­nyezőket, amelyek elválasz tanak. A politikai enyhülés kihat a gazdasági és más kapcsoltatok fejlesztésére is, biztatni fogja ezen a terü­leten a szakembereket az utak fokozottabb keresésére. A sok kérdés közül több vonatkozott Magyarország kü l'kapcsőfalaira. Grósz Ká­roly egyebek között elmon­dotta : fokozatosain rendezni kívánjuk kapcsolatainkat Iz­raeliéi. Ennek feltételeiről Simon Peresz izraeli külügy­miniszterrel is tárgyalt. Jelenleg megbeszélések foly­nak egyebek között izraeli MALÉV-iroda nyitásáról és a menetrendszerű légi járat beindításáról. G.rósz Károly ismertette a Közös Piaccal nemrég létrejött megállapo­dást is. Egy kérdésre válaszolva részletesen szólít arról, hogy milyen összefüggést lát a magyar reformok és a Szov­jetunió által megvalósított, illetve tervezett reformok között. Leszögezte: nemzeti érdekünknek tekintjük azt, hogy a Mihail Gorbacsov ál­tal képviselt reformok meg­valósuljanak. De ezek ala­kulásától függetlenül foly­tatjuk Magyarországon a tervezett politikai és gazda­sági reform megvalósítását. Azt is leszögezte, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok alakulása ugyan befo­lyásolja a magyar—amerikai kapcsolatokat, de nem je­lent azokban egyedüli, meg­határozó tényezőt. Külpoliti­káinkat nem tesszük függővé ettől; annak a magyar nem­zeti érdekeket kell szolgál- -miai — mondotta. Élénk derültséget keltett, amikor a kérdésáradat lezá­rásaként még azt is megkér­dezték a magyar miniszter­elnöktől, hogv miként készí­ti el a gulyást. Grósz Károly készségesen ismertette saját receptjét, nem kis gondot okozva a tolmács szerepét betöltő magyar diplomatá­nak, aki azonban derekasan megoldotta a szokatlan fel­adatot: még a marhalábszár angol megfelelőjét is kapás­ból tudta. A befolyásos üzletembe­rékből, politikusokból álló közönség, amelynek sorai­ban szép számmal voltak amerikai magyar üzletem­berek is, igen nagy rokon- szemvet tanúsított a kor­mányfő iránt: beszédét, vá­laszait sok alkalommal meg­tapsolták, s az előadás után több százan kérték meg, hogy adjon autogramot. Ami ennél fontosabb: a küldött­ség tagjainál, szakértőinél máris többen érdeklődtek az üzleti kapcsolatok megterem­tésének új lehetőségei, vagy egyszerűen egy magyaror­szági látogatás iránt. A magyar küldöttség pén­teken helyi idő szerint reg­gel a San Franciscó-i keres­kedelmi kamara szervezé­sében üzletemberekkel ta­lálkozik. Ezután Grósz Ká­roly rövid sajtóértekezletet is tart. A miniszterelnök pén­teken délelőtt Los Angeles­be repül, ahol Armand Ham- merral, az Occidental Petro­leum világszerte ismert el­nökével találkozik, majd délután részt vesz a Califor-. nia Council of International Trade (a kaliforniai nem­zetközi kereskedelmi kama­ra) és a Magyar Gazdasági Kamara együttműködési megállapodásának aláírá­sán. v Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter augusztus eLső napjaiban hivatalos látogatást tesz a Szovjet­unióban — jelentette be pénteken Moszkvában Nyi- kolaj Cservov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők ve­zérkarának főcsoportfőnöke. Szavai szerint a .látogatás része a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti Megoldható-e a kara­bahi vita? Immár fél éve naponta ér­keznek jelentések a Kara- bah-hegyvidéki Autonóm Terület hovatartozását érin­tő szenvedélyes vitákról, sztrájkokról és tüntetésekről. Indulatok, összecsapások, katonai rendcsinálás, gyűlé­sek, programok, alkotmányos vita — mindez jelen van a hírekben. A Szovjetunió soknemzeti­ségű államában a nyíltabb tájékoztatás felszínre hozta azokat a mélyben forrongó feszültségeket, amelyek ed­dig is megvoltak, és ame­lyek megoldását halogatni lehet, de elfelejtkezni róluk aligha, A nemzetiségi öntu­dat ébredésének már két év­vel ezelőtt, Alma Ata is ta­nújelét adta, azóta a balti köztársaságok lakói, a krími tatárok, az örmények és azerbajdzsánok problémája is napvilágra került. Megol­dásuk nem rejthető ünnepi beszédek mondatai mögé. Az igazságos rendezés ugyanak­kor olyan problémákba ütkö­zik, amelyek gyökerei a régmúlt történelmébe nyúl­nak. Megoldásuk ezért is általános osereprogramniak. Mint ismeretes, Carlucci először márciusiban Bernben találkozott szovjet partneré­vel, Dmitrij Jazov honvé­delmi miniszterrel, ezt kö­vetően pedig a moszkvai szovjet—amerikai csúcs ide­jén már a második tárgya:; lási fordulót bonyolították le. nehéz. Az érzelmi hullám követelte elszakadás nem járható; erre világított rá a moszkvai Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének döntése. A többségükben örmények lakta Karabah el kívánt sza­kadni az őt körülvevő Azer­bajdzsán! SZSZK-tól. A kö­vetelést elutasították, a ka­rabahi vezetés ezután a tel­jes önállóságot kérte. Az in­dulatok mélyén ősi török— örmény ellentétek feszülnek, s ezt csak súlyosbították a nemzeti érzelmekkel nem számoló korábbi politikai hi­bák. Ám a kérdés megoldá­sa igen bonyolult-. A karabahi függetlenség biztosítása a Szovjetunió né­peinek közösségét veszélyez­teti olyan időszakban, ami­kor az átalakítás összefogás­sal megvalósítandó feladatai állnak az ország előtt. A ha­tárok átrendezése lavinát in­díthatna el hasonló követe­lésekkel az ország számos vidékén. Ha az örmények javára dől el a kérdés, ellen­őrizhetetlen folyamatok in­dulhatnak el, amelyek ve­szélybe sodorhatják az Azer­bajdzsánhoz tartozó gazdag bákui olaj mezők biztonságát, márpedig ilyen gazdasági terhet nehezen viselne el az ország, amelynek most óriási szüksége van minden erőforrására a pangás idő­szakában történt lemara­dás behozása érdekében. Ha viszont nem változnak a dol­gok, az örmény sztrájkok gazdasági következményei beláthatatlanok. Mindenki­nek az az érdeke, hogy a rend helyreálljon, és senki se érezze vesztesnek magát, hiszen csak így lehet az át­alakítás ‘kitűzött céljait megvalósítani — mondják a megoldást keresők mindkét táborban, Örményország­ban és Azerbajdzsánban egy­Az első és főtitkárok mun­katalálkozója a VSZ PTT után aránt. Egyelőre csak remél­ni lehet, hogy a józan han­gok kerekednek végül felül. Lesz-e tűzszünet az ira­ki-iráni háborúban? Alig két nappal azután, hogy az iráni fél elfogadta az ENSZ Biztonsági Taná­csának 598. számú határo­zatát, és felsejlett az utóbbi' évtized legvéresebb és leg­értelmetlenebb háborújá­nak a vége, Irák válaszával ismét beláthatatlan távolba vetítette a megoldást. Bagdad továbbra is köz­vetlen tűzszüneti tárgyaláso­kat szeretne, ám ezt Irán határozottan visszautasítja. Teheránban Javiér Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár dip­lomáciai lépéseiben, az ENSZ közvetítő tevékenysé­gében bíznak. Ennek kereté­ben valószínű, hogy a két szemben álló fél külügymi­niszterét New Yorkba hív­ják. Irak és Irán között törté­nelmi homályba vesző terü­leti problémák ürügyén 1980. szeptemberében dör­dültek el a fegyverek. A háttérben azonban nem a néhány négyzetkilométer fö­lötti vita húzódott meg, ha­nem az iráni sah elűzése után a térségben kialakult erőviszonyok alakulása. A sah bukásával Irán fenye­getően erős, felségjogait isz­lám vonatkozásban önkénye­sen kiterjesztő állammá vált. Irak a szomszéd kato­nai túlerejének csökkentésé­re, jelentős külföldi pénz­ügyi, katonai és politikai tá­mogatás 'birtokában intézett ellene tárrladást. A 40 milliós, jelentős had­erővel rendelkező Irán — főként az Egyesült Államok­kal fennálló vitái miatt — elszigetelődött, katonai ere­je megfogyatkozott, belpoli­tikai feszültségeit pedig egy­re kevésbé vezeti le a haza vélt védetnie. A feszült hely­zetben minden arab ország Irak mellett állt, kivéve ta­lán Szíriát. A Szovjetunió teljesen semleges igyekezett maradni. Moszkva ellenez­te, hogy a háborúért egyol­dalúan Iránt tegyék felelős­sé, s követelte, hogy vonják ki a Perzsa-öbölből a külföl­di hajókat. Az öbölben a hajózást a két hadban álló fél megállapodása biztosít­hatja a leghatékonyabban — hangoztatta. Irán számára a múlt héten a 290 főt szállító utasgép lelövése olyan helyzetet te­remtett, amelyben együttér­zést remélhetett a nemzet­közi közvéleményben, s va­lószínűleg ezért szánta el végre magát a BT-határozat elfogadására. Lépése, külö­nösen ha sikerrel jár, javít­hatja az ország nemzetközi tekintélyét. A kedvező nem­zetközi visszhangot kiváltó döntés egyelőre nem több reménynél: a fegyverek még nem hallgattak el. Irak kö­vetelései is hosszú tárgyalá­si folyamatot sejtetnek. Biz­tató, hogy az iráni vezetők most már úgy látják, a har­cok a jövőben diplomáciai terepen folytatódnak. Külö­nösen értékes éz, ha figye­lembe vesszük, hogy a nyolc év alatt még szerényebb becslések szerint is egymil- lióan haltak meg az iraki— iráni frontokon. Kaszab Zsuzsa Egy hétig naponta tanácskoznak Bécsben ŰJ MUNKAPROGRAM Carlucci Moszkvába látogat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom