Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
1988. június 9., csütörtök Somogyi Néplap 5 Ki a felelős a műtéti tömb hibáiért? Fejlődött a megyei kórház Vendégváró szállodasor Vizsgálatot rendelt el ’a megyei tanács-vb a megyei kórház műtéti épületének átadása után kialakult huzavonák okainak tisztázására, a felelősség megállapítására. Utasította az illetékeseket: ha a vizsgálat azt igazolja, hogy a tervezők, illetve a beruházók követtek el hibákat, akkor ellenük indítsák meg a bírósági eljárást. Mint ismeretes, az avatás után különböző problémák és hatósági előírások megtartásának hiánya tették lehetetlenné, hogy megkezdődjön az épületben a gyógyító munka. Jelenleg csak a központi sterilizáló dolgozik, és a fül-orr-gégeosztálv használja az új épületben kialakított műtőket. A hibák kijavítása után ismét megkezdték az épület takarítását, és várják a bakteriológiai vizsgálat eredményét. Ennek ismeretében döntenek arról, hogy a két sebészet, az urológia mikor költözhet ide és mikortól használhatja a műtőket a traumatológiai osztály. Mindezt dr. Varga Levente, a megyei kórház főigazgató főorvosa és dr. Ujsághy Erzsébet, a megyei tanács osztályvezetője mondta el a vb legutóbbi ülésén. A •kórház tevékenységéről szóló beszámolóban elhangzott az is. hogy a műtéti tömb jó körülményeket teremt a gyógyító munkához, műszerei lehetővé teszik, hogy gyorsabban és eredményesebben dolgozzanak az osztályok. Nem változik rneg viszont lényegesen a szülészeti, az ideggyógyászati, az idegsebészeti osztály helyzete. és régi épületben marad a traumatológia, valamint a fül-orr-gégeosztálv is. Ez az egymásmellettiség a főigazgató véleménye sze. rint csak fölerősíti az ellentmondásokat. A vb szerint is szükség van a rekonstrukció folytatására, az új diagnosztikai épület elkészítésére a következő ötéves tervben. Ehhez kérik a minisztérium támogatását is. A megyei kórházban — amely a vonzáskörzetébe tartozó 130 ezer embernek nyújt alapellátást — még mindig nagy a zsúfoltság. Ha a műtéti épületbe beköltöznek, akkor a traumatológia a jelenlegi sebészet helyére kerül, a szülészet- nőgyógyászat pedig a traumatológia helyét foglalja el, hogy végre be tudják fejezni a rekonstrukciót. Üj mosodára van szükség: a >00 adagos konyhában pedig 2800 ebédet főznek naponta — ez sem tartható. A kórház tisztasága és rendje is okkal került napirendre. Valamit ugyan javult a helyzet. A látogatók a tiltás ellenére dohányoznak a kórteremben, szemetelnek a folyosókon, de a folyamatos átépítés sem rendteremtő tényező. A rendelőintézet zsúfoltságán nem tudnak enyhíteni. Hiába hosszabbították meg este 6-ig a rendelési időt, három óra után már nem jelentkezett vizsgálatra beteg. A gyógy ító munkához szükséges technikai fölszereléseket egyre nehezebb előteremteni. Néhányszor jó szolgálatot tettek a vállalatok önkéntes felajánlásai. Igv tudták megvenni a Gammakamerát, most pedig egy, a Kapos Volántól kapott csuklós autóbuszt építenek át szűrőkocsivá. Jó ütemben halad a műveseállomás létesítése is. Költségeihez ugyancsak hozzájárulnak e vállalatok és a város lakói. Néhány esetben az orvoshiány teremt nehéz helyzetet. A véradóállomás öt orvosi állásából csak egy van betöltve, s az. intézmény elhelyezése sem megfelelő. Hiányzik 50 ápolónő és ké' műtősnő is: a három műszak, az igénybevétel miatt nem népszerű ez a szakma. Nehéz orvost szerezni a kór- bonctanra, a fertőzőosztályra és a pszichiátriára :s. A városi tanács lakásbiztosítással segíti az orvos >k letelepedését. A kórházban 1900 ember dolgozik. Az orvosok közül egyre többen foglalkoznak tudományos munkával. Kilencen szereztek kandidátusi fokozatot, egy orvos most írja. egv másik pedig az akadémiai doktori disszertációján dolgozik. Továbbképzésük kötelező. Úgy döntöttek, hogy a tudományos tanácskozásokon való részvétel díját csak azoknak fedezik, akik előadást tartanak Vagy elnökölnek. Aki tanulni megy, annak — szakmai előrejutása érdekében — magának kell fizetnie a költségeket. A kórház a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemmel kötött szerződés alapján részt vesz a hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásában. Ezt a munkát jónak minősítették az egyetem vezetői, a hallgatók pedig a lehetőségek és az elhelyezés minit szívesen jönnek Kaposvárra. Az idén nem a hagyományos időpontban, húsvétkor, hanem két héttel később nyitott Siófokon az. Európa Szálló, majd május első hetében a Balaton és a Hungária Hotel, valamint a Siófok étterem. Most mar az utca, a park mozgalmassága is bizonyítja, hogy megkezdődött a szezon a szállodasoron is. — Az. idényre való felkészülést már a múlt évben elkezdtük, mégpedig jelentős beruházással — mondta dr. Földi László, a szállodasor igazgatója. — A Lidó Hotel teljes rekonstrukcióját végeztette el a Pannónia mintegy húszmillió forint költséggel. A megújult Lidó június első napjaiban várta vendégeit. Ezenkívül a parti sétányon elvégeztük a burkolat teljes cseréjét és átrendeztük kissé a partot is, hogy tágabb legyen a strand, s nagyobb lehetőség kínálkozzék a színvonalas kiszolgálásra, a szolgáltatás bővítésére. Több színes rendezvényt tartunk az idén, a többi között a már bevált, mozgalmas bográcspartikat. Az Éden bár teraszán pezsgőbárt rendeztünk be. -az Európa Szállóén pedig délután 3-tól (> óráig spagettit és más különleges tésztaételeket kaphat a vendég' egy-egy pohár pezsgővel. Az idei nyár egyik nagy rendezvénye a strandfesztivál lesz augusztus 13-án. ám a kulturális, szakmai program egy-egy részét szeretnénk rendszeressé tenni a partunkon. Például a sváb partit hetente egyszer megrendezzük. A vendégek 80 százaléka nyugati országokból érkezik (érkezett), elsősorban az NSZK-ból és Ausztriából. Jelenleg 700 turista lakja a szobákat. Az eddigi forgalom kisebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában (két héttel később nyitottak), s az. utazási irodák előrejelzése alapján jó közepes szezonra számíthatnak a szállodások, ha az 1987-est kiemelkedőnek tekintik. A múlt évben egyébként a szállodasor forgalma 136 millió forint volt, ebből a nyereség 56 millió. Az. idén 150 millió forgalmat terveztek, s 70 millió nyereséget. — A minőségi feltételeket megteremtve azt szeretnénk, hogy olyan vendégek érkezzenek hozzánk, akik a szolgáltatásainkat igénybe veszik, költenek és hosszabb ideig tartózkodnak nálunk. A szobákért ugyanannyi pénzt kérünk, mint tavaly, csupán az éttermi "árak módosultak. A Siófok étterem már benépesült. — Kicseréltük a berendezést, átrendeztük a belső teret, új növényekkel díszítettük a vendéglőt — mondta Janik László üzletvezető. — Minden héten egyszer itt rendezzük a már említett sváb partit, de nálunk lesz az idén (július 23-án) a siófoki Anna-bál is. Az étterem konyháján Czirkos Gyula mesterszakács készíti, a hazai és külföldi specialitásokat (télen általában külföldi tanulmányutakon vesz részt), s miként a vendégek nyilatkozták: nem véletlenül kapta meg a megtisztelő címet. Hozzátehetjük: a Balatonnál öt mesterszakács dolgozik, közülük négy Siófokon, a szállodasoron. — A Siófok étterem forgalma tavaly 36 millió forint volt, a nyeresége pedig 9 millió — mondta Janik László. — Az idei terv 40 millió forint forgalom, és 12.5 millió nyereség. Nem lesz könnyű teljesíteni, de rajtunk nem múlik. Jó idő legyen, és sok pénzes vendég! — Azt hiszem, az. idén először az étterem minden szakembere siófoki — mondta Majoros János teremfőnök. — Ezt azért jegyzem meg. mert sokszor elhangzik, hogy a szállodasoron csakis budapestiek dolgoznak. A tavalyi munka alapián, 20 év után először kiváló igazgatóság lett a szállodasor is, s ezért most jutalmat kaptak a kollektívák. A Siófok étterem dolgozói — vezetők és felszolgálók egyaránt — úgy határoztak, hogy ezzel a pénzzel a rákkutatást segítik. Sz. A. Cukorgyári híradó Mindenről tájékoztatják a dolgozókat Elképzelések, tervek, ötletek már korábban is voltak, a megvalósításra azonban 1986 nyaráig várni kellett. Ekkor gyűlt össze annyi pénz és annyi lelkes szervező, hogy a Kaposvári Cukorgyár elindította hangos újságját, a Hársfa körül című híradót. Kelemenné Horváth Éva főszerkesztőnek az első időkben nem volt könnyű dolga. A dolgozók többsége értetlenül csóválta- a fejét: minek ide híradó, anélkül is elég hangos munkahely ez. meg különben is kinek van ideje munkaidőben rádiót hallgatni. Az első néhány adás után azonban az emberek megszerették az új szolgáltatást. A kéthetente jelentkező híradóról Haraszti Andrásáé szerkesztő ezt mondta: — Szignállal kezdünk, majd zenés tartalomjegyzékünk következik. Először a gazdasági hírekről, eseményekről tájékoztatjuk a hallgatókat, majd társadalmi, kulturális és sporthírek következnek- Tájékoztatjuk a dolgozókat a város néhány érdekesnek ígérkező rendezvényéről. Gyakran megszólaltatunk vállalati vezetőket; ők egy-egy, sok embert foglalkoztató kérdésről mondják el véleményüket. Az adások általában tízpercesek, de két-hárorrt óra rámegy. míg összeáll a műsor. Az előre megszerkesztett műsorok mellett élő adásokat is közvetít az öttagú szerkesztőség. Mester László szerint ezek néha jobban sikerülnek, mint az órákig szerkesztett műsorok. — Ha tudja az ember, hogy van lehetőség javítani, nem figyel annyira, mintha „élesben megy" a dolog. Ennek is, annak is megvan a maga varázsa. A lényeg azonban mindig ugyanaz: olyan műsorokat akarunk készíteni, amelyekre figyelnek az emberek, mert érdekli őket. Gyakran keresnek föl bennünket a dolgozók is egy-egv témával. A legnagyobb gondunk az. idővel van. Egy-egy információért órákig kell rohangálni. bejárni a gyár több részét. mire mindent tisztázunk. De még így is ez az i n formációé raml á s 1 eggvor- sabb módja. Van ugyan újságunk is. a Süvegcukor, de ennek olyan hosszú az átfutási de je. hogy- gyakran időszerűségüket vesztik a hírek, mire megjelennek. Ez viszont nem fordulhat elő a stúdióval. A rendszeres adások mellett lehetőség van rendkívüli híradókra: ilyenkor gyors, friss információkat közölnek. A megemlékezések, ünnepek alkalmával is jó szolgálatot tesz a Hársfa körül. — Az elmúlt kát évben, úgy tetszik, megszerették az. emberek a híradót, s igénylik újabb adásait. S amíg ez így lesz, mi is szívesen dolgozunk benne — mondja a fiatalember. II. É. Az Alpoktól az Adriáig Elfogadták Somogy kérésót Millstatt, a karintiai tóparti üdülőhely kongresszusi csarnokában a múlt hét végén német, olasz, szlovén, horvát és magyar vçlt az. ülések hivatalos nyelve. Kormányszinten tanácskozott ott az. Alpok—Adria Munkaközösség. A magyarokat Var- konyi Péter külügyminiszter képviselte, s mellette ott voltak a közös munka gyakorlati résztvevői is: Vas, illetve Győr-Sopron megye tanácsi és népfrontvezetői. E két megyénk 1986 végén kapcsolódott be (egyelőre megfigyelőként) a munkaközösség egyedülálló tevékenységébe. Az 1978-ban alakult szervezet abból a közismert tényből indul ki, hogy a mai államhatárok ellenére az. Alpok és az Adria vidékének országai sok közös történelmi, gazdasági, kulturális hagyománnyal rendelkeznek, s ezekre építve erősödhet az össz-európai együttműködés. Méghozzá éppen az. a fájta, az embereket szolgáló, amelyben Helsinkiben megállapodtak. A közös munkába fokozatosan öt ország 13 tartománya; megyéje kapcsolódott be, Bajorországtól Vasig, Burgenlandtól Szlovéniáig, Karintiától az észak olasz Veneto tartományig. Rendhagyó európai fórum ez. amelyben van NATO- és VSZ-tag, illetve semleges és el nem kötelezett állam is. Az együttműködést megkönnyíti, hogy elsőrendűen nem politikáról ejtenek szót, hanem a térség 38 milliónyi lakóját közvetlenebbül érintő kérdésekről: környezetvédelemről, kultúráról, tudományról, közlekedésről, idegenforgalomról, gazdaságról és egymás jobb megismeréséről. A döntéseket (pontosabban ajánlásokat) a részvevők egyhangúlag hozzák meg. A munkaterveket az évente kétszer ülésező közösségi konferencia dolgozza ki. fogadja el, emellett szak- bizottságok munkálkodnak eg.V-egy területen. A konferencián egyhangúlag elfogadták Zala és Somogy megye kérését, hogy megfigyelőként bekapcsolódhassanak az Alpok—Adria munkájába. Általános jóindulat fogadta Vas és Gvőr- Sopron igényét a teljes jogú tagságra: erről hivatalosan a novemberi — olaszországi — ülésen döntenek. Ott egyúttal Karintiától Lombardia veszi majd át a következő két évre a munkaközösség koordinátorának (egyeztető szervezőjének) szerepét. Holtai András EGY KIÁLLÍTÁS KÉPEIN Honvédelem és hazafiság Három évvel ezelőtt rendezték meg A hazáért című kiállítássorozat első tárlatát, amely a honfoglalás korától 1848-ig műalkotásokon mutatta be a magyar történelem jelentős eseményeit. Az. Ernst Múzeumban mostani bemutatóján hét évtized elevenedik meg festményeken, grafikákon, iparművészeti munkák alapján. A Honvédelem és hazafiság a magyarországi művészetben című kiállítás az 1848 és 1918 közötti éveket idézi föl négyszáz műtárgy felvonultatásával. Ez. a korszak, amely az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hősi. majd tragikus eseményeitől az 1918-as őszirózsás forradalomig ível, a magyar művé- zset történetében is jeles időszak. A szabadságharcot előkészítő reformkorral együtt a nemzeti művészet kiteljesedésének, majd a század- fordulótól a modern magyar művészet megjelenésének évtizedei. A nemzet szabadságáért folyó harc magával ragadta a legjobb művészeket, közülük sokan fegyvert is fogtak, mások műveikkel agitáltak. Thttn Mór, aki Görgey engedélyével civil festőként járt a sereggel, egész, sorozatot festett a tavaszi hadjáratról, a dunántúli nyári ütközetekről. Sokszorosításra szánt rajzai forrásértékű dokumentumok. Több korabeli ábrázolás — Jako- bey Károly: Sebesült katona, August Pettenhofen: Buda ostroma, illetve néhány osztrák litográfia — a hitelesség erejével érzékelteti a harci eseményeket. Nagy szerepük volt az önkényuralom éveiben a magyar romantika festőinek, szobrászainak: műveikkel ébren tartották a hazafiság érzését, 48 eszméit. MegíesIíarabás Miklós: Aradi vértanúk tették a szabadságharc vezéreinek, hős tábornokainak portréit, fölidézték a győztes csatákat, majd a bujdosó honvédeket, az aradi vértanúk emlékét. (Szamossy Elek, Than Mór, Benczúr Gyula, Lotz Károly). Az olyan életképek, mint a Munkácsy Mihály festette Újoncok, vagy Aggházy Gyula Mesélő baka című képe sokszorosítva, olajnyomatokon rendkívül népszerűek voltak. Hosszú évtizedekig tartó Kossuth-kultusz bontakozott ki. S ezzel nemcsak a hazafiság érzését erősítették, hanem a fennálló renddel való szembeállásukat is hirdették. Az első világháború megint megrázó erővel szólt bele a művészeti közéletbe. A háború egész, panoptikumát megörökítette Med- nyánszky László, aki már korábbi műveiben is kifejezte vonzódását az elesettek, a kiszolgáltottak iránt. Csavargó-figuráit harcoló, sebesült katonák váltották fel — a kontraszként kiteljesedő gyönyörű tájban. Med- nyánszky haditudósítóként járta a frontokat, csakúgy, mint Vaszary János, Rippl- Rónai József, Zádor István, Herman Lipót, Basch Andor és mások. Megrázó erejűek a fiatal Egry József háborús képei. Igazi gyöngyszem Vaszary 'kisméretű ceruzarajza, a Katonatemetés. S hosszan lehetne még sorolni a íestői- leg is magukkal ragadó müveket. A képzőművészeti anyagot jól kiegészítik a témához, kapcsolódó iparművészeti munkák és az új művészeti ágnak, a fotónak •bőséges szerepeltetése. K. M.
