Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

1988. július 18., hétfő Somogyi Néplap 5 A baleset árfolyama Beszélgetés a Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjével Miniahjrák és madonnák Prokop Péter és Dariusz Król kiállítása Bogláron Valamely termelési esz­közt, gépet, berendezést a kényelmes, biztonságos hasz­nálat is minősít. Magyaror­szágon éppen húsz éve léte­zik a biztonsági minősítésre vonatkozó rendelkezés, ez meghatározza, milyen eszkö­zöket, gépeket kell munka- védelmi szempontból minő­síteni. Ennek a minősítési gyakorlatnak köszönhető, hogy az üzemi baleseteknek mindössze tizenöt százaléka származik a gépek munka­védelmi hiányosságaiból. — Tizenöt százalék, sok ez vagy kevés? — kérdezem Tö­rök Dezsőt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjét. — Sok. Balesetből egy ás sok. Hogy a balesetet szen­vedett fél számára mennyi kárt, hátrányt jelent, azt nem kell magyarázni. Az erkölcsi, emberi veszteség mellett egy-egy baleset átla­gosan 100—120 ezer forint közvetlen kárt okoz (munka­időkiesés, termelésben oko­zott zavar, táppénz stb.). Or­szágosan évente ez mintegy 10—15 milliárd forintnyi veszteséget jelent. — Hogyan ^alakul a balese­ti statisztikánk? — Évente majdnem száz­ezer foglalkozási baleset tör­ténik Magyarországon és az esetek száma évről évre né­hány százalékkal csökken. Ez egyrészt annak köszönhe­tő, hogy javul a megelőző munka, másrészt, noha az emberek többet dolgoznak, jobban is vigyáznak maguk­ra. Egyes területeken látvá­nyos a javulás. Például a mezőgazdaságban jelentősen csökkentek a mérgezéses bal­esetek. Az ott dolgozók meg­tanultak a mérgekkel bánni, vannak jó raktárak és szak­mailag is megoldották a mérgező vegyszerek kezelé­sét. Am a százezer foglalko­zási balesetből egyre több, 20—22 ezer az üzemi-úti bal­eset, amely munkába menet vagy jövet éri a dolgozókat. A termelésben egyszerre van jelen a régi és az új technológia. Ez utóbbi biz­tonságosabb, egészségesebb, mégis sok helyen és még so­káig kell működtetni a régit. Baleseti nk lehet a munka szervezetlensége, a fegyel­mezetlenség és az alkoholos állapot is. Baleseti statiszti­kánk szerint e téren összes ségében az európai közép­mezőnyben vagyunk. — A baleseteket súlyosság szerint is minősítik. Mennyi a ‘fialálos és a csonkulásos baleset nálunk? — öt évvel ezelőtt ha­zánkban hatszáz halálos foglalkozási .baleset történt. Tavaly ez a szám 445 volt, de mindent meg kell tenni a további csökkenés érdeké­ben. öt év alatt 2500-ról ezerötszázra csökkent a fog­lalkozási megbetegedések száma (halláscsökkenés, bőr­fertőzés stb.), és lényegesen kevesebb a szilikózis-meg­betegedés. A védőfelszerelé­sek használata, a munkakö­rülmények javulása, a szer­vezett védekezés, az ellenőr­zés következtében szinte ti­zedére csökkent ez a 20—30 éve még oly sok áldozatot szedő foglalkozási ártalom. — Mi o szerepe a baleseti helyzet javulásában az Or­/ A foglalkoztatáspolitikai alapból Új programok a szakmai képzésre Előrejelzések szerint száz, munkára jelentkező somogyi pályakezdőnek kilencven állást tudnak csak ajánlani. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a megyei tanács mun­kaügyi osztálya elindítja a 15—17 évesek kiképzési programját szeptemberben. Rózsavölgyi István, a munkaügyi osztály munka­társa elmondta, hogy ebben azok a fiatalok vehetnek részt, akik az iskola befeje­zése után elhelyezkedtek, majd a létszámleépítés érin­tette őket, illetve olyanok, akik még sehol sem dolgoz­tak. Ez a képzési forma a szakma jellegétől függően legföljebb két évig tart, s el­sősorban a munkáltatók szakmunkás- és szakember- igényére épül. A vállalatok gondoskodnak a fiatalok gyakorlati képzéséről. Készült egy program a 18—23 éves fiatal felnőttek kiképzési programjára is. Ebben a középfokú iskolai tanulmányuk után elhelyez­kedni nem tudók kapnak le­hetőséget a szakmához jutás­hoz. Az oktatás legkevesebb hat hónapig, legtovább két évig tart. A végzők jó esély- lyel tudnának elhelyezkedni a tanfolyam után Somogy­bán vagy máshol. A munkaügyi osztály meg­egyezett a szakmunkásképző intézetekkel, s ők vállalták a kiképzést. A megye az or­szágos foglalkoztatáspolitikai alapiból kap támogatást a programok megvalósításá­hoz. A vállalatok most jelzik az igényeiket, s ettől függő­en szervezik meg a tanfolya­mokat. Az már most biztos, hogy hiányszakmákban — például bádogos, tetőfedő, ács-állványozó, szerelő, stb. — különösen érdemes tanfo­lyamokat szervezni. À bestia — csütörtökön Magyar rockopera ősbemutatójával kezdődnek a szegedi játékok Tizenhárom mű huszonki­lenc előadását tartják meg július 21-től augusztus 27- ig Szegeden a szabadtéri já­tékok Dóm téri színpadán és kamaraszínpadjain, a váro­si tanácsháza udvarán, va­lamint az újszegedi Liget szabdatéri színpadán. A fo­gadalmi templom előtt levő hatezer személyes nézőtér­ről roekoperát, musicalt, misztérium játékot, operát, népzenei együttesek gálamű­sorát, rockballadát tekint­hetnek meg az érdeklődők. Változatos műsort: néptán­cot, pantomimt, magyarnó- taestet, Nagy Bandó And­rással humort és sok más szórakoztató programot kí­nálnak a játékok „mellék­színpadjai” is. Már az első hét bővelke­dik kulturális és szórakozta­tó programokban. A Szege­di Szabadtéri Játékok idei — harmincadik — évadját július 21-én új magyar roekoperával nyitják meg. Báthory Erzsébetnek, a csej- tei vár hírhedt űrnőjének véres legendája ihlette a szerzőket: Szakcsi Lakatos Bélát és Csemer Gézát A bestia című rockopera elké­szítésére. A sajátosan átformált le­genda rendezője Sík Ferenc. A főbb szerepeket Hantos Balázs, Vikidál Gyula, Nagy Anikó, Kaszás Attila játsz- szák. A díszletek Varga Má­tyás, a jelmezek Schäffer Judit tervei alapján készül­tek. A karmester Makiári László lesz. A bestia kerül színre jú­lius 22-én és 23-án is a Dóm téren. szágos Munkavédelmi és Munkaügyi főfelügyelőség­nek? — A főfelügyelőség foglal­kozik a munkavédelem nép- gazdasági szintű irányításá­val és ellenőrzésével. Az irá­nyító szerephez tartozik a ^nunkavédelmi előírások ké­szítése, kezdeményezése, szabványok kiadása, a gépek, járművek munkavédelmi mi­nősítésének szervezése. Részt veszünk a munkavédelem­mel kapcsolatos jogszabá­lyok előkészítésében, alkotá­sában. Koordináljuk a mun­kavédelmi kutatásfejlesztést, irányítjuk a munkavédelmi szakemberképzést és szer­vezzük a munkavédelmi vizs­gáztatást. Felügyelőink el­lenőrzik a gépek, berende­zések biztonsági állapotát, a technológia betartását, a munkahelyi környezetet, a munkaszervezést, és még számos, a munka biztonsá­gos elvégzését befolyásoló körülményt. Közvetlen élet­veszély, balesetveszély ész­lelése esetében megszüntet­hetik a veszélyes gép üze­meltetését. 1987-ben több mint hatezer ilyen intézke­dés történt, 4500 dolgozót, többnyire ittasság miatt, el­tiltottak a munkától. Több mint 30 ezer esetben írták elő a hiányzó védőberende­zések határidőn belüli felsze­relését, beszerzését. Ilyen határidők be nem tartásáért és tudatos szabálysértésért 287 alkalommal szabtak ki bírságot. (Az így befolyt ösz- szegéfcet kizárólag munkavé­delmi célokra fordítják.) Ter­mészetesen nem a bírságolás a cél és nem is ez jellemzi az ellenőrzéseket. Az évi 120 ezer munkavédelmi intézke­désnek alig öt százaléka a bírságolás, viszont 1987-ben hatvanhét alkalommal kez­deményeztek büntető eljá­rást a felelőtlen magatartás­sal előidézett balesetért vagy baleseti helyzetért. A megelőzésben is szere­pük van az ellenőröknek. Aratás előtt gépszemlét tar­tanak, rendszeresen meg­vizsgálják, hogy megfelelő körülmények között foglal­koztatják-e az üzemek a szünidős diákokat. Külön vizsgálatokat tartanak a ve­szélyes üzemekben, ellenőr­zik, hogy betartják-e a mun­kaadók a nőkre és a fiatal­korijaikra vonatkozó korláto­zásokat, megtörténnek- e az alkalmassági orvosi vizsgá­latok. K. M. Boglárlelle vonzereje a nyári színház és a kápolna- tárlatok. Szombaton a Csi'ky Gergely Színház díszletépí­tői a hétfő esti előadásra ké­szültek a kápolnák előtti kis téren, ahol az Ü'bü királyt játssza több estén a kapos­vári társulat. A vörös káppl- nában a fiatal lengyel festő­művész, Dariusz Król kiál­lítását nyitotta meg szomba­ton délután dr. Sótonyi Sán­dor, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője. Danim Król nemcsak ha­zájában ismert művész — Dariusz Król a vörös kápol­na előtt ezekben a napokban több festményét mutatják be kül­földön. Magyarországon ta­vasz óta több városban lát­hatták miniatúráit: tájképe­ket hatszor nyolc centimé- temyi fafelületen. Füvek, fák, rétek, virágos mezők jelennek meg kisméretű ké­pein, a gyerekkor vidéke. Délkelet-Lengyel ország, aho­vá rendszeresen visszajár élményt gyűjteni — mint a fiatal festőművész mondot­ta — kimeríthetetlen téma: a természet, annak parányi része, a fű, a fa, a patak. — Hogyan nevezi ezeket a kisméretű képeket? — M'iniatúráknak. — Szí­vesen elmagyarázza ennek a különleges festői eljárásnak a lényegét. — 1981-től festek ilyen kisméretű képe­ket és kizárólag fára. Az egyik japán képügynököm szerint érthetetlen, miért pazarlóm a drága fát, meg­tenné a farostlemez is. Én nem értek egyet vele: a fa­rostlemezt nem tartom olyan érdemes anyagnak, amire egy festő dolgozhat. Több­szöri alapozás után, nagyító nélkül, pár finom szőrszál­ból álló ecsettel viszem föl az olajfestéket a fára. A ne­vemet sokan már nem is ve­szik észre a képen. Égerfá­ra festek. Az felel meg a leginkább a követelmények­nek. Bízom benne, hogy időtálló anyagra és anyag­gal dolgozom. — Csák tájképeket fest? — Nézze, nekem a fű is kimeríthetetlen téma. Gye­rekkoromtól szeretem a ter­mészetet, benne nőttem föl. A kis város, ahol születtem, természetvédelmi területen fekszik. Házunk udvara előtt egy kis patak fut, mögötte t virágos rét. Mindig előttem látom a mezőt, a sokszínű rétet. Több hónapja tartóz­kodom Magyarországon ; itt is festettem ilyen kis képe­ket: magyar tanyát, alföldi tájat. Legközelebbi kiállítá­somon ezeket a festményei­met is szeretném bemutatni. Szeptember 16-án Kaposvá­ron a Somogy Megyei Mú­zeum ad otthont képeimnek. A kék kápolnában a Ró­mában élő Prokop Péter fes­Prokop Péter Madonna cí­mű festménye töműv-sz kiállítása látható. Az 1919-ben Kalocsán szüle­tett festő 1945 és 1949 kö­zött a budapesti Képzőmű­vészeti Főiskola hallgatója­ként ismerkedett a festészet­tel, ám tanulmányait abba­hagyta s lelkipásztorként te­vékenykedett.- 1957 óta Ró­mában él, Ott fejezte be ta­nulmányait a Szépművészeti Akadémián. Európa-szerte ismert művész. Szülővárosá­nak mintegy háromszáz fest­ményt adományozott. A bog­iári kék kápolnában madon­naképeit mutatja be. Vallá-* sós téma — profán megfo­galmazásban. Afféle pa- raszitmadonnák. Vallomásá­ból idézünk: „Nincs vallásos művész, csak művész van. Ha szerencsés, lelke igénye m^att is szívesen nyúl val­lásos témához.” Csendéletei, tájéképei, ma­donnái bizonyára sokakat vonzanak Boglárlellére, a képzőművészetek iránt ér­deklődők zarándokhelyére. Horányi Barna Szociálpedagógusok tanácskoztak Balatonmárián 850 intézmény kapcsolata A hét végén az Ecce szer­vezőbizottsága ülésezett Ba- l'atonmárián. A szoeiálpeda- gógusképzés megújításával foglalkoztak a tanácskozás résztvevői. Ma Bécsben nem­zetközi tanácskozáson vitat­ják meg elképzeléseiket s a hét végén Budapesten ren­deznek utóértekezletet. A batatonmáriai tanácskozá­son részt vett az Ecce szer­vezőbizottságának elnöke, Fridrich W. Seibel profesz- szor is. A bizottságban foglalt he­lyet Nagy Géza, a svédor­szági östersunk egyetem szociológia tanára — vele be­szélgettünk. — Mostani megbeszélé­sünk témája az volt, hogyan lehetne összehangolni a Kö­zös Piac országaiban és Svédországban az óktatást a szociálpedagógrai képzés­ben. Nagyon magasra állí­tottuk a követelményeket, tudva, hogy nőnek a szociá­lis gondok világszerte. Sze­retnénk azt is, ha a főisko­lák hallgatói közül mind többen jutnának el külföldi intézetekbe is. Nyolcszázöt­ven főiskölá, egyetem kap­csolódott be a munkába. 1990-ben a balllgatók öt szá­zalékát szeretnénk eljuttatni külföldi intézetbe, 1992-ben már tíz százalékukat. — Kikkel foglalkoznak a szociáipedagógusök ? — Az alkoholistákkal, a szenvedélybetegekkel; olyan emberekkel, akik nem talál­ják a helyüket, rossz a .köz­érzetük, nagyon sok gond­dal küszködnek. A főiskolai képzés lehetővé teszi, hogy a szociálpedagógusok specia­lizálódjanak. Vannak, akik a fiatalkorúakkal foglalkoz­nak, mások a narkósokal, de nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a megelőzésnek is. Ha már nem tudunk segíteni az alkoholistán, igyekszünk a családot úgy támogatni, hogy legalább a családitagok ke­rüljék el a veszélyt, ne züll- jenek el. A szociálpedagógia nép­szerű ezekben az országok­ban, noha a szociálpedagó- gus nem tartozik a jól fi­zetettek közé. A főiskolára beiratkozott hallgatók nyolc­van százaléka nő. A képzés időtartama három és fél év, ebből egy év gyakorlat. — Mit tanulnak a főisko­lákon ? — A társadalomtudomá­nyok széles körét. Mi azt tartjuk, hogy akkor tudunk segíteni a bajba jutott em­bereken, ha ismerjük az okokat, a társadalom műkö­dését. Hallgatóink szocioló­giát, pedagógiát, jogot, pszichológiát, gazdaságtant tanulnak, és természetesen alaposan meg kell ismer­niük az országok szociálpo­litikáját is. Most a közös oktatás előkészítésén dolgo­zunk. Mint említettem, a gondok azonos tőről fakad­nak. A nyelvtanulást is szorgalmazzuk: európai dip­lomát kívánunk adni hall­gatóinknak. — Svédországban az alko­holizmus, az öngyilkosok magas száma, a narkotikum is okoz sok gondot. A szo­ciálpedagógusok hogyan tud­nak segíteni? — Mi úgy mondjuk, kész­tetéssel. Hogy változtassanak addigi életmódjukon! Széles kulturális együttműködés is jellemzi ezeknek a Közös Piac országainak a . tevé­kenységét, és a szociálpeda- gódiában is arra törekszünk, hogy segítsünk egymásnak, a gondokat közösen oldjuk meg. Az olasz Anni Filtzinger azt hangsúlyozta, hogy a nőknek és a férfiaknak az a közös feladatuk a családban, hogy együtt oldják meg a konfliktusokat. Teljes éle­tet pedig csak az az asz- szony élhet, aki a családja mellett egyéb hivatásával is törődik. A svéd Ulla Britta Stenström asszony azt - fo­galmazta meg, hogy Svédor­szágban az eddiginél jobban elő kell mozdítani, hogy a férfiak is kivegyék a részü­ket a gyermeknevelésből. — Kevesebb fiatal személyisé­ge torzulna el, ha a szülők mindegyike egyformán ki­venné a részét a gyermek- nevelésből — állapította meg. A balatonmáfiai tanácsko­zás résztvevői tegnap el­utaztak Magyarországról, s ma kezdik meg munkájukat Bécsben. A szociálpedagógia nemzetközi kérdéseit tár­gyalják meg. H. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom