Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

V Somogyi Néplap 1988. július 21., csütörtök Foszültsőgok a vízprogram megvalósításában Az igény kétszerese a hitelkeretnek MEGOLDÁST KERES AZ OTP ÉS A TANÁCS Az OTP csökkentette a társulati hitelkereteket, s ez veszélyezteti a lakossági víz- és szennyvíztársulati prog­ram folytatását. A Balaton- parton a szennyvízcsatorná­zás társulati programjának megvalósulása az OTP-hitel- kerettől függ — ahogy ezt a megyei párt-vb a legutóbbi ülésén megállapította. Illés Antaltól, az Országos Taka­rékpénztár megyei igazgató­ságának igazgatójától elő­ször arra kértünk választ: mennyivel csökkent a hitel- , keret az idén. — Az úgynevezett víziköz­mű-hitelkeret 1986-ban 115, tavaly 128 millió volt, az idén azonban csak 90 millió forint. Megjegyzem: a taná­csok 150 millió forintot he­lyeztek el a magasabb ka­mat reményében a kereske­delmi bankokban^s ez szin­tén hozzájárult a hitelkere­tek szűkítéséhez. — Mennyivel haladják meg az igények azt a lehe­tőséget, amelyet az idei hi­telkeret lehetővé tesz? — A pontosabb megértés miatt elmondom, hogy azidei 90 millió forintos keretet már 1987-ben engedélyeztük a beruházások ütemezésekor. Tizenkétmillió forint pedig tavalyról húzódik át erre az évre. Így az idén 78 millió forint hitelt tudtunk engedé­lyezni, ugyanakkor a hitel­igény- több mint 166 millió forint. Ez pedig a kétszerese a lehetőségeinknek. Ebből olyan 110 milliót az ivóvíz­programra kérnek, 55-öt pe­dig a boglárlellei, szárszói, balatonkeresztúri, fonyódi, szegerdői stb. szennyvízcsa­tornázásra. — Ez a helyzet a megye számára fontos társadalmi program megvalósulását gá­tolja. Mit lehet tenni? — Már több tárgyalás volt ebben az ügyben. A megyei tanácson tartott értekezleten például a vízügyi igazgató­ság is képviseltette magát. Azt vitattuk meg, mit csinál­junk, hogy minél több igényt ki tudjunk elégíteni a ren­delkezésre álló pénzből. Ab­ban állapodtunk meg, hogy a megyei tanács tételesen megnézi, melyik beruházás idei teljesítése nem éri el az engedélyezett szintet. Ezzel ugyanis fölmérjük a szabad pénzeszközöket. Mindig elő­fordul ugyanis, hogy elvál­lalják a munkát, szerződnek, de csúsznak a kivitelezés­sel. Egyébként minden év­ben van olyan 15—20 milliós maradvány időjárási és egyéb okokból. A megyei ta­nács hangolja össze a föl­mérést, s ennek alapján kö­tünk hitelszerződéseket, il­letve ütemezünk át korábban engedélyezett hiteleket. Az is szóba került, hogy lassí­tani is lehetne bizonyos be­ruházásokat, s ezáltal több tanács előtt megnyílna a le­hetőség, hogy elindítsa a tervezett programot — Milyen lépéseket vál­lalt az OTP megyei igazga­tósága? — E hónap végéig eljá­runk az OTP központjában, tájékozódunk, nem tudná­nak-e átadni olyan pénzeket, amelyeket más megyében nem használtak föl erre a célra. Ugyanakkor a megyei tanács megbeszéli az érde­kelt tanácsokkal, hol lehetne pénzeket átcsoportosítani az ivóvíz-, a szennyvízprogram­ra. Megoldás lehet, ha 1989— 90-re is ütemeznek át mun­kákat. — Ha a jövőben nem nő a víziközmű-hitelkeret, a fe­szültség a jövőben is meg­marad. — Ha az idei 90 millió fo­rintos hitelkeretet és a 166 milliós igényt összehasonlít­juk, érthető, hogy rangso­rolni kell, az igényeket pe­dig nem lehet teljesen ki- elégíterii. Somogy ugyan most is többet kapott erre a célra, de nem olyan mérték­ben, ahogy az igények nőt­tek. Sajnos, a takarékpénz­tárnak nem adnak annyira kiemelt hitelkeretet, hogy a Balaton-part amúgy nagyon fontos, a környezet védelmét is szolgáló, szennyvízcsator­názási társulati programját fedezni tudjuk. Csak azt tar­tom megfelelő megoldásnak, ha a Balaton-parti szenny­vízprogramot teljesen külön kezelnék. Ez ugyanis nem somogyi, hanem tulajdon­képpen országos program. — A pénzszűke tehát fel­adta a leckét. — Ügy van; most tehát nem tehetünk mást, mint azt, hogy egész évben figye­lemmel kísérjük a beruházá­si felhasználásokat, mert csak így csoportosíthatjuk át a pénzt, nyithatjuk meg a hiteleket a tanácsoknak. Ez nagy figyelmet igényel. Az OTP és a megyei ta­nács összehangolt tevékeny­sége lehetővé teszi körülbe­lül 28 millió forintnyi hitel átcsoportosítását. Ezt kiegé­szítheti még az, amit az OTP-központ tud esetleg ad­ni. A feszültségek tehát nem szűnnek meg egy csapásra, éppen ezért továbbra is fi­gyelemmel kísérjük, miként sikerül pénzügyileg megala­pozni e fontos programok megvalósítását. Li. G. Az adott szó hitele Az első jelzés tegnap ér­kezett — és nem lehet szó nélkül hagyni. Ma két hete, hogy Dé- kány Ferencnek, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatójának, Pék Károlynak, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. osztály- vezetőjének és dr. Tóth Károlynak, a megyei gabo­naforgalmi vállalat igazga­tójának megbeszélését kö­vetően hírül adtuk, hogy a bank minden váltót el­fogad: a gabonaforgalmi vállalat ugyanis a felvásá­rolt kalászos gabona egy részét váltóval fizeti ki a mezőgazdasági nagyüze­meknek. A megyében levő OKHB bankok — a fonyódi, a marcali, a nagyatádi, a ka­posvári — azóta is tartják adott szavukat, és a piros­sal jelzett felvásárlási vál­tót — a benyújtó szövet­kezet igénye szerint — azonnal leszámítolják. A hiteltörlesztésen felüli ösz- szeggel úgy gazdálkodik a nagyüzem, ahogy üzemvi­teli, gazdálkodási érdekei megkívánják. A tegnapi jelzés Siófok­ról érkezett: a Magyar Hi­telbank Rt. elfogadta ugyan a tsz által benyúj­tott váltót, de azzal a ki­kötéssel, hogy a teljes ösz- szeget hiteltörlesztésre for­dítja. A banktól kapott tá­jékoztatás szerint az augusztusi lejáratú hite­lek törlesztését hozták elő­re. A , szűkös pénzügyi helyzetben, a nagyüzemnek ez is gondot okozhat, mert nehezíti vagy lehetetlenné teszi a gazdálkodás folyta­tásához szükséges eszközök beszerzését. Kísértetiesen emlékeztet ez az év eleji hitelválság­ra, amelynek következté­ben megrendült a váltó becsülete a gazdálkodók körében. Azon a két héttel korábbi beszélgetésen a banki szakemberek maguk mondták: nagyon fontos, hogy ez a megrendült bi­zalom, becsület most hely­reálljon. A jelek szerint az OKHB bankok tartják sza­vukat, következetesen ki­állnak szándékaik mellett. A siófoki Magyar Hitel­bank Rt. magatartása épp ezért nehezen érthető és , magyarázható. A hitel fogalma nem­csak a pénzhez kapcsoló­dik — az adott szónak is van hitele! Ha ez elveszik, talán sokkal nagyobb baj. mintha a forint-hitelek hiányoznak. Vörös Márta Női divattáskákat, iskola­táskákat és különféle sport­eszközöket varrnak a Palo­ta Bődíszmű Vállalat mar­cali gyárában. Az idén már tőkés piacra is dolgoznak. Ausztriába szörf-mentőmel­lényeket és lábtartókat szál­lítanak mintegy kétmillió schilling értékben. Három hónap óta önállóan készíte­nek siklóernyőket. Egyhez száz négyzetméternyi anya­got használnak fel. Egy gya­korlott sportoló ezzel két­ezer-ötszáz méter magassá­gig is fölemelkedhet. Ez a termék Nyugaton igen ke­resett. A marcali gyár idei bevé­tele száztíz—százharminc­millió forint lesz. Gyertyás László képriportja