Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 154. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 29., szerda Tanácskozik az SZKP 19. értekezlete A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt, moszkvai idő szerint pontosan tíz órakor megnyílt az SZKP 19. pártértekezlete. A négynaposra tervezett tanácskozás kezdetéről élő adásban számoltak be a szovjet televíziós és rádióállomások. A 4991 megjelent küldött egyhangúlag megválasztotta — a küldöttségvezetők tanácsának javaslatára — a tanácskozás 112 tagú elnökségét. Az SZKP 19. pártértekezletének elnökségében többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, és a Politikai Bizottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov, mondott rövid megnyitót. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag mandátumot szavaztak meg az Észt KP KB nemrégiben megválasztott új első titkárának, akit egyúttal meghívtak az értekezlet elnökségébe. Mihail Gorbacsov után Jegor Ligacsov irányításával az értekezlet egyhangúlag megválasztotta a 27 tagú titkárságot, a dokumentumszerkesztő, a mandátumvizsgáló bizottságot. Ezt követően az értekezlet — a múlt év júniusi KB- ülésen kidolgozott és elfogadott munkarend szerint — megkezdte tényleges'munkáját. Jegor Ligacsov emlékeztetett arra, hogy a pártértekezlet mindkét fő témájáról — a XXVII. kongresszus határozatai időarányos végrehajtásáról, a XII. ötéves terv megvalósításának helyzetéről és a peresztrojka folyamatáról, valamint a párt és társadalom demokratizálásának feladatairól — egységes beszámoló készüljön. A KB titkára ezt követően átadta a szót Mihail Gorbacsov főtitkárnak, s ő megkezdte előadói beszédét. MIHAIL GORBACSOV ELŐADÓI BESZÉDE Ölest tartott az MSZMP •<* Politikai Bizottsága Az MSZMP Politikai Bizottsága június 28-ai ülésén megvitatta a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készített jelentést és az 1989. évi népgazdasági terv fő irányaira vonatkozó javaslatot. Beható vita után úgy döntött: javasolja, hogy a jelentést a Központi Bizottság következő ülésén tűzze napirendjére. A testület foglalkozott a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő kérdésekkel. A jelentést tudomásul vette, és felkérte a kormányt, hogy a beruházásról, az építkezés helyzetéről tegyen átfogó jelentést az Országgyűlésnek. A Politikai Bizottság tájékoztatást hallgatott meg arról, ho'gy az egyetemi és főiskolai párt- és KlSZ-szer- vek megvizsgálják a felsőoktatási intézményekben a helyi diákszervezetek megalakításának és működésének lehetőségét. A Politikai Bizottság egyebek közt foglalkozott szervezeti, ügyrendi kérdésekkel és úgy döntött, hogy. a Központi Bizottság soron következő ülését 1988. július 13-ra összehívja. Brit parlamenti küldöttlég hazánkban Hasznos eszmecsere Az elmúlt három év joggal tekinthető, a fordulat időszakának, mert megállt az ország gazdasági, szociális és szellemi válság felé való sodródása — hangsúlyozta bevezetőjében Mihail Gorbacsov. — Mindez azonban nem jelenti; hogy mindenhol és teljes lendülettel zajlaná- nak a kedvező irányú változások -— mutatott rá a főtitkár, aki a forradalmi átalakítás elmélyítésében és visszafordíthatatlanná tételében jelölte meg a tanácskozás legfontosabb célját. Hangsúlyozta, hogy a központi bizottság kulcskérdésnek tekinti a politikai rendszer reformját. Az értekezlet politikai célja tehát: minden területre kiterjedően kritikusan átgondolni az 1985 áprilisi KB-ülés és a párt XXVII. kongresszusa óta eltelt időszakot, gazdagítani az átalakítás stratégiáját, konkretizálni taktikáját. Az átalakítás eredményeit értékelve a főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban lassú a változás, különösen a nép élet- színvonalát illetően. A megoldandó feladatok sorából elsőként az élelmiszer-ellátást emelte ki, mert e téren a változások nem kielégítő- ek. Elmondta, hógy a mező- gazdaságban különböző, hatékony munkamódszerek széles körű elterjesztésével kívánják növelni a terméshozamot, bővíteni a jószágállományt. Emellett szükség van az ágazat anyagi-műszaki fejlesztésére is. A gyökeres gazdasági reform megvalósítása kapcsán Gorbacsov utalt rá: még nem vezették be a reform minden elemét, s magát a reformot is az ötéves terv menetében kezdték végrehajtani. Jelentős tényezőként említette a gazdaságirányítás parancsuralmi módszereinek meglétét, a régi sztereotípiák hatását. Megengedhetetlennek nevezte például, hogy az állami megrendelésekkel olyasminek a termelésére kényszerítsék a vállalatokat, amire nincs fogyasztói kereslet. Hangsúlyozta, hogy a tervező szerveknek is a tervvel való ösztökélés helyett a gazdasági ösztönzőkre kell támaszkodniuk. — A reform nem hozza meg a remélt eredményt, ha nem érinti minden dolgozó személyes érdekeit, ha nem válik mindenki számára élet és halál kérdésévé — szögezte le beszédében Mihail Gorbacsov. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a központi bizottság a szövetkezeti mozgalom felemelkedésében nagy lehetőséget lát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető apparátusban tapasztalható erős konzervativizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását. Törekedni kell az apparátus létszámának korlátozására, i munkája hatékonyságának növelésére. Óvott attól, hogy az így felszabaduló munkaerő más irodákba telepedjen át. A főtitkári beszámoló ezután kitért arra, hogy az árreform nélkül nem teremthetők meg a normális gazdasági viszonyok. Az árképzés reformjának hiánya sok nehézséget okoz. Az irreális árak nem ösztönzik a termelékenység növekedését, hátráltatják ■ a tudományos- műszaki haladást. Az árreformmal egyidejűleg rendet kell teremtëni a pénzügyi hitelek rendszerében is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a reform nem hagyhatja érintetlenül a kiskereskedelmi árakat sem, mert ezek nem tükrözik a valódi ráfordításokat, illetve a felvásárlási árakat. Az árreformot úgy kell végrehajtani, hogy ne csökkenjen a lakosság életszínvonala. A reform részeként felülvizsgálják a külgazdasági politikát is. E téren elsőbbséget élveznek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok. Kifejtette, hogy a perspektívát a szabadon átváltható rubel bevezetésében, az egységes szocialista piac kialakításában látják. A Szovjetunió a kölcsönös előnyök alapján kívánja fejleszteni gazdasági kapcsolatait a tőkés és a fejlődő országokkal is — tette hozzá Gorbacsov. Az átalakítási politika és a tudomány összefüggéseit taglalva rámutatott: radikálisan meg kell változnia a tudományhoz való viszonynak. A társadalom szocialista megújulásában nagy szerep vár a kultúrára, amelynek adminisztratív irányítása mindinkább a múlté. A publicisztikában, a művészeti és tudományos kiadványokban sohasem látott méretű nyílt párbeszéd folyik a szocializmus megújításának lehetőségeiről, a történelemről, a jelenkorról. Gorbacsov rámutatott, hogy ez a terület sem mentes a társadalomban is jelen levő ellent- ■ mondásoktól, konzervativizmustól. A főtitkár részletesen foglalkozott a szovjet külpolitika változásaival is. — Hagytuk, hogy belekénysze- rítsenek bennünket a fegyverkezési hajszába, amely már kritikus ponthoz érkezett. E folyamat logikájának megtörése nélkül a világ a katonai összecsapás szélére sodródott volna, ezért .vált szükségessé a külpolitika határozott megújítása. Jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzetközi viszonyokban a párbeszéd, a leszerelés terén az átfogó kölcsönös ellenőrzésre való készség vált meghatározóvá. A szocialista országok viszonylatában az érintkezések tárgyszerűvé és operatív jellegűvé váltak, tökéletesedett a szocialista közösség külpolitikájának összehangolása. Az új gondolkodásmód kapcsán Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a szabad választás elvének jelentőségét. — Aki elutasítja a választás szabadságát, lényegében a történelem folyamatát próbálja megállítani — mutatott rá. A főtitkár szerint az elmúlt három évben csökkent a háborús fenyegetés veszélye. Javultak a szovjet— amerikai kapcsolatok, megélénkült az összeurópai folyamat. Jelentős állomásnak nevezte az afganisztáni megállapodást. Megítélése szerint ez új szakaszt nyit a regionális konfliktusok politikai rendezésének útján. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról szólva utalt arra, hogy a szovjet kommunisták a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján részt vesznek a közös útkeresésben. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a kommunista világmozgalom szerves részének tekinti magát. Mihail Gorbacsov ezután részletesen kitért a szovjet politikai rendszer fejlődésére a forradalomtól egészen napjainkig. Kiemelte, hogy a sztálini parancsuralmi, adminisztratív . irányítási rendszer károsan hatott az ország fejlődésére, és ez a mára kedvezőtlen hatással van. Megállapította, hogy a XX. pártkongresszus után az -ország nem használta ki a lehetőséget a párt- és az állami élet ' lenini normáinak helyreállítására. A kialakult politikai rendszer gátolta a gazdasági és társadalmi fejlődést, kudarcra ítélte a megkezdett reformokat. így, az emberek közömbössé váltak, csökkent a társadalmi aktivitás, a dolgozók elidegenedtek a köztulajdontól. Gorbacsov kitért az emberi jogok és a peresztrojka viszonyára. Mint mondta, az utóbbi időben voltak olyan kísérleteik, amikor a demokratikus jogokat antidemokratikus célokra akarták felhasználni. — Egyesek úgy vélik, hogy ezen az úton bármilyen problémát meg lehet oldani, a határok újrarajzolásától az ellenzéki pártok alapításáig. Az SZKP Központi Bizottsága a nép érdekeivel ellentétesnek tekinti ezeket a próbálkozásokat — szögezte le a főtitkár. Mihail Gorbacsov megítélése szerint a demokratizálódás folyamata túl lassú, márpedig az átalakítás céljai csak az egész politikai rendszer átalakításával érhetők ed. Elvi jelentőségűnek minősítette a párt és az állam jogköreinek szétvág lasztását, valamint a tanácsok szerepének jelentős mérvű növelését. Az utóbbival kapcsolatban megje(Folytatás a 2. oldalon.) A magyar Országgyűlés meghívására hétfő óta hazánkban tartózkodó brit parlamenti küldöttség vezetője Ralph Howel képviselő tegnap nyilatkozatot adott az addigi tárgyalások tapasztalatairól. 'Elmondta: kedden délelőtt a külügyi államtitkárral folytattak megbeszélést, és sok más kérdés mellett egyetértettek abban, hogy most olyan időket élünk, amikor a két korábban szemben álló ideológia közötti korlátok ledőlnek. Rendkívül fontosnak nevezte a Magyarország és Nagy- Britanmia közötti kapcsolatok javulását, mert ez az általános enyhüléshez is hozzájárul. A tárgyalásokon szóba került, hogy Magyarország jó kapcsolatokat alakított ki Ausztriával, és hasonló szintre kívánja emelni kapcsolatait az Európai Gazdasági Közösséggel is — monIoon Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere június 28-án bekérette Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte vele a román párt- és állami vezetőség döntését arról, hogy a Magyar Népköz- társaság kolozsvári főkonzulátusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti, és követeli, hogy a főkonzulátus személyzete 48 órán belül hagyja el Románia területét. A döntést a romániai település- rendezési tervek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között hatályban lévő konzuli szerződés megszegéséért a felelősség a Román Szocialista Köztársaság kormányát terheli. A Magyar Népköztársaság kormányát ez a súlyos román intézkedés sem téríti el eddig követett elvi politikájától, amely a magyar és a román nép barátságának elmélyítésére, az országaikban Tegnap Szolnokon megkezdődött a KGST környezetvédelmi állandó bizottsága Tisza-völgyi munkacsoportjának háromnapos ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségén kívül Csehszlovádotta Ralph Howel. Ezzel összefüggésben kijelentette: az általa vezetett delegáció valamennyi tagja lelkesedik az európai egyesült államok létrehozásáért. Úgy vélik, hogy Nyugat-Európa ennek érdekében eddig is számos erőfeszítést tett, s azt remélik: ezek a törekvések végül is egy egységes Európa kialakulásához vezetnek. Ma azonban a gazdasági' együttműködésben még jó néhány probléma lelhető fel, ezért a túlzott bizakodás nem indokolt — tette hozzá. A delegáció vezetője kitért arra is, hogy kedden hasznos megbeszélést folytattak Péter Jánossal, a magyar Országgyűlés alelnöké- vel és több országgyűlési képviselővel. Sokat tudtak meg arról,, hogy miként működik a magyar parlamenti rendszer, s látják azt is, milyen várakozással tekint a magyar közvélemény a várható változások elé. élő nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar—román együttműködés sokoldalú fejlesztésére irányul. * * * Az oly sokat emlegetett és változatlanul érvényben lévő 1977. évi debreceni— nagyváradi legfelső szintű találkozón a két fél kézjegyével hitelesítette azt a jegyzőkönyvet, amely az 1973-ban Bukarestben aláírt konzuli szerződés alapján meghatározza, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Kolozsvár, illetve Debrecen székhellyel főkonzulátust létesít. A megállapodást követően a magyar főkonzul 1980-ban, a román 1981-ben kezdte meg működését, újabb lehetőséget teremtve a magyar—román kapcsolatok sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlesztésére. 1985 végén Románia — gazdasági helyzetére hivatkozva — felszámolta debreceni főkonzulátusát. kia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió vízügyi szakemberei vesznek részt. A megnyitó plenáris ülésen a Tisza vízminőségének javításához szükséges intézkedéseket. Bezáratták Kolozsváron a magyar főkonzulátust KGST-tanácskozás Szolnokon
