Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 169. szám Ára: 2,20 Ft 1988. július 16., szombat Vegy«s«n könnybb A magyar—külföldi közös vállalkozások mindenütt, ahol megjelennek, valami újat hoznak a magyar gazdaságba. Kezdetben az állam jobbára azért támogatta a vegyes vállalatok alapítását, hogy az ország további pénzhitelek felvétele nélkül jusson több devizához. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a működő tőke importjában nem is annyira a tőke, mint inkább annak működő volta a számottevő. Az, hogy a külföldi pénzzel együtt korszerű technika, technológia is érkezik az országba, sőt, modern technikai eszközök, gyártási eljárások, licenciák mellett a külföldi partner szervezési és vezetési ismeretei, értékesítési és beszerzési hálózatai szintén hozzáférhetővé válnak. Ez legalább annyira szükséges, mint maga a pénz. Bár több utazási irodát, szervezési tanácsadással, piackutatással foglalkozó céget alapítottak az elmúlt néhány évben külföldi partner közreműködésével, a magyarországi vegyes vállalatok túlnyomó többsége termeléssel foglalkozik. A legsikeresebbek között tartják számon a B+Z Kft-t, amely svájci partnerrel a gyógyszeriparban tevékenykedik, a magyar—japán tulajdonú Polifoam Kft-t, amely vegyipari termékeket gyárt a holland kereskedőséggel létesített Mode 3H Kft-t, amely férfiöltönyök termelésére specializálódott. Az utóbbi sajátossága, hogy úgynevezett vámszabad területen működik, miáltal különleges kedvezményeket élvez, deviza, külkereskedelmi, pénzügyi és vámügyi szempontból külföldinek minősül. Igaz, ezzel szemben, ha terméküket Magyarországon adják el, akkor az a vevő számára tőkés importnak számít, de hát a magyar gazdaságnak nem az az elsőrendű érdeke, hogy a vegyes vállalatok a belső piacra termeljenek, hanem az, hogy exportáljanak, s ezzel javítsák a külkereskedelmi mérleget. A hazai vállalatok, szövetkezetek körében növekvő érdeklődés tapasztalható a vegyes vállalati forma iránt. Az érdeklődők jó része azonban gyakran csak a felismerésig jut el. Az ilyen gondokat enyhítendő hozta létre tavasszal a Magyar Gazdasági Kamara azt a bonyolult elnevezésű szervezetét — a Külföldi Beruházásokat Előmozdító Intézményt —, amely információkkal és tanácsokkal, a megfelelőnek ígérkező külföldi partner felkutatását szolgáló külföldi ajánlatok közvetítésével is segíti a vállalati célok megvalósítását. Manapság országok tucatjai versengenek a külföldi működő tőkéért, s a nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kedvezmények nem éppen a legvonzóbbak. Részben ez a magyarázata annak, hogy a magyarországi vegyes vállalatok száma még csak éppen, hogy meghaladta a 150- et, s a beléjük fektetett külföldi tőke is viszonylag szerény összegű, vállalatonként átlagban alig több egymillió dollárnál. A vegyes vállalatok alapításának és működésének feltételeit a' gazdaságpolitika tovább szándékozik javítani, mindenekelőtt azért, hogy az ország jobban bekapcsolódhasson a világgazdaság vérkeringésébe. Gál Zsuzsa VARSÓBAN TARTJA ÜLÉSÉT A VSZ POLITIKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLETÉ A lengyel fővárosban, pénteken megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagja Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Vdrko- nyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A többi tagállamnak az ülésen részt vevő delegációit is az első, Illetve főtitkárok vezetik. Részt vesznek az ülésen a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokságának képviselői. A Lengyel Minisztertanács palotájában folyó tanácskozást vendéglátóként Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke nyitotta meg reggel 9 órakor. A délelőtti A magyar küldöttség a VSZPTT ülésszakán ülésen, amelyen Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára elnökölt, először Mihail Gorbacsov, majd Erich Honecker és Grósz Károly szólalt fel. A Wojciech Jaruzelski elnökletével megtartott délutáni ülésen Tódor Zsivkov, Nicolae Ceau- sescu, Milos Jakes és Wojciech Jaruzelski felszólalása hangzott el. Este a lengyel házigazdák fogadást adtak az ülésen részt vevő küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Wojciech Jaruzelski és Nicolae Ceausescu mondott pohárköszöntőt. A tanácskozás szombaton folytatódik. Az SZKP országos értekezletéről BORISZ SZTUKALIN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Hazánkba érkezett Giovanni Spadolini Az elmúlt hónapokban hagyománnyá vált, hogy a Szovjetunió belső életének, illetve külpolitikai törekvéseinek legfontosabb fejleményeiről időről időre a magyar sajtó képviselőinek széles nyilvánossága előtt adjon tájékoztatást Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában megtartott sajtókonferenciáján ezúttal a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában álló eseménnyel, az SZKP XIX. országos értekezletének eredményeivel foglalkozott a nagykövet, aki maga is küldöttként vett részt a konferencián. A tanácskozást mind gyakrabban emlegetik úgy — utalt rá Borisz Sztukalin —, mint a társadalom demokratizálásának értekezletét. Joggal, hiszen az ott elfogadott határozatok lényegéhez tartozik a szovjet társadalom életének átfogó demokratizálása, a politikai rendszer reformja, a párt szervezeti felépítésének és tevékenységének reformját is beleértve. Ezt a szellemet tükrözte a történelmi jelentőségű tanácskozáson megnyilvánuló élénk vitázó kedv, amely teret engedett az eltérő, gyakran ellentmondó véleményeknek, értékeléseknek is. Az értekezlet központi kérdése volt a párt szerepének meghatározása, munkastílusának, módszereinek gyökeres megújítása. A lenini demokratikus elvekhez visz- szanyúló határozatok értelmében ismét meghonosodik a pártéletben a többes jelölés, az apparátus feltétlen alárendeltsége, korlátozzák a mandátumok idejét, helyreállítják a választott pártszervek szerepét, megteremtik az egységes ellenőrző-revíziós rendszert. A társadalom politikai rendszerének reformjában döntő jelentőségű a tanácsok teljhatalmának biztosítása. A szocialista államiság és a népi önkormányzat hordozóiként növekszik felelősségük és önállóságuk az adott terület fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában. Élénk érdeklődést váltott ki az a döntés, miszerint a tanácselnöki posztra rendszerint az érintett terület pártbizottságának az első titkárát jelölik. Ezzel kapcsolatban a mostani sajtótájékoztatón is feltették a kérdést Borisz Sztukalinnak: vajon ezzel a megoldással nem kerül-e elentmondásba a két poszt. Az ellentmondás csak látszólagos — hangzott a válasz. Ezzel a kettős funkcióval azt kívánják elérni, hogy a párt tekintélyével erősödjék meg a tanácsok tevékenysége, ugyanakkor a népképviseleti szervek is hallathassák hangjukat a pártbizottságok tevékenységében. Ez a döntés egyébként sem jelent valamiféle kötelező automatizmust. A pártbizottság vezetőjét titkos szavazással kell megválasztani a tanácselnöki posztra. Előfordulhat tehát, hogy esetleg alkalmatlannak találják a tanácsi vezetői posztra. Az értekezlet szükségesnek tartotta a felsőbb államhatalmi szervek megújulását is. Ennek megfelelően az ország vezető szerve ezentúl a népképviselők kongresszusa lesz, amely a legfontosabb alkotmányos, politikai, szociális és gazdasági kérdésekben dönt. A kongresszus aránylag kislétszámú, két- házas Legfelsőbb Tanácsot höz létre, amely állandóan működő törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerv lesz. A magyar újságírók kérdései nyomán Borisz Sztukalin beszélt - arról is, hogy az értekezleten éles hangú, ugyanakkor konstruktív vita folyt a glasznoszty problematikájáról, különösen a tömegtájékoztatási eszközök helyéről és szerepéről az átalakításban. Bár a tanácskozás nyílt szellemének megfelelően valóban eltérő vélemények fogalmazódtak meg a sajtó tevékenységéről, abban egyetértettek a küldöttek, hogy szerepe felbecsülhetetlen a reformtörekvések megvalósításában. Tömören megfogalmazva: nyilvánosság nélkül nincs demokratizálás. Kérdésekre válaszolva a nagykövet elmondta, hogy a tanácskozáson kritikus értékelések hangzottak el az élelmiszerellátás helyzetéről. A küldöttek javaslatait két fő csoportba lehet sorolni. Egyrészt szorgalmazták a mezőgazdaságban az irányítás tökéletesítését, a munka- szervezés javítását, a dolgozókat gúzsba kötő, elavult szabályok felszámolását, a bérleti, a családi vállalkozói rendszer elterjesztését, az agráripari egyesülések önkéntes gazdasági társulásokkal való felváltását. Másrészt állást foglaltak a mezőgazdaságban dolgozók szociális ellátásának fejlesztése mellett. Végezetül egy kérdésre válaszolva Borisz Sztukalin — bár részletekkel nem tudott róla szolgálni — megerősítette, hogy Észtországban egy népfront jellegű szervezetet hoztak létre, amelynek tevékenysége a magyar Hazafias Népfrontéhoz hasonlítható. Ugyanakkor utalt arra is. hogy a Szovjetunióban az elmúlt időszakban több ezer hasonló jellegű, úgynevezett nem formális társadalmi, tömegszervezet alakult a peresztrojka támogatására. E szervezetek működéséről is szó esett a pártkonferencián. A küldöttek egyetértettek Gorbacsov főtitkárnak azzal az értékelésével, hogy egy olyan formát kell létrehozni, amely egységes mozgalommá fogná össze ezeket a kezdeményezéseket. Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tegnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Giovanni Spadolini, az ölasz szenátus elnöke. A köztársasági elnök utáni második legmagasabb közhivatalt betöltő olasz politikust a Ferihegyi repülőtéren Stadinger István, az Országgyűlés elnöke fogadta. Megjelent Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini délután „Olaszország és MagyarorFejti György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta Najef Havaimét, a Demokratikus Front Palesztina felszabadításáért (FDLP) főtitkárát, aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására szag Európa közös történetében az 1800-as évektől napjainkig” címmel előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. A szenátus elnökének politikai pályafutását és tudományos munkásságát Űjfalussy József, az MTA alelnöke méltatta. Jelen volt Joseph Nitti. A nap folyamán az olasz szenátus elnöke az Országházban találkozott Medgyes- sy Péterrel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Jelen volt Joseph Nitti. tartózkodik hazánkban. A találkozón Fejti György tájékoztatást adott belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről, politikai reformfolyamatunk irányairól. A megbeszélésen részt vett Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára. Fejti György fogadta Najef Havatmét
