Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1988. július*^., 'péntek TTTTT—--------­Á ra: 1,80 Ft 1988. július 22., péntek Grósz Károly Chicagóból Kaliforniába utazott Grosz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök július 20-án a Sears Towerba látogatott. A képen a vendégek az épület makettje előtt Tájékoztató a Tervgazdasági Bizottság üléséről Január 1-től vállalkozási nyereségadó Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Rövid városnézéssel foly­tatódott a délelőtti zsúfolt munkarend után Grósz Ká­roly chicagói látogatása a második napon. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kíséretével a Michi­gan tó partján fekvő nagy­városban kezdte meg kedden délután hivatalos látogatását az Egyesült Államokban. Találkozott a McDonald's International cég vezetőivel, látogatást tett a "chicagói áru­tőzsdén és részt vett a Guar­dian amerikai üvegipari vál­lalat és a magyar üvegipari művek által létesített új kö­zös vállalat megalapításáról szóló szerződés aláírásán. A kormányfő rövid sajtótájé­koztatót is tartott a sajtó képviselőinek. * Délután még két találko­zó következett a magyar kül­döttség szállásán. Grósz Ká­roly előbb Jim Edwardsot, Illinois állam államminiszte­rét fogadta, akii a hivatalos ügyekben távol levő kor­mányzó nevében köszöntötte a vendéget. Majd találkozott Tom Dittmerrel, a Refco tőzsdecég elnökével. Találkozó az üzleti élet vezetőivel Este a Mid-America Com­mute for International Bu­siness and Government Cor­poration, az amerikai közép­nyugat üzleti köreinek leg­tekintélyesebb üzleti és helyi kormányzati vezetőit tömö­rítő társaság adott vacsorát Grósz Károly tiszteletére. A szívélyes, baráti hangu­latú találkozón Grósz Ká­roly beszédet mondott. Egye­bek között utalt arra, hogy Magyarországnak ma — mint történelme során sokszor — alkalmazkodnia kell a világ­hoz, a megváltozott körülmé­nyekhez. — Ezt tesszük ma, amikor keressük a közlekedés új szabályait a világban, meg akarjuk ismerni a világot, hogy el tudjunk igazodni benne. Ez tulajdoniképpen látogatásunk célja — hangoz­tatta. — Mit akarunk Magyar- (Folytatás a 2. oldalon.) A Parlamentben csütörtö­kön Tömpe István és Kocsis Imre, a Minisztertanács fő­tanácsosa tájékoztatták az újságírókat a kormány Terv­gazdasági Bizottságának leg­utóbbi üléséről. A TGB — az eddigi szak­mai és társadalmi vita ta­pasztalatait is összegezve, meghallgatva az érdekképvi­seleti, érdekvédelmi szervek álláspontját — döntött az egységes vállalkozási adó és a társasági törvéqy elveivel kapcsolatos több részkérdés­ben. A határozat szerint az Or­szággyűlés elé terjesztendő változatban a január 1-jei bevezetésre tervezett egysé­ges adó neve vállalkozási nyereségadó lesz. A tör­vénytervezet szakmai és tár­sadalmi vitája tovább foly­tatódik. Az adó hatásmecha1 nizmusát alaposan ki kell dolgozni, az Országgyűlés elé olyan javaslatokat kell vinni, amelyek különböző konstrukciók esetén vizsgál­ják az egyes változatok ha­tását a vállalkozások ösztön­zésére, a társadalombiztosí­tásra, a gazdasági és társa­dalmi folyamatokra. Eddig alternatív javaslatként sze­repelt, hogy a leendő tör­vény hatálya ne vonatkoz­zon a nem jogi személyiségű egyéni vállalkozásokra, vagy­is például a kisiparosokra. A TGB emellett a változat mel­lett döntött. Eszerint a vál­lalkozók e körében az adó­zás a személyi jövedelemadó jogszabálya szerint történik, illetőleg az érdekeltek — ha számukra kedvezőbb — kér­hetik átsorolásukat a vállal­kozási nyereségadó hatálya alá. A TGB döntött több olyan, az eddigi vitákban központi helyet elfoglaló kérdésben, amely a vállalkozások ösz­tönzését érinti. így például a kormány gazdasági kabi­netje úgy foglalt állást, hogy a magánszemélyek befekte­tett vagyona utáni osztalék arányában forrásadót kelljen fizetni. Ez kedvezményt je­lenít, hiszen nem magát a befektetést, hanem a befek­tetés hozamát adóztatják meg, s az adó elkülönül a személyi jövedelemadótól. Ugyanezt a formát alkalmaz­zák majd abban az esetben, ha a vállalkozó kivonja va­gyonát az üzletből. A nyereségadó mértéke egységes, szektoroktól füg­getlen lesz. Ugyanakkor bi­zonyos, a törvény mellékle­tében felsorolt tevékenysé­gekre — gazdaságpolitikai megfontolásokból — adóked­vezmény adható. Változást jelent majd, hogy az eddigi vitában javasolt gyorsított leírás, amortizáció lehetősé­gét nem egyes berendezések­re, gépekre biztosítják majd, hanem bizonyos tevékenysé­geket részesítenek majd e kedvezményben. Fontos dön­tés, hogy a magánszemélyek beruházása utáni ÁFA-visz- szatérítés rendszere megma­rad, s ugyanez vonatkozik majd a kisszövetkezetekre. A vállalatlétesítési nyere­ségadó-kedvezmény tovább­ra is fennmarad. Ekörül sok vita folyt, hiszen a társasági törvény életbe léptetése után gyorsan, egyszerűen alakít­hatók át a különböző szer­vezetek, évente akár több­ször is. A nyereségadó-ked­vezmény csak az új gazdál­kodó szervezet megalakítá­sakor nyújtható majd. Fontos döntés, hogy a meg­levő mérlegrendszeren kívül ki kell alakítani azt az új intézményt, a hitelesíthető, nemzetközi szabványoknak is megfelelő, a piaci viszo­nyokat tükröző vagyonmérle­get, amely lehetővé teszi a befektetők tájékoztatását, ki­elégítve a társaságok műkö­désének alapvető követelmé­nyét. Határoztak arról is, hogy a törvénytervezetben szereplő lehetséges gazdasá­gi alakulatok száma eggyel ♦ bővül. Az úgynevezett egy­személyes korlátolt felelőssé­gű társaság alakításának le­hetőségét azért kell megte­remteni, mert üzleti szem­pontból lényeges, hogy a vál­lalati vagyon magánbefekte­tőknél is megjelenhessen, az elkülönítésre azonban az ed­digi szervezeti lehetőségek nem adtak módot. Bizonyos könnyítések lesz­nek a vegyes vállalatok ala­pítását megelőző engedélye­zési eljárásokban. Az újabb jogszabályok életbe lépése után az 50 százaléknál ki­sebb külföldi tőkerészesedés esetén egyszerű cégbejegy­zéssel létrejöhet vegyes vál­laltat, nincs szükség deviza- hatósági engedélyre. Meg­határozott értékhatár alatti külföldi részesedésnél — az aránytól függetlenül — ugyanilyen módon egyszerű­södik az eljárás. Ezzel fő­ként a kisberuházások ösz­tönzése javul, hiszen az ügy­intézés egyszerűsítése azok­nak a vállalkozóknak jelent kedvezményt, akiket eddig leginkább sújtottak a kis összegű befektetésnél is, hogy vegyes vállalat alapítá­sában. a jövőben külföldi magánszemély is részt ve­het. A Tervgazdasági Bizott­ság egyébként szorgalmazza •a külföldiek magyarországi beruházási lehetőségeinek szabályozását szolgáló tör­vény megalkotását. A TGB ugyancsak java­solja önálló törvényiben sza­bályozni a gazdálkodó szer­vezetek átalakulásának mód­jait, körülményeit, s ehhez a szövetkezeti törvény mó­dosítását is szükségesnek tartja. TEGNAP ÓTA Őszibarackot dolgoznak fel a siófoki konzervüzemben Tegnap megkezdték az őszibarack feldolgozását a Siófoki Állami Gazdaság konzervüzemében. Az idén összesen tizenegyezer tonna termék előállítását tervezik. Ennek értéke mintegy két­százhetvennégymillió forint. Két éve már csak gyü­mölcsöt dolgoznak föl, ko­rábban savanyítóüzemük is volt. Hagyományos félkész­termékük most a gyümölcs- velő — más néven pulp —, és az ebből készült rostos gyümölcsnektár. Gyártanak még kétféle, szörpjellegű ros­tos gyümölcsital-alapanyagot is, amely iránt egyelőre nem nagy a kereslet: a körülmé­nyes elnevezés miatt nehe­zen jegyzik meg a vevők. Legújabb termékük a csíra- szegény aszeptikus gyümölcs- velő, amelyből tizenegyféle rostos nektár (ivóié) készül, valamint cukrászipari ter­mékek, fagylalt és különbö­ző gyümölcsitalok. Az idei nyáron eddig meggyből, kajsziból és pi­ros ribizliből készítettek ve­lőit. Az őszibarack feldolgo­zását még alma és vilmos­körte követi. Ebből is ké­szül pulp exportra. Az aszeptikus gyártósor üzembe állítását követően, az idén száztízmillió forintos forgalmat terveznek e ter­mékekből. Az új gépsor sok­kal kíméletesebb a hagyo­mányos eljárásnál: jobban megtartja a gyümölcs bél- tartalmi értékeit: aromáját, vitaminjait. Az aszeptikus velő előállítása során a ter­mék a pasztőrözés kezdeté­től a csomagolás befejezé­séig nagyobb nyomásön van, mimt a könnyező tér. Ezért nem \h atolhat be sem a le­vegő, sem a külső folyadék vagy egyéb szennyeződés a berendezésbe. A velő nyolc perc alatt jut el a képen is látható töltőgépig, ahol há­rom fényvédő és aromatai tó rétegből készült, sugár­zással sterilizált, kétszázhúsz literes zsákokba, majd pe­dig hordóba kerül. Ezzel a csomagolási móddal csök­kent a fertőződés veszélye, illetve az üvegtörések miat­ti veszteség. Jelenleg NSZK-beli, sváj­ci, svéd és Olasz cégek ér­deklődnek az aszeptikus velő iránt, ők is ezt a fajta — az úgynevezett „bag in box'’ csomagolást — részesítik előnyben. Az itthoni vevők igénye más, ezért részükre továbbra is csomagolnak öt­literes üvegekbe velőt. Egy- egy ilyen üveget egy perc alatt töltenek meg, az alagútpasztőrözőn pedig húsz perc alatt jut át a termék. (Az aszeptikus vonalon nyolc perc az átfutási idő.) A felhasznált üvegeket csak kézzel tudja üríteni a vevő, az aszeptikus zsákokból vi­szont szivattyúzni is lehet a terméket. ­Mechler István kerületve­zető véleménye szerint fo­kozatosan át kellene térnie az üzemnek a zsákos-hordós csomagolásra. így lehet csak a jó minőségű alapanyagból korszerű technológiával piacképes — külföldön is eladható — terméket gyár­tani. A Tervgazdasági Bizott­ság foglalkozott a mezőgaz­dasági termények felvásár­lása körül kialakult hely­zettel. A testület állásfogla­lása szerint a zöldség-gyü­mölcs termés minél na­gyobb részét fel kell vásá­rolni. Az egyes esetekben kármentés jelentő intézke­dések azonban nem válhat­nak olyan állami interven­cióvá, amelynek egyetlen következménye a jelenlegi magas fogyasztói árak fenn­tartása. A felesleg elhelye­zésénél mindhárom piacot igénybe kell venni. A gabona felvásárlásával kapcsolatban a testület azon az állásponton -van, hogy ”— ismerve a termés mennyisé­gét — a többlettermés fi­nanszírozására a különböző bankoknál elkülönített ősz- szegek fedezik a felvásárlás költségeit, amennyiben a pénzt kizárólag erre a cél­ra, váltók beiktatásával, azok leszámítolásával hasz­nálják fel. A TGB ülése után a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztéri­um, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um, valamint az öt nagy bank képviselői áttekintet­ték a finanszírozási helyze­tet, és megtették a szüksé­ges intézkedéséket, ame­lyekről máris tájékoztatást adtak a vidéki Bankfiókok­nak is. Ennék megfelelően a kereskedelmi bankok a fel- vásárlási célú váltókat le­számítolják. Ugyanilyen uta­sítást- kaptak a Magyar Nemzeti Bank területi fiók­jai. A MÉM és az MNB fi­gyelőstábot alakított a 'fel­vásárlás folyamatának el­lenőrzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom