Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
1988. július 19., kedd Somogyi Néplap 3 Vélemények a Központi Bizottság határozata után A népfrontmozgalom sokat tanult az egyesületektől Az Agrotechnika technikája A JÖVŐBEN KELL GONDOLKODNI A gyülekezési és egyesülési jogról szóló központi bizottsági előterjesztésben az állt, hogy a klasszikus emberi-állampolgári jogok korlátozott érvényesülése társadalmunkban hátráltatja fejlődésünket és hozzájárult azokhoz a politikai-intézményi működést zavarokhoz, amelyek az elmúlt évtizedben elmélyültek. Ezért újra kell gondolnunk az emberi- állampolgári jogok teljes problémakörét. Kicsit cinikusan azt is lehetne mondani, hogy most, amikor igen súlyos gazdasági-társadalmi válságjelenségekkel kell megbirkóznia a vezetésnek, most hirtelen elkezdenek foglalkozni az emberi szabadságjogokkal, hogy valamit mégis nyújtani tudjanak a nehéz évek elé néző lakosságnak. Mi erről az ön véleménye? — kérdeztük Huszár Istvántól, a Hazafias Népfront főtitkárától, a Központi Bizottság tagjától. — Én nem állítanám így szembe a dolgokat. Talán most először a politika ténylegesen, nemcsak szavakban, hanem tettékben is, abba az irányba halad, hogy nemcsak a végrehajtásban, hanem a politika formálásában is igényt tart az állampolA Nagykanizsai Sörgyár fonyódi ásványvíztöltő ki- rendeltségén a telepvezető panaszolta: csak a termelésben önállóak, a pénzgazdálkodásban nem. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy még egy üveg hígító megvételéhez is Nagykanizsáról kell engedélyt kérniük. A párttitkár szerint mindez visszatükröződik a pártéletben is: nem dönthetnek sok mindenről, nem ösztönözhetik a kirendeltséget műszaki fejlesztésre, nagyobb exportra, hiszen ez nem Fonyódon, hanem Nagykanizsán dől el. A telephelyek, gyáregységek, kirendeltségek pártvezetőségei sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint az önálló gyárakban, vállalatoknál tevékenykedők. Ezt a városi, a nagyközségi párt- bizottságok is jól tudják, ezért szorgalmazzák Marcaliban, Fonyódon és máshol, is az önállósodást, s lépnek föl olyankor, amikor a párttagság nem kapja meg a központból a legfontosabb adatokat sem a helyzet megítéléséhez. Mindenképpen figyelemre méltó kezdeményezés, hogy Marcaliban videofelvételt készítettek arról a végrehajtó bizottsági ülésről, amelyen a Május 1. Ruhagyár gyáregységének helyzetét, fejlődési lehetőségeit tették mérlegre a fővárosi központ vezetőinek részvételével. Utána levetítették a gyáregységben a videofilmei, hogy az érdekes vitát ne közvetve ismerjék meg a dolgozók. Érdemes a tájékoztatásnak ezt a módszerét máshol is alkalmazni. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetések, a pártértekezletet megelőző viták során jobban megmutatkozott a párttagok egy részének önKét új nemzetközi konténerszállító szerelvényt indított útjára a jugoszláv államvasutak. Június elejétől kezdve Ljubljana és az olaszországi Livorno, illetve Koper és az ausztriai Salzburg között rendszeresen jár egy-egy szerelvény. A kontégárok együttműködésére. Bennem ezért a mostani KB- ülés két napirendi pontja valahol szorosan összekapcsolódik. Az előbbihez társadalmi támogatás kell, de a politika nem tudja kitalálni, soha nem is tudta igazából az íróasztal mellett kitalálni, hogy a szűkebb környezetben, a helyi társadalomban, a községben, a kerületben hogyan kell a feladatokat konkrétan megoldani. A tervutasításos modellnek nemcsak az volt a hibája, hogy torz nemzetgazdasági struktúrát hozott létre, hanem az is, hogy a gazdasági élet feladatait végrehajtó embereket nem tekintette többnek, mint a végrehajtás láncszemeinek. Én úgy érzem, most éppen ennek á korszaknak a végérvényes felszámolása van napirenden. Ugyanakkor súlyos ellentmondást látok abban, hogy ez a most kibontakozó politika, amely minden társadalmi támogatást megérdemel, rászolgál arra, rá is szorul arra egy távlatosabb jövő megvalósítása érdekében, tehát ez a politika most arra kényszerül, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek csökkenthetik társadalmi álló véleményalkotása. A párttitkárok most azt tartják nagyon fontosnak, hogy mindig érződjön a kommunisták önálló gondolkodása, az egy-egy kérdésben egymástól eltérő vélemények megnyilvánulása a pártrendezvényeken. A vezetőség csak akkor tud többet tenni a kezdeményezőkészség növeléséért, ha a tagok ötletekkel, elképzelésekkel ostromolják. Ez egyébként gyökeres változást hozhat a pártéletbe, hiszen eddig általában a vezetőségek „izzadták ki” a munkatervbe kerülő elképzeléseket, s csak az alapszervezetek egy részében alakult ki az a gyakorlat, hogy előzetesen megkérdezte a vezetőség a tagokat is a javaslatairól. Sok olyan témát tűztek a taggyűlések napirendjére, amely egy csöppet sem volt életszagú. Egy-két kötelező hozzászóláson kívül más nem is hangzott el a kommunisták fórumán. Most, amikor mindenki azt szorgalmazza, hogy az alapszervezetek önállóan döntsenek a gazdálkodás, a pártélet, az utánpótlás legfontosabb kérdéseiben, nem lehet a régi módon meghatározni a taggyűlések témáit sem. A Tungsram Rt. Kaposvári Elektronikai Gyárának pártbizottsági titkárától hallottam: a tagok azért szorgalmazták a kötetlen^ témájú taggyűlések megtartását, hogy bármilyen fontos dolgot elmondhassanak, amelyet a gyárban, a műhelyben, a pártszervezetben tapasztalnak. Sok hasznos, alkotó energia szabadul fel a pártéletben, ha az alulról való építkezés általánossá válik. neres szállítás évről évre növekszik: 1987-ben 45 ezer konténert szállítottak a jugoszláviai vonatok — 13 ezerrel többet, mint megelőzőleg. A jugoszláv kikötőkből induló konténervonatok magyar és osztrák partnerek szükségleteit elégítik ki. bázisát. Nem tud ígérni csupa jót a következő évekre, hanem bizony lesznek igen kellemetlen, a társadalom széles rétegeit súlyosan érintő megszorító intézkedések. — Az elmúlt években az állampolgári kezdeményezésű egyesületeknek, ha egyáltalán sikerült áttörniük a megalakulást nehezítő akadályokon, nem egyszer meggyűlt a bajuk a különféle hatóságokkal, többnyire a közvetlen környezet párt-, állami szerveivel. Ezért ezek az egyesületek sokszor mintegy bebújtak a Hazafias Népfront védőszárnyai alá. ön bízik abban, hogy ezután nem lesz szükség effajta védelemre, hogy a helyi társadalmak tolerálni fogják az állampolgári kezdeményezésű egyesületeket, megmozdulásokat? — Én nagyon sokat várok ennek a két törvényjavaslatnak a társadalmi vitájától. Ez többek között azt is szolgálja majd, hogy az állampolgárok minél szélesebb körben megismerjék a gyülekezési és egyesülési jog tartalmát, a részletkérdéseket is. Épp azért, hogy adott esetben, ha ebben a jogukban sérelem éri őket, tudatában legyenek annak, hogy itt nem egyszerűen a hivatal packázik velük, hanem valójában megsértették a törvényt! A jövőben talán kevesebb egyesület fog, úgymond, „bemenekülni” a népfront védelmébe, hiszen ezután nem lesz rá szükség, hogy mindenáron valamilyen hivatalos szerv álljon az állampolgárok kezdeményezései mögött. Ügy gondolom ugyanakkor, hogy a népfrontmozgalom az eddig létrejött egyesületek és más állampolgári kezdeményezések által maga is igen sokat gazdagodott, ezeknek nagy szerepe volt abban, hogy ma olyan jóleső társadalmi bizalom övezi a mozgalmat. Az elmúlt évek ez irányú tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz a mind jobban kristályosodó elképzeléshez, hogy a népfrontmozgalom alapjaiban megújulva, a mainál még szélesebb értelemben integrálja és képviselje a különféle rétegeket, csoportokat, véleményeket és kezdeményezéséket. A Dráva melléki lankákon erdő, az erdők tövében víz. „Nagyszerű mocsár, melyből vízi virágok és sás helyett óriási szálfák nőttek elő, miknek lehajtó gallyairól gyökereket húz az éltető víz színe” — írta Jókaii Mór. A füzesek őrizte folyót évtizedek óta tudatosan „szelídíti” az ember. A feladat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságé, s az idén 40 millió forintot költenek erre azért, hogy a szeszélyes folyó békésen hordozza hátán a hajókat. Dr, Hernádi Alajos vízügyi igazgató az idei nyár legnagyobb munkájának a za.látai kanyar levágását minősítette : két kanyar között árkot vágtak, s ezen keresztül terelik a vizet. A Dráva az ember helyett elvégzi a nagy földmunkát: mossa medrét, szélesíti az árkot, s a szabályozóknak nem lesz más dolguk, mint ezt segíteni. Egy idő után holtággá válik majd a kanyar és fő mederré az ember nyitotta árok. A beavatkozás eredményeként megnyugszik a folyó: nem épít és nem is rombol partot ezen a szakaszon, hanem csendesen, megbékélve folyik tovább. Lehet-e a semmiből egy jól működő vállalkozást csinálni? A kaposvári Agrotechnika Gépipari Kisszövetkezet példája azt bizonyítja, hogy lehet. Amikor hat évvel ezelőtt néhány lelkes ember ötvenezer forint „tőkével” munkához látott, talán sokan megmosolyogták őket, már csak azért is, mert olyasmire vállalkoztak, amibe addig majdnem mindenki belebukott. Alkatrészeket akartak gyártani és felújíA szabályozás két célt szolgál: a parti értékek védelmét és a hajózás feltételeinek biztosítását. A Dráva jelenleg a torkolattól Vízvárig hajózható: a határfolyóra született magyar—jugoszláv megállapodás alapján eddig tűzték ki a hajó- zóutat. — S kik járják a vizet? • — Leginkább mi — feleli az igazgató. — A folyószabályozáshoz hordjuk a követ, az idén összesen 30 ezer tonnát. Ezt Tótújfalu és Barcs között használjuk fel. Olyan gátakat építünk belőle, amelyek a folyókanyarban megfelelő irányba terelik a vizet. Rajtunk kívül az erdőgazdaság végez keresztirányú hajózást: a túlsó partról hordják át a fát. A jugoszlávok hajói gyakrabban járnak a vízen: a varasdi és az eszéki vízügyi igazgatóság, valamint a Donji Mihajlovác-i kavicskotró vállalat használja szállításra. A Dráva hordalékkavicsa ugyanis kitűnő építőanyag. A jugoszláv fél évente körülbelül százezer tonna kavicsot kotor ki a folyóból. Nálunk a barcsi költségvetési üzem végzi ezt a munkát, de a kitermelt tani. Merész volt vállalkozásuk azért is, mert Somogybán az övék volt az első kisszövetkezet. Matucza József elnök szerint kezdetben sok nehézséggel kellett megküzdeniük, de végül is ma ott tartanak, hogy Kaposváron kívül telephelyük van Bodrogon, Nyíregyházán és Nagyatádon is. Vevőszolgálatuk behálózza az egész országot, és évente hetvenmil- liós forgalommal számolnak. mennyiség ennek évek óta alig több mint a fele. A Dráva mint nemzetközi vízi út sokkal nagyobb szerepet játszott a múltban. Stájerország hegyeinek fáját rönkként vitte le egészen Belgrádon túlra, Somogy és Zala gabonáját vissza, Erdélynek a Tiszán eresztett sóját egészen Zaláig. Nincs talán még egy magyar folyó, amely ilyen rövid idő alatt ennyiféle népnek adott volna kenyeret. Napjainkban kereskedelmi hajózás nincs a folyón. Ez ugyanis Ma- hart-monopólium. Tanulmányok készültek a hajózás megindítására, s a barcsi és Barcs környéki üzemek szorgalmazták is, de a Mahart nem élt ezzel a lehetőséggel. A folyó nem hordoz hajókat, de dolgozik:• pusztít és épít. Rombolja az útjába ke- .rülő akadályokat, mélyíti medrét, marja partját. Ahol lelassul, hordalékából szigetet, teraszokat épít. Árvizek idején veszélyezteti az életet és az emberi munka eredményét. A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy ez a veszély minél kisebb legyen, és azt is, hogy mindig készen álljon a hajózásra. Bánáti Diana — Mi adta az alapítás ötletét? — Az, hogy kritikán aluli volt (most is az) az alkatrészellátás. Ugyanakkor értékes fődarabok kerültek a MÉH-telepekre, mert nem volt, aki felújítsa őket, illetve a felújított alkatrészeknek nem volt becsülete. Sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy azokat ismét használhatóvá lehet tenni. Mi viszont erre alkalmas gépparkot alakítottunk ki az évek . során. Négytagú fejlesztőgárda dolgozik azon. hogy újabb módszerekkel, eljárásokkal jelenhessünk meg a piacon. A kaposvári üzemben az elnök büszkén mutatja gépeiket, berendezéseiket. Hidraulikus egységeket szerelnek az egyik munkahelyen. Mutatják, hogy miként működik egy-egy berendezés. Valamennyi felújított alkatrészt próbapadon ellenőrzik, csak kiváló minőségű kerülhet ki a szövetkezettől, hiszen többségében biztonsági berendezésekről van szó. — A hat év alatt odáig sikerült eljutnunk, hogy szinte bármilyen munkát elvállalunk. A felújításhoz szükséges alkatrészeket saját magunk el tudjuk készíteni, így nem kell azok után .szaladgálni. Minden vállalkozásnak úgy kell működnie, hogy a vevő érdekeit is figyelembe veszi, másként a piacon nem maradhat meg. Nem szabad arra számítani, hogy jön majd valamelyik barátom és kisegít, ha bajba kerülök, vagy arra, hogy in- nen-onnan megtámogatnak, ölembe hullik a munka. Sajnos ma még sok helyen az ilyen szemlélet uralkodik: a jelenükkel vannak elfoglalva, s nem azt nézik, mi lesz hosszabb távon. — Tegyük föl, hogy ma bejön egy ügyfél valamelyik gazdaságból, hoz egy részegységet, ami elromlott, neki viszont sürgősen szüksége van rá. Mit mondanak erre önök? — Ha a raktáron éppen van olyan felújított készülék, azonnal kicseréljük, ha pedig nincs, gyártunk belőle. A nagyatádi diagnosztikai állomásunkat is a vevőkért hoztuk létre. A helytelenül beállított motorok túlzott üzemanyagfogyasztása sokba kerül mindenkinek. Amikor átvettük a Tszker diagnosztikai részlegét, kijártunk a szövetkezetbe, s helyben végeztük el a beméréseket, hiszen erre tavasztól őszig mindenütt akad erre alkalmas terep. A gond, hogy az ősztől tavaszig tartó méréseket nem lehet megcsinálni a helyszínen, mert esik az eső vagy a hó, tombol a szél. .. Az állomás viszont télen is dolgozhat, a méréseink alapján elvégezhetőek a javítások az egyéb szerelésekkel együtt. A kérdés elkerülhetetlen: mi kell a sikerhez? Az elnök válasza szerint a jó légkör, és hagyni kell az embereket dolgozni. N. .1. Videón a vita Ötletek a párttagoktól Lajos Géza Konténerszállító szerelvények Az idén 40 millió forintot költenek a szabályozásra Csendes vízi út a Dráva
