Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-07 / 135. szám
1988. június 7., kedd Somogyi Néplap 5 Eredményhirdetés az országos színházi fesztiválon Elsöprő kaposvári siker A lelkes kaposvári Színházbarátok tudták, hogy idén . nagyon jó esélyekkel indul a Csiky Gergely Színház társulata a hetedszer megrendezett országos színházi találkozón. Két produkcióval is képviseltették magukat a seregszemlén, hiszen a Pisti a vérzivatarban című Babarczy László, rendezte Örkény Ist- várr-dráma' mellett meghívást kapott a fesztiválra Nyi- kolaj Erdman komédiája, Az. öngyilkos 'is,, amelyet Ascher Tamás• állított színpadra. Az országos színházi találkozó még akkor is jelentős megméretés, ha az idén összesen hét színház maradt távól. A fővárosi színházak — nem tudni miért — nem tekintik igazi próbakőnek a fesztivált. A tavaly sikeresen szerepelt miskolciaknál pedig a közelmúltban jelentős személyi változások voltak; ugyanilyen okok miatt maradtak távol a békéscsabaiak. Nem mutatkoztak be a szolnokiak sem. Ennek ellenére — akik ismerik a kaposváriak idei teljesítményét — nem kérdőjelezhetik meg a mostani sikerüket. JK tegnap délutáni eredményhirdetés szerint az országos színházi találkozó legjobb férfialakításának díját Koltai Róbert kapta — Erd- mannak Az öngyilkos című komédiájában nyújtott szerepéért. Ugyanebben a darabban játszva Kulka János a legjobb férfi-epizódalakí- tás díját, Molnár Piroska pedig a legjobb női epizódszereplő díját nyerte el. A legjobb előadás díja Ascher Tamásé lett — Az öngyilkos című Erdman-da- rab rendezéséért. (Az idén nem adták ki a legjobb társulatnak járó díjat.) A másik fődíjat, A vihar című Shakespeare-mű rendezéséért, Garas Dezső kapta. Ugyanennek a produkciónak báb- és jelmezterveiért Bródv Vera kapta a legjobb jelmeztervezés díját. A legjobb női főszereplő díját Töröcsik Mari vette át a József Attila Színházban játszott Goldman-, valamint a Pesti Színházban színre vitt Kornis Mihály-darab- ban nyújtott alakításáért. Pál Mihály és Gábor Éva Mária szobrász, valamint Pál Aranka festőművész közös tárlata nyitotta meg a kiállítási szezont a íonyódi Nyári Galériában. Pál Mihály néhány éve részt vett a nagyatádi nemzetközi szobrásztelep munkájában; a szoborparkban is látható egyik munkája, a Nyári Galériában pedig az a két kisplasztikája, amelyet szintén Nagyatádon készített. Az egyiknek a címe: Apám emlékére. Talán ez a műve ragadja meg a legjobban a néző figyelmét, és érzelmileg is azonosulhatunk azzal a szándékkal, amely az alkotót vezette. Az apa szintén szobrász volt — jelzi egy véső és egy faragott fej —, emléke pedig egy elsuhanó alak .. . Ugyancsak Nagyatádhoz fűződő alkotása Bartók Kékszakállú hercegének vára című kisplasztikája. A nemzetközi szobrász-alkotótelep jótékony hatása érződik ezen a művén is. De mintha lenne egy másik Pál Mihály, aki nem tud betelni a barokkos díszítéssel, ezért negédessé vált ez a szobra. Sajnos ilyen az is, amit Fonyódon állítottak föl a béla- telepi panoráma figyelmen kívül hagyásával. A Bala. A legjobb díszletért járó díjat Fehér Miklósnak ítélték oda a Vígszínház Presser Gábor—Sztevanovity Dusán: A padlás^ valamint a Pesti Színház Kornis Mihály: Kozma című darabjának díszleteiért. A legjobb dramaturgmunkáért járó díjat Osztovits Levente kapta a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krleza: Galícia című előadásáért. A zsűri különdíját a deb-- receni Csokonai Színház és a Magyar Állami Operaház nyerte el. • * * Az eredmény