KAPOSVÁRI UTCÁK, AHOL FÚ SEM NŐ ____________ 3 200 négyzetméter virágoskert Alig két hét alatt tizen- négyféle egynyári virágot ültettek el Kaposváron. Ta­getest — a citromsárgától az aranysárgáig — különböző árnyalatokban, ötféle petú­niát, fuxiát, begóniát, jégvi­rágot, kakastaréjt. A tavasz- szal naponta majdnem há­romszáz négyzetméterre te­lepítettek virágokat azért, hogy a terek, parkok minél rövidebb idő alatt pompáz­hassanak. Majdnem kétszáz — kőből készült — virágtar­tót is beültettek. A jellegze­tes magas, piros szirmú Pre­sident típusú cannavirág azonban sajnos eltűnt Ka­posvár utcáiról, hiába is keressük néhány éve. A virágokért Papp Béláné, a Városgazdálkodási Vállalat részlegvezetője a felelős. Szá­mokat sorol: azt, hogy az egynyári virágok kiültetése évente másfél millió forint­ba kerül; tövenként átlag húsz forint a kiadás. Az el­térések persze jelentősek, hi­szen a canna ötven forint­ba kerül tövenként, a mus­kátli pedig nyolcvanba. Csak cserépben előnevelt és gyö­keres virágokat ültetnek ki, még akkor is, ha így maga­sabb a költség. A cserépben nevelt virág nagyobb való­színűséggel megered. Kaposvár lakói — hallot­tam a részlegvezetőtől — jobban kedvelik az egynyá­ri virágokat, mint az évelő­ket. A város Viirágosításáért felelősök szívesebben ültet­nének a cserjék helyett is évelő növényeket, hiszen ezek mindig díszei a közte­rületnek, de az utcán nem­csak virágot és zöldet ked­velők járnak, hanem a szé­pet barbár módon rongálok is. A városi tanács minden évben szervez akciót; ilyen­kor ingyen kaphatnak egy­nyári virágokat azok, akik kedvelik a szépet. Az idén is legalább huszonötezer tövet vittek el az akció keretében a házak elé, az erkélyekre, a virágosládákba. A város lakói még mindig nem tartják olyan díszített- nek, virágosnak Kaposvárt, mint a hozzánk látogatók. — Néhány éve a város­szépítő egyesület karolta föl a város virágosítását —, mondta a részlegvezető. — Azóta a Városgazdálkodási Vállalat minden évben ti­zenkét-tizenöt fajta — több, különböző színű és magassá­gú — virágot ültet el ősszel, illetve tavasszal. A kaposvá­ri „virágoskert” háromezer­kétszáz négyzetméternyi. Valamikor jóval több volt ennél. Akkor, amikor visz- szanyesték a fák koronáját, virággal ültették tele az út menti ágyásokat. Van olyan utcája Kaposvárnak, ahol olyan erős az árnyék, hogy még a fű sem nő meg. A virágok innen is — és még sok helyről — kiszorultak. A fákra szükség van: oxi­gént termelnek, port fog­nak meg. A lakótelepeken pedig azért is megszüntet­ték a virágágyásokat, mert nem jutott pénz a fenntar­tásukra. Az, hogy virágos-e Kaposvár, nemcsak a Város­gazdálkodási Vállalattól függ. Hiába ültetik ki a sok virá­got, ha tízesével lopkodják el őket vagy csak „egysze­rűen” leszakítják és eldob­ják. A virágosládákból még a Május. 1. utca frissen ülte­tett tujáit is többször ellop­ták, annak ellenére, hogy állandó a felügyelet és a gondozás. B. D. ERŐSZAKOS FEKETÉZŐK „Elszivárog" a valuta Űj módszer a takarmányozás ellenőrzésére A szokásosnál kevesebb a vendég a Balatonnál, de a jelen levők számához képest is feltűnően csökkent a kon­vertibilis valutabeváltás. Pe­dig a nyugati turisták most sem költenek kevesebb fo­rintot, mint máskor. — Éppen a visszaesett for­galom miatt létesítettünk több új pénzváltó helyet a parton — mondja Diós Ist­vánná, az Ibusz balatoni te­rületi igazgatóságának veze­tője. — Siófokon például a Mahart-kikötőben, Boglár- lellén a Fortuna üzletházban, ezenkívül mozgó pénzváltó­kat is alkalmazunk. Termé­szetesen valamennyi utazási irodában, kirendeltségen is ■ lehet pénzt váltani. Munka­társaink ott vannak a fo­nyódi és a kiliti piacokon, a szállodákban, s július 1-jé- től a siófoki Petőfi sétányon levő non-stop irodában is. Mindezek ellenére a konver­tibilis valutavétel akadozik. Az ok nem más, mint hogy a fekete valutaváltók a szo­kásosnál is mohóbbak az idén. Ez személyes tapaszta­latunk, de a vendégek is gyakran elmondják, s az Ibusz-szal együttműködve más idegenforgalmi irodák, gmk-k munkatársai is arról panaszkodnak, hogy a „rá­ígérő” feketézők konkurren- . ciát jelentenek a legális pénzváltóknak. Mivel a bizo­nyítás nagyon nehéz (s ez nem is az idegenforgalmi irodák feladata) nem tehe­tünk mást, mint hogy tovább növeljük a pénzváltóhelyek számát. A non-stop irodában^ például a nap bármely sza­kában kiszolgálják a vendé­get. Tény: dacára a rengeteg lehetőségnek eddig 10 száza­lékkal kevesebb valutát vál­tottak be az Ibusz pénzváltó helyein, mint a múlt év azonos időszakában. A beje­lentésre kötelezett külföldiek száma is csökkent tavaly óta. Siófokon és környékén például 15 százalékkal lak­nak kevesebben a magán- szállásokon, s ez körülbelül 30 ezer vendéget jelent. Csakhogy a magánszállások kiadói közül sokan — fölte- hetőleg — valutát kérnek a vendégtől, s ez az összeg a becslések szerint _ nem cse­kély. A Siotour kempingjeiben, szálláshelyein ezerrel laknak kevesebben most, mint ta­valy ilyenkor. A hat legked­veltebb táborhelyen 10 szá­zalékos „túltöltés” tapasztal­ható ugyan, másutt viszont még van hely. Ennek elle­nére a Siotournál 15 száza­lékkal nőtt a nyugati orszá­gokból érkezett vendégek száma, s eddig 10 százalék­kal több konvertibilis valu­tát váltottak be, mint tavaly. — Nem törvényszerű, hogy a vendégek számával azonos arányban nő a valutaváltás — mondja Kovács Miklós gazdasági igazgatóhelyettes —, ám ha feltételezzük, hogy minden vendég bevált egy bizonyos összeget (mert be­vált), ez a 10 százalék sze­rintem kevés. A feketézők „fényes nappal”, mindenki szeme láttára lépnek fel, és elképesztően erőszakosak. A minap például a főirodánk­ból karon fogva vezették ki a váltani óhajtó nyugati tu­ristákat. Sz. A. A szarvasmarha takarmá­nyozásának javítására új el­járást dolgoztak ki az Állat­orvostudományi Egyetemen. Ennek lényege, hogy egyszer­re vizsgálják a takarmány úgynevezett béltartalmát és az* állatoktól vett különféle biológiai mintákat, és össze­hasonlításuk alapján győződ­nek meg a jószágok táplálá­sának szakszerűségéről. Ez­zel derítik ki, milyen az ál­latok anyagcsere-forgalma. A vizsgálattal kimutatható pél­dául, hogy nem kapnak-e a tejelő tehenek felesleges mennyiségben energiatar­talmú takarmányt, vagy túl­ságosan sok fehérjét. Ellen­őrizhetik az állatok ásványi­anyag- és nyomelem-ellá­tottságát, valamint vitamin­szintjét is. A takarmányokkal „be­vitt” és az állatok által va­lóban hasznosított tápanya­gok viszonyának kimutatása, fontos gazdaságossági és ál­latgyógyászati kérdés. Ezt bizonyítják az állatorvosi kutatók eddig elvégzett mé­rései, amelyekkel igazolták,' hogy az üzemekben — a ko­rábbinál szakszerűbb takar­mányozással — betegségeket is megelőzhetnek az állatte­nyésztők. Ahol már az új módszer szerint jártak el, ott tehenenként 300—400 liter­rel nőtt az évenkénti tejho­zam, 30—40 fillérrel csök­kent a takarmányszükséglet és a korábbiak fele lett a kényszerűségből levágott ál­latok száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom