Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
2 Somogyi Néplap 1988. június 29., szerdc Tanácskozik az SZKP 19. értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) gyezte: meg kell újítani a képviseleti szervek munkáját, el kell érni, hogy a kérdések mind nagyobb hányadát a képviseleti testületek üléseim döntsék el. Nyomatékosan hozzátette, hogy a tanácsok egész munkájának nyilvánosan, a választókerületben kell folynia. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a tanácsi funkcionáriusok ne legyenek a választott testület tagjai. Támogatta azt az elképzelést is, hogy a tanácselnöki posztra az adott pártbizottság első titkárát javasolják. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervekben is erősíteni kell a dolgozók képviseletét. Célszerűnek tartotta, hogy a társadalmi szervezetek központi szervei is válasszanak képviselőket. Ezék és a jelenlegi parlament képviselői együttesen alkotnák a népképviselők kongresszusát. A szovjet parlament két kamarájának munkája kapcsán javasolta, hogy a nemzetiségi tanácsnak elsősorban a nemzeitiségekke.1 kapcsolatos kérdésekre összpontosítsa figyelmét. A KB nevében célszerűnek tartotta a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztjének létrehozását. Javasolta, hogy a legfelsőbb hatalmi szerv állandó bizottságainak előzetes vitája nélkül ne születhessen döntés nagy jelentőségű kül- és belpolitikai vagy személyi kérdésekben. Az utóbbi évek meggyőzően bizonyították a jelentősebb országos döntéseket megelőző. össznépi viták hatékonyságát. Gorbacsov utalt arra, hogy a szocialista önigazgatás számtalan kiaknázatlan lehetőséget rejt,, magában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a munkahelyi demokratizálásnak csak akkor lesz meg a gyümölcse, ha kiegészül a központi gazdaságirányítás demokratizálásával. A főtitkár kívánatosnak tartotta az országos hatáskörű hivatalok apparátusának negyvenszázalékos, a köztársasági szintűek ötvenszázalékos és helyi szintűek hatvanszázalékos csökkentését. A nemzetiségi viszonyokra áttérve a szónok nyomatékosan hangoztatta: e téren is csak a lenini elvek következetes érvényesítése biztosíthatja a töretlen fejlődést. Rámutatott arra, hogy a reformokkal összhangba kell hozni a köztársaságok jogait. Emlékeztetett rá, hogy az anyanyelv, a nemzeti kultúra és a történelmi műemlékek megőrzése nem mindig kapta meg a szükséges figyelmet. Mihail Gorbacsov leszögezte : aki a nemzetiségek szembeállítására törekszik, az árt a demokratizálásnak és az átalakításnak. A szovjet jogrendszer kapcsán Mihail Gorbacsov megállapította, hogy az konzervatív jellegű, számos rendelkezése kifejezetten fékezi a társadalmi haladást.— Szigorúan be kell tartanunk azt az elvet, hogy mindent . szabad, amit nem tilt a törvény — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a bírói szervek munkájában is helyre kell állítani a lenini normákat. ~ Az ügyészségek és a rendőrség munkájáról hangsúlyozta e szervek megújulásának a fontosságát. Egyetértett azzal, hogy az ügyvédi kar önállóan és tevékenyebben munkálkodjon a büntető és a polgári jogi ügyek vizsgálatában. A' társadalmi szervezetek átalakítása kapcsán utalt , arra, hogy napirenden v^n a szakszervezetek, az ifjúság, a társaságok és az egyesületek jogairól szóló törvények kidolgozása. Kiemelte a szakszervezeti tevékenység megújításának fontosságát és az ifjúság bevonásának jelentőségét az átalakítási folyamatba. A politikai párbeszéd és a vitakultúra fejlesztése kapcsán Gorbacsov utalt az országszerte kibontakozó hazafias mozgalomban, rejlő lehetőségekre. Ebben kommunisták és hívők, veteránok és fiatalok tömörülnek. A KB főtitkára ezt követően részletesen foglalkozott az SZKP vezető szerveinek megújulásával, rámutatva arra, hogy nem minden pártszervezet tevékenysége felel meg a mai követelményeiknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy- az elvtársiasságra épülő kapcsolatokat felváltották az utasításokon alapuló alá- és fölérendeltségi viszonyok. A demokratikus centralizmus elvét egy időiben a bürokratikus centralizmus váltotta fel. Kifejezte reményét, hogy a párt öntisztulása, a szervezeti szabályzattal összhangban álló minősítések elősegítik a párt. megújulását-. Megengedhetetlen, hogy a minősítés megtorlássá, leszámolássá váljon — hangsúlyozta. 