ismeretében kérdeztük meg Koltai Róbert érdemes művészt, vajon számított-e ilyen sikerre. — A bemutató előtt öt héttel kaptam meg a darab forgatókönyvét, bár az igazság az, hogy Ascher Tamás előzőleg említette már: lesz számomra szerep egy bizonyos Erdman-darabban. — Lehetett-e érezni * első olvasásra, hogy mennyi lehetőség van Podszekalnyi- kov figurájában? — Nem, még csak megközelítőleg sem. Még meg is lepett a bemutató előtt pár héttel, amikor megtudtam, hogy benevezték e darabot az országos fesztiválra. Aztán ahogy közeledett a bemutató, egyre jobban tudtam, hogy ki is ez a Podszekal- nyikov. Az igazi megméretés azonban mindig a bemutató; a közönség reagálásából már első alkalommal nagyon toni szél című kisplasztika, a szobor ,,vázlata” sem meggyőzőbb — kis méreténél fogva —, mint emberméretű változata a szabadban. Sajnos, ezekből a szobrokból van több Pál Mihály fonyó- di kiállításán és nem azokból, amelyek mentesek túlzásaitól. A másik véglet pedig a Pár, amely Henry Moore hatását mutatja. Gábor Éva Mária érmei és kisplasztikái különös világról vallanak. A klasszikusok iránti vonzalmát nyíltan hangoztató szobrász a modern korral mintha nem tudna békét kötni; nem is érzi úgy a magáénak, mint az ókori Korinthoszt. Pál Aranka krétarajzai közül csupán azok ragadják meg a néző figyelmét, amelyek nem pusztán hangulaí- festő elemei a kiállításnak, hanem látványukkal gondolatokat is képesek ébreszteni. Akár sorozatnak is nevezhetnénk azokat a műveket, amelyeknek a címét most fölsorolom: Corpus, Kristóf, Piéta. Ilyen az Ikarusz című grafika is, amely az örök emberi vágy mai megfogalmazásaként maradandó művészi élményt nyújt. Horányi Barna sok mindent leszűrhetünk. A két nagy monológgal például sokat küszködtem, hiszen más próbán, az üres nézőtér előtt elmondani, és egészen más az előadáson. — Milyennek ítéli meg a díj szerepét életében? — Nagyon örülök neki, hiszen első alkalommal kaptam ilyen elismerést. A film- kritikusok díját már két alkalommal elnyertem, de más a film és más a színpad. — Vége az évadnak. A szilveszteri kabaré óta tudjuk, hogy már nem látjuk viszont Illetékes Elvtársként. Ez azt jelenti, hogy a nyár a pihenésé? — Igen, az eddigi nyarakhoz képest most valószínűleg több időm marad a pihenésre. Egyetlen filmforgatásom lesz: Elek Judit Tutajosok című filmjében játszom. Ez a tiszaeszlári Solymosi Eszter peréről szól. s a társulatunkból szerepel még benne Lukáts Andor is. V. I. Barcsi diákok A kisváros fiatal gimnáziumának pedagógusai és diákjai többször is tanúbizonyságot tettek arról, hogy magukénak érzik szép otthonukat. Társadalmi munkában parkosították az iskola környezetét, most egy 200 méteres atlétapálya létesítésén dolgoznak. Szép eredményeket értek el a különböző versenyeken is. Közülük kettővel beszélgettünk. Az értelmes tekintetű fiúval már találkoztam egyszer. Arany János Vörös Rébék című balladáját szavalta a Ki mit tud? megyei döntőjén, és továbbjutott az országos válogatóra. Káplár Norbert a marxista diákakadémiák országos felolvasóülésén — 1986 nyarán Szegeden — a politikai témával foglalkozó szekcióban II. helyezést ért el Latinca Sándorról készített dolgozatával. — Családi örökség adta az alapot ahhoz, hogy mélyebben foglalkozzak a politikával — mondja. — Ehhez társult még történelemtanárom, Polgár István ösztönzést? — Mi érdekel legjobban e témakörben? — A napi politika, illetve Magyarország története 1848- tól napjainkig, valamint a vallás és az egyház története. Ez utóbbi téma izgalmas, ugyanakkor misztikus is volt számomra egy kicsit. Csak most jutottam el odáig, hogy írni is merjek róla. — Milyen szempontból foglalkoztál a kérdéssel? — Főleg az állam és az egyház kapcsolatának alakulását kutattam, 1945-től napjainkig. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a két szervezet között. Három művész tárlata a Nyári Galériában TV-NÉZÖ Űj tv- produkciók Üj tévéfilmek, zenei és képzőművészeti témájú televíziós produkciók forgatása kezdődik meg, illetve fejeződik be a következő napokban, hetekben. Amerikai, angol és magyar kooprodukcióban készül A gyilkosok köztünk vannak című tévésorozat, amelynek alapja Simon Wiesenthal regénye. A filmben Wiesenthal szerepét a Gandhi című világhírű film főszereplője, Ben Kingsley alakítja, a rendező Brian Gibson. A forgatás — amelynek helyszíne a sóskúti kőbánya, Szentendre és Budapest — várhatóan július első felében fejeződik be. Magyar és francia tévések közös produkciója lesz a Moravagine című sorozat, amely Blaise Cendrárs regénye alapján készül. A főbb szerepeket Funtek Frigyes, Maxence Mailfort és Anna Karina alakítja; a forgatás Magyarországon, Spanyol- országban és Franciaországban július végéig tart. Bâcher Iván New York-i páros című darabjának képzeletbeli helyszíne egy harlemi bérház lakása. Itt él Zoltán, az idős zongorista, aki a 40-es évek végén került Amerikába, és az éppen nála vendégeskedő 84 éves húga. A film — amelynek szerepeit Mensáros László és Töröcsik Mari alakítja —az ő életükkel ismertet meg. A készülő zenés összeállítások között van az a ki- lencrészes sorozat, amely a honfoglalástól a XIX. század végéig kíséri nyomon a magyar zene kialakulását és fejlődését, valamint az a portréfilm, amely a világhírű operaénekesnőt, Sass Syl- viát mutatja be. Tanító néni, Az idén is eljött a pedagógusnap, ám nem mint illett volna: napsütéssel, hanem borongósan. Ilyenkor aztán mit tehet az ember mást, mint bekapcsolja a televíziót. A délelőtt ugyebár — jogosan — a gyerekeké, hadd nevelkedjenek olyan kiváló alkotásokon, mint például a Szúpernagyi sorozat. A délután pedig az állandó műsoroké, egy kis vetélkedő, kis műsorajánlat, aztán A Hét. No, ha már jó idő nem köszöntötte a pedagógusokat — gondoltam, este nyolc óra tájt — igazán vigasztalódhatnak, mert a Televízió nekik szentelt főmű- sorában másfél órát. így is van rendjén, hogy a társadalmi elismerést nem bízzák a véletlenre, hanem igenis szervezett formában emlékezik meg a lakosság a tanító nénik, tanító bácsik egész évi áldozatos munkájáról. Már a kezdet izgalmas volt; megtudtuk, hogy a két műsorvezetőnek is van tanári oklevele, igaz, éppen nem dolgoznak a szakmában. Az izgalmat csak fokozta, hogy az egyik riporter elárulta: az édesanyja és a húga viszont hűséges tagja a magyar pedagógustársadalomnak. Innen már nem volt megállás, a Pedagógusnapra című ajándékműsor egyetlen nagy ívelés volt, amelyben mindenki megtalálta a neki szánt szuvenírt. Láthattuk Kellér Dezsőt konferálni; az idősebb pedagógusok még jól emlékeznek arra, hogy mekkora szám volt hajdanán ez az ízig- vérig konferenszié. Az énekszakosok is bizonyára a hasukat fogták a Dongó című betét tréfás zenekari földolgozásán. A nézők között természetesen nagyon sokan ültek nem énekszakosok is. S olyatanító bácsi. nők is, akik egyáltalán nem kötődnek semmiféle iskolához sem, mert vagy nem tanítanak, vagy nem járnak már oda, avagy egyáltalán soha nem is jártak. Csak egyszerű magyar tévénézők. Nos, a szerkesztők magától értetődő módon rájuk is gondoltak, nehogy csalódjanak az adásban. Mert akármennyire is pedagógusnap, s bármennyire is szándékában állt a'Magyar Televíziónak megajándékozni a tanítókat, azért ez mégiscsak műsor volt, tehát egyéb szempontokat is figyelembe kellett venni. így adódhatott aztán olyan kesernyés mosolyt keltő melléfogás, hogy az enyhén fogyatékos gyermekekkel foglalkozó intézmény néhány perces bemutatása után egy kabaréjelenetet küldtek ajándékba. Ennél jobb már csak az volt, hogy befejezésként — s itt érhetjük tetten talán legjobban a műsor szárnyaló ívét — valameny- nyi magyar pedagógusnak. egy Boney M. számmal kívánt a Televízió jó egészséget és kellemes pihenést a megérdemelt szünidőre. Nagyon örültem ekkor, hogy nem vagyok pedagógus. Azt még valamennyire meg tudnám ugyanis érteni, hogy lényeges fizetésemelésről még csak nem is álmo- dozhatom, hogy zsúfoltak az osztálytermek, a hátrányos helyzetű gyerekek száma egyre több — szóval ezek mind olyan dolgok, hogy ha nehezen is, de föl lehet fogni. Ám, hogy miből következtetett arra a Televízió, hogy a magyar pedagógusok azon a1 szellemi szinten vannak, amelynek legmegfelelőbb ajándék a Boney M.- szám, azt már nehezen értem. Varga István — Honnan szerzed az információkat? — Sokat olvasok, kutatok a megyei levéltárban ás a barcsi múzeumban. A Tanácsköztársaság eseményei után búvárkodva a barcsi vöröskatonákkal kapcsolatban találtam egy értékes dokumentumot. Feledésbe merült nevekkel, sorsokkal találkoztam a megsárgult lapokon. Káplár Norbert mág nem döntött, hogy a versmondás vagy a történelem, a politika lesz-e az élete célja. Szereti a verseket, a kortárs magyar költőket, de leginkább Arany Jánoshoz vonzódik. Szeptemberben alapfokú nyelvvizsgát tesz németből, s a JATE történe. lem—földrajz szakára szeretne bejutni. Hogy miképpen dönt, ha sikerül a Ki mit tud? döntőjén eredménvt elérnie, arra gondolni sem mer. Hiszen a színészi pálya ugyancsak csábító .,. Mihály Anikó második osztályos, tizenhat éves és sok hobbija van. Szeret utazni, zenét hallgatni — főleg ha a Bon Jovi együttes játszik —, és közben kö- töget. Hosszú haja csupa csiga. a kedves mosoly mindig olt bujkál arcán, s nehéz szóra bírni. Mégis azt mondja. hogy a német nyelv tanulása során leginkább a beszédgyakorlatokat kedveli. Az országos német nyelvi verseny döntőjén Balaton- füreden a 18. helyre sikerült feltornásznia magát. — Hetedik osztályban fakultatív keretek között kezdtem németül tanulni Unger Manfrédné tanárnőnél. A gimnázium első évében angolra jártam, csak másodikban tértem vissza a némethez. A családunkban senki sem beszél németül. Sikerült. már többször is kijutnom az NDK-ba ... — Milyen lehetőségeid voltak arra. hogy felkészülj a versenyre? — Az iskolában tankönyvből tanultam, s van egy jól felszerelt nyelvi laboratóriumunk is. Ez sokat segített, a beszéd gyakorlásában. Otthon a Themen II. köte téből tanultam. Unger Manf- réd tanár úr készített föl a versenyre. A barátnőm az NDK-ból küldött egy könyvet: Szöktetés Manhattanból, ez a címe. A Bravo című ifjúsági lappal együtt ezeket böngészgetem. Anikó, mint mondja, naponta egy órát gyakorolja a német nyelvet, de úgy tervezi, hogy nyáron munkát vállal a Balatonon és közben folytatja az angol nyelv tanulását is. A negyedik év végére' szeretné letenni a középfokú nyelvvizsgát, aztán külkereskedőnek vágj' tolmácsnak jelentkezik. Addig is készül a nyárra: az egyhónapos NDK-beli és a hathetes NSZK-útra. Várnai Ágnes
