Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. június 1., szerda Somogyi Néplap 3 Vállalkozhat-e kutatásra a somogyi ipar? Társadalmi munkában A/, ipari szövetkezetek az idén is lendületesen növelik exportjukat. A hagyományos formában működő szövetke­zetek konvertibilis exportja Tavaly az ipari Minisztériumban a megyei lapok újságírói­nak részvételével beszélgetést rendeztek a minisztérium ipar- fejlesztési elképzeléseiről. Ott elhangzott, hogy célszerű volna az ország minden megyéjében tudományos parkokat létrehoz­ni. Amikor Somogy is szóba került, az itteni helyzet ebből a szempontból kilátástalannak Ítéltetett. Nincs a megyében ak­kora anyagi és szellemi erő, hogy megalapozna egy kutatási, fejlesztési, termelési vállalkozást. Sok hónap eltelt azóta. Né­ha már-már el is felejtettem a találkozót, de időről időre visz- szaidéződött néhány részlete. Most megpróbálom rendszerbe sorakoztatni e hónapok beszélgetéseinek, gondolatainak fosz­lányait. Arról magam is meg vol­tam győződve: valószínűleg nem Somogybán nő ki a földből a következő ipari és kutatóközpont. Arról is vol­tak ismereteim, hogy a vál­lalatok nemhogy kutatásra, de fejlesztésre is keveset tudnak költeni. Épp ezért elsősorban az érdekelt: van-e lehetőség együttműködésre, illetve ösztönzi-e bármi a közös gondolkodást. Amikor Csuz Imrét, a Kaposgép fej­lesztési igazgatóját kérdez­tem erről, elővett néhány pa^ pírlapot és jegyzeteibe pil­lantva beszélni kezdett: — Az egész országban szükség van a kutatás és fejlesztés új módszereire, a tudomány eredményeit mi­előbb a gyakorlatban kell al­mazni. A kutatásnak, a fel­sőoktatásnak és az iparnak magasabb szinten kell ösz- szehangofódnia. Ennek ér­dekében több helyütt léte­sülnek tudományos, inno­vációs parkok. A miskolci innovációs központ — amely gyárunk jellegéhez a legkö­zelebb áll — tudomásom szerint nyereségérdekeit részvénytársaságként műkö­dik majd. Azt hiszem, a lo­gikai sor a következő: alap­kutatás — alkalmazott ku­tatás — új találmányok — gyártási kísérletek -r- soro­zatképes, magas színvonalú új termék .. Ebből is lát­szik, hogy a parkok létreho­zása hazánkban nem terme­lővállalati feladat. Az alap­kutatás olyan drága, hogy még több vállalat összefogá­sával sem oldható meg. — Nem is gondoltam rá, hogy a Kaposgép vagy bár­melyik somogyi cég hirtelen kutatóintézetté alakuljon. De fejlesztés nélkül... — Az innováció természe­tesen vállalati érdek. Viszont még ez a fogalom sem egé­szen tisztázott nálunk. Csak azt tudom elmondani, szá­momra mit jelent. Tehát a magándefinícióm: a környe­zet minden változásához va­ló alkalmazkodni tudás, amely felöleli az ötlettől a gyártási eljáráson át, a mar­ketingig terjedő folyamatot. Azt hiszem, minden magyar cégnek erőnek erejével az ilyen - szemléletmódra kell törekednie. — És ez sikerülhet itt, So­mogybán mindenkinek kü­lön-külön? — Szükséges az együtt­működés. A Gépiari Tudo­mányos Egyesület keretében próbálkozunk a műszaki fej­lesztés eredményeinek ter­jesztésével, a megyében le­vő tudás, ^ismeretanyag kon­centrálásával, átadásával. A Csepel egyedi gépgyára pél­dául a technológusokat igyekszik összefogni, mi a konstruktőrök együttműkö­dését segítjük, a Danuvia a műszaki mérések, ellenőrzé­sek gazdája. És sorolhatnám tovább. Ez az összehangolás szükséges. S ahhoz képest, hogy a gépipari egyesületben társadalmi munkások dol­goznak, elég lendületes a te­vékenység. — Arra gondolni sem le­het, hogy a társadalmi mun­kát valamiféle profi tevé­kenység váltsa föl? — Közös gond az üzemek­ben például a környezetvé­delmi eljárások kidolgozása. E téren rögtön föllelhető a közös érdekeltség. Am egyéb­ként a megye ipari üzemei annyira különbözőék, hogy nem áll érdekükben egy kö­zös fejlesztőszervezet létre­hozása. Talán még a számí­tástechnika területén lehet­ne erőltetni a dolgot. — Két témát említett, ön szerint elképzelhetetlen vol­na a külön-külön kevés pén­zeket összeadni és egy közös vállalatot vagy részvénytár­saságot alapítani, épp a. fen­tiek fejlesztését megcélozan­dó? — Elvileg minden lehetsé­ges, de gyakorlati esélyt nemigen látok. Csak azért együttműködni, mert ez most divat, nem érdemes. Még a környezetvédelmi vagy a szá­mítástechnikai érdekegye­zések sem elegendőek, hogy ezek szervezeti formát is kapjanak. Korai még ... Kár. A kívülálló úgy kép­zelné: ha több, csak fejlesz­téssel foglalkozó szakember tömörül egv szervezetbe, ott előbb-utóbb a gondolatok is összesűrűsödnek, s abból csak lesz valami ... S ezért talán némi anyagi kockáza­tot is érdemes vállalni. (Folytatjuk.) Luthár Péter Postabank és Takarékpénztár Rt. Kétmilliárd forintos forgalom Kiváló címet kapott a nagyatádi területi központ Erőteljesen növekszik a szövetkezeti ipar exportja az év első négy hónapjában forintban mérve 42,5 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. S bár ebben szerepet játszott a forint ár­folyamváltozása is, a 640 millió forintos exporttöblet nagy részéhez az ipari szö­vetkezetek értékesebb tejimé- kek eladásával jutottak. Az átlagot meghaladó volt a növekedés a szövetkezeti vegyiparban. Kiemelkedő eredményeket értek el Bé­kés, Tolna és Szabolcs me­gye szövetkezetei, és külön említést érdemel a Kecske­méti Alumíniumipari Szö­vetkezet lendületes export- növekedése. Sok szövetkezet folytat biztató tárgyalásokat nyugati partnerekkel vegyes vállalat alapításáról. Nemrég indí­totta tevékenységét Fertődön a FERBAU Kft., amely a Fertődi Építőipari Szövetke­zet és a dán partnerek rész­vételével tetőtéri ablakok közös magyarországi gyártá­sára vállalkozott. A ' tatai Kemobil Szövetkezet osztrák partnerével mosószerek gyártására alapított vegyes vállalatot. Az elmúlt napok­ban kezdte meg működését texasi székhellyel a magyar CompuDrug Műszaki Fej­lesztő Kisszövetkezet és az amerikai Kaiser Research Inc. részvételével alapított számítástechnikai vegyes vállalat. A barcsi Unitech Szövetkezet más magyar partnerek bevonásával kon­ténerszállító célgépek gyár­tására alapít közös vállalatot egy NSZK-beli céggel. A Szovjetunióba irányuló exportban a mérséklődő ál­lamközi kontingensek miatt az ipari szövetkezetek szállí­tási lehetősége is csökkent. Ez elsősorban a gépipari szö­vetkezeteket érinti érzéke­nyen. A szövetkezetek igye­keznek új lehetőségeket fel­kutatni, s ebben jelentős sze­repet vállal a Trade-Coop Ipari Szövetkezeti Kereske­dőház Rt. is. Az utóbbi hó­napokban a szovjet partne­rekkel kölcsönös érdekeltség alapján előtérbe kerültek a közvetlen termelési kapcso­latok. Különösen ígéretesek a balti köztársaságok válla­lataival megkezdett együtt­működési tárgyalások. A tal- lini Terras a Szabadszentki- rálvi Fémipari Kisszövetke­zettel kooperációban. kerti traktort gyárt. Az OKISZ Labor, a szintén tallini Lem- bituval nyitott közös divat­üzletet az észt fővárosban. A szombathelyi Origó Szövet­kezet, a tartui Harju Válla­lattal tárgyal nyílászárók kö­zös gyártásáról. Nagy horderejű lépés volt u magyar gazdaságban a kétszintű bankrendszer be­vezetése, számos kereskedel­mi bank és szakosított pénz­intézet életre hívása. Ez a fontos változás azonban va­lójában alig terjed túl a fő­város határán, hiszen a leg­több új pénzintézet itt és csak itt működik. Községe­inkben a lakosság változat­lanul a takarékszövetkeze­tekkel találkozik — már amikor nyitva találja őket. Mert ha például a családfő a városba jár dolgozni és fi­zetése egy részét kívánná bankba tenni, mire hazaér, zárva talál mindent. Július­tól azonban megteheti, hogy a gyárból kilépve elbaktat a legközelebbi postahivatalba és ott fizet ' be a betétköny­vére, amelyről bármikor fel­vehet pénzt mondjuk a gyesen lévő felesége is a la­kóhelyén működő postán. Ez nem a ma is létező postatakarék továbbfejlesz­tése, hanem egy új bank — a júliusban alakuló Posta­bank és Takarékpénztár RT — szolgáltatása lesz. Várha­tóan több, mint egymilliárd forint értékű részvényt je­gyez mintegy 70—80 alapí­tója — vállalatok, pénzinté­zetek, köztük a Magyar Pos­ta — amely azt tervezi, hogy a részvénytőke egyharmadát fizeti be egymaga. Az új bank központja Bu­dapesten lesz ugyan, ám az ország 3200 postahivatala ré­vén mégis a legkiterjedtebb hálózattal rendelkezik. Meg­bízásából ugyanis a Posta­banknál nyitott betétek tu­lajdonosai bármelyik posta- hivatalban vehetnek ki pénzt betétjükről, vagy fi­zethetnek be. A bank termé­szetesen e tevékenységéért jutalékot fizet a Postának, mint ahogy a mai posta­takarék ügyeit is az OTP megbízásából jutalékért inté­zi a Posta. (Jelenleg egvéb­20 évvel ’ ezelőtt alakult meg a termelőszövetkezetek közös beszerző és értékesítő vállalatának jogelődje. Ered­ményeikről, kudarcaikról az elmúlt években jónéhányszor számot adhattunk. A nagy­atádi területi központ azon kivételes vállalkozások közé tartozik, amelyek a korábbi balsikerek ellenére is dalpon tudtak maradni. Tegnap dél­után egymást követően har­madszor vehették át a kivá­ló területi központnak ki­járó oklevelet. A fegyveres erők helyőrségi klubjában dr. Homolya Ferenc, a kö­zös vállalat igazgatóhelyette­se nyújtotta át a rangos el­ismerést bizonyító okiratot Frank Gyula igazgatónak. Az ünnepségen ott volt Ex- ner Zoltán, az SZMT vezető titkára, Szabó István, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra. és Hamvas János, Nagy­atád tanácselnöke is. Frank Gyula igazgató ün­nepi beszédében szólt arról, hogy először tavaly sikerült meghaladniuk a kétmilliár­dos áruforgalmat. Az előző évinél 20 százalékkal többet teljesítettek. A gazdálkodás javulásában döntő szerepe volt a költségkímélésnek, a racionálisabb munkára ösz­tönző érdekeltségi rendszer­nek, a rugalmas és egyre ja­vuló kereskedelmi gyakorlat­nak. Egy kereskedelmi szer­vezetnek mindenképpen iga­zodnia kell a termelőkhöz. Az igazgató elmondta, hogy a mezőgazdaság tavaly ne­héz évet zárt ugyan, de sok­rétű munkájukkal sikerült ellensúlyozni a helyenként jelentkező visszaeséseket. — A mezőgazdaságra ked­vező vagy kedvezőtlen évjá­ratok óhatatlanul hatással vannak a gazdálkodásunkra. A több esztendeje tartó, aszály okozta hozamkiesések és az ebből adódó árbevétel- csökkenések miatt növelnünk kellett ipari és műszaki ága­zataink forgalmát. Új part­nereket kerestünk a szer­számgép-forgalmazásban a néhány nappal ezelőtt lezá­rult Budapesti Nemzetközi Vásáron is. Több mint 1200 céggel tartunk kapcsolatot. A keres'kedőházi jog meg­szerzésével az állam által biztosított kedvezmények él­ként mintegy 50 milliárd fo­rint értékű ez a fajta betét- állomány a postánál, ami nem csekélység, hiszen az összes OTP-betétállomány sem több 280 milliárd fo­rintnál.) A Postabank tervei között szerepel, hogy jövőre átuta­lási betétszámlát is lehet nála nyitni — erre érkezhet a nyugdíj, ebből fizetik ki a számlatulajdonos megbízása esetén a különféle számlá­kat, akár a rendszeres, ha­vonta fizetendő törlesztése­ket is. Ilyen számlát eddig is lehetett nyitni például az OTP-nél, de az említett ki- terjedtebb hálózatnak kö­szönhetően a Postabank szolgáltatását többen tudják majd igénybe venni. A ké­sőbbiekben ez a szolgáltatás a csekk intézményével bő­vül — a számlatulajdonos csekkfüzetet kap, s készpénz helyett csekk kiállításával fi­zethet. A csekk használata ná­lunk még szokatlan, de a fejlettebb bankrendszerrel rendelkező országokban rég­óta bevett szokás. Ameriká­ban arra néznek gyanakod­va, aki készpénzzel fizet na­gyobb összegű vásárláskor — ilyenkor lopásra, betörésre gyanakodnak. Ámbár akinek csekkszámlája van, az miért tartana otthon készpénzt? Hiszen bármelyik bankban, utcasarki készpénzautoma­tából csekkártyája ellenében készpénzhez juthat. Sz. G. 437 teilen mellett 243 borjút is nevelnek tovabbtenyesztésre az Oreglaki Állami Gazdaság vityapusztai szarvasmarhatelepén. A képen látható borjak 40—60 naposak lenére továbbra is nyomasz­tóan érezteti hatását az ala­csony tőkénk, a bankok ré­széről bevezetett restriktiv hitelezési gyakorlat kifogá­solható alkalmazása, a sze­lektivitás hiánya. Frank Gyula elmondta, hogy a területi központjuk munkájától nem idegen az a szemlélet, amelynek fontos­ságára a pártértekezlet is felhívta a figyelmet. Az újat és majd az újabbat keresik. Megjegyezte, hogy az elvo­nások növekedése miatt to­vább nőnek a terheik. Tisz­tában vannak azonban azzal, hogy az eddig elért eredmé­nyek további sikerek eléré­sére kötelezik őket. Minden ilyen ünnepség együtt jár azzal, hogy a leg­jobbakat kitüntessék. Ezút­tal Scháffer Róbert, Mikola Vilmos, Hermann Ferenc, Csillag Lajosné és Horváth Károly kapta meg a területi központ Kiváló Dolgozója cí­met. Többen különböző elis­merésekben és jutalmakban részesültek. N. J. Postaközpont- épü szentesen az autóbusz-pályaudvar mellett épül a varos uj postaközpontja. A háromszintes, hatezer négyzetméter alap- területű létesítmény több ütemben épül, teljesen 1990-re ké­szül el. Itt kap helyet az új négyezer állomásos automata telefonközpont is, amellyel Csongrád megye ötödik városa is bekapcsolódik a hazai és a nemeztközi távhívóhálózatba. (MTI-fotó — Tóth Béla felv ) Megalakul az ország legsűrűbb hálózatú bankja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom