Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

2 Somogyi Néplap 1988. június 11., szombat (Folytatás az 1. oldalról) Radzsiv Gandhi vendéglá­tója, Grósz Károly jobbján fogadta a tiszteletére felso­rakozott katonai díszegység parancsnokának jelentését, majd az indiai és a magyar Himnusz elhangzása után el­lépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. Úttörők virág­csokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és fe­leségének. Ezután a vendé­gek és a vendéglátók kölcsö­nösen bemutatták az ünnep­ségen megjelent magyar, il­letve indiai személyiségeket és a diplomáciai testület ve­zetőit, tagjait. A fogadtatás katonai díszmenettel zárult. Az indiai miniszterelnök délután ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet- adás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékmű­vét a Hősök terén. A kegye- letes megemlékezésen részt vett Iványi Pál. Ezután Grósz Károly és Radzsiv Gandhi vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—india plenáris tár­gyalások a Parlamentben. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Horn Gyula, Ma- darasi Attila, Raft Miklós, Bányász Rezső, Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyet­tes, Gombocz Zoltán keres­kedelmi miniszterhelyettes, valamint Oláh József. Indiai részről K. Natvar Szingh külügyi államminisz­ter, K. P. S. Menőn külügy- minisztériumi államtitkár, Szarla Grevai asszony ál­lamtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, S. Venki- taramanan pénzügyminisz­tériumi államtitkár, A. B. Gokhale külügyminisztériu- mi államtitkár, G. K. Arora, Tájékoztatási és Rádióügyi Minisztérium államtitkára, Montek Szingh Ahluvalia miniszterhelyettes, a Minisz­terelnöki Hivatal gazdasági főigazgatója, Szuman Dühei tájékoztatási és rádióügyi miniszterhelyettes, valamint Szatinder Kumar Lambah vett részt a tárgyaláson. A megbeszélésekről Bá­nyász Rezső kormányszóvivő adott tájékoztatást. Elmond­ta, hogy a tárgyalópartne­rek szívélyes, baráti szel­lemben nagyon élénk esz­mecserét folytattak. A két­órás beható tapasztalatcse­rén mindenekelőtt a nem­zetközi élet fejleményei ke­rültek napirendre. Bevezetőben Grósz Ká­roly méltatta annak jelentő­ségét, hogy a felejthetetlen emlékű Indira Gandhi után most fia, Radzsiv Gandhi személyében a második in­diai miniszterelnököt üdvö­zölhetjük hazánkban. Ma­gyarország — mondotta — mindig is nagy figyelmet for­dított a fejlődő országokkal, köztük Indiával fenntartott kapcsolatok fejlesztésére. Radzsiv Gandhi megkö­szönte a magyar népnek és kormányának a baráti meg­hívást, a szívélyes fogadta­tást, majd leszerelési kérdé­sekről szólt. A probléma­körnek különös aktualitást ad, hogy New Yorkban most ülésezik az ENSZ rendkívü­li deszerelési konferenciája, amelynek csütörtöki munka­napján felszólalt az indiai kormányfő is. Fontos javas­latokat terjesztett elő rész­ben saját nevében, India miniszterelnökeként, rész­ben a Hatok egyik legtekin­télyesebb államférfijaként; a testület már á 80-as évek óta következetesen követeli a visszatérést a békés együtt­működés, a leszerelés útjára. Ezzel kapcsolatban Rad­zsiv Gandhi magyar vendég­látói előtt méltatta a Moszk­vában megtartott negyedik szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó jelentőségét, az elért megállapodásokat, és hang­súlyozta, hogy az eddigi eredmények csak akkor lesz­nek igazán hasznosak, ha a felek végigmennek a meg­kezdett úton. Grósz Károly hangsúlyoz­ta : hazánk messzemenően egyetért az indiai értékelés­sel. A magyar vezetők is úgy ítélik meg, hogy a szov­jet—amerikai tárgyalások, az elért megállapodások törté­Hazánkba érkezett Radzsiv Gandhi nelmi jelentőségűek, minden nép számára hasznosak. Sok szó esett a megbeszé­lésen a regionális válsággó­cokról is. Szóba került Afga­nisztán kérdése. Ezzel össze­függésben a felek hangsú­lyozták a genfi megállapodá­sok jelentőségét. Méltatták, hogy a Szovjetunió és Afga­nisztán következetesen be­tartja az egyezményben vál­lalt kötelezettségeit. Az in­diai miniszterelnök rámuta­tott annak veszélyére, hogy egyes államok bizonyos kö­rei nem akarnak eleget ten­ni a genfi megállapodásban vállalt kötelezettségüknek. Ez — fűzte hozzá — fel­idézheti annak veszélyét, hogy Afganisztánban egy hosszabb polgárháborús idő­szak alakul ki. Hangsúlyoz­ta annak szükségességét, hogy Nadzsibullah elnök kor­mánya megkapja a szükséges támogatást minden érdekelt féltől. India készen áll e tá­mogatás biztosítására — erő­sítette meg Radzsiv Gandhi. Véleményt cseréltek a kambodzsai helyzet alakulá­sáról is, s szóba került In­dia és szomszédainak viszo­nya. Hangsúlyozták annak je­lentőségét, hogy India és Kí­na megtalálja a legjobb uta­kat a konfliktusok megoldá-' sához. Magyar részről ehhez azt is hozzátették, hogy a Kínai Népköztársaságban végbemenő fontos átalakulási folyamatok sokban meg­egyeznek azokkal a törekvé­sekkel, amelyeket hazánk is célul tűzött ki. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a két kor­mányfő úgy határozott, hogy a magyar és az indiai tár­gyalóküldöttség holnap is­mét asztalhoz ül, hogy meg­vitassa a kétoldalú politikai, gazdasági, kulturális és tudo­mányos kapcsolatokat. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnö­ke pénteken délután a Köz­ponti Bizottság székházában találkozott Radzsiv Gandhi­val, valamint a kíséretében lévő indiai politikusokkal. A beszélgetésen véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet néhány időszerű kérdé­séről, különös tekintettel az európai és az ázsiai térség problémáira. Kádár János elismeréssel szólt az el nem kötelezett országok mozgal­ma és a „Delhi Hatok” cso­portja kezdeményezéseiről, amelyek a leszerelést a vi­lágbéke erősítését szolgálják. A kétoldalú kapcsolatokról szólva kölcsönösen megálla­pították, hogy azok a hagyo­mányos magyar—indiai ba­rátság alapján jól fejlődnek, s mindkét fél érdekelt to­vábbi bővítésükben. Az indiai miniszterelnököt a találkozóra elkísérte Grósz Károly. A beszélgetésen je­len volt Horn Gyula, Györ- ke József, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője, valamint Oláh József is. A hivatalos magyar—in­diai plenáris tárgyalásokat a nap folyamán partnertár­gyalások egészítették ki. Raft Miklós Szarla Grevai asszonnyal folytatott meg­beszélést. A találkozón a kormányzati munkát támo­gató szervezeti kérdésekről, a hatékonyságot biztosító feltételekről esett szó. A Külügyminisztériumban Nagy Gábor folytatott esz­mecserét A. B. Gokhale-val. Megelégedéssel állapították meg. hogy a kétoldalú kap­csolatok az. elmúlt években folyamatosan fejlődtek, a két ország közötti hagyományos, jó viszony szellemében. Ki­emelték a felső szintű poli­tikai találkozók élénkítésé­nek, a gazdasági, kereske­delmi kapcsolatok jelentős bővítésének fontosságát. Egyetértettek abban is. hogy folytatódniuk kell a külügy­minisztériumok között már kialakult magas szintű, il­letve konzultatív jellegű munkakapcsolatoknak. A nemzetközi kérdések átte­kintése során megkülönböz­tetett figyelmet fordítottak az indokínai térség helyze­tére. Ezzel kapcsolatban köl­csönösen rámutattak, hogy a kambodzsai kérdés tárgya­lásos rendezéséhez már ér­lelődnek a nemzetközi fel­tételek. Magyar részről mél­tatták a problémában érin­tett felek álláspontjának kö­zelítését szolgáló indiai dip­lomáciai erőfeszítéseket. Három évre szóló együtt­működési megállapodást kö­tött a Magyar Televízió ás az Indiai Televízió. Az er­ről szóló dokumentumot Be- reczky Gyula, a Magyar Te­levízió elnöke és G. K. Aro­ra írta alá. A megállapodás szabályozza a két intézmény közötti műsorcserét, forga­tócsoportok kölcsönös segí­tését, valamint lehetőséget biztosít koprodukciós műso­rok készítésére. Grósz Károly este díszva­csorát adott Radzsiv Gandhi és felesége tiszteletére a Parlamentben. Az esemé­nyen részt vett a magyar politikai, gazdasági és kul­turális élet számos kiemel­kedő személyisége, a Dísz­vacsorán a két miniszterel­nök pohárköszöntőt mondott. * * * Sonia Gandhi, az indiai kormányfő felesége a nap folyamán a Dunakanyar ne­vezetességeivel ismerkedett; Esztergomban és Szentend­rén járt. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA A bajkonuri űrközpontban vett kép a szovjet—bolgár közös űrrepülés részvevőiről a TM—5 űrhajó és a MIR űrállomás sikeres összekapcsolódását követően. Az első sorban A Alexandrov bolgár, A. Szolovjov és V. Szavinih (mögöttük) M. Manarov és V. Tyitov szovjet űrhajós SZOMBAT: „Fontos, reménykeltő és előremutató volt a moszkvai csúcs” — nyilatkozta haza­érkezésekor Reagan ameri­kai elnök. — „Biztonságot a leszerelés segítségével”, a Varsói Szerződés tagállamai közös memorandummal kí­vánták elősegíteni az ENSZ rendkívüli leszerelési ülés­szaka munkáját. — Befeje­ződött a küldöttek megvá­lasztása az SZKP XIX. párt­értekezletére, a peresztrojka támogatóit sok helyi pártbi­zottság „kibuktatta”. —Tra­gikus vonatrobbanás a Szov­jetunióban 80 halottal. — Éles vitát kavart az olasz kormány döntése; befogadja a Spanyolországból távozni kényszerülő amerikai F—16- os vadászgépeket. VASÁRNAP: Az álltim és az egyház kapcsolatainak újjáalakítá­sát jelzik az orosz ortodox egyház ezeréves fennállásá­nak ünnepségei. — Az em­beri jogok megsértése miatt a Fehér Ház megvonta a leg­nagyobb kereskedelmi ked­vezményt Romániától. HÉTFŐ: Az egyház időszerű felada­tait elemzi Zagorszkban az orosz ortodox zsinat. — Ki­mozdulhat a holtpontról a kambodzsai rendezés: a kam­bodzsai kormány elfogadta az ellenzék indítványait. — Ceausescu, az RKP főtitkára a nemzetiségi kis falvak fel­számolását sürgeti nyilatko­zatban. — A tagállamok tét­lenkedését bírálták a Nyu­gat-Európai Unió párizsi parlamenti gyűlésén. KEDD: Szavak helyett tettekre lenne szükség a megszállt területeken, hangsúlyozták Algírban rendkívüli csúcsta­lálkozójukon az Arab Liga tagállamai. — Az államok kölcsönös függősége közepet­te minden erőnket a lesze­relésre kell összpontosítani, mutatott rá Várkonyi Péter magyar külügyminiszter fel­szólalásában az ENSZ-ben. — Ismét eredménytelenül ért véget Shultz közel-keleti körútja. — Második szovjet —bolgár űrutazás kezdődik. SZERDA: Új és átfogó leszerelési ja­vaslatokat ismertetett Edu­ard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ-köz- gyűlés leszerelési ülésszakán. — George Bush és Michael Dukakis a két amerikai el­nökjelölt, befejeződtek az előválasztások. CSÜTÖRTÖK: Parafálják Moszkvában az EGK—KGST kapcsolatfel­vételét rögzítő közös nyilat­kozatot. — Pakisztán meg­sérti a genfi megállapodáso­kat és ezzel veszélyezteti az afgán rendezést, jelzi az ENSZ főtitkárának Sevard­nadze szovjet külügyminisz­ter. — Madridban megkezdő­dik a NATO tavaszi külügy­miniszteri tanácsülése, téma: a kelet—nyugati párbeszéd a moszkvai csúcs után. — Először találkozik egy izraeli kormányfő szovjet külügymi­niszterrel, Samír és Sevard­nadze az ENSZ-ben -tárgyal egymással. PÉNTEK: Megállapodás nélkül értek véget a sandinisták és a kontrák managuai tárgyalá­sai. — Átfogó közel-keleti rendezést javasol az arab csúcs záróközleményében. Berecz János beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tosan részt kívánnak vállal­od hazánk szocialista jövő­jének alakításában. Épp ezért a Magyar Szocialista Mun­káspártnak az átfogó, hatá­rozott, következetes reform- programját át kell szőnie a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományaival és a századvég eszmei, politikai követelményeivel ; a demok­ratikus politikai magatartás, a részvétel, a beleszólás jo­gának eszméjével és gyakor­latával. Az ünnepség szónoka ki­tért arra, hogy a reformesz­mének ma kedvezőek a nem­zetközi feltételei. A két vi­lágrendszer kapcsolatában kezdenek érvényre jutni az új politikai gondolkodás ele­mei. A merev szembenállást felváltja a lehetséges együtt­működési pontok keresésére irányuló törekvés a globális problémák megoldása érde­kében. A szocialista építés megannyi elméleti és főkép­pen gyakorlati problémájá­nak tudatában kijelenthet­jük: az MSZMP megterem­tette annak feltételeit, hogy politikája egyszersmind ki­fejezze a társadalom túlnyo­mó többségének főbb érde­keit is. E lehetőség egyben kötelezettség. Ebből az is következik, hogy a pártnak a mai helyzetben történelmi küldetése, hogy viszonyai­nak újragondolásával cél­rendszerébe integrálja a nemzet valamennyi megha­tározó rétegének érdekeit. Az MSZMP ma egyszerre és egyidejűleg kifejezője és megvalósítója a munkásosz­tály történelmi törekvései­nek és a társadalom nagy csoportjai, rétegei alapvető érdekeinek. Ebben az érte­lemben beszélhetünk a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak az egész nép pártjává válása folyamatáról. Ma, amikor politikai intéz, mény rendszerünk reformjá­nak megvalósítása közvetlen teendőnk, kötelességünk az elődök nemes hagyományai­ra is gondolva felmérni: mi­lyen változtatásokra, fordu­latra, megújulásra van szük­ség a párt társadalmi ma­gatartásában, stílusában. Nem egyszerűen a mai poli­tikai mechanizmus korsze­rűsítésére van szükség, ha­nem a fő vonalaiban az 1950-es években kialakult politikai rendszer belső fel­építésére és működésének átfogó megújítására — hang­súlyozta Berecz János. Hoz­zátette: a politikai pluraliz­mus a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában a nép- hatalom érvényesülésének és gyakorlatának előfeltétele és eszköze. A néphatalöm azt jelenti, hogy a szocializmus talaján keletkező különböző tartalmú társadalmi érdekek a fejlődés során egyaránt érvényesíthetők az egyezte­téseken nyugvó politikai ér­dekintegráció útján. A nép­hatalom érvényesítése felté­telezi, hogy az érdekek plu­ralizmusa a politikai intéz­ményrendszerben is megje­lenjen. Ha nincsenek meg az érdekek kifejeződési lehető­ségei és nincsenek meg a társadalmi, partneri viszo. nyon nyugvó egyeztetési el­járások, nem érvényesülhet torzulás nélkül a hatalom népi jellege sem. Ma elodázhatatlan felada­tunk a politikai berendez­kedés fejlesztése. Ennek irá­nya a párt vezető szerepére épülő, törvénybe foglalt, munkamegosztáson nyugvó, több döntési centrumú, az önszerveződési lehetőségeket a döntési rendszerben is-el­ismerő politikai struktúra kiépítése. Mai viszonyaink között a politikai rendszer­ben négy alapvető, önálló döntési centrum működhet: az elvi-politikai irányító párt, a parlament, a kor­mányzat és a bírói jogalkal­mazás. A döntési centrumok viszonyrendszerében és együttműködésében fejező­dik ki a hatalom népi jelle­ge, közöttük az együttműkö­dés az ellentmondások és a konfliktusok feloldása útján valósul meg. Igv jöhet létre a szocialista pluralizmus az egvpártrendszer körülmé­nyei között — fejtette ki az előadó. A néphatalom megtestesí­tésének és érvényesítésének nem pótolható intézményei a különböző érdekek kifeje­zésére és képviseletére lét­rejött és létrejövő társadal­mi szervezetek és az állam- polgári kezdeményezések. A szocializmus talaján jelent­kező valamennyi érdektö­rekvés számára alkotmányos garanciát kell teremteni, hogy hatékony formát ölt- hessenek. Ezek közvetlenül nem részesei a politikai ha­talomnak, de befolyásolják a döntési centrumok tevé­kenységét, és ezzel a hata­lomgyakorlás módját és tar­talmát. A szocialista plura­lizmus a nyilvánosságban is kifejeződik, működésének semmivel nem pótolható színtere. A nyilvánosság nemcsak a különböző érde­keket megjelenítő vélemé­nyek megfogalmazásának és ütközésének kerete, hanem a politikai felelősség válla­lása és a különböző érdekek — így a kisebbségi érdekek — iránti szolidaritás alakí­tója is. A politikai intéz­ményrendszer reformja csak akkor lehet eredményes, ha demokratikus, a reformcé­lok megfogalmazásában a szocializmusért jelentkező ha­ladó törekvések érdemi ala­kító szerephez jutnak, -s ez­által a reform társadalmi­lag is elfogadottá válik — mondta végezetül Berecz Já­nos. Az ünnepi gyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. a kaposvári húskombinát munkatársakat keres RAKTÁRAIBA: — raktárosi — raktári mérlegelői — raktári segédmunkási valamint KERESKEDELMI OSZTÁLYÁRA: — kereskedelmi ügyintézői munkakörbe. Feltétel: a raktárosnál, a mérlegelőnél és a kereske­delmi ügyintézőnél középfokú iskolai végzettség és szakmai gyakorlat. JÓ KERESETI LEHETŐSÉG! Jelentkezni a Kaposvári Húskombinát kereskedelmi főosztályvezetőjénél lehet, személyesen. (102420)

Next

/
Oldalképek
Tartalom