'A párt választott szerveiről kifejtette: gyökeres változásokra van szükség, -növelni kell e testületek tekintélyét, nyíltságát és el kell kerülni, hagy az apparátus beavatkozzon munkájukba. Ez vonatkozik a központi bizottságra is. A főtitkár célszerűnek tartotta a kb-tagok részvételének erősítését a politikai bizottság munkájában, hozzátéve, hogy a pb rendszeresen számoljon be tevékenységéről a központi bizottságnak. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy egységesen öt évben állapítsák minden pártbizottság megbízatásának idejét, valamint, hogy két egymást követő időszakra korlátozzák a választott párttisztségek betöltésének idejét. A párt és az állam funkcióinak szétválasztását a legfelsőbb szinten keld elkezdeni — mondotta Gorbacsov. Meg kell akadályozni, hogy a pártbizottágok közvetlenül az állami, gázdasági 'és társadalmi szervezeteket utasító határozatokat hozz-a'- nak. A városi és kerületi pártszervekről szólva kiemelte, hogy a pártalapszervezetek- re kell támaszkodniuk tevékenységükben. Ehhez azonban gyökeresen meg kell változtatni munkastílusukat és munkamódszereiket. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítésével, a kollektivitással és a nyíltsággal lehet csapást mérni a pártot is megfertőző bürokratizmusra — hangoztatta a főtitkár. Utalt rá: a konferencia előkészítése során támogatást kapott az a javaslat, hogy a pártfegye-/ lem, a 'szervezeti szabályzat előírásai betartását a kongresszus által választott ellen- i őrző-revíziós szervezet lássa el. A nyíltság kérdéseit elemezve Mihail Gorbacsov hangsúlyoztá, hogy maga az átalakítás helyezte előtérbe ezt a fogalmat. Most azon- | ban tovább kell lépni, a pártsajtónak új minőségre kell szert tennie politikai, fel világosítói, és szervező tevékenységében. A sajtónak a folyamatok mélyére kell hatolnia, elemeznie kell az új társadalom születésének dialektikáját, ellentmondásait — mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyesek a szocialista ideológiát és gyakorlatot torzító dogmák felszámolása kapcsán a szocializmus elveinek és alapjainak állítólagos fellazításáról, történelmének befeketítéséről beszélnek. Mihail Gorbacsov leszögezte; a dogmatizmus és a konzervativizmus, az előítéletek nem állhatják a peresztrojka útját. Befejezésül a főtitkár kifejtette: az előkészítő vita során tett javaslatok és elképzelések a párt, az egész nép együttes gondolkodásának eredményei, amelyek célja a nagyobb demokrácia, több szocializmus, a dolgozó ember jobb élete, a haza nagysága és java. Délután megkezdődött a vita az előadói beszédről, összesen heten ikaptak szót, pártbizottsági titkárok az ország különböző térségeiből, a mezőgazdasági termelés dolgozói és az értelmiség képviselői. Az értekezlet ma folytatja munkáját. Ülést tartott a Magyarok Világszövetsége — Anyanyelvi táborok a Balaton-parton Jubileumi készülődés az ötvenedik évfordulóra Az MVSZ megalakulása 50. évfordulójának ünnepi rendezvényeiről hallgatott meg tájékoztatót, s az 1988—89-es, programot vitatta meg keddi ülésén a Magyarok Világszövetségének elnöksége. Sza- mosközi István nyugalmazott református püspök, a szövetség alelnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Randé Jenő főtitkár adott tájékoztatást a jubileumi rendezvények előkészületeiről. Bejelentette: szeptember 6-án ünnepi elnökségi ülést tartanak. Ezen a szövetség tevékenységét, a kivándorolt magyarokkal való intézményes kapcsolattartás fél évszázados történetét jól ismerő szakemberek tartanak előadást, felelevenítik a magyarok II. világkongresszusának eseményeit. Mint ismeretes: az 1938-ban megtartott kongresszus résztvevői határozták el a szervezet létrehozását, s elfogadták annak alapszabályait. Az évfordulón felidézik a szövetség 1958-as — a magyar kivándorlás utolsó nagy hullámát követő újjászerveződését is. A testület a tájékoztatót követően Brutyó János főtitkárhelyettes előterjesztésében áttekintette az Anyanyelvi Konferencia védnöksége és a Magyar Fórum 1988—89-re tervezett programját. Az idén 26 országból 352 hallgatót várnak az anyanyelvi mozgalom hagyományos táboraiba. A bala- tonberényi, a fonyódi, a sárospataki, a bajai és az esztergomi nyelvművelő táborokban és tanfolyamokon több száz külföldön született magyar fiatal tölt el hasznos heteket. Az ülésen a testület új tagakkal is bővült. Az elnökség végül — vita után — a sajtóban főbb vonalaiban korábban már ismertetett állásfoglalást fogadott el. Eszerint a Magyarok Világszövetsége mélységesen érdekelt az országhatárokon kívül élő magyarok sorsának alakulásában. Ezért mély megdöbbenéssel és aggodalommal fogadja a Román Szocialista Köztársaságban élő magyarságot sújtó újabb intézkedésekről szóló híreket. A romániai településszerkezet erőszakolt átalakításának tervét az MVSZ Elnöksége az áltálános emberi jogok elleni, a civilizált és haladó eszméktől, gyakorlattól idegen újabb támadásnak, egyben a nemzeti kisebbségekre, leginkább a magyarságra szánt csapásnak tekinti. Ezért a világszövetség határozottan elutasít minden olyan intézkedést — történjék bárhol a világban —, amely a magyarság emberi jogait, érdekeit és érzelmeit sérti, a leghatározottabban tiltakozik a bukaresti tervek ellen. Egyetértésben számos külföldi magyar egyesület és magánszemély határozott fellépésével a romániai magyar kisebbség ügyében, az MVSZ Elnöksége felemeli szavát az állami szintre emelt elnyomó intézkedések miatt, s számít ebben a kérdésben további támogatásukra. Sajtókonferencia a Külügyminisztériumban Elképzeléseink egyeznek a Jaruzelski-tervvel Mindenekelőtt a leszereléssel kapcsolatos (kérdések kerültek előtérbe a Külügyminisztérium két szóvivőjének tegnap megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. Tóth Tibor, a leszerelési ügyekben illetékes szóvivő az ENSZ-közgyűlés június 26-án zárult 3. rendkívüli leszerelési ülésszakát értékelve emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi fórum — bár kedvező politikái körülmények között ült össze — nem tudott közmegegyezésen alapuló záródokumentumot megszövegezni. Ennek okaként a szóvivő elsősorban azt jelölte meg, hogy az egyes országcsoportok eltérő fontossági sorrend alapján közelítik meg a nagyon bonyolult kér déskört, s emiatt a záródokumentum-tervezetben sem sikerült az eltérő megközelítések kiegyensúlyozott tük- röztetése. Záróokmány híján az ülésszak plenáris ülése csak egy technikai összefoglaló közleményt fogadott el. Mindazonáltal a magyar megítélés szerint a tanácskozás a leszerelési folyamat újabb állomása volt. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy a nemzetközi életben megerősödött a leszerelési kérdések több-oldalú kezelésének szükségessége. A tájékoztató második napirendi pontjaként Tóth Tibor ismertette a Külügyminisztérium nyilatkozatát ' a módosított Jarüzelski-terv- rőL Az állásfoglalás hangsúlyozza : a közép-európai fegyverzet csökkentésére és a bizalom erősítésére kidolgozott — tavaly közzétett — Jaruzelski-terv ‘ közelmúltban nyilvánosságra hojott megújított változata a magyar megítélés szerint konstruktív, eredeti elképzelés. (Magyarország újólag támogatásáról biztosítja a lengyel kormány javaslatait, s készségét fejezi ki a terv továbbfejlesztésében való aktív részvételre. Tóth Tibortól Komoróczki István vette át a szót, s bejelentette: a jövőben a külföldi televíziósok forgatási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Ezzel megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely a külföldi tévéstábok munkáját a Külügyminisztérium előzetes engedélyéhez kötötte. Minderre a helsinki záróokmány szellemében kerül sor — hangsúlyozta —, s- hazánk reméli, hogy e lépéssel is hozzájárul a kedvező folyamatok továbbfejlesztéséhez. A tájékoztatót követő kérdésekre válaszolva a többi között elhangzott: a forgatási engedélyek eltörlése nyomán magyar részről arra számítanak, hogy más . országok — ahol még érvényben van az előzetes engedélyeztetés — szintén csatlakoznak a kezdeményezéshez. Több tudósító érdeklődőt & hétfőn Budapesten, töbt ezer résztvevővel megtartót békés tüntetésről, s azt tu dakolták, a Külügyminiszté rium értesülései szerint Romániában terveznek-e ha sonló válaszakciót. Komoróczki István emlé keztetett arra, hogy a hétfí esti megmozdulás hivatalosan nem támogatott, békéi tüntetés volt, amelyet a ma gyár törvények szabta kere tek között, rendzavarás nélkül tartottak meg. Az ille tékes magyar szervek a; 1961. évi — a diplomácia kapcsolatokról szóló — bécsi szerződés előírásainál eleget téve szavatolták a román külképviselet biztonsá gát, az ott dolgozók szabac mozgását. A további magyar lépések ről kérdező újságírókat i szóvivő emlékeztette arra hogy a közelmúltban az RKI és az MSZMP Központi Bizottságai között levélváltás ra került sor. Magyar részről állást foglaltak a vitá kérdések tárgyalásos útor való rendezése mellett, s az javasolták, hogy egy esetleges magas szintű látogatás előkészítendő tartsák .meg i két párt külügyi titkárainál találkozóját. Hazánk nem kíván külső döntőbírókhoz fordulni ; abból, indul ki, hogj a vitás kérdéseket a két or szágnak egymás között kel rendeznie. Az elmúlt héten Berlir adott otthont annak a ta nácskozásnak, amelyen li: ország küldöttei vitáztak a: atomfegyver-mentes öveze tékről. Egy újságífó az esz mecserével kapcsojatban bő vebb felvilágosítást kért ; szóvivőktől Szűrös Mátyás nak, a magyar delegáció vezetőjének ott elhangzott fel szólalásáról, illetve annak i Jaruzelski-tervvel való ősz szefüggéséről. Tóth Tibor elmondta, hogj a Szűrös Mátyás által megfogalmazott elképzelései szervesen kapcsolódnak < hagyományos leszerelés é: fegyverzetcsökkentés folya matához, ezáltal a Jaruzels ki-terv javaslataihoz is. Ha zánk érdekelt e folyamat ki bontakoztatásában, sikeré ben, s a magyar megítélé: szerint ezt nagy mértékber segíthetnék olyan lépések amelyek akár egyoldalú in tézkedéseket is tartalmazná nak. Az európai hagyományo leszerelés összetett kérdés körét segít tisztázni az : nemzetközi kerekasztal-kon ferencia is, amelyet a Var sói Szerződés és a NATO öt öt.tagállama politikusainál ■ leszerelési és katonai szakér tőinek részvételével augusz tus végén tartanak meg Bu dapesten. A rendezvény há zigazdája a Magyar Külügy Intézet és a new york- székhelyű kelet—nyugat Tanulmányok Intézete. A BAZIS DÉL-DUNANTÜLI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT GÉPÉSZETI UzemigazgatósAgAnak VILLAMOSÜZEME érintésvédelmi, (villámvédelmi és szabványossági vizsgával rendelkező munkatársakat keres mérős munkakörbe, /valamint villanyszerelőket, üzemviteli és karbantartó munkakörökbe, lehetőleg érintésvédelmi vizsgával, továbbá elektronikus és elektroműszerészeket Kaposvár és Siófok térségében végzendő munkákkoz. Munkásszállón szállást biztosítunk. Jelentkezés /személyesen Szabó 'Miklós üzemvezetőhelyettesnél, Kaposvár, Kanizsai u. 56, Telefon 82-13-156/13 mellék. (102564)
