Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
1988. július 16., szombat Somogyi Néplap 3 A szükségesnél lassúbb a kibontakozás üteme ARATÓNAP A megyei párt-vb csütörtöki ülése a megye gazdálkodásának első félévi tapasztalatait értékelve megállapította: az erőfeszítések ellenére a kibontakozás lassúbb ütemű a szükségesnél, és több területen új ellentmondások, feszültségek is keletkeztek. Ezért fokozottabb erőfeszítésekre, következetesebb munkára, nagyobb hatékonyságra van minden területen szükség. Kedvező és kedvezőtlen jelenségek A testület kedvezőnek minősítette, hogy a gazdálkodók nagyobb figyelmet fordítottak a felkészülésre, több alternatívát alakítottak kl a szigorúbb feltételek között történő gazdálkodásra. Nőtt az élőmunka hatékonysága, folytatódott a szerkezetváltás, a piachoz való alkalmazkodás. A munkáltatók fegyelmezettebb munkát követelnek, és felértékelődött a perspektivikus üzemekben a munkahelyek becsülete. A foglalkoztatás helyi feszültségeit a rendelkezésre álló eszközökkel eddig sikerült levezetni. Külföldi tőke részvételével vegyes vállalatok alakultak, többnek pedig folyamatban van az előkészítése. Az ellátás — az iparcikkek egy részének kivételével — alapvetően kedvező volt. Kedvezőtlennek tartja a megyei párt-vb azt, hogy a termelő kapacitások egy része éves szinten nincs lekötve, és az export — mindkét viszonylatban — visszaesett. Több a gazdálkodók anyag- ellátási, értékesítési, pénzügyi gondja, és nőtt a sor- banállás. A Balaton-parton fokozódott a kereskedelem munkaerőgondja. A tanácsi gazdaságban a források mérséklése és az áremelések miatt nem tartható egyes intézmények eddigi ellátási színvonala. Az OTP csökkentette a társulati hitelkereteket, és ez veszélyezteti a lakossági víz- és szennyvíz- társulati program folytatását. Az idegenforgalom keretében mind a nyugati, mind a szocialista országokból érkező vendégek száma csökkent. A tőkés valutabeváltás 91,3 százaléka a bázisnak, míg a szocialistáé 59,8 százaléka. Ágazati teljesítmények Az ipar első negyedévi mérsékelt termelési növekedését a második negyedévben kis mértékű visszaesés követte. A félévi termelés összességében a tavalyi szinten alakult. A teljesítmények növekedtek a gép-, a könnyű- és egyéb iparban, az élelmiszeriparban viszont elmaradtak a bázistól. A megyei székhelyű vállalatok árbevétele 10-14 százalékkal csökkent: a belföldi értékesítés 11-15 százalékkal, a külkereskedelmi pedig 8-10 százalékkal maradt el az előző évitől. A gépiparban 2-3, a könnyűiparban 5-8, az élelmiszeriparban 12- 14 százalékos az export csökkenése. A rubelelszámolású kivitel visszaesése 5-7, a nem rubelelszámolásúé pedig 10—12 százalékos, ösz- szességében csökkent és tovább differenciálódott az iparvállalatok nyeresége. Az építőipar termelése — elsősorban a Kőolajvezetéképítő Vállalat teljesítményének 40 százalékos csökkenése miatt — mintegy 10 százalékkal esett vissza. Növelte teljesítményét a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat megyei részlege, a Tanép, a KÉV, és a tavalyi szinten teljesített a Délvi- ép. A szövetkezeti építőipar termelése csökkent. Kapacitásuk lekötése éves szinten biztosított. A KW az év eleji bizonytalanság után a kapacitását meghaladó megrendelésekhez jutott. Az építőiparban folytatódott a szervezeti struktúra átalakulása. A Sáév fuzionált, a Tanép helyzete továbbra is kritikus. A mezőgazdaság öröme és gondja A tsz-ek veszteségüket saját alapjaik bevonásával rendezték. Az első félév során azonban romlott pénzügyi pozíciójuk: egyharmaduknak már nincs tartaléka. Kisebb átalakulás volt a termelés- szerkezetben, nőtt a központi fehérjeprogramhoz kapcsolódva a borsó és a szója területe. A nagyüzemek terveikben a szarvasmarha-állomány növelésével, a sertés- és a juhállomány szinten tartásával számoltak, de mindhárom állatfajnál kisebb mértékű csökkenés következett be. A csökkenés különösen a háztáji és egyéb gazdaságokban tapasztalható. Kevesebb vágóállatot adtak el, a tejtermelés pedig 1-1,ő- százalékkal haladja meg a bázist. Tovább fejlődött — céljainkkal összhangban — a kiegészítő tevékenység. A háztáji és egyéb gazdaságok termelése — az állattartás kivételével — a bázisnak megfelelő. Burgonyából ismét túlkínálat van a piacon. A mezőgazdasági termelés minőségének javítására több intézkedés született. A gazdaságok a költségek csökkentéséről, az érdekeltségi viszonyok javításáról döntöttek. Gond továbbra is, hogy több szövetkezetben nincsenek meg a feltételek a közgazdasági munka színvonalának javításához. Az adósságrendezési program keretében 55 millió forintos kötelezettség visszafizetését függesztették fel négy termelőszövetkezet és a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát részére. A lengyeltóti, a nagyberki és a kéthelyi tsz-ek helyzetét egyedileg vizsgálta felül a MÉM és a PM, és szigorú feltételekkel biztosít részükre jelentős fejlesztési támogatást. A betakarítás jelenleg nagy erőkkel és szervezetten folyik. A kukorica további fejlődését a csapadék határozza meg. Az erdőgazdaságban nőtt a fakitermelés és a fafeldolgozás. A Seíag dollárexportja magasabb a tavalyinál, és meghaladja a 400 millió forintot. Ezt a dolgozói létszám 2 százalékos csökkentésével és jelentős béremeléssel érték el. A közlekedési vállalatok teljesítménye emelkedett, nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi fuvarozásban. Feladataikat kisebb létszámmal, szervezettebben oldották meg. Eredményük — a szabályozó változások miatt — fele az egy évyel korábbinak. Az idegenforgalom kisebb a tavalyinál, a fogadás feltételei érzékelhetően javultak. Több a minőségi turizmus feltételeinek javítását, a külföldi tőke bevonását szolgáló kezdeményezés (pl. üdülőfalu Fonyódon, csiszta- pusztai fürdőfejlesztés, ádán- di üdülők). Több beruházás készült el Az év első öt hónapjában élénkült a beruházási tevékenység. A hitelkérelmek a kiemelt népgazdasági célok megvalósítására irányultak. A beruházási célú kifizetések meghaladják az elmúlt év azonos időszakáét. A tavalyitól eltérően az idén nagyarányú az építési jellegű beruházások növekedése. A növekedés a közlekedésben, a hírközlésben és a kereskedelemben a legnagyobb, az iparban, az élelmiszer- iparban, az állami gazdaságokban és az erdőgazdálkodásban kisebb mértékű. Csökkenés volt az építőiparban, a szövetkezeti mező- gazdaságban és a vízgazdálkodásban. A termelő ágazatok közül az iparban döntően gépi és technológiai berendezések fejlesztését, korszerűsítését szolgálták a beruházások. A mezőgazdaságban — mert a támogatásokat átmenetileg felfüggesztették — megtorpant az állattenyésztésben megkezdett fejlesztés. A közlekedési beruházások közül a kaposvári donneri felüljárót szeptemberre üzembe helyezik, a nozzá kapcsolódó létesítmények decemberre készülnek el. Ezek a kaposvári közúti közlekedés korszerűsítését szolgálják. Jó ütemű a két fő vasútvonal villamosítása. Év végéig a villamosított szakasz üzemeltethető lesz Szántódig, illetve Kaposvárig. A terveknek megtelelő a kaposvári és a siófoki személypályaudvar rekonstrukciója is. Átadták a kaposvári telefonközpontot, dolgoznak Nagyatádnak és környékének távhívásba való bekapcsolásán, és a tervezettnek megfelelően halad a marcali posta kivitelezése A bolti alapterület 7200 négyzetméterrel nőtt. Kevés a lakás Az első félévben a tanácsi építésű lakásból a tervezettnek csak egyötöde készült el. Ez a tavalyihoz közelálló (kb. 400) mennyiség. Nem sikerült behozni a telepszerű lakásépítésben a korábbi lemaradást. Új szociális bérlakás az idén Kaposváron nem épül, a többi városban is csak néhány. Ma a lakásárak miatt a legnagyobb a feszültség. A helyi tanácsok fçlyamatosan alakítják ki a telepszerű és a családi házas telkeket. Ösztönzik a lakáscserét, növelik a helyi támogatást. Két és fél év alatt eddig mintegy 3800 lakás épült, ami a középtávú tervnek csak 40 százaléka. Valószínű, hogy három (Kaposváron öt) éven belül nem tudják kielégíteni a legrászorultabbak lakásigényét. Legsúlyosabb a pályakezdők és az alacsony jövedelmű családok helyzete. Átadták a megyei kórház 220 ágyas műtéti tömbjét, nagyrészt befejeződött a közmű rekonstrukciója, és megkezdődött a mosoda építése. A marcali kórház bővítése ütemes, Siófokon pedig felgyorsult a munka, és az év végére építészetileg elkészül. A középiskolai fejlesztési program éves előirányzata valószínű megvalósul, és az idén 17 közegészségügyileg veszélyeztetett település kap egészséges ivóvizet; az ellátatlanok száma 25-re csökken. A Balaton-parton a szennyvízcsatornázás társulati programjának megvalósulása az OTP-hitelkeret- től függ. Hitel nélkül a bog- lárlellei és a balatonikeresztúri társulat csak a tervezettnél kisebb mértékben bővíthető. Az üdülőkörzetben a gyűjtőhálózat kiépítését mindinkább a tisztító- kapacitás hiánya gátolja. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére irányuló program kedvező lakossági visszhangot és gazdálkodási-intézményi aktivitást váltott ki; eddig 9 fejlesztés valósult meg, és ennék révén 240-nel nőtt a munkahelyek száma. Kevesebb pénzből A tanácsi gazdálkodásra a lehetőségekhez való igazodás kényszere jellemző. A jelentősen mérsékelt tanácsi források reálértéke is folyamatosan csökken. Azért., hogy a kiemelt területeken ne legyen az ellátásban nagyobb visszaesés, következetesebben érvényesítik a bevételnövelési és kiadás- csökkentési program előírásait. A pénzügyi és hitelfolya- matok nagymértékű szigorítására a gazdálkodó szervek nem tudtak megfelelően reagálni, zavarok keletkeztek a pénzellátásukban és emiatt a termelésben is. A kereskedelmi bankok kevesebb forgóeszköz-hitelt adták, a pénzhiány enyhítésére a megyén 'kívüli bankoktól a különböző pénzalapoktól (KTA) felvett hitelek összege, illetve a gazdálkodó szervek egymás közötti kölcsönzése jelentősen emelkedett. A lakossági pénzbevételek az országosnál kisebb mértékben, mintegy 6 százalékkal nőtték. A kiadások növekedése ennek több mint duplája, s ez a tartalékok felélésére utal. A kereskedelmi forgalom 12—15 százalékkal magasabb az előző évinél. Az élelmiszerellátás kiegyensúlyozott volt, a ruházati cikkek kereslete csökkent, az árukínálat megfelelő. Változatlanul hiány van egyes tartós fogyasztási cikkekből. Csökken a kereslet az építőanyagok iránt. Csökkent a munkaerőke- reslet. Bár megyei szinten összhang van a kereslet és kínálat között, térségenként azonban eltérő a helyzet. A Balaton-parton a bevásárló- központok belépésével az idény-munkaerőgondok tovább nőttek. • Helyi feladatok A megye gazdaságának első félévi teljesítménye ellentmondásos: kiugró teljesítmények, kedvező tendenciák mellett jelen vannak kedvezőtlen jelenségek, tartós feszültségek is. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a kialakult problémák egy részét helyben kell megoldani, másokat az országos hatáskörű szerveknek szükséges jelezni. Ezek között külön is hangsúlyozta a készterméket előállító gépipari üzemek termelési árainak csökkenéséből, valamint az alapanyaggyártók és beszállítók árainak növeléséből adódó gondok megoldásának fontosságát, az áUiatlétszám további csökkenésének megállítását, az állattenyésztő- telepek rekonstrukciója előtt álló akadályok elhárítását, a burgonyapiacon tapasztalható jelenségek megszüntetését, a lakásépítés területén az egészséges verseny kialakítását, és ezzel az árnövekedés mérséklését, az idegenforgalom valutabevételeinek növelését, illetve a bevételek szabályozását. Dr. Fenyő István a megyei pártbizottság osztályvezetője Peng a kasza, csordul a veríték, a hajlongó, marok- szedő asszonyok szoknyájába belekapaszkodik a szellő. Az eperfa alatt csuhéból font szatyorban az élelem, mellette kancsóban a víz. Hajdani aratás képe ez. Fogyatkozik azoknak a száma, akik emlékezni tudnak még erre, akik felismerik a cséplőgép duruzsolá- sát. A faluban ma a többségnek nem is igen jut eszébe, hogy aratóidő van. De élnek azok, akikben Péter—Pál után zsilipet szakít az emlékezés a szelíden ringó kailásztenger ... így lehetett Ungi János is, a pusztakovácsi tsz nyugdíjasa és előállt a javaslattal: kellene szervezni egy aratónapot. Indokolta is: az aratás mindig csoportmunka volt, erős, összetartó kapocs. A hidegülő világban nagyon kell az ilyesmi. Az ötlet Pusztakovácsiban éppen úgy tetszett, mint Niklán, Somogyfajszon, Li- bidkozmán. Berend Ferenc tsz-elnöknek ugyanúgy, mint Ács János kultúrház-igazga- tónak. Újabb javaslat született: szervezzék versenyszerűen ezt a nosztalgiaaratást. Kezdődött a szervezés, előkerültek a kaszák, a sarlók. Esténként hallani lehetett, hol kalapálják a pengét; a jogtanácsostól a traktorosig, az állattenyésztőtől a nyugdíjasig mindenki készült az aratásra. A kiszemelt rozstáblánál délután kettőkor több mint kétszázan gyűltek össze. Sokan autóval érkeztek és sok asszony vitt magával titokban marokszedő sarlót, hogy ha valakinek nem megy, majd beáll. Huszonkét csapat kaszás, marokszedő és kévekötő nevezett. A legfiatalabb Teglovics Tünde marokszedő volt. Mindössze 15 éves. A legidősebb a nyolcvan esztendős Kocsis István. Czuring József vezette az öttagú zsűrit: szakavatottsá- gukhoz, hozzáértésükhöz nem férhetett kétség. Mindany- nyian hatvan fölött vannak, életükben jó néhányszor gyakorolták ezt az embert- próbáló, szép munkát. A kezdés előtt már meg kellett mutatni, hogy kell a kötelet teríteni, használni a kötőfát. Suhogni kezdtek a kaszák: ezúttal két keresztnyi gabonát kellett levágni egy-egy kaszapárnak. Nem maradtak el a hagyományok sem. Egy idős asszony most is megkötötte szailmakötéllel a „gazda” — az elnök — lábát, jó termést, és jó fizetséget kívánva. A fiatal lányok — Samu Margit, Kolestra Ildikó, Zsiros Katalin, Horváth Rita a tapasztalt asszonyok útmutatásával aratókoszorút fontak a szokásoknak megfelelően, ezt is a „gazdának” ajándékozták. Ez az aratás úgy ért véget, hogy a két kereszt elkészülte után a legtöbben szívesen folytatták volna. A nótaszó, este, a kultúrház udvarán rendezett aratóvacsora után csendült fel. Itt kapottt díjat a legfiatalabb és a legidősebb arató és a három győztes. Külön értékelték a fiatalok, a középkorúak, és az idősek munkáját. A fiatalok győztese Balogh Bálint, Horváth Rita és ifj. Lancz Kálmán, a kö- zépkorúaké Sail István. Antal Istvánná és Kiss György. Az öreg aratók között Ungi János, Király Istvánná, Király Jánosná dr, és Andro- vics Lajos érdemelte ki az első helyet. A mulatság hajnali háromig tartott. Vörös Márta
