Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
4 Somogyi Néplap 1988. június 1., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Könnyű, lágy ayagokból készüli, romantikus fodros nyári ruhák a fő slágerei az idei nyárnak. Rafinált sza- bászati megoldások, a színekkel való játék, a kiegészítő kellékek ügyes alkalmazása minden korosztály számára jó lehetőséget nyújt a divatos megjelenéshez! • ___________ >______ S ÜTEMÉNYEK MÉZES LEPÉNY Hozzávalók: 25 dkg liszt, 6 db tojás, 25 dkg méz, 6 dkg cukor, ánizs, 1 kanál szódabikorbóna, lekvár. A ihat tojássárgát a 25 dkg mézzel és 6 dkg cukorral jól kikeverjük, majd ánizst és szódabikarbónát keverünk közé. A tojások felvert habját a liszttel óvatosan hozzáadjuk. Sütjük. Kettévágjuk, és lekvárral megkenjük. MANDULÁS CSŐK Hozzávalók: 2 tojásfehérje, 30 dkg porcukor, 10 dkg hámozott mandula. A 2 tojás fehérjét a 30 dkg cukorral gőzön kemény habbá verjük. Mikor jó sűrű, belekeverjük a szeletekre vágott, hámozott mandulát. Kikent tepsibe kiskanállal formálva kis halmokat rakunk, és lassan szárítva sütjük. GÉPTÉSZTA (teasütemény) Hozzávalók: fél kg liszt, 25 dkg margarin, 20 dkg cukor, 3 egész tojás, 1 csomag vaníliáscukor, 1 evőkanálnyi rum vagy bor. A hozzávalókat összedolgozzuk, majd a húsdarálóra megfelelő formázó alkatrészt helyezünk, és ezen áthajtjuk a tésztamasszát. Halványsárgára sütjük. FARSANGI FÁNK Hozzávalók: 50 dkg liszt, 5 tojássárga, 5 dkg olvasztott vaj, 5 dkg porcukor, 4 dl tej, 1 evőkanálnyi rum, 3-4 dkg élesztő, csipetnyi só, olaj a kisütéshez. Az élesztőt kevés tejjel és cukorral felfuttatjuk. Tálba tesszük a lisztet, a tojássárgákat, a vajat, a porcukrot, a rumot és az élesztőt. Langyos tej hozzáadásával a tésztát jól kidolgozzuk úgy, hogy az edénytől elváljék. Meleg helyen 40 percig ke- lesztjük, majd kiszaggatjuk, és 15 percig pihentetjük. Forró olajban egyik felét fedő alatt, majd megfordítva, fedő nélkül szép pirosra sütjük. Porcukorral, baracklekvárral tálaljuk. FORGÁCSFÁNK Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 tojássárga, só, 2 evőkanálnyi porcukor, 4 dl tej, 2 evőkanál rum, olaj a kisütéshez. A lisztből, tojássárgákból Pszichoszomatikus betegségek Először is tisztázzuk, hogy mit jelent az a kifejezés: pszichoszomatikus. A „pszi- ho” lelkit, a „szomatikus” testit jelent. Pszichoszomatikus betegségeken tehát azokat a testi bajokat értjük, amelyek a lelki élet zavaraiból’származnak. Azt, hogy a testi betegségek lelki zavarok forrásául szolgálhatnak, általában könnyebben elfogadjuk, mint az ellenkezőjét, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy ha betegek vagyunk, lelki zavaraink is támadhatnak: nyugtalanok leszünk, szorongunk, levert- té, sőt depresszióssá válhatunk. Ám ha figyelembe vesz- szük, hogy érzelmeinket is milyen gyakran kísérik testi tünetek, könnyen beláthatjuk, hogy akár komolyabb testi betegségeink is származhatnak lelki zavarainkból. Ha nagyon félünk, reszketni kezdünk, elpirulunk, elsápadunk, esetleg egész testi valónkból is kivetkőzhetünk. Mi más ez, mint a lelki eredetű problémák testi megjelenése? Az érzelmi megrázkódtatások hatására testünk működésében hirtelen változások következnek be: ereink összeszűkülnek vagy kitágulnak, testnedveink bővebben áradnak szét zsigereinkben, belső elválasztású mirigyeink fokozottan választanak ki hormonokat, egész vegetatív idegrendszerünk működése megváltozik. Ha negatív érzelmeink állandóvá válnak, ha szorongásaink, egzisztenciális vagy emberi kapcsolataink elégtelenségéből fakadó félelmeink hosszú időn át tartó stresszhelyzetet teremtenek, vagy sorozatosan élünk át kudarcokat, megrázkódtatásokat, a test működésében beálló változások is tartóssá válhatnak, állandósulhatnak: krónikus gyomor-bélpana- szokhoz, szív- és keringési rendellenességekhez, fogyáshoz vagy hízáshoz, netán légúti betegségekhez vezetnek. A tünet — legyen az testi vagy lelki — mindig jelzés a környezet számára: valami nincs rendben velem. A gyakran előforduló gombócérzés a torokban mintha csak azt jelentené: „többet« már nem tudok lenyelni”. Közhasználatú kifejezéseink közül is sok utal arra, hogy e tünetek jelzésül szolgálnak: „a sok gondolkodásba belefájdult a fejem”, „a bánattól elszorult a szívem”, a „rémülettől elállt a lélegzetem”. A pszichoszomatikus betegségek közé többnyire kevés só és cukor hozzáadásával tésztát gyúrunk. Kés- fok-vékonyra kinyújtjuk, de- relyevágóval ujjnyi széles csíkokat vágunk. Ujjúnkra tekerjük, majd a tekercseket forró olajba rakjuk, és szép pirosra sütjük. Vaníliás cukorral meghintve tálaljuk. MANDULÁS BURGONYAFÁNK Hozzávalók: 4 dkg vaj, 4 tojássárga, 7 dkg porcukor, citromhéj, pici só, 30 dkg főtt, áttört burgonya, 15 dkg darált mandula, 3 tojásfehérje, olaj vagy zsír a kisütéshez. A vajat kikeverjük, közben állandó keverés mellett beletesszük a 4 tojássárgát. Ezután hozzáadjuk a porcukrot, a citromhéjat, a sót, és habosra keverjük. Végül hozzáadjuk az áttört burgonyát?, a hámozott, darált mandulát, a 3 tojásfehérjéből felvert habot, és mindezt fakanállal összevegyítjük. Az elkészített tésztából evőkanál segítségével fánkokat szaggatunk. (Olvasztott vajba mártsuk be előzetesen a kanalat, hogy ne ragadjon rá a tészta!) Forró olajban pirosra sütjük. Porcukorral, fahéjjal meghintjük. Moravcsik Miklós ideális, valós betegségek tartoznak. A gyógyászatban klasszikus pszichoszomatikus betegségként tartják számon a tüdőasztmát, a gyomorfekélyt, az idült vastagbélgyulladást, a migrént, az allergiát, bizonyos reumás megbetegedéseket, az aranyeret; kisgyermekeknél az éjszakai bevizelést, bekakilást. A pszichoszomatikus betegségek azonban gyakran nem kifejezetten szervi megbetegedés formájában jelentkeznek, hanem úgynevezett működési zavarként. Ezekben az esetekben a szervekben, szervrendszerekben nem mutatható ki semmiféle elváltozás, mégis úgy tűnik, hogy rendellenesen működnek. Ilyen például a felgyorsult szívverés, a szív izomzatának. görcsös összehúzódása, a vérnyomás-ingadozás, a krónikus alvászavar, a hasmenés vagy székrekedés. Ha a stresszhelyzet tartósul, könnyen előfordulhat, hogy az ilyen működési zavarokból szervi betegségek lesznek. Éppen ezért nem szabad elhanyagolni a funkcionális tüneteket, és komolyan kell venni, ha valaki Puha, vékony frottírból, vagy finom tapintású pamutból készül a 2-3 hónaposoknak szánt bébihálózsák. A rajzon látható méretben zsákformát szabunk, a kar- öltő és a nyakkivágás részét visszaszegjük, a nyakkivágást elöl is, hátul is ráncolA szülők többsége tudja és el is fogadja azt a nevelési módszert, hogy a gyereket be kell vonni a házi munkába. De sokszor gondot okoz, mivel, mikor lehet megbízni egy kisgyereket. A nevelési elveikhez mereven ragaszkodó szülök gyakran esnek abba a hibába, hogy olyan munkát bíznak a kicsikre, amit az még nem tud elvégezni. Rosszul, ügyetlenül csinálja, s ezért a gyereket okolják, sőt meg is szidják. Ezzel csak azt érik el, hogy a segítséggel kapcsolatban kudarcélményt rögzítenek a gyerekben. Természetes, hogy ez a gyerek a továbbiakban kedvetlenül tesz-vesz, s később nagy leleménnyel fog kibújni a házi kötelességek alól. Vannak azonban olyan szülők is, akik túlzott aggodalmukban nem akarják „túlerőltetni” a gyereket. Félnek, hogy kárt okoz, „ideges eredetű” panaszokról számol be. Számós organikus betegség kialakulása volna megelőzhető, ha gyógyítanák ezeket a betegeket, ahelyett, hogy szimulánsként, hipo- chonderként kezelnék őket. Nem törvényszerű, hogy mindenki, akit fokozott érzelmi megterhelés ér, vagy álandósult stresszhelyzetben él, pszichoszomatikus betegségben szenvedjen. Vannak felnőttek és gyermekek, akiknek „vasból vannak az idegei”, azaz sok mindent kibírnak, ami másokat ledönt a lábáról. Ugyanakkor számosán még az enyhe megrázkódtatásra is kórosan reagálnak, azaz hajlamuk van a pszichoszomatikus betegségekre. A pszichoszomatikus betegek gyógyítását a valós testi betegség kezelésével és gyógyításával kell megkezdeni. De éppen ilyen lényeges az okok felszámolása, az egyén személyiségének a megerősítése, elenállóképes- ségük fokozása. A pszichoszomatikus betegségek kezelése csak akkor lehet eredményes, ha a test felgyógyulásával a lélek is egészségessé válik. Dr. Flamm Zsuzsa juk a kívánt méretre. A vállakon négy selyem- vagy pamutszalaggal masnira kötjük. ' Ezzel biztosítjuk, hogy a baba nem növi ki olyan hamar nyári hálóöltözékét, amely alatt természetesen réklit, és a szokásos „csomagot” viseli. esetleg lassúnak tartják a munkáját és ezért nehezen vonják be a közös tevékenységbe. Az eredmény ugyanaz: a gyerek megszokja, hogy őrá nem bíznak semmit, ezt veszi természetesnek, s amikor már nagyon MELEG NAPOK Nyáron a nagy meleg fokozott megterhelést ró a szerkezetre, felborulhat a hőleadás egyensúlya. A levegő páratartalma sokszor a trópusokon észlelhető értékekig emelkedik. A nap infravörös sugarai fülledtté teszik a levegőt. A meleg hat az érzékszerveinkre, a biológiai ritmusra, hangulatunkra, alvásunkra, pihenésünkre és munkakedvünkre is. Idegesebbek, ingerültebbek leszünk. Ha a magas hőmérséklet mellett még a páratartalom is jelentős, fokozott próbatétel elé kerül szervezetünk. A tetemes páratartalom gátolja a természetes hőleadást, a verejtékezést. Nehezített a szív, a keringési és a légzőszervek működése. Könnyen felborulhat a só- és vízháztartásunk. Téves elképzelés, hogy bármilyen folyadék oltja a szomjúságot. Sokan liter- számra isszák a vizet, a fröccsöt, a sört. Pedig a szomjúságot csak úgy tudjuk csillapítani, ha a víz mellett az elvesztett sót is pótoljuk. Kiváló e*célra az aludttej, a hideg tej, a sa- vanykás gyümölcs, a gyümölcslé vagy a húsleves. A tea is oltja a szomjúságot, de csak akkor, ha melegen, majdnem forrón isszuk meg. A feketekávét nem ajánljuk, mert pillanatnyilag ugyan frissít, de néhány óra múlva kedvezőtlen a visszahatása. Felhasználja a szervezet tartalék erőit, és egy idő múlva romlik teljesítő- képességünk. Fontos az is, hogy mit eszünk. Kerüljük a túl fűszeres, túl forró ételeket. Inkább friss főzeléket és gyümölcsöt, sovány tejet, tejterméket, húsfélét, hentesárut együnk. Az alkohol- tartalmú italok fogyasztása azért sem előnyös, 'mert sok energiát tartalmaznak, és vérbőséget idézhetnek elő. A megfelelő öltözködés is lényeges. Kerüljük a szorosan záródó, vagy szűk ruhadarabokat. ‘ A műanyagból készült ruhaneműk nem jók. akadályozzák a párolgást, verejtékezést. Sokan bőrkiütésekre, bőrelváltozásokra panaszkodnak. Ezek hátterében általában a műanyag trikó, harisnya, blúz vagy pulóver áll. Töltsünk minél több időt a friss levegőn. Ha módunk és 'lehetőségünk van, úsz- szunk hetente többször, kiránduljunk vagy sétáljunk. A kikapcsolódás, a test edzése elviselhetőbbé teszi a meleg napokat is. is elkelne a segítsége, csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet rávenni, hogy ezt vagy azt elvégezze. Azoknak a szülőknek, akik nehezen tudják eldönteni, mit kívánhatnak meg gyermeküktől, és mit nem, az alábbi táblázat némi útmutatás lehet, (o = „besegítés” felnőtt felügyeletével, x = önállóan is elvégezheti.) Munka Kor: 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Portörlés o o o X X X X X X X X X Söprés 0 o X X X X X X X X Szemétkiürítés o X X X X X X X X Porszívózás o X X X X X X Játékok elrakása o X X X X X X X X X X X Ágyazás 0 o X X X X X X X X Virágöntözés o 0 X X X X X X X x. X X Cipőtisztítás 0 o X X X X X X X X Mosogatás o X X X X X X X Törölgetés o 0 0 X X X X X X X X Reggeli-, vacsorakészítés o o X X X X X Növényápolás a lakásban 0 0 X X X X X Segíteni a kisebbet az öltözködésben o X X X X X X Háziállat gondozása o X X X X X X X X X Nyári bébihálózsák Dr. Katona Edit Segítség anyunak
