Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
1988. július 2., ézombat 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPTA I _________RÁDIÓJEGYZ1T A nyári adó Bea a Milánói Scala Stockhausen-operát mutattak be Baranyó Bea húsz éves, és abban a ritka élményben lehetett része: föllépett ia Milánói Scala színpadán. Miképpen jutott ez a törékeny alkatú, magasfekvésű szopránnal megáldott diáklány az operabirodalom fellegvárába? — A Tóth Lajos Általános Iskolában, majd a Vikár kórusban Zákányt Zsolt tanítványaként szerettem meg a zenét, a kórusmuzsikát. Lámpalázas voltam mindig, ezért sosem mertem a kórus elé állni, ha szólót énekeltem. 1985-ben fölvettek az ELTE angol-orosz szakára, s egy volt kórustársam beajánlott Bikfalvy Júlia énektanárnőhöz. Ö képezte tovább a hangomat. Két évvel később a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusát megkereste Stockhausen nyugatnémet zeneszerző, hogy új operájához válogatott kis csapatot szerződtessen. A kisebb és korombeli lányokból álló együtteshez Reményi János karnagy a tanárnőmtől kért énekeseket, öt társammal engem is kiválasztott... Az opera színpadképe Egy hajó érkezése s egy másik indulása — e két esemény Bartók Béla amerikai éveinek keretét jelenti. A két hajóút között egy egész emberöltő telt el, s ebből csak alig néhány év volt az, amelyben a XX. század nagy magyar zenei géniusza életben volt — a többiben már csak földi maradványai nyugodtak az Egyesült Államdk földjében. Egy ködös októberi éjszakán kötött ki 1940-ben az a hajó, amely a zeneszerzőt és féleségét Lisszabonból hozta, kalandos, körülményes utazás után. Megnyugtató élmény volt ez az érkezés a háború peremén álló Magyarországról, az egyre erősödő fasiszta hullámtól menekült művész számára. Bartók gyűlölte a fasiszta diktátorokat és rendszerüket, féltette tőlük hazáját. Bízott abban, hogy a háború hamarosan véget ér s ezt az időt viszonylag nyugodtan, alkotó módon töltheti el amerikai földön. A fogadtatás valóban szép és emlékezetes volt. Az október 29-i érkezést követően barátai mindjárt hangversenyt rendeztek tiszteletére és közreműködésével, november végén pedig a nevezetes Columbia egyetem díszdoktorává avatta. Az egyetemen munka is várta, ha nem is éppen az, amiről korábban tárgyaltak vele. Bea a liliom jelmezében — Mikor kezdődtek meg a próbák? — Decemberben. A partitúrával is akkor ismerkedtünk. Mondhatom, nagyon elcsodálkoztunk, mert a hagyományos kottától teljesen eltérő, hullámvonalakkal, fonetikus jelekkel tarkított kompozíciót láttunk. Januárban megérkezett Stockhausen, és egy hét alatt, napi háromórás próbákon betanította a hnngel'íektusokra, zös PT Szép volt az első — tavaszig tartó — hangverseny- körűt is, amelyet feleségével, Pásztojry Dittával tartott meg. Ügy látta, zenéjét már jobban megértük, ha nem is mindenütt méltányolják Amerikában, előadóművészként elismerik. A rendszeres munka hamarosan meghozta eredményét : viszonylag rövid idő alatt csaknem teljesen elkészült a szerb-horvát népdalokról szóló első munka — bár az hosszú ideig kiadatlan maradt. De az élet korántsem volt könnyű: anyagi körülményei igencsak szerények voltak. Barátai nagy szeretettel próbáltak segíteni gondjain. Reiner Frigyes például koncertet szervezett számára — ő vezényelt s Bartók felesészínpadán lejekre épülő művet. Meg volt elégedve velünk, de a ritmusváltásokat nem értettük. Stockhausen olyan váltásokat produkált, amilyeneket a metronóm sem tud. Pontosságára jellemző, hogy a négy és fél órás előadás minden alkalommal pontosan éjfél előtt három perccel fejeződött be a Scalá- ban. A kölni filharmónia épületében március 27-én volt kórusunk betétjének önálló, koncertszerű bemutatója. Tulajdonképpen az operának ez az egyetlen része, ami önálló műként is megállja a helyét. — Miről szól az opera? — Nehéz elmondani. A címe: Montag aus Licht. Szabad fordításban: Az Éva napja. Tulajdonképpen akkor értettem meg először a tartalmát, amikor Milánóban egy kávéház teraszán véletlenül kezembe került egy újság a mű zenekritikájával. Ebben azt olvastam, hogy egy mitikus elemekkel, az ősi kulturkincs felhasználásával megfogalmazott teremtésmítosz sajátos, stock- hauseni változatáról van szó. Ebben az operában minden az ő műve. A szöveg, a zene. Zenekar nincs is. Az amerikai, francia, cseh és holland — szólistákból, kórusból álló együttes produkcióját három szintetizátor festi alá. Stockhausen egy keverőpult mögött ül. — Milyen a színpadkép? — Lenyűgöző és közönséges egyszerre. Egy hatalmas Éva-alak tölti be a tér nagy részét. Olyan óriási, hogy mi a térdkalácsa alatt elfértünk. A szülő nők pózában hozza világra az embereket, akik a hét egy-egy napját, s egy-egy emberi tulajdonságot testesítenek meg. Színes ékkövekkel díszített, hosszú ruhában, mi voltunk a liliomok. — Mikor volt a bemutató és hogyan fogadta a közönség? — Az ősbemutató május 8-án volt. Szakmai közönség töltötte meg az operaházat. Óriási siker volt. A további előadásokat lényegesen kisebb közönség előtt énekeltük. A hosszú művet sokan nem győzték türelemmel végével itt adta elő két zongorára írt versenyművét. Akkor még nem tudta —, de ez volt utolsó nyilvános hangversenye, s egyben szinte művészipályája lezárása is. 1943 elején ugyanis ismeretlennek tűnő kór támadta meg: magas lázzal, kimerültséggel, az amúgyis sovány művész gyors fogyásával járt. 1943—44 telét — ismét csak az amerikai zeneszerzők szövetségének támogatásával — egy New Yorknál sokkal kellemesebb kiírnájú észak-karolinai városban, Ashevilleben töltötte —, egészsége Ht sokat javult. Visszatérve újból kapott kutatói ösztöndíjat, a megkezdett munka folytatására és alkotói tevékenységét is folytathatta — ekkortájt született a kitűnő hegedű- művész Jehudi Menuhin számára írt szóló szonátája s 1944 tavaszán Bostonban már bemutatták a Concer- tót is. Megbízatást kapott új műveikre : egy vonósnégyesre és egy hegedűversenyre is. Betegsége ekkorra már megakadályozta a koncertezésben, de az alkotó munkában nem: nagy kedvvel dolgozott, a hegedűverseny mellett egy zongoraversenyen is. Utolsó percéig dolgozott szinte — a betegágyban befejezte a zongoraversenyt, s csaknem teljesen a hegedű- versenyt. De 1945 szeptemberében már nem tudták megmenteni az orvosok: szeptember 26-án, a New York-i West End kórházban meghalt. Bartók Amerikában Stockhausen a keverőpultnál grghallgatni. A kritika zeneileg és színpadtechnikailag kiemelkedőnek ítélte a produkciót, tartalmilag viszont zavarosnak tartotta. — Ezt követően Amszterdamban, Frankfurtban és Párizsban lépünk közönség elé. — Milyen érzés egy kortárs operában közreműködni? — Csodálatos, de nagyon fárasztó. A produkciót Stockhausen személyiségének varázsa hatotta át. Fantasztikus munkabírással, napi 12- 14 órát dolgozott, és csak 5-5 percre állt meg, amíg a lányok egy kis szendvicset, kávét vittek neki... Bea két hete érkezett haza az öthetes vendégszereplésről. Az egyetemen 8 nap alatt 7 vizsgát tett le, jó eredménnyel. — Már csak a pedagógia van hátra — mondja. Nyáron olaszt szetnék tanulni. öt nyelven beszél és az egyetemen büszkék rá ... Várnai Ágnes Egy éve annak, hogy érdekes kezdeményezéssel állt elő a Magyar Rádió. Olyan adó létrehozását határozta el, amelyik elsősorban a hazánkba látogató külföldi turisták, üdülők érdeklődésére tarthat számot. S itt a hangsúlyt nyugodt lélekkel tehetjük az elsősorbanra, mert nemcsak ők azok, akik hallgatják. Rövid idő alatt ugyanis jelentős sikereket ért el a Rádió Danubius. Német nyelven sugároz műsort, de ez nem jelenti azt, hogy csak a nyelvet beszélők hallgatják. Bizalommal van iránta az otthon varrogató háziasz- szon.v, a nagyvárosi forgatagban fuvarozó taxisofőr is. Az induláskor sokan megkérdőjelezték a szerkesztőség létjogosultságát. Nem hittek abban, hogy jelenlegi gazdasági viszonyaink között eltarthatja magát egy effajta műsor. Természetesen abban, hogy életképesnek bizonyult, jelentős része lehet a jó menedzselésnek is. Mindenesetre idén újra jelentkezett a műsor, s ez már önmagában is a siker jele. Lassan hozzá kell szoknunk, hogy a nálunk pihenő külföldieket újabb és újabb szolgáltatásokkal próbáljuk az új szezonra is visszacsalogatni. S ennek egyik nagyon jó eszköze a rádió. A külföldiek ugyanis nagyon sok nélkülözhetetlenül fontos információt kapnak onnan, ráadásul a műsor szerkesztői ügyelnek arra, hogy az információk feldolgozása, tálalása ne különbözzék az általuk otthon megszokottól, így aztán a külföldi otthonosabban érezheti magát, azzal a tudattal üdülhet, hogy intézményes figyelem irányul rá. A Radio Danubius elsősorban zenei anyagával csábítja rádiózásra a nem német nyelvű hallgatót. A legfrissebb slágerek hallhatóak a műsorban, s ez azt is jelenti, hogy elsősorban a fiatalabb korosztály igényeit igyekszik kielégíteni az adás. Ám a közhasznú információk ezzel szemben mindenkinek szólnak. Ezeknek a nagy előnye, hogy rövid, tömör információkat tartalmaznak. Két percnél hosszabb interjút például nem hallhatunk, lett légyen is akármilyen híres, népszerű a nyilatkozó. Érdekesek a hirdetések is. Elsősorban ez jelenti a bevételt a rádiónak, s bizonynyal a legjobban működő vállalataink fölismerték, hogy nagy lehetőségek vannak a műáorban. Annál is inkább, mert a nyugati tömegkommunikációba fizetett reklámmal bekerülni nagyon nagy anyagi áldozatokkal járna. Itthon mindez forintért érhető el, s talán a hatásfok is nagyobb. Ezek a hirdetések eltérnek a hazai gyakorlattól, igyekeznek kiküszöbölni azokat a sablonokat, amelyek a — legyünk őszinték — hazai rádiós, televíziós reklámjainkat csaknem kivétel nélkül jellemzik. A Radio Danubius még a kezdet kezdetén jár. Ám az első — s talán legnehezebb — lépéseken már túljutott. Bebizonyította, hogy szükség és igény van rá. Bízhatunk abban, hogy még nagy fejlődésen megy keresztül, s reméljük, hogy hamarosan egy jobban működő gazdasági helyzetben találva magát létbizonytalansága is megszűnik. Ezzel mintává is válhatna. A technika századában ugyanis a rádiózás ilyen fajtája a lehetőségeknek csak egy nagyon vékonyka szelete. Jó lenne, ha hamarosan hasonló indulhatna például kábeltévén is a Balaton-parton. Varga István BUSZ HELYETT VITORLÁSHAJŐN HAT VÉNUSZ A földvári kikötőben napfényben fürdő vitorlák tövéből nézzük , a félsziget haragoszöldjét s a füstszínű levegőben úszó hegyeket. A Balaton örömei közé tartozik a hajózás is, utazzék az ember - valamelyik modern katamaránon, kompon vagy vízibuszon. A legkedvesebb mégis a vitorlázás. Bronztestű, fehérsapkás kapitány hunyorog a kormánykeréknél, s két ifjú segédje sürgölődik a vakítóan fehér vitorlák, kötelek között. Nagy csend, békesség, a Balaton júliusi illata. Hat Vénusz típusú vitorlás egymás mellett. Csodálkozom. Ügy vélem, a Volán Tourshoz legalábbis néhány vízibusz 'illenék, de elismerem: holdfénypartihoz alkalmasabb, kellemesebb egy Vénusz. — Vendégeink vitorlázni kívántak; nos, itt a lehetőség — mondja Tóth Dezső, a Kapos Volán Tours Iroda igazgatója, s hozzáteszi : — Ez a legújabb szolgáltatásunk. Nyáron az üdülők, ősszel a horgászok vehetik igénybe a hajókat. Már szervezzük a fogasozó elnevezésű őszi programot, amelyre eddig több NSZK-beli turista jelentkezett. Ilyen nagyszerű strandidőben feltehetően népszerű lesz az esti vitorlázás, az úgynevezett Holdfény parti. Kedden, szerdán a Kapos Volán szárszói üdülőjének beutaltjai vehetik igénybe a hajókat, a hét többi napján pedig az irodáink által szervezett csoportok. A parton hat irodánk van; a közeli Igáiban is jelen vagyunk, ahol jelenleg egy holland—NSZK utazási iroda által küldött vendégcsoportot üdültetünk. Három hetet töltenek a gyógyvizéről nevezetes községben, s ez idő alatt többféle programot ajánlunk nekik, a többi között a vitorlás hajókirándulást. Tegnap délelőtt enyhe szélben indították először a Kapós Volán Tours sétahajóját, ezúttal a Balatoni Utazási Irodák (a program eladói) képviseltették magukat a fedélzeten. Nem akarok tartozni! Nem tudok adóssággal élni. Nem tartozom a zamárdi tanácsnak, nem kérek kölcsönt a barátaimtól, addig nyújtózkodom, ameddig a takaróm ér. De a napokban olvastam kedvenc lapomban, hogy minden magyar állampolgárnak több mint ezer- dolláros adóssága van a nyugati bankoknál. Azóta nem tudok nyugodtan aludni. Elhatároztam tehát, hogy kifizetem a nyugati adósságomat is, nehogy azzal a tudattal kelljen meghalnom, hogy tartozom valakinek. Jelzem, erre az elhatározásra indított az is, amikor ebéd közben beállított hozzánk egy nyugatnémet ismerősünk, amikor éppen töltöttkáposztát ettünk, jó sok hússal. A német csak nézett-nézett, és szinte hallottam, amint magában azt mondja: „Zabolsz magyar, zabálsz? És közben nekünk is tartozol egy csomó pénzzel!" Szóval ezek után érthető, hogy megkeseredett a falat a számban. Szóval, fizetni szeretnék, de van egy gondom. Vajon a BC-számláról fizethetek-e, mert jelenleg e számláról csak utazni lehet? Persze akkor kivihetem magammal az egész valutakészletemet. Akár el is helyezhetem egy svájci bankban, például „Gratulálok, MNB"-jeligére. Senki sem kérdezi meg, hogy hova lett a drága valuta. Úgy látszik, az MNB- nek van elég, üres raktár- helyisége meg nincs ... Tehát fizetni szeretnék, de van három kérésem. 1. Ha nem lesz nyugati adósságom, kapjak egy olyan megkülönböztető jelvényt, amelyen ez a felirat áll: „Adósságmentes állampolgár!" Ügy gondolom, mint ahogy a „Füstmentes _ község” : vagy a „Határőr” község megjelenik. Nomár- most. Ha egy ilyen megkülönböztető jelvénnyel a gomblyukamban bemegyek az ABC-be vagy a henteshez, rögtön látják, hogy kivel van dolguk és az 1960- as árakon szolgálnak ki. Érthető, hiszen visszafizettem azt a nyugati pénzt, amit jogtalanul felzabáltam, vagy ruletten eljátszottam Monte Carlóban. 2. Ha nem lesz nyugati adósságom, számomra visz- szajön a régi szép idő. Nem kell személyi jövedelemadót, hozzáadott értékadót fizetnem, úgy mint annak előtte. Tudom, ha minden magyar követné a példámat, annak lennének negatív következményei is. Például munka nélkül marad a nehezen ki-, képzett és szépen felduzzasz-' tott adóapparátus. Számukra közmunkát javaslok szervezni. Elvégre ők is a szocialista társadalomban élnek. és nekik is lehet családjuk. 3. Végül kérem az új vezetőséget: ezután jobban sáfárkodjanak a pénzemmel, mert nem bizonyos, hogy az újabb nyugati adósságot is kis tudom fizetni. Bernáth Andor
