Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 175. szám Ára: 2,20 Ft 1988. július 23., szombat Gabonaváltó A mezőgazdasági szövetkezetek elnökei sok mindent mondanak magukban és hangosan is, miközben mostanában kezükben forgatják a papírt, azaz a váltót, amelyet a gabonáért cserébe kaptak. A váltó betört — vagy inkább belopakodott — a gazdasági életbe, s a szövetkezeti vezetők most összehúzott szemmel méricskélik. Gyanakvásuk nem alaptalan. Ez a mezőgazdasági váltó már megint amolyan magyar specialitásnak látszik. Olyan váltó kerekedett ki ugyanis belőle, amelyik eléggé nehezen változik át forintra. Kevesebbre való, mint ami ennek a pénzt helyettesítő fizetőeszköznek — amelynek alapjaként az eladó és a vevő tárgyilagos megállapodása szolgál (?) — rangban dukálna. Persze egy normális piacon, valós piaci viszonyok között. A pénzszűkítő pénzpolitika az idén egyszer már eléggé nagy zavarokat okozott a mezőgazdaságban, amikor tavasszal korlátozták a fölvehető hiteleket. A gazdálkodók éppen akkor kapták a szabályozás eme váratlan fordulatát, amikor náluk épp a nagy anyagi befektetések ideje volt. A gazda nem naptári évvel számol, hanem a biológiai évvel: ehhez igazítja életét és »a vállalati pénzforgalmat egyaránt. Az év nála tavasszal kezdődik, alapos pénzügyi hullámvölggyel, hiszen ilyenkor mindegyikük csak költ. S a hullámhegynek épp a gabona betakarításakor kell(ene) eljönnie. A jelek szerint épp erre a „hullámhegyre” lovagolta föl magát a mostani — alapjában véve egyébként nem helytelen! — pénzforgalom-korlátozó döntés amely a forró nyárban hideg zuhanyként érte a termelőket.' Főként a változás nagyságrendje miatt — a gabona feléért váltót adnak az idén —, s azért is, mert az nem volt tekintettel a termelőszövetkezeti kör jelentős részére, amely a nyári bevételek idején is súlyos likviditási gondokkal küzd. Ennélfogva ma olyan fizetőeszközt kap kézhez, amely- lyel nem lehet adózni és bért fizetni, s többnyire a termelőeszköz-eladók, áram- szolgáltatók sem fogadják el. A gazdaságirányítás a termelőket érthető okokból arra akarja rászorítani, hogy pénzforgalmukat kezdjék el a tényleges hatások alapján és korrekt módon tervezni. A likviditás viszont csakis akkor képzelhető el, ha a megfontolt kiadásokkal szemben a megfelelő időpontban, időre és helyre időzített bevételek* állnak. A mezőgazdász ezt az évet arra állította be — a mérlegben is így kellene lennie —, hogy tíz napon belül készpénzt kap a gabonájáért, nem pedig fizetési •ígéretet. Megtehetné a gazda azt is, hogy termékével máshová fordul, másutt keres vevőt, és így próbál a váltó helyett forinthoz jutni. Ám ezt sem teheti, mivel a felvásárlók, a feldolgozók többsége monopolhelyzetben van, s ráadásul őket is fizetési gondok szorítják; így az agrártermelő értékesítési pályái csakis egyfelé fordulhatnak. Kénytelen elfogadni a váltót. S ezzel — legalábbis részben — újabb terhet vállal: akarva-akaratlanul finanszírozza a gabona további útját, egészen az értékesítésig, tehát az utolsó szakaszig. Jászonyi Ferenc Grósz Károly San Franciscóban Rendkívül nagy hatású, igen nagy érdeklődéssel fogadott beszédben foglalkozott a magyar kormány terveivel, elképzeléseivel, politikájával a San Francisco-i World Affairs Council és a Commonwealth Club közönsége előtt helyi idő szerint csütörtökön este Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Grósz Károly amerikai hivatalos látogatásának második szakaszában Kalifornia állam fontos városait keresi fél. Elsőnek rövid látogatást tett az állam fővárosában Sacramentóban, ahol George Deukmejian kormányzóval folytatott tanácskozást, majd San Franeiscóba utazott. Itt a fontos amerikai ipari csoport, a Magyarországgal is kapcsolatiban álló Bechtel Corporation vezetőivel találkozott egy, a San Fnaincisco-i öbölben tett sétahajózáson, majd rövid városnéző körutat tett, egyebek között ellátogatott a Csendes-óceán partjára, a Golden Gate parkba és a város híres kínai negyedébe is. Este mintegy 400 főnyi meghívott közönség hallgatta meg a két befolyásos intézmény által rendezett előadást. Ezt megelőzően a város jelentős testületé az International Host Committee adott rövid fogadásit a magyar küldöttség látogatása alkalmából. Előadásában Grósz Károly aláhúzta, hogy magyar miniszterelnök 42 év óta nem tett látogatást az Egyesült Államokban. Bár kapcsola- tiaiinlk ebben az időszakban sem szüneteltek, azokra a Grósz Károly és Stephan D. Bechtel gyanakvás, a bizalmatlanság nyomta rá bélyegét. Ez a több mint négy évtized nagy változásokat hozott Magyar- országon is, sok örömet, de sok gondot is, mindezt • az Egyesült Államokban kevéssé ismerik. A mára megváltozott világban azonban egyre gyakrabban fognak kezet azok, akik korábban gyanakvással méregették egymást — hangoztatta. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az ' egyszerű emberek „népi diplomáciájukkal” arra bátorították a politikusokat, hogy bátrabban és következetesebben folytassák a közeledést. Ezzel kapcsolatban elA Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése A lakásgazdálkodásról Több országos vizsgálat tapasztalataival is foglalkozott tegnapi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatták a tanácsi szociálpolitika gyakorlatáról, a közérzetjavító intézkedésekről, az importki- váltásról, valamint a bérlakás-gazdálkodásról készített vizsgálati jelentéseket, s úgy döntöttek, hogy megállapításaikat a Minisztertanács elé terjesztik. Ezután határoztak a tanácsi úthálózat fejlesztését, fenntartását ellenőrző programról, illetve a második félévre tervezett vizsgálatokról. A bérlakás-gazdálkodás helyzetét elsősorban a közérdekű bejelentések alapján vizsgálta' a KNEB. A megváltozott lakástámogatási rendszerben az ála- csonv jövedelmű társadalmi csoportok jelentős része az állami lakásépítésék csökkenő száma miatt kimarad a közvetlen állami támogatásból.' A közvetett támogatások jelentős részétől • pedig azért esnek el ezek a csoportok, ment a piaci lakásépítés, lakásvásárlás még e segítség ellenére is megfizethetetlen számukra. Változtatást igényel a jogosultság elbírálása is. A szociális bérlakásra jogosultság, a tényleges jövedelmi, vagyoni helyzet mérlegeléséhez hosszabb távú jövedelmi átlag megfigyelésére, közvetlenebb családisme- retre lenne szükség. A népi elílnőrzés célvizsgálatai, valamiint a közérdekű bejelentések azt !is jelzik, hogy az alacsony bérű lakásokat bérlőik gyakran jelentős haszonnal adják ki részlegesen vagy teljesen műhelynek, irodának vagy idegenforgalmi célra. • Mindez jelzi az ellenőrzés, az adminisztratív eszközök korlátáit. Gyakran tárgya a bejelentéseknek, panaszoknak az ingatlankezelő, városgaP dállkodási vállalatok pazarló gazdálkodása, érdekeltségi hiánya, rossz minőségű munkája, hatósági magatartása. A KNEB ülésén határoztak az 1988. második félévi országos ellenőrzésekről is. Komplex módon vizsgálják majd azt, hogy a különféle szankcióknak — így például 'a gazdasági, környezetvédelmi bírságoknak, a piac- felügyeleti és az árellenőrzési intézkedéseknek — miért nincs megfelélő visszatartó hatásuk. A fővárosban és 5 megyei jogú városban azt ellenőrzik, hogy miként értékesítik az állami lakás- ingatlanokat: A külgazdasági tevékenységhez két vizsgálat kapcsolódik: az egyik a KGST-együttműködéssel, a másik a külkereskedelmi csereügyletekkel foglalkozik. Országosan tekintik át. továbbá, hogy milyen eredményeket ért el a számítástechnikai oktatás az általános és középiskolákban. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság törvényes lehetőségével élve ebben a félévben a közlekedési'miniszter- töl kér tájékoztatást az országos közúti hálózat fenntartására , kor szer űs í tésére fordított pénz felhasználásá- . nak hatékonyságéiról, valamint arról, hogy*miiként javítják az ingázók közlekedési feltételeit. mondotta, hogy a magyar küldöttség látogatása része ennek a folyamatnak. A cél az, hogy az út elősegítse a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok elmélyítését, megszilárdítását, s egyúttal azt is, hogy kis országunk is részt vállalhasson a népek közötti közeledésben, a kapcsolatok építésében, a párbeszéd kiszélesítésében, Grósz Károly szólt Magyarország mai helyzetéről, utalva arra, hogy az ország most gondokkal teli időszakot él át. Ennek oka az, hogy bár nagy eredmények születtek a gazdaságban, de nem változott meg kellőképpen a gazdaság szerkezete. Nőtt a szakadék a legfejlettebb országok és Magyarország között. Elmaradtunk a tudományos-műszaki fejlődés fővonalától, lelassult a gazdaság fejlődése. A kormányfő a gazdasági gondok mellett őszintén megismertette hallgatóságát a/, egyéb gondokkal is, hangsúlyozva: szükség van arra, hogy változást érjünk el az emberek magatartásában, egymáshoz és országunkhoz való viszonyukban, szükség van arra, hogy jobban figyeljünk a nemzeti kultúra ápolására, s egyúttal az. egyetemes emberi kultúra nagy eredményeinek a megismerésére. Most olyan gazdaságot akarunk kialakítani, amely mindenkit nagyobb teljesítményre serkent — szögezte le Grósz Károly, aki ismertette az ezzel kapcsolatos el(Folytatás a 2. oldalon.) A szőlészet és borászat programja 20—25 ezer hektárral kell csökkenteni a szőlőterületet A borértékesítési nehézségekre és az ezekkel kapcsolatos termelői kezdeményezésekre — amelyek az elmúlt hetekben a közvéleményt is foglalkoztatták — mintegy válaszul a MÉM- ben kidolgozták a szőlészet és a borászat szerkezetátalakítási programját, amelyet megtárgyalt és határozattal hagyott jóvá a Tervgazdasági Bizottság. A részletekről Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a minisztériumban tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a jelenlegi feszültségek régebbi keletűek, ám most azért törtek a felszínre, mert a szovjet export jelentős visszaesése, valamint a belföldi borforgalmazás stagnálása miatt a készleteken nehezen lehet túladni. A hazai ültetvények — normális évjáratban — jelenleg 5—5,5 millió hektó bor megtermelésére képesek, ám a reális igény ennél jóval kevesebb, hozzávetőleg 4—4,5 millió hektoliter. Évente 100 ezer tonna szőlő a mostani számítás szerint gyakorlatilag fölösleges, mivel eladása csaknem megoldhatatlan. Az idei értékesítési gondok nyomán már volt egy ízben központi döntés, amellyel __ a borászatot érdekeltté tették abban, hogy termelői árát csökkentse, ám a jelzések szerint a kereskedelmi szervezetek nem tették meg ugyanezt, azaz végül is a leszállított árú bor nem került a pultokra. Ezért most a Tervgazdasági Bizottság úgy határozott, hogy a termelői árcsökkentésnek meg kell jelennie a fogyasztói árakban. Amennyiben a kereskedelmi árképzés erre nincsen tekintettel, úgy eljárása tisztességtelen gazdasági tevékenységnek minősül és szigorúan szankcionálandó. A MÉM-ben szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező négy-öt évben — a most kidolgozott és jóváhagyott program során — mintegy 20—25 ezer hektárral csökkentsék a szőlő termőterületét. Mindenekelőtt az értéktelenebb részeken, ami önmagában is javítja, a minőség irányába tolja el a termőterület szerkezetét. Ugyanakkor évente 2 ezer hektáron — ösztönző állami támogatással-— új telepítésekre kerül sor, ezek azonban kizárólag a minőségi bortermelés szolgálatában állnak majd. A programban azt irányozták elő, hogy minden termék, a szó igazi értelmében megfeleljen az eredet-, elnevezés- és minőség-hűség követelményeinek. A szőlő- és borgazdaságoktól megkövetelik a jogszabályok következetes betartását és fokozzák a szakmai ellenőrzést. A felvásárlási árakat az eddiginél jobban differenciálják majd, a minőség és a termőkörzet szerint. Az intézkedésektől azt várják, hogy a hazai szőlészeti-borászati vertikum tevékenységében jól tükröződik majd — a hazai és a külföldi — piac változó követelményrendszere, és el lehet kerülni a gyakran minőségi kifogások miatt i§ adódó értékesítési gondokat. Vállalkozók fóruma Egy maigánüzem nagycsarnoka volt a színhelye Nagyfádén annak a pénteki fórumnak, ahol magán- és szövetkezeti vállalkozók, menedzserek találkoztak. Az egész napos eszmecserén a mintegy 600 résztvevő élénk vitában fejtette ki álláspontját arról1, milyen gazdasági környezetre lenne szükség a vállalkozások minél eredményesebb működéséhez. A széles körű érdeklődés megmutatta, hogy hasonló rendezvényekre a jövőben is szükség van. Minit a Vállal- közök Országos Szövetségének jelenlévő képviselője megfogalmazta : a szerkezetátalakulásban igen fontos a lényeges döntések élőtt az alternatívák bemutatása, a nézeteik ütköztetése. A vita eredményeként a résztvevők megfogalmazták javaslataikat, amelyeket a fórum eljuttat a társasági törvényt előkészítő parlamenti bizottságoknak és szakminisztériumoknak. Az eszmecsere során egyebek kozott sürgették a vállalkozások hosszú távon érvényes megbízható feltételrendszerének kidolgozását, a vállalkozói nyereségadó-törvény előkészítését, továbbá azt, hogy dolgozzanak ki jogi garanciákat a kiegyensúlyozott gazdálkodód tevékenységhez. Folyékony műtrágyával készítik elő másodvetés alá a talajt a Böhönyei Állami Gazdaságban-...«mW."
