Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 139. szám Ára: 2,20 Ft 1988. június 11., szombat Verseny kell! A várt, az igényelt fordulat csak nem akar bekövetkezni. Sőt! Minden jel arra vall, hogy szaporodnak a háborúk. Rossz izű szó, mert mint minden ilyen esetben, a győztesek mellett ott sorakozik a vesztesek serege, és szükségszerűen áldozatokkal jár az összecsapás. Igaz, hogy ezekben a háborúkban nem fegyverekkel küzdenek egymással, nem bombatölcsérek szabdalta csatamezőn dől el a „ki az erősebb” harci tétele. A korrekt tisztesség csap össze esetenként kalandor- ságnak minősithető magatartással. Lassan visszatérő jelenség már a málnaháború, s újabban hallani lehet ilyen csatározásokról más m gyümölcsök, a sertés, a zöldségfélék esetében. A képlet mindenütt azonos: valaki (rendszerint a feldolgozó) szerződést köt a termelővel a termék előállítására, aztán amikor az értékesítésre kerül a sor, megjelenik egy harmadik (rendszerint ez is feldolgozó), és néhány fillér, esetleg néhány, forint ráígé- réssel elviszi a kész árut. Árverseny, mondhatná bárki első hallásra, amely egy piacorientált, árutermelő gazdaságban természetes. De nyomban másként minősíthető, ha hozzáteszem, hogy a termelővel szerződő feldolgozó a számára szükséges alapanyag biztosítása érdekében az esetek döntő többségében anyagi áldozatokat is vállal. Az utolsó pillanatban megjelenő „harmadik” pedig mindezért nem tesz semmit, csupán az értékesítésre váró áruért valamivel többet kínál. „Az egészséges konkurenciára szükség van, de ami kezd kialakulni, az anarchia!” — mondta a közelmúltban dr. Visnyei Sándor állatorvos, megyei tanácstag. A húskombinát évek óta folytatott kocakihelyezési akciójára utalt, amelynek érdekében anyagiakat és szervező munkát nem kímélve következetesen fáradozik az üzem. Nem is eredménytelenül! Ám, amikor a végtermékért jelentkezik, „eltűnik” a hízó. A témával kapcsolatban a Siófoki Állami Gazdaságban hallottam egy másik véleményt is: „Kis országban élünk, nem vezet jóra, ha ilyen módon egymás konkurensei leszünk”. Említhetnék még példákat, idézhetnék még jogos szenvedélyektől fűtött véleményeket. S tudom, sokan vannak, akik a sort további esetekkel tudnák kiegészíteni. Tény, hogy a terjedő háborúknak egyetlen alapvető oka van, így hívják: szerződésszegés. Sajnos, az írásban vállalt kölcsönös kötelezettség semmibevétele nálunk nem újkeletű. Hátránya, súlyossága a gazdasági élet versenyszellemének erősödésével csak fokozódik. A sok elhatározás, a sok szó után végre tenni kellene ellene. Következetes intézkedésekkel is, és szellemileg, szemléletben is! Mert a fegyelmezetlenség rendetlenséget szül, s innen csak egy lépés az anarchia. Ami már messze nem tisztességes verseny, hanem háború. S a háborúban nemcsak a veszteseknek vannak áldozatai, hanem a győzteseknek is. Ezt pedig egyre inkább nem engedhetjük meg magunknak. Vörös Márta Negyven éve egyesült az MKP és az SZOP Programot adott az országnak BERECZ JÁNOS BESZÉDE A POLITIKAI GYŰLÉSEN A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésének 40. évfordulója alkalmából politikai gyűlést rendeztek tegnap a XIII. kerületi pártbizottságon. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP elnöke, Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A gyűlést Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Történelmi áttekintést adott a két párt egyesülésének előzményeiről. Ebben emlékeztetett arra, hogy a két magyar munkáspárt politikájában 1947 őszéig lépten-nyomon kifejezésre jutó ellentétek lassan oldódtak és a fő kérdés számukra a reakciós, íeudál-tőkés' maradványok kisöprése, az újjáépítés, a dolgozó osztályok érdekeinek érvényre juttatása, a nemzetközileg új helyzethez igazodó konszolidált Magyarország megteremtése volt. Belpolitikai célként állt előttük a demokrácia kiteljesedése révén egy szocialista társadalom felépítése. A továbbiakban kifejtette: a munkásegység létrejötte, a két munkáspárt egyesülése történelmi erejű politikai lépés volt. Azt a politikai célt fogalmazta meg, hogy az új párt egységes munkáspárt legyen a tudományos szocializmus eszmei alapján, a szocialista társadalom felépítése érdekében. Az egyesülés megteremtette annak lehetőségét, hogy az évszázados hagyományokkal, intézményekkel, politizálási tapasztalattal rendelkező Szociáldemokrata Párt és az új politikai helyzetben hamar magára találó, a legnagyobb baloldali párttá váló, dinamikus kommunista párt olyan egységes, ütőképes politikai erőt hívjon életre, amely a nemzet gyors társadalmi, erkölcsi felemelkedését szolgálja. Az új párt programja a népszuverenitáson alapuló demokratikus parlamentarizmusból indult ki, hangsúlyozta a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a közigazgatás népi jellegét és az önkormányzatok megerősítésének szükségességét. A program gazdasággal foglalkozó része szembefordult az egyenlősdivel és követelte a szakképzett munka nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülését. Világosan rögzítette, hogy a kispolgárságnak mind falun, mind a városban szerepet ad a jövő politikájában és gazdaságában. Egyidejűleg erősíteni kívánta a szövetkezeti tulajdont és hangsúlyozta az állami nagyipar elsődlegességét. Megfogalmazta a forradalmi munkásmozgalom szociálpolitikai követeléseit is — emelte ki Berecz János. Az egyesülést követően azonban a Rákosi-féle pártvezetés mindinkább letért a programban megfogalmazott útról és elvektől, céloktól, s egyáltalán nem építkezett a szociáldemokrácia félévszázados hagyományaiban olyan erős . tömegpolitizálási elemekre. A pártban is általánossá vált a bürokratikus módszerek alkalmazása, a vo- luntarizmus, a szubjektivizmus, a bizalmatlanság. Egyaránt üldözni kezdték az önállóan, alkotóan gondolkodó kommunistákat és a szociáldemokratákat. Ezek a folyamatok megtörték az egyesült munkáspárt politikájának forradalmi lendületét, s nemzeti tragédiához vezettek — mutatott rá az előadó. A továbbiakban arról szólt, hogy a munkásegységben rejlő lehetőségek, mindenekelőtt pedig az 1956 utáni fejlődésünk eredményei egyértelműen igazolják: a munkáspárt politikája — ha az valóban következetesen képviseli az osztály törekvéseit — egyben kifejezi a nemzet alapvető érdekeit is. Ám az is történelmi tapasztalatunk, hogy ha az osztálypárt nem képes a haladó erők összefogására, ha csak korlátozottan érvényesíti a nemzeti érdekeket, akkor a munkásemberek érdekeinek érvényesülése is súlyos csorbát szenved. Az osztálypárt csak akkor lehet nemzeti politikát is megvalósító párt, ha nem sajátítja ki a kizárólagosság elve alapján a politikaformálás jogát, hanem teret ad mindazon haladó, demokratikus erőknek, amelyek tuda(Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett Radzsiv Gandhi Grósz Károlynuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására pénteken hivatalos, baráti, látogatásra hazánkba érkezett Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. A kormányfőt magyarországi útjára elkísérte felesége Sonia Gandhi. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, valamint Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és Oláh József, hazánk indiai nagykövete üdvözölte a magyar és indiai nemzeti lobogókkal és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Sza- tinder Kumar Lambah, India budapesti nagykövete. A vendégek és vendéglátóik útja a repülőtérről az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre vezetett. A díszmotorosok kíséretében érkező indiai személyiségeket Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője és Bányász Rezső kormányszóvivő fogadta a Parlament előtt. (Folytatás a 2. oldalon) Aki nem gyorsít, lemarad Somogy és Baranya képviselői az ipar fejlesztéséről Hámori Csaba előadása Balatonfenyvesen Fölkészítő tábort szervezett a KISZ megyei bizottsága a megyei és a városi KISZ- bizottságok tagjainak, apparátusának, a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak és a városi pártbizottságok ifjúsági felelőseinek a balaton- fenyves alsói táborban. A két és fél napos fölkészítés programja tegnap délután kezdődött meg. Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának eső titkára tartott előadást az országos pártértekezlet állásfoglalásáról és az ifjúsági szövetség ezzel kapcsolatos feladatairól. A szennai tsz volt a színhelye a somogyi és baranyai képviselőcsoportok tegnapi együttes ülésének. Az itteni ipari fejlesztések, a szerkezetváltással kapcsolatos helyi tapasztalatok jó adalékkal szolgálhattak az ipar szerkezetátalakításának feladatairól szóló, s várhatóan az országgyűlés elé kerülő beszámolóhoz. Az ülésen részt vett dr. Jerszi István, a Baranya és Tanai Imre, a Somogy megyei pártbizottság titkára, dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese, aki Somogy iparának helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről adott tájékoztatást. Pásztohy András, a somogyi képviselőcsoport vezetője a parlamenti tisztségviselők értekezletén hallottak alapján sorra vette azokat a tényezőket, amelyek miatt az ipari szerkezetváltás annyi év után is inkább csak jelszó, mint valóság. Kétségtelen, hogy korábban óvatos politikai megfontolások is fékezték a szelektív fejlesztés elvének határozottabb megvalósítását, a vitából az is kitűnt, hogy maga a gazdasági szabályzórendszer sem segítette az iparszerkezet megújulását. Az „elvonások és támogatások rendszere még mindig inkább nivellál, mint differenciál. A rövidtávú célok, így a költség- vetési egyensúly javítása egyre élesebb ellentmondásba kerültek a távlatiakkal, nem alakult ki megfelelő ipari stratégia. Az ipari minisztérium előzetes tájékoztatásából jól érzékelhető, hogy a tárca vezetői látják: most már nem a gondok újbóli fölemlegetésére, sokkal inkább határozott — a kedvezőtlen mellékhatásokat is vállaló — lépésekre van szükség. Mészáros Győző somogyi képviselő szerint a jelenlegi kamatpolitika nem jelent húzóerőt a fejlesztéshez. Csúcs- technológiákról beszélünk, s közben kihasználatlanul hagyjuk az adottságainknak megfelelő kevéssé látványos lehetőségeket. A műszaki fejlesztésben gyakran olyan kutatásokra költünk milliókat, amit máshol rég gyártanak. Dr. Balogh Gábor baranyai képviselő az alapanyagok és ipari termékek áraránytalanságairól szólt. Például arról a visszásságról, hogy ha egy erdőgazdaság csak kivágja a fát. 27 százalékos nyereséget érhet el, ám jóval kevesebbet, ha fel is dolgozza. Ez oda vezet, hogy olyankor is inkább csak nyersanyagot exportálunk, amikor magyar munkát és szellemi terméket is értékesíthetnénk. Ö mondta el, hogy a termelőberendezések zöme máig is egy műszakban üzemel, 16 órában pedig áll. A folyamatos termeléshez alig lehet embert találni, mert a progresszív adó a harmadára zsugorítja a műszakpótékot. Márpedig a gépkihasználás néhány tizedszázalékos javulása is több bevételt hozhatna, mint az így nyert adóbevétel. Az iparszerkezeti témával kapcsolatban a somogyi képviselők közül Reidl János készül a minőségjavítás emberi tényezőit taglaló parlamenti felszólalásra. Az országgyűlésnek az előbbiekhez sok szálon kapcsolódó várható napirendje a múlt évi költségvetés végrehajtását és annak idei hatását vizsgálja. Ezzel összefüggésben a legnagyobb vitát az a kérdés kavarta, hogy szükség van-e az adótörvény módosítására. Ami tény: a várttól elmaradt az adó egyensúlyt javító hatása. A kormány álláspontja az, hogy legalább ezt az évet meg kell várni, hogy a megfelelő következtetéseket levonhassák. Ez nem mond ellent a képviselők törekvésének, hogy egyes kirívó esetekben változtassanak. Ilyen például a gyermekruhák adókulcsának, illetve ártámogatásának kérdése. Két parlamenti bizottság vitája a két módosító lehetőség közül, miszerint a gyermekruhák „0” adókulcsosak legyenek vagy a családi pótlékot emeljék-e gyermekenként 100 forinttal, az utóbbi mellett foglalt állást. Ez ad módot ugyanis arra, hogy ne csak a csecsemők, hanem a nagyobb gyermekek eltartásának többlet- költségeit is ellensúlyozzák. Többen is szóvá tették, hogy a pénzügyi kormányzatban „fiskálismentalitás” érvényesül, s a költségvetés pillanatnyi képe fontosabbnak látszik, mint a jövő lehetőségeinek megalapozása. Horváth Ferenc képviselő szerint, mintha nem is az lenne a fő kérdés, hogy egy befektetés később mit hoz, hanem az, hogy annak ellentételét honnan vegyék el. Ehhez kapcsolódóan Plecskó Ferenc somogyi képviselő készül parlamenti felszólalásra, több olyan anomáliát sorakoztatva fel, amely indokolttá teszi a költségvetés mielőbbi reformját. Az országos búzafajta bemutatón, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát első termesztő kertjében több mint 200 fajta ka lászos tulajdonságait ismertették a szakemberekkel tegnap
